Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-18 / 40. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 18. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK S8§8 1-et ' 1 I................. Drágább lesz a cigaretta Brüsszel. Az elkövetkező években további áremelésekre számíthatnak a cigarettázók, az Európai Unió a cigaretta minimális jövedéki adószintjét ugyanis 2014-től újra megemeli. Az EU pénzügyminiszteri tanácsa, az Ecofin a jelenlegi 64-ről 90 euróra emelte a cigaretta tételes, ezer szálra vetített jövedékiadó-szintjét. Emellett a fogyasztói árra vetítve a köztehernek el kell érnie a 60 százalékot (most 57%). Szlovákiában legutóbb tavaly februárban igazították az uniós normákhoz a dohánytermékek jövedéki adóját. A cigaretta ezer szálra vetített jövedéki adóját akkor 74,03 euróról 83,07 euróra növelték. Egy húsz szálat tartalmazó doboz ára így 0,22 euró- val nőtt. (SITA) Pilótasztrájk lesz a Lufthansánál Berlin. Hétfőtől csütörtökig sztrájkolni fognak Európa legnagyobb légitársaságánál, a Lufthansánál. A pilóták munkabeszüntetése kiterjed a Lufthansa Cargóra és a Lufthansa leányvállalatára, a German- wingsre is. Az eddigi legnagyobb sztrájkról a 4500 Luft- hansa-püótát tömörítő szervezetük döntött szavazással. A pilóták vagy 6,4%-os béremelést akarnak, vagy elfogadják a béreik szinten maradását is, ha a cég garantálja, hogy nem bocsát el pilótát, illetve, hogy nem visz át újabb járatokat a fapados leányvállalatához. A Lufthansa vezetése egyik követelés teljesítésére sem kész, és arra hívja fel a pilótákat, hogy ne nehezítsék meg a vállalat dolgát az amúgy is roppant nehéz gazdasági helyzetben. Arra kell felkészülni, hogy járatok százai fognak kimaradni egy olyan időpontban, amikor a havazás és a hideg miatt amúgy is komoly fennakadások vannak a német közlekedésben. (Vg, m) Toyota: rossz a Corolla szervója Tokió. Folytatódhat a Toyota visszahívási kálváriája, a japán autógyártó ugyanis közölte: vizsgálják a Corolla kormá- nyozhatóságával (szervokormány) kapcsolatos panaszokat. Shinichi Sasaki, a Toyota minőségbiztosításért felelős vezetője közölte: valamivel kevesebb mint 100 panasz érkezett arról, hogy a Corollák vezetői „furcsa érzést tapasztaltak, mintha elveszítenék az uralmat az autó fölött”. Jelenleg vizsgálják a jelenség okát és felmerült, hogy a vállalat visszahívja a modellt, amely a világ legnépszerűbb autótípusa. A Toyota eddig 8,5 millió autót hívott vissza világszerte a gázpedál okozta problémák miatt. (MTI) Egyre több áramot fogunk fogyasztani Pozsony. Az elkövetkező években jelentősen megugrik Szlovákia áramfogyasztása - áll a szlovák villanyenergia-háló- zatot üzemeltető SEPS Rt. legfrissebb előrejelzésében. Eszerint, míg jelenleg 29 tera- wattórányi villanyenergiát használunk fel évente, öt év múlva ez 32,2030-ra pedig már 39 terawattórára nőhet. A gazdasági válság miatt ugyanakkor az elmúlt év első negyedévében még 7%-kal csökkent a fogyasztás. A növekvő energiafogyasztásunkat a kormány a Mohi Atomerőmű 3. és 4. blokkjának a befejezésével és egy új, Jas- lovské Bohunicén felépülő atomerőművel szeretné fedezni. Az előrejelzések szerint az ország áramkivitele 2013-ra indulhat újra. (SITA) Nálunk nyereséges az ING bankház Amszterdam/Pozsony. A szlovák piacon is jelen lévő holland ING pénzügyi csoport 2009 negyedik negyedévét a várakozásokat jóval meghaladó, 712 millió eurós adózott veszteséggel zárta. A biztosítási üzletág 47 millió eurós veszteséggel zárta az évet, ami igencsak meglepte a 380 millió eurós nyereségre számító elemzőket. Egészen más a helyzet a szlovák piacon, hiszen nálunk az ING lakossági üzletága tavaly 4,65 millió eurós nyereséget ért el, ami az előző évhez képest 37%-os növekedésnek számít. 