Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-24 / 45. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Brüsszeli vizit Moszkva előtt Brüsszel. Elsőként Brüsz- szelbe, az Európai Unió in­tézményeihez látogat hivata­los formában Viktor Januko- vics, Ukrajna új elnöke - kö­zölték uniós tisztviselők hét­főn. Az oroszbarátnak tartott új államfő Herman Van Rompuy EU-elnök és Jerzy Buzek európai parlamenti elnök meghívására jövő hét­főn utazik a belga fővárosba. Janukovics csak ezt követő­en látogat Moszkvába - tet­ték hozzá a brüsszeli forrá­sok. (MTI) Egységes kiállás Argentína mellett Playa de Carmen. A latin­amerikai és a karib-tengeri országok egységesen kiállnak Argentína mellett Buenos Ai­res ebbéli törekvésében, hogy fennhatóságát kiterjessze a Falkland-szigetekre. Ezt az úgynevezett riói csoport Me­xikóban zajló csúcsértekezle­tén hangoztatta Felipe Calde­ron mexikói elnök, aki megál­lapította, hogy Argentínának a Nagy-Britanniával folyta­tott vitában joga van igényt tartani az Atlanti-óceán déli medencéjében elterülő szige­tekre. (MTI) Földcsuszamlás Indonéziában Jakarta. Legkevesebb hat- vanan-hetvenen meghaltak Indonéziában, amikor tegnap egy teaültetvényen megcsú­szott a föld és az ott lévőket maga alá temette. A termé­szeti csapás a főváros Jakar- tától délre fekvő Bandung körzetében történt. (MTI) Hatalmi harcok Törökországban Isztambul. Félszáz kato­natiszt kihallgatását kezdte meg az ügyészség tegnap Tö­rökországban az Ergenekon- ügyként elhíresült állítólagos kormányellenes összeeskü­vés miatt zajló eljárásban. A letartóztatási hullám azt je­lezheti, hogy fokozódik a ha­talmi harc Törökországban a népszerű és az Európai Unió támogatását is bíró, Recep Tayyip Erdogan vezette isz­lámbarát kormány és a ma­gát a világ állam őrének te­kintő hadsereg között. (MTI) Nyilvántartott elesett katonák Washington. Ezer ame­rikai katona halt meg eddig az afgán háború 2001 végi kezdete óta - közölte hét­főn egy független hírportál. Az icasualties.org, amely az Afganisztánban és Irakban elesett katonák számát tart­ja nyilván, kiemelte, hogy idén 54 amerikai katona vesztette életét a harcok­ban. Tavaly 316 amerikai katona halt meg Afganisz­tánban, a legtöbb a háború nyolc éve alatt. (MTI) Megint jönek, robbantanak. Az IRA szakadárjai az északír békefolyamatot akarják megbolygatni. (SITA/AP-felvétel Hillary Clinton el tudná képzelni Oroszország NATO-hoz való csatlakozását NATO mint papírtigris? AAoszkva/Washington. • Oroszország bizonyosan nem csatlakozhat a jelen­legi NATO-hoz, amelyben az Egyesült Államok mo­nopolhelyzetben van - véli az orosz NATO-nagykövet. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Dmitrij Rogozin szerint az eset­leges csatlakozás gondolata jóval nagyobb érdeklődést válthat majd ki, ha a szervezet mély evolúción megy át, és az európai és nemzet­közi biztonságot garantáló rend­szerré alakul. Oroszország NATO- nagykövete tegnap Moszkvában az Interfax hírügynökség kérdésé­re válaszolva kommentálta így Hil­lary Clinton amerikai külügymi­niszter (közép-európai idő sze­rint) szintén tegnap elhangzott nyilatkozatát. Clinton Washing­tonban egy kérdésre válaszolva ki­jelentette: el tudja képzelni, bár nem biztos benne, hogy „az oro­szok el tudják képzelni” a NATO- hoz való csatlakozást. Rogozin ki­fejtette: ma a washingtoni szerző­dés (a NATO alapító okirata) kol­lektív védelmet rögzítő 5. cikkelye nyomán a „NATO világrendőrség­gé válik, amely kész megvédeni a Nyugat érdekeit messze a saját fe­lelősségi térségének földrajzi ha­tárain túl”. „Szemmel látható a NATO funkcióinak globalizálódá­sa, bástyáinak elhelyezése messze a Nyugat határain túl. Mindezt na­gyon nehéz