Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-24 / 45. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 24. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ KRÓNIKA Nyilatkozatban ismerték be fél évvel ezelőtt elkövetett hi­bájukat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RM- DSZ) marosvásárhelyi önkor­mányzati képviselői, akik ak­kor megszavazták, hogy Sütő András romániai magyar író mellett Stefan Gusa román tá­bornok is szobrot kapjon az er­délyi városban; a dokumen­tum a Krónika című kolozsvári lapban jelent meg. Gusa tábor­nokot azzal vádolta a román katonai ügyészség, hogy az 1989-es temesvári felkelés egyik vérbe fojtója volt, hiszen többek között az ő parancsára lőtt a tüntető tömegbe a román hadsereg. A tábornok ellen vé­gül csupán azért nem emeltek vádat, mert időközben meg­halt. „Mi, a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciójának tagjai kijelentjük, hogy hibás­nak tartjuk a vonatkozó tanácsi határozatban megfogalmazott döntésünket” - olvasható a tíz önkormányzati képviselő kö­zös nyilatkozatában. (mti)- Uram, felvesszük választási csapatunkba, tökéletesen megfelel. Ön ambiciózus, egyetemet végzett, nyelveket beszél és jellemtelen! (Peter Gossányi rajza) A regionális szerveződést azért hozták létre, hogy összehangoltan csatlakozzanak az európai egységhez A visegrádi országok kormányfői találkozói (2005-2010) Ma találkoznak Budapes­ten a visegrádi országok miniszterelnökei, s a köz­ponti téma az energiabiz­tonság lesz. A találkozóra meghívót kapott Ausztria, Szlovénia, Bosznia-Herce­govina, Bulgária, Horvát­ország, Románia és Szer­bia miniszterelnöke, vala­mint az Európai Bizottság, az Európai Unió soros spanyol elnöksége és az Egyesült Államok képvise­lője is. MTl-ÖSSZEÁLLÍTÁS A „Visegrádi csoport” Ma­gyarország, Csehország, Szlo­vákia és Lengyelország együtt­működési kerete. A regionális szerveződést Magyarország, (akkor még) Csehszlovákia és Lengyelország hozta létre, hogy összehangoltan csatlakozzanak az európai egységhez. Az első csúcstalálkozót 1991. február 15-én Budapesten és Visegrá- don rendezték (utalva a ma­gyar, a cseh és a lengyel ural­kodó 1335-ös visegrádi találko­zójára), Antall József magyar kormányfő, Václav Havel cseh­szlovák és Lech Walesa lengyel államfő itt írta alá az együttműködés alapjait rögzítő Együttműködési Nyilatkozatot. Ezt követően évi rendszeres­séggel (szükség szerint sűrűb­ben is) találkoznak az államfők, a kormányfők és egyes szakmi­niszterek. Összeállítás az utóbbi öt év kormányfői találkozóiról: ♦ 2005. június 10. - A len­gyelországi Kazimierz Dolnyban megtartott találkozón Gyur- csány Ferenc magyar, Marek Belka lengyel, Jih Paroubek cseh és Mikuláš Dzurinda szlo­vák kormányfő közös nyilatko­zatot fogadott el, amely szerint folytatni kell az EU alkotmá­nyos szerződésének ratifikálá­sát, és a kormányfők kifejezték elkötelezettségüket az EU to­vábbi bővítése iránt. A találko­zón Lengyelország átadta a csoport soros elnökségét Ma­gyarországnak. A csúcshoz kap­csolódó rendezvényeken meg­hívottként jelen volt Julia Ti- mosenko ukrán kormányfő is. ♦ 2005. július 13. - Budapes­ten tartott informális találkozót Gyurcsány Ferenc magyar, Jirí Paroubek cseh, Marek Belka lengyel és Mikuláš Dzurinda szlovák kormányfő az EU-köt- ségvetés és az európai alkot­mányos szerződés körül kiala­kult helyzetről. 4 2005. augusztus 30. - Az újabb budapesti tanácskozás középpontjában az EU 2007-2013 közötti költségveté­sével kapcsolatos álláspontok egyeztetése szerepelt. Gyur­csány Ferenc magyar, Jirí Paro­ubek cseh, Marek Belka lengyel és Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnök Jósé Manuel Barrosóval, az Európai Bizott­ság elnökével, majd Wolfgang Schüssel osztrák kancellárral és Janez Jansa szlovén kormány­fővel kiegészülve is megtárgyal­ta a kérdéskört. ♦ 2005. december 1-2. - Bu­dapesten Jih Paroubek cseh, Kazimierz Marcinkiewicz len­gyel, Mikuláš Dzurinda szlovák és Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő Tony Blairrel, az EU soros elnökségét betöltő Nagy- Britannia kormányfőjével tár­gyalt az Európai Unió hétéves költségvetéséről. 