2010 az átmenet éve lesz; tovább dolgozunk a banki és biztosítási tevékenység szétválasztásán - állítja Jan Honimén, az ING-csoport vezér- igazgatója. (t, m) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8690 Lengyel zloty 3,9770 Cseh korona 25,929 Magyar forint 270,83 Horvát kuna 7,2950 Román lei 4,1188 Japán ien 124,69 Svájci frank 1,4679 Kanadai dollár 1,4306 USA-dollár 1,3726 __________________ VETEL - E LADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,41-1,33 26,59-25,04 282,92-258,56 OTP Bank 1,41-1,33 26,57-25,07 278,51-262,48 Postabank 1,42-1,32 26,71-24,91Szí. Takarékpénztár 1,42-1,32 26,51-25,04 282,83-258,47 Tatra banka 1,41-1,33 26,47-25,13 281,21-259,83 Dexia banka 1,41-1,34 26,60-25,26 277,87-263,79 Általános Hitelbank 1,41-1,33 26,55-25,07 282,96-258,59 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az UniCredit éves lekötésű kamatai számítanak manapság a legalacsonyabbnak a szlovák piacon Még olcsóbbak a jelzáloghitelek Ha építkezni szeretnénk, most még a korábbiaknál is olcsóbban juthatunk hitelhez (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Egyes hazai pénzintézeteknél a korábbiaknál is olcsóbban juthatunk lakáshitelhez. Az elmúlt időszakban az UniCredit Bank és a Dexia banka is csökkentette a jelzáloghitelek kamatait, az előbbinél így manapság már 3,99, az utóbbinál pedig 4 százalékos kamatszint mellett is hozzájuthatunk a kölcsönhöz. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A fentiekhez hasonló alacsony kamatokat azonban természetesen csak a fizetőképesebb ügyfeleknek kínálnak. Jó hír azonban, hogy ezúttal a kevésbé tehetős ügyfeleknek kínált magasabb kamatokból is lefaragtak. Az UniCredit 0,4 százalékponttal csökkentette az 1 és 10 éves lekötésű jelzáloghitelek kamatait. A 3 és 5 éves lekötés esetében 0,5 százalékpontos csökkentést hajtottak végre. Ezúttal ugyanakkor nem változtattak a lekötés nélküli kamatokon. Ez utóbbiakat egyébként a bankközi kamatok alakulását figyelembe vevő Euribor indexhez kötik. A csökkentés mértékét leginkább egy példán érzékeltethetjük. Eszerint, ha a bank a kamatot például 0,5 százalék- ponttal fogja vissza, akkor ez egy 80 ezer eurós, 20 éves futamidejű hitel esetében a havi törlesztés 22 eurós csökkentését hozza magával. Az eTrend gazdasági szaklap felmérése szerint az UniCredit Bank által meghatározott új, egyéves lekötésű kamatok számítanak manapság a legalacsonyabbnak a szlovák piacon. Az éves lekötésű kamatok esetében az UniCreditet a Dexia közelítette meg a leginkább, 4 százalékos kamattal, a harmadik helyen pedig az Általános Hitelbank (VUB) található, 4,14 százalékkal. Az 5 és 10 éves lekötésű kamatok esetében a VÚB-nak és a Szlovák Takarékpénztárnak is kedvezőbb ajánlata van, míg a többi pénzintézetnél drágábban juthatunk jel- záloghitelhez. A Dexia csak az 1 és 10 évre fixált kamatokat csökkentette. Az előbbieket 0,17, az utóbbiakat 0,25 százalékponttal. A 3 és 5 éves lekötésű kamatokat ezzel szemben 0,26 és 0,51 százalék- ponttal növelte. A 10 éves lekötésű kamatok a Dexiánál azonban még így is a legmagasabbnak számítanak a szlovák piacon, míg az 5 éves lekötésűek a második legmagasabbak. A Dexiánál ezek esetében csak az mBan- ka drágább. A többi hazai pénzintézet jelenleg nem tervezi a jelzáloghitelek kamatainak a csökkentését. Milyen lekötésű kamatokat ajánlanak a pénzügyi elemzők? Annak ellenére, hogy az elkövetkező időszakban nem kell számítanunk a kamatok gyors növekedésére, többségük már nem ajánlja az éves lekötést. Az Európai Központi Bank alapkamata 1 százalékos, ami történelmi mélypontnak számít. A pénzintézetek azonban - Vladimír Pikora, a Next Finance vezető közgazdásza szerint - jelenleg nem veszik olyan mértékben figyelembe az alapkamatot, mint amikor a gazdaság növekszik. Jelenleg így a kamatok további csökkenéséhez elsősorban a bankok közötti konkurenciaharcjárulhatna hozzá, a piacon azonban nagy a bizonytalanság - vallja Pikora, aki szerint épp ezért jobban megéri a kamatot hosszabb időszakra lekötni. „Figyelmen kívül hagynám a rövid távú spekulációkat, hiszen egy egyszerű banki ügyfélnek nincs esélye hatékonyan felmérni a kamatok jövőbeni alakulását” - tette hozzá Vladimír Dohnal, a Symsite Research elemzője, (t, s, mi) Leginkább a német és a francia nagybankokat fenyegeti Görögország elhúzódó pénzügyi válsága A tékozló Dél-Európa lehúzza az eurózónát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Párizs/Athén. Főként német és francia bankok kerülhetnek nehéz helyzetbe a görög válság miatt. A két országból összesen 119 milliárd euró