összhangba hozni a NATO-ban való perspektivikus orosz részvételről szóló kijelenté­sekkel” - mondta a nagykövet. Ki­jelentette: ha a jelenlegi irányzat fennmarad, Moszkvának egyetlen lehetősége koalíciókat építeni sa­ját biztonságának garantálására, és részt venni a NATO azon prog­ramjaiban, ahol az érdekek egybe­esnek. Szerinte a mindenkori koa­líciókat a megoldandó konkrét fel­adat határozza meg, például bizo­nyos feszültségek megszüntetése. Európa túl messzire ment a demüitarizálásban, a kontinens idegenkedése a katonai erőtől korlátozza a NATO képességét háborúk hatékony megvívására - jelentette ki az amerikai védelmi miniszter tegnap egy washingtoni tanácskozáson. Robert Gates ki­fejtette: Európában a közvéle­mény és a politikai elit széles ré­tegei ódzkodnak a katonai erőtől és az azzal járó kockázatoktól. A kontinens demilitarizálása gátol­ja, hogy valódi biztonságot és tar­tós békét lehessen elérni a XXI. században. Fennáll a veszélye, hogy az esetleges jövőbeni ellen­ségek papírtigrisnek nézik majd az észak-atlanti szövetséget - fo­galmazott a miniszter. Oroszországban az utóbbi időben elszaporodtak a kormányellenes tüntetések Kommunisták: Le Putyinnal! Felvonulók kérik: le az orosz kormánnyal! (SITA/AP-felvétel) Moszkva. A kommunista párt szervezésében Moszkvában egy tüntetésen, tegnap 2-4 ezer em­ber ünnepelte a szovjet hadsereg és a flotta megalakulásának év­fordulóját, tiltakozott a fegyve­res erők most zajló reformja el­len, és követelte Vlagyimir Pu- tyin kormányfő lemondását. Oroszországban a megszokottól eltérően az utóbbi időben több városban voltak viszonylag nagy tömegeket megmozgató tünteté­sek, amelyeknek résztvevői ugyancsak szokatlan módon Pu- tyin és kormánya távozását is követelték. A legnagyobb ilyen akció janu­ár 30-án zajlott le Kalinyingrád- ban, ahol mintegy tízezren köve­telték egyebek között a helyi kor­mányzat és a Putyin-kormány tá­vozását. A közelmúltban Kirov- ban és Nyizsnyij Novgorodban voltak ilyen akciók, s legutóbb va­sárnap, Arhangelszkben tüntetett mintegy 1500 ember, hasonló kö­veteléseket hangoztatva. (MTI) A gyilkosságot elkövetők hamis útlevelet használtak Gyanús arcok a látókörben MTl-HÍR Oubaj. Az Egyesült Arab Emír­ségek hatóságai négy újabb gya­núsítottat azonosítottak a Mab- húh-gyilkosság ügyében, közülük kettő brit, a másik kettő pedig ír útlevéllel rendelkezik - közölte egy, a nyomozáshoz közel álló forrás tegnap. Mahmúd Abder- Raúf al-Mabhúhot, a Hamász ka­tonai szárnyának, az Ezzeddín el- Kasszám Brigádoknak az egyik parancsnokát január 20-án ölték meg Duhajban, többek szerint a Moszad izraeli titkosszolgálatra jellemző módszerrel. A gyilkossá­got elkövető csoport több tagja lé­tező személyek - többnyire kettős állampolgárok - nevére kiállított, de hamis európai útlevelet hasz­nált. Az emírségi nyomozó ható­ságok az új értesüléseket ismer­tették a brit kormánnyal - közölte a Reuters hírügynökséggel a szó­ban forgó forrás. A dubaji hatósá­gok eddig 11 olyan ember sze­mélyazonosságát tárták fel, akik hamisított - brit, ír, francia és né­met - útlevéllel utaztak Duhajba, hogy meggyilkolják Mabhúhot. Hat gyanúsítottat még nem azo­nosítottak. Az új értesülés alapján nyolc brit és öt ír hamisított úti okmányról van szó. A nyomozás arra mutat, hogy a személyazono­sító papírok közül hatot Izraelben élő britektől loptak el. Izrael kö­vetkezetesen tagadja, hogy köze lenne a gyilkossághoz. A megvádolt személy tisztességes pert szeretne Zentai bízik a bizottságban MTl-HÍR Budapest/Perth. Az ausztrál emberi jogi bizottsághoz fordultak tegnap a háborús bűncse­lekménnyel vádolt Charles Zentai védői - írta az AAP ausztrál hír- ügynökség. A vád