Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-18 / 40. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 18. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Németország ugyan új súlypontokra törekszik a kelet-kö- zép-európai térség államaival, de nem kíván közvetítő szerepet vállalni a magyar-szlovák vitás ügyekben - mondta Guido Westerwelle német alkan- cellár és külügyminiszter a Népszabadságbanközöltinter- júban. Kelet felé ugyanolyan jó és szoros kapcsolatokat akarunk ápolni, mint Nyugat felé - nyilatkozta Westerwelle, hozzátéve, hogy a Franciaországhoz fűződő „viszonyunk olyan baráti és szoros lett, hogy már a vérünkké vált”. „Ezt akarom a Kelettel kapcsolatban is elérni” - fűzte hozzá. Kifejtette: bízik abban, hogy Magyarország és Szlovákia a véleménykülönbséget kölcsönös egyetértésben oldjameg. (mti) Az elmúlt tíz évben négymilliárd euró segélyt nyelt el az egykori dél-szerbiai tartomány Kétéves a független Koszovó Koszovó ma ünnepli függetlensége kikiáltásánakmáso- dikévfordulóját; ajeles alkalom sem feledteti azonban a tényt, hogy Európalegfiata- labb állama súlyos gazdasági nehézségekkel küszködik. MT1-HÁTTÉR A nyugati adományozók - köztük az Európai Bizottság, egyes EU-tag- államok, az Egyesült Államok-egyre intenzívebben próbálják elérni, hogy a túlnyomórészt albánok lakta ország ne függjön a külföldi segélyektől, és lépjen föl határozottabban a szegénység, a bűnözés és a korrupció ellen. Az elmúlt tíz évben négymilliárd euró segélyt nyelt el az alig 11 ezer négyzetkilométernyi egykori délszerbiai tartomány. A külföldi adományok teszik ki a GDP 15 százalékát. Ahmet Shala, a koszovói kormány pénzügyminisztere elmondta, Pristina további segítségért fog folyamodni, hogy betömje az idei költségvetésben tátongó lyukakat. A nyugati országok azonban szeretnék, ha Koszovó elkezdené egy életképes gazdaságkiépítését. A koszovói gazdaság nem képes elég bevételt termelni a kormány számára, és arra sem alkalmas, hogy felszívja a munkaerőpiacra évente belépő nagyjából 30 ezer fiatalt. Koszovó kétmilliós lakosságának csaknem fele 18 éven aluli. A24 évnél fiatalabb munkaképesek 70%-a állástalan. Sokan ezért Nyugat-Európá- ban próbáknak szerencsét. Zömük két-báromezer eurót is fizet az embercsempészeknek, hogy eljusson azígéretföldjére. Hajredin Kuci koszovói miniszterelnök-helyettes azt mondja, Koszovónakmég 3-5 évig szüksége lesz külföldi segélyekre a gazdaság fellendítéséhez. A függetlenség kikiáltása óta az ENSZ 192 tagállamából 65 ismerte el az önálló Koszovói. Szerbia azzal, hogy a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult - állásfoglalást kérve arról, a terület kiválása összhangban van-e a nemzetközi joggal - lelassította az államelismerés folyamatát; míg a függetlenség első évében 54 ország ismerte el Koszovót, a másodikban mindössze tizenegy. A pris- tinai kormány ráadásul továbbra sem ellenőrzi Eszak-Koszovót, a volt tartomány területének nagyjából 15%-át, ahol egy tömbben él a 120 ezres koszovói szerbség fele. Az albánok és a szerbekközötti feszültség és a burjánzó bűnözés elriasztja a külföldi befektetőket. Noha még mindig 10 ezer NATO-katona ügyel a rendre és az EU igazságügyi missziója keretében kétezer rendőr, ügyész és bíró dolgozikKoszovóban, az Európai Bizottság legutóbbi jelentése alapján az ország továbbra is a szervezett