Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-18 / 40. szám, csütörtök
12 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 18. www.ujszo.com Pillanatképek a hatvanadik Berlini Nemzetközi Filmfesztiválról Farkaskölyök - a Kassai Állami Színház Kisszínpadának bemutatója Kemény tél és nagy érdeklődés ŠTEFAN VRAŠT1AK Berlin. A Berlinaléra megérkezve, először a berlini karnevál színes forgatagába botlik az ember: tánc, zene, étel-ital minden mennyiségben, éjszakába nyúló vigadalommal él a német főváros. Fesztiváljának idén erős konkurenciája a vancouveri téli olimpia, de úgy tűnik, a mozilátogatók táborát ez nem „tizedelte meg”. Sőt, a kemény tél sem akadályozza azt, hogy megteljenek a Berlinale kerületi filmszínházai. Tizennyolc éve veszek részt a Berlinalén, de nem emlékszem, hogy a tél ilyen keményen bánt volna Berlinnel. A filmrajongók nemcsak a vásznon találkozhatnak kedvenceikkel, a Berlinale Palace előtt elhelyezett hatalmas kivetítő révén bárki részt vehet az alkotókkal rendezett sajtótájékoztatókon. Ezek iránt olyan óriási az érdeklődés, hogy például a Martin Scorsesevel szervezett találkozóra zsúfolásig megtelt a terem, sőt sokan be se jutottak. Scorsese a Viharsziget című új filmjét kísérte el a berlini mustrára. A fesztiválújságot lapozgatva felfigyeltem rá, hogy Hajdú Szabolcs filmjéről, a Magyar Filmszemlén fődíjas Bibliothéque Pascalról ódákat zengnek. A szemle idején megjelenő angol nyelvű fesztiválújságok közül a Screen című lapban naponta nyolc különböző nemzetiségű neves kritikus értékeli a versenyprogramban bemutatott filmeket. Ők a bemutatott alkotások közül Florin Serban elsőfilmes rendező Eu cand vreau sa fluier, fluier című román-svéd alkotását emelik ki. A film egy börtönből szabadult fiatalember beilleszkedését, szabad életének alakulását követi nyomon. A fesztiválközönség lelkesen fogadta a nagy kedvencet, Ben Stillert, a népszerű filmsztár a Greenberg című amerikai komédiát kísérte el Berlinbe. Ben Stillert a Greenberg című filmben és élőben is láthatta a berlini közönség (SITA/AP-felvétel) vásárlási utalvány * Ha a Játékba SMS-sel szeretne bekapcsolódni, küldje a 7007-es számra a következő szöveggel COOP (szóköz) a vásárlás Időpontja (szóköz) Keresztnév Vezetéknév Utca Település, - írásjelek nélkül. A pénztári bizonylatot őrizze meg, mert ha nyer, ezzel Igazolhatja a vásárlás tényét. A szolgáltatást technikailag a Medlatex s. r. o„ P.O.BOX 60, 83000 Bratislava 3 biztosítja. A válasz SMS ára áfával 0,200 € / 6,03 Sk. Átváltási árfolyam: 1 € * 30,1260 Sk. ■az üdülés ■ a COOP lednotaňan ■■rejtőzik^H Nyerjen utazási vagy vásárlási utalványt aCOOPJednotában! Vásároljon bármilyen COOP Jednota márkájú árut legalákfpE^^^^^ _________________ja oe az urnaua voyy natikusan bekerül az 50 darab, 1250 € (37657,50 Sk) értékű a ano darab 50 € (1506,30 Sít) értékű vásárlási utalványért folyó sorsolásba Részletes tájékoztatást olvashat, és J a nyertese* jegyzékét megtalálja a hnnlaM A játék 2010. január 22-étöl február 22 www.coop.s jlVdMKUf C3 honlapon. /A g p coop JEDNOTA I Najlepšie domáce potraviny A magány naplója A „farkaskölyök": Ivana Feníková (Joseph Marčinskýfelvétele) Vaszilij Szigarev drámái a modem kor felnövekvő generációjának életével, a felnőtté válás viszontagságaival foglalkoznak. A Farkaskölyök című drámájában is ez a központi téma. Hogyan éli meg egy magányos, sze- retetet és kötődést hiába kereső kislány a felnőtté válás viszontagságait, képes-e egyáltalán túlélni? FECSÓ YVETT A színpadon a kislány naplója elevenedik meg, melyben édesanyja nyomorúságos életét és saját lelki vívódásait meséli el. A szöveg kapcsán Kurt Vonnegut elbeszélési modora köszön vissza, hasonlóan felnőtt látásmód gyermeki iróniával fűszerezve. Közép-európai groteszk tipikusan orosz intellektua- lizmussal. A darab szereplői zömében olyan nők, akik a kemény férfitársadalom áldozataiként élve meg kiszolgáltatottságukat elvágyódnak a női létből. A fiatal anya egy rosszul sikerült szerelmi kapcsolat után minden szerelemben gyermekének apjához való vonzalmát keresi, az igazit, a nagy Ő-t, aki tovarobogott életéből, mint egy vonat. A kislány anyakönyvébe apaként A. S. Puskin nevét diktálja be, amely jelzi, a valóságot csak ironikus hazugságokkal lehet túlélni. Rövid kapcsolatokba és az alkoholba menekül. A kislánynak se neve, se apja, s valójában anyja sincs, hisz a nő, valahányszor romba dől egy kapcsolata, új boldogságot keresve elrobog a következő vonattal. A rendezetlen és elidegenedett viszonyok között a kislány valódi farkaskölyökként (vlčatko) nevelkedik. A társaságot a temető egyik sírkövén talált kisfiú fényképe jelent számára, ő a barátja, vele beszélget, s ott a sírkövek között van vele az édesanyja, a tőle ajándékba kapott búgócsigákkal (vĺčok) való játékában. Másik kedvenc elfoglaltsága nem játék. Gyűlöli az anyjával tovasuhanó vonatokat, ezért minden nap kövekkel dobálja. Gyűlöli az anyja által neki adott farkaskölyök nevet is, a név ellen való tiltakozását azonban anyja csak akkor hallja meg a szívével is, amikor a kislányt elgázolja a vonat, amellyel újra, sokadszor is el akarta hagyni őt. Joanna Zdrada lengyel rendezőnő a kislány naplóját filmszerűen álmodta meg. A képeket snittekre emlékeztető darabolásban láthatjuk. A színpadkép elsötétített szünetekben vált narratíváról élő képpé. A naplószöveg váltakozik élő színpadképekkel, mozivászonra vetített fotókkal, mozgó képekkel és a háttérben megjelenő szimbolikus értelmű, a kislány gondolataiban felbukkanó alakok burleszkfiguráival. Az elképzelés jó irány. A váltások azonban túl gyakoriak, főként a darab elején szétzilálja a színpadi történést. A színészek játéka kevesebb naplószöveggel egységesebb jelenetekké állt volna össze, a színpadi játék így időnként a narráció illusztrációjaként hatott. Az élő harmonikazene ezt a dara- boltságot tompította, s kitűnő érzékkel finomított vagy erősített a jelenet drámaiságán. Hasonló funkciója volt a fényekkel való játéknak is az épp fontos történések, szereplők kiemelésében, a misztikus hatás megteremtésében. Hangsúlyozott vagy épp eltakart, szinte mértani pontossággal megszerkesztve. Nemcsak a kislány gondolataiban megjelenő figuráknak, hanem a számoknak is szimbolikus értelmet tulajdoníthatunk. A számszimbolika - a hármas és a kilences szám - jelenléte kulcsfontosságú a darabban (három női főszereplő, hármas csoportok a színpadon, kilenc darab búgócsiga stb.). Jelentésük a késői posztmodernhez közelítő felfogást takarja, nyoma sincs vallásos tartalomnak, sőt tipikusan az isten nélküli lét kifejezőeszközei. Az egyfelvonásos darab színpadképe egyszerű. Háttérben kifeszített mozivászon, előtte kimagasított keskeny sáv, ahol a szimbolikus, misztikus figurák megjelennek. Az előtér három részre tagolt. Jobb oldalon egy egyszerű berendezéssel érzékeltetett lakás belső tere, asztal, székek, szekrény, ágyként funkcionáló matrac. Középen félkörívben kőlépcső és sírkertet jelző falrészlet. A bal oldalon váltakozó szín, szülőszoba, utca, mindig az épp ott játszódó jelenetnek megfelelően változva. A kislány szerepében debütáló Ivana Feníková, áld a kassai konzervatórium diákja, egy nagyon komoly darabban, nagyon komoly teljesítménnyel indul a színészi pályán. Folyamatosan koncentráltan és fegyelmezetten játszik, egy beletörődő, reménykedő naiv figurát jelenített meg. Tehetséges színésznövendékkel állunkszemben. Az édesanyát megformáló Dana Košická a boldogtalan és felelőtlen nő minden mozzanatát kitűnően érzékeltetni tudta, nyughatatlan, dühös és kétségbeesetten elkeseredett. Teljesítménye több, mint egyszerű színpadi játék - a boldogságért való heroikus küzdelem. A színészi játékok mindegyike egységesen támasztotta alá a rendezői koncepciót, a kisebb szerepeket megformáló színészek is kidolgozott, hihető jellemet teremtettek a színpadra, megidézve a kort és önmagunk démonjait. Vizsolyi János szobrai a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában Monumentális Áttekintés KIÁLLÍTÁS AJÁNLÓ Dunaszerdahely. Áttekintés címmel nyílik meg Vizsolyi János szobrászművész kiállítása holnap 17 órakor a Kortárs Magyar Galériában. A kiállítást - Wehner Tibor művészettörténész nyitja meg aVermes-villában. Vizsolyi János kőszobraival vált ismertté a nyolcvanas évek végén. A kilencvenes évek közepéig jószerivel minden munkája a faragás elementáris, mindent elsöprő erejével teremtődött meg. A kő (Képarchívum) érzéki, taktilis kezelése, alakítása, a sima és lágy felületek kibontása, az organikus és geometrikus formák összeolvasztása, a gömböly- ded, amorf idomok kapcsolása a tört hasáb motívumokkal mindig sokkal több elemi energiát kíván a faragás esetén, mint mintázáskor. Kőszobrai, méretüktől függetlenül szinte mindig monumentálisak. Vizsolyi erőssége a minimális formákból való építkezés, az apró elmozdulások, az egész, a tökéletesség megbillenésének megragadása. (ú) RE911415