szerint a most 88 éves férfi 1944 novemberében Bu­dapesten két társával megvert és megkínzott egy zsidó fiatalembert, aki belehalt a bántalmazásba. Zen- tait öt éve tartóztatták le az auszt­ráliai Perthben, ahol öt évtizeddel ezelőtt telepedett le. A magyar ál­lam 2005 tavaszán kérte Ausztrá­liától a kiadatását. Az ausztrál igazságszolgáltatás hosszú eljárás végén helyt adott a magyar kére­lemnek, és Zentait tavaly október végén kiadatási őrizetbe helyezték Perthben. A kiadatás azonban to­vábbra is várat magára, mert Zen­tai ügyvédei fellebbezést nyújtot­tak be a szövetségi bírósághoz. A bíróság december közepén óvadék ellenében szabadlábra helyezte Zentait. Zentai egyik védője el­mondta, a múlt héten fordult az ausztrál emberi jogi bizottsághoz, kérve annak elnökétől, Catherine Bransontól a testület közremű­ködését az ügyben. Mint mondta, a bizottság segíthetne abban, hogy tisztességes legyen Zentai esetle­ges magyarországi pere, megvizs­gálhatná, hogy a vádlott jogait nem veszélyeztetné-e fontos tanúk távolmaradása, illetve hogy nem éri-e hátrányos megkülönböztetés Zentait a bírósági eljárás során po­litikai beállítottsága miatt. Lajstromba a Thaiföldre érkezett munkavállalókkal! Kiutasíthatók a bevándorlók MTl-HÍR Bangkok. Több mint egymillió bevándorlót fenyeget a kiutasítás Thaiföldön, amennyiben nem re­gisztráltatják magukat - jelentet­te tegnap a Human Rights Watch (HRW) emberjogi szervezet, amely szerint a kiszolgáltatott ré­teg így is számos visszaélés cél­pontja. A New York-i központú HRW felszólította a thai kor­mányt, hogy hosszabbítsa meg több mint kétmillió mianmari, kambodzsai és laoszi bevándorló regisztrálásnak február 28-i ha­táridejét. Aki elmulasztja a lajst­romba vételt, arra őrizetbe vétel és kiutasítás vár. A bonyolult re­gisztrációs folyamat két évig tart, célja az illegális munkavállalók kiszűrése. A bevándorlók számát - akiknek 80-90 százaléka a szom­szédos Mianmarból érkezett - a thai kormány már korábban is megpróbálta felmérni, mérsékelt sikerrel. A külföldről érkezett munkavállalóknak most az anya­országukban is be kell jelenteni­ük, hogy Thaiföldön élnek, s erről igazolást is be kell szerezniük. A HRW szerint a regisztráció ellen­őrzése rendkívül költséges, bo­nyolult és nem eléggé szabályo­zott, ami számos bevándorlót visszariaszt a bejegyeztetésétől, miáltal kiszolgáltatottá válik a visszaélésekkel szemben. A populista erők megerősödésével számolnak Hollandia júniusban választ MTl-HÍR Brüsszel. Beatrix királynő júni­us 9-re írta ki az előre hozott vá­lasztásokat Hollandiában - jelen­tették be tegnap Hágában. Ä kor­mánykoalíció bukását a holland csapatok afganisztáni tartózkodá­sának meghosszabbítása körül ki­alakult vita okozta, a kabinet a múlt hét végén mondott le. A NA- TO-erők részét képező holland kü­lönítmény mandátuma idén jár le. A királynő az elmúlt két napon megbeszéléséket folytatott ta­nácsadóival és a pártvezetőkkel, miután az afganisztáni misszió meghosszabbítását ellenző szoci­áldemokrata Munkapárt kilépett a három párt alkotta nagykoalíció­ból. A koalíció vezető ereje, Jan Pe­ter Balkenende miniszterelnök Ke­reszténydemokrata Tömörülése (CDA) hajlott volna a NATO által kért hosszabbításra. Beatrix a té­máról szóló tegnapi kormányköz­lemény szerint közölte, hogy a vá­lasztásokig ügyvezető kormány lesz hivatalban Balkenende veze­tésével. Elemzők egybehangzó vé­leménye szerint az új választások a populista erőknek, mindenekelőtt az iszlámellenes nézeteiről is elhí­resült Geert Wilders Szabadság- pártjának kedvezhetnek. Wilder- sék 17 százalékos eredményükkel meglepetést okoztak a tavalyi eu­rópai parlamenti választáson.

Next

/
Thumbnails
Contents