Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-22 / 43. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 22. Vélemény és háttér 5 TALLÓZÓ THE OBSERVER A nyilvánosság előtt volt kénytelen cáfolni Gordon Brown brit kormányfő, hogy esetenként durva megnyilvá-- nulásokra, sőt tettlegességre ragadtatja magát közvetlen munkatársaival szemben, miután egy megjelenés előtt álló könyv ilyen állításokat tartalmaz róla. A The Observer, a legnagyobb brit baloldali lap tegnap kezdte közölni Andrew Rawnsley könyvét. Ebben egyebek mellett az áll, hogy Brown „vulkánkitöréshez hasonló” indulati megnyilvánulásai „rettegésben tartják” a Downing Street-i stábot. A könyv szerint Brown „mindinkább paranoiddá” vált, egy ízben „durván ellökte” vezető külpolitikai tanácsadóját is. (MTI)- Sajnálom, az önök imént felvázolt anyagi helyzetéből kiindulv ingatlanügynökségünk csak ilyen lakást tud felkínálni ' (Peter Gossónyi karikatúrája) Az önrendelkezés különböző fokozatai a demokratikus államokban, így nálunk is mindenütt jelen vannak Az autonómia igen hasznos voltáról Miután a Mečiar által összetapasztott egységes magyar politikai reprezentáció kétfelé hullott, ezt követően pedig a nemzetmentés és a nemzetárulás közötti mezsgyét fogalmazzák meg sokan választóvonalként, Komáromban az autonomista Bósza János közölte, polgármester lenne. Lelke rajta, állampolgár, mérettessék meg. De azért az autonómiáról szóljunk egy-két szót. LOVÁSZ ATTIIA Az autonómia nem más, mint önállóság, önrendelkezés, önkormányzat. Ennek különböző fokozatai a demokratikus államokban mindenütt jelen vannak, jogszabályok szintjén megfogalmazva, ki és miben autonóm, azaz ki és miben nem tartozik elszámolni senkinek, csakis „sajátjainak”. Szlovákiában az autonómia olyan szinteken van jelen, amilyenekről ez ország polgárainak sejtése nincs. Autonóm a helyi önkormányzat, autonóm a megyei önkormányzat, autonóm például egy civil szervezet, de autonóm a falvak vagy városok társulása is. Döntéseiben autonóm egy- egy vállalkozási tulajdonosa: ha teljesíti a közteherviselés rá vonatkozó szabályait, egyetlen intézmény nem szólhat bele döntéseibe, elhatározásaiba. Az autonómia tehát jó. Például arra is jó, hogy kiderüljön, egy-egy szervezet, közösség, netán népcsoport képes-e egyáltalán önerő-' bői, saját döntéseinek és saját felelősségének vállalásával az önállóságra. Kizárólag a szlovákiai magyarok közösségére vonatkoztatva bizony arra is jó lehet az autonómia, hogy kiderüljön, mennybe vagyunk közösség, mennyire vagyunk képesek egységes célokat, paradigmákat követve önrendelkező módon dönteni és cselekedni. Megnézve néhány önkormányzat vagy néhány politikai csoportosulás vagy helyi kommunitás tevékenységét, bizony gyakran juthat eszünkbe, jó lenne az a fránya autonómia, de a Jóisten mentsen meg minket azoktól, akik az élére állnának. Az autonómia Szlovákiában jelen van. Létezik a szlovákiai magyar közösségekben is. Egy-egy magyar többségű településen vajon nem autonóm-e a magyar ajkú lakosság? Saját maga juttatja a helyi önkormányzatba képviselőit, még a költségvetése sem a központi költségvetési törvény függvénye. Az adódecentralizáció óta (5 éve) a helyiek személyi jövedelemadója az önkormányzat autentikus bevételi forrása, és senki nem szólhat bele, hogy Felsőrö- csögő képviselő-testülete milyen prioritásokra