bűnözés melegágya. Ha nem érvényesül ajoguralom, a tisztségviselők visszaélnek a közpénzekkel, nem lesz jól működő gazdaság, egészséges gazdaság híján pedignemlehetfelvenniaharcot a bűnözéssel, és a kör bezárult - vázolta a helyzetet Engjellushe Mori- na, egy koszovói civil szervezet vezetője. Több mint tíz évvel azután, hogy a Szerbia elleni NATO-bombázás nyomán a szerb haderő kivonult Ko- szovóból, a terület abban reménykedik, hogy ásványkincseinek - a gazdag lignit-, ólom-, cink- és nikkelkészleteknek- kiaknázása jelentős lökést adhat a gazdasági növekedésnek, de ehhez is jelentős befektetésekre lesz szükség. KÉZ,IRAT Kampánystart MIKLÓSI PÉTER A pártok ez időtájt véglegesítik jelöltlistájukat a kereken négy hónap múlva esedékes parlamenti választásokra. Ez pedig azt jelenti, hogy hiába van vége a farsangnak, itt a még szilajabb s jól időzített, újabb hejehuja: a kampány! Kampányplakát, kampánysóder, kampányígéret, kampánylicit, kampánypénz, kampánymozi, kampányszínház, kampányharang, kampányszobor, kampánysztár, kampánysztráda, kampányszalag, kampányszponzor, kampányhazugság, kampányfogás, kampányfe- leselés, kampánygyűlölet... Es mert a politika egyszeregye szerint minden pluszban (szabad választások) dupla annyi a mínusz (kampányhangnem), értelemszerűen áll fenn a veszélye annak, hogyjúniusig fülig süllyedünk a nagy szlovák-szlovák, a heves szlovák-magyar, illetve az idén immár szlovákiai magyar-magyar sárdobálásba. Köztudott, hogy egy, az önző érdekeit szeme előtt tartó politikusnak - akárcsak a kibicnek - semmi sem drága, így majd durvul a hangnem hétről hétre, mígnem csak üszkös romok marad - nakköröttünk. Ennekvolnajó elejétvenni! Kiegyensúlyozott tárgyilagossággal, nőies finomsággal, férfias komolysággal, emelkedettséggel, miegymással. A tinglitanglik, a léha utálkozás, a vehemens gyűlölködés szüneteltetésével. Visszafogottsággal, méltósággal. Azt persze mindenki tudja, hogy egy dolog a (mondjuk, újságírói) szándék, más dolog a hétköznapi megvalósulás. Hiába igyekszik az ember, hogy még a tüdeje is beleszakad, annyi itt a makacs ellenszél mega csapda, hogy szinte lehetetlen kikerülni. Ugyanis egy oly országban, ahol parttalannak parttalan a demokrácia, de csak annyiban, hogy szabad szabadon szidni bármely párt elnökét - ám csakis a másik pártét; ahol négy évvel a legutóbbi választások után mind a mai napig még az is vita tárgyát képezi, hogy mely pártok tartoznak az ellenzék körébe s melyek nem (ki az önjelölt csendestárs és ki a trójai faló, illetve ki az együttkormányzásra félszegen odakacsintó és ki az alfelét nyíltan riszáló ribizli); nos, ott meglehetősen nehéz halvérű szemlélőnek, higgadt választópolgárnak maradni, bár objektiven tájékoztató zsurnalisztának lenni sem könnyű. Úgyhogy szerintem az volna a legjobb, ha fütyül(het)nénk az egészre, ha a média kivonul (hat) na az egész választási kampányból, hagyná a derék választópolgárokat gondolkodni. Mi pedig írnánk a fenyőrigók Bálint-nap táján kezdődő párkereséséről, a primőr zöldségek saijadásáról, meg arról, hogy az útkezelőket mindig télen lepi meg a hó. És elvolnánk mi is, mega közvélemény zöme is, mint a befőtt; nem kellene négyévente halálra idegesíteni magunkat. Na, ezzel ünnepélyesen ki is vonultam a nagypolitikából, handi- puszi az összes párt jobb és bal kezére, rám júniusig kéretik