4 2006. október 10. - Visegrá- don az együttműködés megala­kulásának 15. évfordulóján ta­lálkozott Gyurcsány Ferenc magyar, Mirek Topolánek cseh, Jaroslaw Kaczynski lengyel és Robert Fico szlovák kormányfő. A napirenden a V4 jövőjével kapcsolatos elképzelések, az uniós tagsághoz kötődő időszerű kérdések szerepeltek. Az eseményen Szlovákia hivata­losan átvette Magyarországtól a V4 soros elnökséget. 4 2007. június 18. - Pozsony­ban Mirek Topolánek cseh, Ja­roslaw Kaczynski lengyel, Gyurcsány Ferenc magyar, Ro­bert Fico szlovák kormányfő az Európai Unió alkotmányával és a schengeni rendszer bevezeté­sével kapcsolatos kérdéseket vi­tatta meg, és egységes álláspon­tot fogalmazott meg az Egye­sült Államok vízumpolitikájáról. A találkozón részt vett Jósé Sócrates, az unió soros elnöki tisztét július 1-jén átvevő Por­tugália miniszterelnöke is. 4 2007. december 9-10. - Az észak-morvaországi Rožnov pod Radhoštémben, majd Ost- ravában nem hivatalos találko­zót tartott Mirek Topolánek cseh, Robert Fico szlovák, Do­nald Tusk lengyel és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök, s a találkozón vendégként részt vett Janes Jansa szlovén kor­mányfő is. 4 2007. december 14. ­Brüsszelben - magyar kezde­ményezésre - először tanács­koztak a visegrádi országok és a balti államok kormányfői az ér­dekérvényesítés érdekében szükséges együttműködés erősí­téséről, a mindkét országcso­portot érintő energiafüggőség­ről és Koszovóról. 4 2008. május 22. - Prágában a visegrádi négyek, a balti or­szágok és Szlovénia miniszter- elnökei, köztük Gyurcsány Fe­renc magyar kormányfő talál­koztak Jósé Manuel Durao Bar­rosóval, az Európai Bizottság elnökével. A találkozóra a II. Európai Nukleáris Energetikai Fórum alkalmával került sor. Megvitatták az EU működési kereteit megreformáló lissza­boni szerződést, s a cseh uniós elnökség (2009 első fele) időszerű kérdéseit. 4 2008. június 16. - Prágában Mirek Topolánek cseh, Donald Tusk lengyel, Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák kormányfő az Európai Unió lisszaboni szerződésének ratifi­kációs folyamatát, a Visegrádi Alap tevékenységét tekintették át. 4 2008. november 5. - Varsó­ban Donald Tusk, a V4-ek soros elnökségét ellátó Lengyelország miniszterelnöke, Gyurcsány Fe­renc magyar, Robert Fico szlo­vák, Mirek Topolánek cseh kormányfő és - első alkalom­mal - három balti állam (Észt­ország, Lettország és Litvánia) miniszterelnöke a pénzügyi és gazdasági válságról, az energe­tikai és klímavédelmi együttműködésről, valamint a keleti szomszédságpolitikáról tárgyaltak. 4 2009. január 8. - Pozsony­ban az orosz-ukrán gázválság nyomán kialakult helyzetet vi­tatták meg a visegrádi kor­mányfők, köztük Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök. A találko­zón részt vett Jósé Manuel Bar- roso, az Európai Bizottság el­nöke is. A kormányfők részt vettek az euró január 1-jei szlo­vákiai bevezetése alkalmából rendezett ünnepségen is. 4 2009. június 3. - A dél-len­gyelországi Wieliczkában foly­tatott megbeszélést Donald Tusk lengyel, Jan Fischer cseh, Robert Fico szlovák és Bajnai Gordon magyar miniszterelnök. A tanácskozáson megállapodtak az országcsoport július 1-jén kezdődő egy éves soros magyar elnökségének programjában. KOMMENTÁR Életszínvonal, életminőség LOVÁSZ ATTILA Egy február végi reprezentatív felmérés adatai szerint a lakosság egy harmadának csökkent az életszínvonala, 38 százalék viszont nem érzékelt változást. Érdekes adat, főleg ha ADAT lenne. Érté­kelhető ugyanis a statisztikai eredmény, de az még nem tény. Ugyanis a lakosság egy harmadának egyáltalán nem biztos, hogy csökkent az életszínvonala, mert a kérdés nem az volt. A lakosság egy harmada ÚGY ÉRZI, hogy csökkent az életszínvonal, s ez egé­szen mást jelent. A felmérést nyilvánosságra hozó ügynökségek ugyanakkor az életszínvonal megmaradására vonatkozó kérdés kapcsán már tisztességesen fogalmaztak, mert az „érzékeli” kifeje­zést használták. Hogy valójában hogyan állunk életszínvonal ügyében, azt aránylag jól lehetne követni, mondjuk egy fogyasztói árindex vagy infláció, vagy lakáshelyzet elemzésével. Boncolgathatnánk az energiaára­kat, fűtésszámlákat, élelmiszerek beszerzési költségeit vagy akár a gyerekek taníttatására valóban elköltött pénzt (a szülők tudják, hogy a tandíjmentes oktatás nem az ingyenest jelenti, lásd tornaru­ha és egyéb nyalánkságok). Mindez választ adna arra, hogyan élünk. De ezen