és mire költi a köz reá eső részét. Persze, abba se nagyon, mennyi pénzt képes kilopni, de most hagyjuk a büntetőjogi kategóriákat. Ha tehát a szlovákiai magyarok autonómiájáról beszélünk, nem árt tudni, hogy nagyon jelentős kérdésekben nagyon is autonómak lettünk. Az autonómiának vagy önrendelkezésnek ezt a szintjét még Ficóék sem merték megfúrni, pedig „ide a rozsdás bökőt” - nagyon szeretnék. Az autonómia területi és ezáltal politikai megfogalmazása viszont Szlovákiában egyelőre járhatatlan út. Nem azért, mert az rossz, hanem mert 1) a szlovákokkal sikeresen elhitették, hogy az autonómia az ő országuk ellen való áfium és 2) a magyarok nagy részével meg elhitették, hogy gyógyír ám ez minden gondunkra. Azt a tényt valahogy mindkét oldalon sikerült eltussolni, hogy az autonómia tulajdonképpen a korlátlan fennhatóság elleni gyógyszer - hazai viszonyokra lefordítva: az önmagukat államalakító nemzetként megfogalmazó szlovákok korlátlan fennhatósága mellett az adott területen élő magyaroknak adna mellérendelő viszonyban döntési jogokat, de a másik oldalon a számbeli kisebbségben élő szlovákoknak is ugyanezt garantálná. A magukat nemzetinek nevező szlovák politikusok éppen ezen akadnak ki: mi az, hogy a szlovákoknak döntési jogokat adna, hiszen azok itthon vannak, a többieknek kuss. Ebben a hangulatban, politikai közegben politikai, területi autonómiáról értekezni értelmetlen. Egyébként meg, jó lenne honi magyarságunknál is a további jogbővítéseket megelőzően élni a létező jogokkal. Meg az önrendelkezés létező formáival, ha azoknak van nemzeti vetületűk, márpedig Szlovákiában van. A jogcsorbítás ellen pedig lépjünk föl (jellemző példa a mindenki autonómiáját csorbító nyelvtörvény). Ha nem ezt tesszük, akkor az autonómia szajkózása mellett könnyen az autotómia (öncsonkítás) hibájába esünk, de azért már ne másokat szidjunk. JEGYZET A népbutító televízió JUHÁSZ KATALIN Múlt csütörtök este egy „szülői látogatás” folyományaként a tévé előtt találtam magam. E szo- kadan helyzet olyannyira kibillentett egyensúlyomból, hogy sorsomat, azaz a távkapcsolót is másra bíztam, mondván: válasszanak nálam tapasztaltabb tévénézők a zavarba ejtő kínálatból. A választás az RTL Klubra esett, ott is a Legyen ön is milliomos Fábry Sándorral című kvízműsorra, amelynek létezéséről addig mit sem tudtam. Bár, jobban belegondolva tényleg adja magát az ödet, hogy a csatorna egyik legnépszerűbb arcát beültetik Vágó István helyére, a versenyzői székbe pedig „cele- beket” hívnak, egyszerre mindjárt kettőt, hogy izgalmasabb legyen az alaphelyzet, és hogy a meghívottak közötti, nem hivatalos poéngyártó verseny is elindulhasson. További ügyes húzás, hogy fazonra igazítják a kérdéseket, Bodrogi Gyula és Voith Ági például a vadászatról, a főzésről, valamint Merle-könyvekről morfondírozhatott, és komoly összeget nyertek egy kutyamenhely- nek. A híres operadíva, Rost Andrea viszont nem tudta, melyik Puccini-opera librettója íródott Dante műve nyomán, ami bizony ciki, gondoltam, mert akkor még nem tudtam, az egyetlen magyar tévés vetélkedőt nézem épp. Tegnap jelent meg egy internetes hírportálon a felmérés, amely szerint a magyarországi tévék nem mernek ilyen műsorokkal kísérletezni, inkább a szórakoztató, tárgyi tudást nem igénylő, ám látványos játékshow műfaját részesítik előnyben, ahol az ügyesség és a szerencse számít. Aki tehát kvízműsorokból szeretné bővíteni lexikális tudását, annak nincs esélye. Hol van már Egri János, Vitray, Vágó vagy akár Rózsa Gyuri? Helyettük irritáló hangú, furcsán intonáló, elmebeteg gesztusokkal pénzt lobogtató cicababák kiabálnak rám, hogy azonnal telefonáljak, ha ki tudom rakni a rendelkezésre álló betűkből a megfejtést (az állatok királya: NÁSZLORO). De annak is szemtanúja voltam, amikor a magyar zászló színeit kellett helyes sorrendben elmondania a betelefonálónak másfél millió forintért. Az internetes hírportál Vágó István helyzetelemzésére is kíváncsi volt, hiszen mégiscsak ő ért legjobban ehhez a műfajhoz. A kvízmester szerint a helyzet javulására addig nincs remény, amíg a társadalom kulturális állapota meg nem változik. „Egy szűkebb, talán elitebb közönség az, amely ilyen témák iránt jobban érdeklődik. A kultúrát mindig a társadalom egy kisebbsége ápolja és viszi tovább, ez a kisebbség pedig nem előny a kereskedelmi tévénél. Nem lehet De Gaulle nagy orrával viccelni, ha nem tudja a néző, ki az.” Bizony, ez nagy igazság. Reménykedjünk benne, hogy a tévénézők egyszer fellázadnak, és véget ér ez a fura korszak, a lebutított műsorok korszaka. És akkor majd nemcsak De Gaulle, hanem akár Cyrano nagy orrával is lehet viccelni... KOMMENTÁR Miért utálja Fico a sajtót? BARAK LÁSZLÓ Azzal hülyítették anno a köznépet a kommunisták, hogy nekik köszönhetően olvad meg ajég februárban. Merthogy 1948-ban valamikor ilyentájt kerültek hatalomra - Csehszlovákiában... Hol vannak már a jégtörő kommunisták meg Csehszlovákia, mondhatnék jó adag malíciával. Már, ha a néphülyítés intézménye nem létezne és jég/virágozna ugyanúgy, mint az ő idejükben. Mielőtt azonban bárki is arra gondolna, hogy tulajdonképpen semmi nem változott a rendszerváltással, hála az égnek, vagy ki tudja, minek, nyugodt szívvel kijelenthető, igenis változnak az idők. Tudniillik, bármennyire nehezményezik is egyes politikusok, a sajtó, de akár a közemberek bármelyike, bárhol, bármikor büntetlenül beszólhat nekik most már. A politikusoknak nevezetesen. Szemükbe mondható például, hogy nem csinálnak mást, mint néphülyítést, nyakló nélkül ripacskodnak, hazudoznak akkor is, ha kérdeznek, csalnak, lopnak, miegymás... És ezért ott vannak lesajnálva, ahol vannak! Ami persze korántsem jelenti azt, hogy ettől bármelyik politikus magába szállna. Hiszen, ha a társadalmi rendszerek időközönként amortizálódnak, változnak is, az emberi természet állaga évezredek óta konstans. Ugyanez vonatkozik tehát a hatalom megszerzésének és a hatalom megtartásának technikáira is. No, de.legyünk konkrétak, vizsgáljunk meg egy politikusi mintapéldányt. Itt van ez a mi Ficónk, vagyishogy Szlovákiáé. Hát, amit csinál, nem ugyanaz-e, mintha azt hirdetné orrba-szájba, hogy a jég is neki köszönhetően olvad, támad föl a tavaszi szél, és jön el a nyár, meg amit akartok... ? Legfrissebb mutatványa is, mely szerint rövidesen Svájcba látogat, kipuhatolandó a svájci államfőnél, nem tud- e valamit ellenzékének feje, Mikuláš Dzurinda és pártja, az SDKÚ titkos bankszámláiról, pontosan olyan földszintes humbug, mintha azzal etetné a közvéleményt, hogy képes a vízen járni... Mert gondoljunk csak bele, ugyan mi köze van a svájci államfőnek országa magánbankjainak tranzakcióihoz, mega náluk vezetett számlákhoz, és vajon mit tudhat ő azokról? Nyilván annyit sem, mint amennyit Robert Fico arról, hogy mit fog álmodnijövő hétfőn valamelyik fundamentális híve, de akár a saját felesége... Nem világos? Sajnos nem, még ha első látásra annak látszik is. Hiszen, ugye, az emberi természet állaga évezredek óta tulajdonképpen egyáltalán nem változik. Ha például egy adott tömegen belül (gondoljunk csak Szlovákia választásrajogosult polgárainak tömegére) számos átlagon felüli észkombájn leledzik is, annak a tömegnek a viselkedése épp olyan, mint egy öt-hatéves kisgyermeké. Ezért ugyanúgy olvasható, vagyis kiszámítható, manipulálható is! Nem beszélve arról, hogy az önálló gondolkodásra képtelen vagy épp „csak” rest, a tömegpszichózisra, a leggagyibb dajkamesékre fogékony, avagy csak egyszerűen valamilyen oknál fogva szerencsétlen flótások sajnos, igencsak sokan vannak és majdnem mindig elegen... Mindössze ennyi Robert Fico titka. Ezért képes folyamatosan átverni és máié nyájként kezelni Szlovákia választópolgárainak tekintélyes hányadát. Ezért hiszik el neki annyian akár azt, hogy neki köszönhető a februári olvadás is. Az is biztos azonban, hogy annyi ideig nem lesz erre képes, mint a kommunisták voltak. Egyebek között azért nem, mert a valamikori kommunista diktatúra mindennapi gyakorlatával ellentétben ezek a sorok megjelenhettek itt. Annak kockázata nélkül, hogy e lapot hatalmi úton kieszközölt megszüntetés, a szerzőt meg börtön fenyegetné. Nahát, ezért utálja annyira Fico a sajtót... FIGYELŐ Borítékolható a Fidesz győzelme Ha mindent jól csinál a Fidesz a választási kampányban, akkor gyakorlatilag a zsebében érezheti a választási győzelmet - állapította mega Die Presse című osztrák napilap szombati száma. Az összes közvélemény-kutatás földcsuszamlásszerű győzelmet jósol a konzervatívoknak, még a kétharmados többség is karnyújtásnyira van tőlük. Ezért a baloldalon máris a falra festik az ördögöt. Eszerint a konzervatívok kétharmados többsége veszélyt jelentene a demokráciára nézve, mert Orbán Viktor pártelnök tetszése szerint módosíthatná az alkotmányt. És hogy Orbán egy ilyen mindenható hatalommal visszaélne, abban szinte senki sem kételkedik a baloldal táborában. Sok baloldali emlékszik még Stumpf István volt kancelláriaminiszter kijelentéseire - írta a konzervatív újság tudósítója, Peter Bognár. Stumpf másfél éve egy rádióinteijúban azzal a gondolattal játszott, hogy kétharmados többség birtokában alkotmánymódosítással elnöki rendszerré lehetne átalakítani a magyar politikai berendezkedést. Stumpf nem zárta ki, hogy az elnök’hivatali ideje 8 év legyen, és sejteni engedte, hogy erős államfőként leginkább természetesen Orbán Viktor jöhetne szóba. A már egy ideje tartó népszerűség csak kis részben Orbán és a pártja érdeme - vélekedett a tudósító. Mindenekelőtt azért olyan erősek ma, mert a szocialisták olyan gyengék. Tekintve a romhalmazt, amit maguk után fognak hagyni, néhány szakértő már nem tartja kizártnak, hogy a magyar szocialisták rossz választási eredmény esetén hasonló sorsra jutnak, mint Leszek Miller lengyel szocialistái: a jelentéktelenségbe zuhannak. Emellett sok politikai megfigyelő számára nehezen érthető, hogy Orbán Viktor előreláthatóan ismét miniszterelnök lesz,.ugyanis listavezetőként mindkét legutóbbi választást elvesztette - írta a Die Presse. (MTI)