nem számítani. Akad dolog anélkül is bőven. Itt van rögvest egy közéleti téma: a pártkasszákban pénzmosással landoló lóvé elleni harc, példának okáért. Úgy látszik, kormányunk végleg eltökélte magát, hogy leszámol más pártok feketepénze kifehérítésének gonosz szokásaival. S minthogy ők igazán tudják, mily nehéz dolog ez, hát a frontális támadás rangjára emelték a nemes ügyet. Mások gyanús és adómentes számláit keresendő, a miniszterelnök úr még Svájcba is elugrik; noha igazán nem az akadékoskodás mondatja velem, de attól tartok (sokat hallván kormánypárti gubák ciprusi kiajánlásairól s tengerentúli garázscégekről), hogy a kormányfői leleplezés kivitelezése azért némi nehézségekbe ütközhet. Ezért azt tartom valószínűbbnek, hogy egy kegyelmi pillanatban koalíció és ellenzéke majd egymás vállán zokog kicsit, engesztelőén és hangtalanul. Abban reménykedve, hogy sohasem derül ki, ami kiderült. Hacsak... titkosszolgálati eszközökkel ki nem tudódik, hogy a kormánypárti támogatók pénze bizony könnyáztatta pénzecske, hiszen kinek-kinek öreg édesanyja harisnyastoppolással gyűjtötte össze évtizedeken át. E perctől viszont Szlovákia olyan jogállam lesz, ahol az ártatlanság vélelme helyett az ártatlanság félelme fog érvényesülni. Az egyszerű honpolgár pedigjobb, ha ahhoz tartja magát, hogy vak tyúk is lehet süket. ' KOMMENTÁR Az SDKÚ árnyai NAGYANDRÁS A legutóbbi közvélemény-kutatások amellett, hogy az SaS stabil menetelését, a magyar szavazók megosztottságát és a Smer beton biztos győzelmét jelezték újra előre, a legfontosabb információként azt jelezték, a Mikuláš Dzurindá vezette SDKÚ-nak komoly gondot okozott a támogatási botrány, amelyet a miniszterelnök tárt a sajtó elé. A Focus felmérése alapján az SDKÚ támogatottsága egy hónap alatt közel öt százalékkal csökkent, ami már messze van a statisztikai hibahatártól, azaz a párt szavazói valóban megharagudhattak Dzurindáékra, amiért nem voltak képesek tisztán és átláthatóan tartani a párt anyagi ügyeit. Sajnálatos tény ez azért is, mivel a jobboldali pártok közül az elmúlt időszakban úgy tűnt, az SDKÚ lesz képes új arcokkal, valódi szakemberekkel is feltölteni a választási listáját, akik az elmúlt évek során már szakmai téren is bizonyítottak, nem csak a parlamenti padsorokban vagy a minisztériumok irodáiban. Úgy érzem, az SDKÚ az a párt, mely valóban alternatív programot tudott kidolgozni, s már most van megfelelő szellemi háttere. A gond csak az, hogy Dzurindáék a végét mindig elrontják. Ez történt Iveta Radičovával, aki a 2006-os választásokon lett a párt képviselője úgy, hogy lekörözte a két nagyágyút, Ivan Miklóst és Mikuláš Dzurindát is. Amikor az elnökválasztásokat elvesztette, de mögötte állt a teljes jobboldal, mégsem lett az SDKÚ elnöke, sőt egy rossz pillanatában még szavazási csaláson is rajtakapták. Az álom, hogy Iveta Radičová terelje össze a jobboldali pártokat a 2010-es választásokra, ekkor foszlott szerte. A párt az elmúlt év során további szakmai nagyágyúkat volt képes meggyőzni, csatlakozzanak hozzá, sőt adják az arcukat a párt bizonyos szakmai programjaihoz. így volt ez Eugen Jurzycával, aki az egyik legjobb közgazdász elemző, de ugyanígy említhetnénk a párthoz frissen csatlakozott Miroslav Beblavýt is. Az SDKÚ felkarolta azokat a bírókat is, akik szembe mertek szállni Štefan Hara- bin hatalmi törekvéseivel, közülük Jana Dubovcová döntött úgy, hogy lemond bírói posztjáról, és a pártot erősíti, a legújabb hírek szerint pedig érkezik Ľudovít Kaník is. Természetesen sorolhatnánk még tovább, de nincs sok értelme. A potenciális szavazókhoz ezek a hírek egyelőre nem jutnak el, sőt. A többség számára az SDKÚ még mindig egyenlő Mikuláš Dzurindával, Szlovákia hosszú ideig legnegatívabban megítélt politikusával. A kétszeres volt kormányfőnek nem most, a támogátási botrány idején kellett volna hátrább lépnie, hanem legalább egy évvel korábban, hogy az SDKÚ kapcsán már ne róla szóljon a történet, hanem a párt második generációjáról. Ezt egyelőre teljesen belepi a múlt árnyéka. Bár a párt a választások előtti pár hónap során mindig bele tudott erősíteni, kérdéses, hogy most mire lesz képes. Hiszen egy igazán jó csapat jött ott össze. TALLÓZÓ KRÓNIKA Sorra kerülnek ki a magyar feliratok a marosvásárhelyi közintézményekre. A Maros megyei kórház és a kormánybiztosi hivatal, a prefektúra is kihelyezte a magyar és román nyelvű táblákat - írta a Krónika kolozsvári napüap. Húsz év után először került magyar nyelvű felirat Marosvásárhelyen a Maros megyei prefektúra épületére. A „kétnyelvűsítést” évekkel ezelőtt Bárczi Győző korábbi és jelenlegi alprefektus kezdeményezte, ám kísérlete eddig alprefektus kollégája ellenkezésébe ütközött. Bárczi Győző a Krónikának elmondta, hogy a magyar nyelvű tábla kifüggesztését a megyei kormánybiztos, Marius Pascan prefektus is támogatta, míg a korábbi években az akkori alprefektus, Zamfira Pora alprefektus akadályozta meg. Az utóbbi napokban több, a Maros megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó intézmény, köztük a megyei kórház homlokzatára is felkerült a magyar nyelvű felirat. Ezzel szemben ígéretük ellenére sem cseréltek „cégért” a lakosságnyilvántartási hivatal és a sürgősségi kórház illetékesei. A lap értesülései szerint a sürgősségi kórház igazgatója a napokban kiteteti a kétnyelvű táblákat, a lakosság-nyüvántartási hivatalban viszont valószínűleg igazgatóváltás miatt késik a magyar és román nyelvű táblák kihelyezése. (mti) ROMANIA LIBERA Újra elkezdhetik az aranykitermelést a 2000-ben történt tiszai ciánszennyezést okozó gyár helyszínén, a romániai Nagybányán, miután egy orosz tulajdonban levő vállalat környezetvédelmi engedély kibocsátását kérte a román hatóságoktól - adta hírül a Romania libera. A bukaresti újság szerint az egykori Aurul vállalat helyszínén levő gyár a leggazdagabb orosz üzletember, a Forbes magazin szerint 9,5 müliárd dollárra becsült vagyonnal rendelkező Mihail Prokhorov tulajdonába került. A Po- lyus Gold nevű vállalat a román hatóságoktól környezetvédelmi engedélyt kért a termelés elindítása érdekében. Calin Crisan, a Máramaros megyei környezetvédelmi őrség vezetője a lapnak elmondta: nem lehetetlen, hogy az oroszok megkapják az engedélyt, de ehhez teljesíteniük kell az európai kitermelési szabványokat, mivel ciántechnológiát akarnak alkalmazni. Alap szerint az orosz vállalat beruházási terve hasonlít a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházáshoz, amit számos romániai és külföldi civil, tudományos szervezetek, egyházak és a politikusok egyrészeisellenez - olvasható a Romania liberában. (mti)- Szerencse, hogy nem szerepelünk a politikában, ott most forró a helyzet! (Peter Gossányi rajza