tárgykörben alapvetően mindig az a lényeges, mi­ként ÉRZÉKELJÜK, hogyan élünk! Az érzékeléshez is fontos a kör­nyezet, elég megemlíteni, hogy a rendszerváltás idején a honi laká­sok felszereltsége a maival összehasonlítva a fejlődő országokhoz sorolta Csehszlovákiát, sokan mégis úgy érzik, Husák, Jakeš alatt jobban éltek, hiszen ma mások a viszonyítási pontok. Ezereurós bruttó bérrel Pozsony belvárosában lehet szegény legénynek érezni magunkat, ugyanannyival 100 kilométerre keletre már lehet olyan érzése valakinek, hogy komoly középosztálybeli. A Poliš jelentése egy érdekes dologra mutat rá: a lakosság egy ötödé érzékeli életének javulását, miközben majd 40 százalék romlásról számol be, a megkérdezetteknek több mint a fele (54 százalék) pe­dig rámutat: a jelenlegi kormány nem tesz megfelelő intézkedése­ket a válság következményeinek enyhítésére. A válaszadók első számú ellenségként kezelik a korrupciót és a klientúrák kiszolgálá­sát, s e kérdésben valóban találkozik a tény (a klientelizmus a köz­pénz elsőszámú kidobálója) s az érzés (maradhatna inkább másra). A júniusi választások befutója valószínűleg mégis az a kormányzati tényező, amelynek a klientúrája olyan éhesnek mutatkozott, hogy a legalapvetőbb óvintézkedésről megfeledkezve jóformán nyilváno­san szolgáltatj a ki magát a hatalommal. Meg az a garnitúra, amely­nek lépései - bárhogy elemezzük is azokat - sehogy sem vezetnek a jobb életszínvonal, de még csak a jobb életminőség vagy annak ér­zése felé. A skizoid helyzet kis hazánkban korántsem lenne meglepő (Mečiart is, meg a szövetségi államot is -1992; kevesebb adót, de az államtól mindent - folyamatosan stb.). Csak éppen ez a skizoid helyzet okozza, hogy az ok-okozati összefüggéseket nem látva kel­lemetlen érzéseink okozójából vagyunk képesek politikai elitet fa­ragni. S amíg ez a helyzet fennáll, jobb nem lesz. FIGYELŐ Rabok építették a dácsát A The New Times orosz ellen­zéki lap újabb leleplező írást kö­zölt az OMON-ról, a biztonsági erők elit alakulatáról: eszerint az OMON egyik alakulata erőszak­kal fogdosott össze migránsokat, s rabokként tartva őket, ingyen építtette velük Mihail Szuho- dolszkij belügyminiszter-helyet­tes dácsáját. Á belügyminiszté­rium szóvivője a cikkre úgy rea­gált, hogy súlyos vádakat tar­talmaz, újabb kísérlet az OMON bemocskolására, és nem marad jogi következmények nélkül. Február elején a lap a belügymi­nisztérium moszkvai igazgató­ságához tartozó egyik OMON- alakulat tagjaival készült inter­jút közölt, amelyben a komman­dósok arra panaszkodtak, hogy vezetőik törvénysértő módon el­viselhetetlen munkafeltételeket teremtenek, de szóltak a vezető­ik és az alvilág közötti kapcsola­tokról is. Vjacseszlav Hausztov vezérezredes, az egység pa­rancsnoka bejelentette, a cikk­ben idézett 10 OMON-os mind­egyike nyilatkozatot írt alá, hogy nem vett részt az interjúban. Ha­usztov azt is közölte, hogy az OMON bírósági úton jár el a cikk ügyében. A lap illetékesei azt mondták: nem félnek, mert van­nak bizonyítékaik. Az utóbbi időben egyre nő Oroszországban az elégededenség a rendőrök ál­tal elkövetett, tudott és megszo­kott visszaélések, korrupciós ügyek, az utóbbi hónapokban el­szaporodott bűntettek miatt. Már a rendőrök is egyre hango­sabban zúgolódnak. A sort Alek- szej Dimovszkij novorosszijszki őrnagy kezdte, aki az interneten beszámolt a városa rendvédelmi szerveit átható korrupcióról. Példáját országszerte egyre töb­ben követik. A főnökök, akiknek a zsebébe befolyik a vesztegetési és védelmi pénzek java, kemé­nyen védekeznek, elsősorban a zúgolódók elleni támadással. Dimovszkijt például elbocsátot­ták, vizsgálati fogságban van, mert évtizedes pályafutása során állítólag elsikkasztott mintegy 600 eurónyi összeget, és a hírek szerint hamarosan pszichiátriai kivizsgálásra utalják. Dmitrij Medvegyev február 19-én jelen­tős személyi változtatásokat haj­tott végre a belügyminisztéri­umban és a rendőrségnél: két miniszter-helyettest és nyolc re­gionális rendőri vezetőt levál­tott, az új miniszter-helyettese­ket az elnöki adminisztrációból nevezte ki, s az egész főhatóság, valamint a tarthatatlanná vált rendőrség átfogó reformját je­lentette be azzal, hogy azt sze- mélyesenfelügyelimajd. (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents