Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-17 / 39. szám, szerda
8 Külföld RÖVIDEN béíhrsmíh^mmí Pokolgép robbant Irakban Moszul. Parkoló gépkocsiban elhelyezett pokolgép robbant fel tegnap az iraki rendőrség orvosszakértői laboratóriumánál az északiiraki Moszul városában, a detonációban legalább ketten meghaltak, és tizenketten megsebesültek - közölték rendőrségi források. A támadás két halálos áldozata rendőr. (MTI) Maoista indiaiak rendőröket öltek Kalkutta. Legkevesebb 24 rendőr vesztette életét, és hét megsebesült a maoista lázadók támadásában India keleti részén. A Nyugat-Ben- gál szövetségi államban hétfőn kezdődött tűzharcban több mint száz szélsőbaloldali fegyveres vett részt. A maoista erők több mint harminc éve küzdenek terrorista módszerekkel földért, munkáért, a földművesek és általában a szegények jogaiért India több szövetségi államában. (MTI) Vatikán kipakol a világhálóra Vatikánváros. A Szentszék díjmentesen hozzáférhetővé teszi a világhálón saját levéltárának a II. világháború éveiből származó dokumentumait. A Vatikán lapjában megjelent közlemény szerint a lépés célja - szolgálatot tenni a történelmi igazságnak”. A dokumentumok nyilvánosságra hozatala azt a vitát hivatott lecsillapítani, amely XII. Pius pápának a holokauszt éveiben tett lépései körül dúl. (MTI) Ashton támogatja a balkániak tervét Brdo. Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfő este támogatásáról biztosította Szlovéniának azt a kezdeményezését, hogy tartsanak márciusban csúcs- találkozót a balkáni országok uniós integrációja elősegítésére. A csúcson Koszovó képviselője is részt vesz. (MTI) Oszoljt hirdet a szerb kormányfő Pancsova. Jövő év végig megszűnik a kötelező sorkatonai szolgálat Szerbiában - jelentette be a szerb elnök. Boris Tadic kifejtette, hogy 2011-ig „teljesen profesz- szionális” lesz a szerb haderő. A szerb elnök a hadsereg napja alkalmából a vajdasági Pancsován úgy vélekedett, hogy „önkéntes alapon lehet majd teljesíteni a katonai szolgálatot, így nem szűnik meg teljesen a kapcsolat az állampolgárok és a hadsereg között”. Szerbiában az államfő tölti be az alkotmány értelmében a hadsereg főparancsnoki tisztét. (MTI) ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 17. www.ujszo.com A három nagyhatalom szerint Teherán újabb lépést tett afelé, hogy nukleáris fegyvert állíthasson elő Irán kendőzetlenül fenyegetőzik Ahmadineisád a magáét hajtogatja. A nagyhatalmaknál pedig kezd betelni a pohár. (TA SR/AP-felvétel) Teherán/Bécs. Alig burkoltan megfenyegette tegnap Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök az iráni atomprogramról tárgyaló nagyhatalmakat. MT1-HÍREK „Ha bárki megpróbál nehézségeket támasztani Iránnak, válaszunk nem olyan lesz, mint a múltban. Olyat fogunk tenni válaszul, hogy meg fogják bánni” - mondta az iszlám köztársaság ultrakonzervatív elnöke a tv-ben is közvetített teheráni sajtóértekezletén. „A szankciók nem fognak kárt okozni Iránnak” - szögezte le. Teherán egy hete bejelentette, hogy 20 százalékos szintre dúsítja fel uránkészletét. E provokatív lépés óta nyugati országok - elsősorban az Egyesült Államok - az eddiginél is erőteljesebben szorgalmazzák, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadjon el újabb büntetőintézkedéseket Iránnal szemben. Az ENSZ eddig háromszor sújtotta szankciókkal Iránt a vitatott atomprogram miatt, 2006 decemberében, 2007 márciusában, legutóbb pedig 2008 márciusában. Ahmadinezsád ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy még nincs lezárva a fűtőanyagcsere ügye, Irán továbbra is kész erre. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tavaly év végén javasolta, hogy Irán a NÄÜ közreműködésével külföldön dúsítsa a birtokában lévő urán nagy részét, így nem érhetné az a vád, hogy nukleáris fegyver előállításához van szüksége magas fokon dúsított uránra. Teherán jelezte, elvileg kész a cserére, de vannak feltételei. Az iráni elnök most azt mondta, akár az Egyesült Államokkal is kész végrehajtani az uráncserét, de a cserének egyidejűnek kell lennie. Valószínűleg arra utalt, hogy Iránnak azzal egyidejűleg kell hozzájutnia a 20 százalékos mértékben dúsított uránhoz, hogy átadja alacsonyan dúsított, 3,5 százalékos uránját a másik félnek. Az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország közös levélben bírálta Iránt amiatt, hogy tovább akarja dúsítani alacsony fokon dúsított uránkészletét, a három nagyhatalom szerint ez újabb aggodalmat kelt Teherán nuldeá- ris ambícióit illetően. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) címzett, tegnap nyilvánosságra hozott levélben a nagyhatalmak úgy vélték, hogy az uránkészlet húszszázalékos szintre dúsítását célzó teheráni döntés újabb lépés afelé, hogy Irán képessé váljon nukleáris fegyver előállítására. Két év és bővülhet az EU Brüsszeli igen Izland tagságára Brüsszel. Az Európai Bizottság (EB) jövő szerdán esedékes jelentésében azt javasolja majd a tagállamoknak, hogy kezdjenek csatlakozási tárgyalásokat Izlanddal. Egy névtelenül nyilatkozó uniós tisztviselő a Reuters brit hírügynökségnek tegnap elmondta, hogy a javaslatot a 27 tagú testü- letnekjövő szerdán kell jóváhagynia. Az EB ajánlását követően a tagállamoknak kell határozniuk arról, hogy követik-e Brüsszel ajánlását és ha igen, mikor kezdik meg a tárgyalásokat. Izlandi vélemények szerint a csatlakozási tárgyalásokat 12-24 hónapon belül lezárhatják. Izlandnak, mint az Európai Gazdasági Térség tagjának lényegesen kevesebb energiájába kerül majd megfelelni az uniósjoganyagnak mint az utolsó bővítési fordulókban felvett kelet- és közép-európai országoknak, amelyekkel a csatlakozási tárgyalások 4-6 évig húzódtak. Izland csada- kozási törekvése évek óta napirenden van, de általában a tagságot ellenző politikai erők voltak többségben. Gyökeresen megváltozott a helyzet a két esztendővel ezelőtt kirobbant gazdasági-pénzügyi válság hatására, amelynek során Izland nemzeti valutája jelentősen leértékelődött, és a szigetország államcsőd közeli helyzetbe került. Általános vélekedés szerint az Európai Unió tagjaként erre nem került volna sor. (MTI) Kiszivárgott egy bizalmas jelentés a hatvanas évek francia hadseregéről Kiskatonák mint kísérleti nyíllak MTl-HÍR Párizs. Kiskatonákon tesztelte a francia hadsereg az atomfegyvernek az emberre gyakorolt lelki és fiziológiai hatását az algériai Szaharában a hatvanas években végrehajtott atomkísérletei során - írta tegnap egy bizalmas katonai jelentésre hivatkozva a Le Párisién című párizsi napilap. A francia atomkísérletek végleges leállítását követően, 1998-ban írt jelentés egy 1961. április 25-én végrehajtott atomkísérletre vonatkozik. A kísérlethez háromszáz, Németországban állomásozó kiskatonát használt a hadsereg: a robbanást követően az embereknek a becsapódási pontot 300 méterre kellett megközelíteniük. A gyakorlat során a hadsereg azt vizsgálta, hogy egy atombomba robbanása után az emberek hogyan viselkednek a támadás helyszínén. Az atomfegyvernek az emberre gyakorolt lelki és fiziológiai hatásának megfigyelésével a hadsereg „a modem harcoló katona lelki felkészítéséhez igyekezett a szükséges információkat megszerezni”. Ä részletes beszámoló kitér a katonák reakcióira, megemlítve, hogy a becsapódás után valamennyien képesek voltak harcolni. A lapnak adott interjúban Hervé Morin védelmi miniszter elmondta, hogy nincs ismerete a jelentésről. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a francia parlament a kormány javaslatára tavaly decemberben törvényt fogadott el a Szaharában és Francia-Po- linéziában végrehajtott atomkísérletek áldozatainak kárpótlásáról. A megközelítőleg 10 millió eurós összeg közel 150 ezer olyan katonát és polgári személyt érinthet, akik az 1960 és 1996 között végrehajtott francia atomrobbantások helyszínén tartózkodtak, s ezért sugárfertőzést kaptak. Szülinapi szalutálás. Ünnepi nagygyűlésekkel, sporteseményekkel és nagyszabású virágkiállítással ünnepelték tegnap Észak-Koreában a sztálinista ország vezetője, Kim Dzsong II 68-ik születésnapját. A „szeretett vezért" dicsőítő szólamok az idén sem maradtak ki a méltatásokból a „nagy nemzeti ünnepen". "Korunk páratlanul fényes parancsnokát" a diákok is megünnepelték. (ČTK/AP-feIvéteI) Térségünkbe látogat a német külügyminiszter Berlin nem kommentál MTl-HÍR Berlin. Európa-politikai és nemzetközi kérdésekről kíván tárgyalni Budapesten Guido Westerwelle német külügyminiszter - tájékoztatta az MTI-t tegnap a berlini külügyminisztérium szóvivője. A szóvivő elmondta, hogy a budapesti - csakúgy, mint az azt megelőző pozsonyi - látogatás a bemutatkozást, a partnerekkel, illetve jó barátokkal való egyeztetést szolgálja. A két szomszédos ország között kialakult feszültséget a külügyi tisztségviselő nem kívánta kommentálni, utalva arra, hogy kétoldalú ügyről van szó. Westerwelle a szlovák fővárosból ma este érkezik Budapestre. A német kormány korábbi álláspontját megismételve a szóvivő nem volt hajlandó kommentálni a szlovák-magyar viszonyban kialakult feszültséget. Utalt arra, hogy ebben az esetben olyan, Budapestre és Pozsonyra tartozó kétoldalú ügyről van szó, amelyben a német kormánynemkívánállástfoglalni. Emil Boc: módosítani kell a törvénytervezetet RMDSZ a kiindulópont MTl-HÍR Bukarest. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által kidolgozott, a romániai gazdasági fejlesztési régiók átalakításáról szóló törvénytervezet módosítása mellett foglalt állást Emil Boc román miniszterelnök. A kormányfő, aki egyben az RMDSZ koalíciós partnerének, a Demokrata Liberális Pártnak az elnöke egy hétfőn közölt inteijúban kijelentette: egyeztetni fognak a magyar szervezettel a tervezetről, amelyet a román szenátus a múlt héten fogadott el vita nélkül. Az utolsó szót azonban a parlament alsóháza mondja ki. Boc leszögezte, hogy kiindulópontnak a magyar szervezet törvénytervezetét tekintik. Elismerte, hogy a gazdasági fejlesztési régiók jelenleg nem működnek elég hatékonyan. A titkosszolgálatok lecsaptak az afgán főhadúrra Elkapták a tálib parancsnokot MTl-HÍR Washington/lszlámábád. Az amerikai és pakisztáni titkosszolgálatok emberei Karacsiban néhány napja elfogták az afgán táli- bok katonai parancsnokát, Abdul Gani Baradar mollát - írta a The New York Times című amerikai napilap. Az értesülést tegnap a tá- libok cáfolták, amerikai illetékesek viszont megerősítették. Baradart tartják Omar molia után az afgán tálibok kettes számú vezetőjének, aki Oszama bin Ladennek, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat vezetőjének közeli szövetségese volt a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrorcselekmények idején. A lap szerint a tálib parancsnokot az amerikai és pakisztáni illetékesek egyaránt kihallgatják, de nem tudni, hogy a parancsnok vallott-e már.