értékben helyeztek ki bankhiteleket a súlyos költségvetési és adósság- problémákkal küzdő Görögországban. Az euróövezet két legerősebb államából további 900 milliárd euró hitel áramlott a nagy államadóssággal és magas költségvetési hiánnyal küzdő „gyengélkedők”, angol rövidítéssel PIGS-nek nevezett csoportjának további országaiba, Portugáliába, Írországba és Spanyolországba. A dél-európai négyek térségében kihelyezett valamennyi hitel közel 50 százaléka származik német és francia pénzintézetektől. Spanyolországban a legnagyobb mértékű a német és francia kitettség; a négy országban kihelyezett teljes hitelállomány nagyjából fele az egyebek mellett rekord magas, 20% körüli munkanélküliséggel bajlódó országba áramlott. Maguk a hitelező intézmények nemigen nyilatkoznak az ügyben. A legnagyobb vesztesek közé tartozik a német Commerzbank 15 százalékos részvényárfolyamcsökkenéssel és a francia BNP Paribasl4%-os visszaeséssel. A vüággazdasági válság kérdésében rendszeresen nyilatkozó Nouriel Roubini amerikai közgazdász úgy látja, a legfontosabb kérdés nem az, hogy egy tagország vagy több tagország segítse ki Görögországot, hanem az, milyen erkölcsi kockázatot jelentene a mentőcsomag az eurózóna jelenlegi szabályozása mellett. A közgazdászok szerint a pénzügyi nehézségekkel küzdő országok története megmutatja, hogy a strukturális reformokat erősen ellenőrzött pénzügyi csomagokkal kell kiegészíteni. Tekintve, hogy Görögország könnyen megfertőzheti a gazdasági térség más államait, az Európai Unió vagy az Európai Központi Bank önmagában nincs megfelelő helyzetben a mentőcsomag végrehajtásának felügyeletéhez. Roubini ezért a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hiteles programját javasolja a görögök számára. (MTI,Vg) Egy átlagos kártyás fizetésnél 37,61 eurót hagytunk az üzletben, 6,30 euróval kevesebbet, mint 2008-ban Gyakrabban használjuk a bankkártyánkat A bankautomatákat kevesebbszer használtuk (Peter Žákovič felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Többségünk már nem fél a kártyás fizetéstől - derül ki a Szlovák Bankszövetség (SBA) legfrissebb elemzéséből, amely szerint tavaly annak ellenére nőtt a bankkártyás fizetések száma, hogy az egy évvel korábbihoz képest kevesebb plasztiklap volt forgalomban. Az SBA az egyik legjellemzőbb trendnek azt tartja, hogy egyre kevesebb pénzt veszünk fel az automatákból, míg az üzletekben már a kisebb vásárlások esetén is a kártyánkat használjuk. A bankautomatás pénzfelvételek száma ugyan tavaly még éves szinten meghaladta a kártyás fizetésekét, a különbség azonban évről évre zsugorodik., ,A múlt év második felében a bankok ügyfelei a kártyájukat már többet használták fizetésre, mint pénzfelvételre” - nyilatkozta Ladislav Unčovský, az SBA ügyvezető igazgatója. Szlovákiában tavaly 5,08 millió bankkártya volt forgalomban, ami 175 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ennek ellenére a használatuk nem esett vissza. A bankok ügyfelei 178 milliószor vették igénybe a kártyáikat, ami az előző évhez képest 15 százalékos növekedésnek számít. A kártyás tranzakciók volumene 2,5%-kal, 13,2 milliárd euróra nőtt. A hitelkártyák száma ugyanekkor csaknem az ötödével esett vissza. A növekvő kártyahasználat az üzleteket is arra készteti, hogy egyre több fizető terminált szereljenek fel. Ezek száma tavaly elérte a 35,5 ezret, ami 12 százalékkal több, mint az előző évben. Az SBA felmérése szerint az elmúlt évben 84 millió esetben fizettünk kártyával, ami csaknem a harmadával több az előző évhez képest. Az így kifizetett összeg ugyanakkor csak 11 százalékkal nőtt, elérve a 3 milliárd eurót. Egy átlagos kártyás fizetés során így 37,61 eurót hagytunk az üzletben, 6,30 euróval kevesebbet, mint 2008-ban. Fordított trendről számolhatunk be a bankautomaták esetében. Ezekből 2310 volt tavaly az országban, amelyekből 86,8 milliószor vettünk ki pénzt. Az automatákat így 3,3 százalékkal kevesebbszer vettük igénybe, műit 2008-ban, míg a felvett pénzösszeg 1,1 százalékkal, 9,98 milliárd euróra esett vissza. Egy átlagos pénzfelvételnél így 115 eurót vettünk ki a bankból, 2,61 euróval többet, mint egy évvel korábban, (mi)
