Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-16 / 38. szám, kedd
Vélemény és háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 16. FIGYELŐ Megakadályozni a gettósodást Az olasz kormány fellép „az etnikai városnegyedek”, a gettósodás ellen - közölte az olasz belügyminiszter egy lapinterjúban. Együttműködésre van szükség, hogy megakadályozzuk etnikai csoportok koncentrálódását - nyilatkozta Roberto Maroni a Corriere della Sera milánói napilapnak, utalva arra, hogy fennáll a veszélye a gettók kialakulásának. Szombat este Milánóban észak-afrikai és dél-amerikai bevándorló fiatalok verekedtek össze és leszúrtak egy 19 éves fiatalembert egy negyedben, ahol többségében dél-amerikaiak élnek. Maroni elmondta: elő kell segíteni a törvényesen Olaszországban élő külföldiek integrációját. (mti)- Nyugodj meg, drágám, most alapítjuk meg a választás előtti hármas koalíciót! (Peter Gossányi rajza) Görögország hivatalosan nem kért pénzt, ha mégis kérne, 20 milliárd eurós EU-kölcsönnel megelégedne Melyik kezébe harapjon az unió? Melyik kezébe harapjon az Európai Unió Görögország ügyében? Ha a közösség megsegíti Görögországot - amint elvileg legalábbis ígéri akkor rövid távon mérsékelheti a közös valutát, az euróövezeti inflációt, az euróövezeti kamatokat és az euróövezeti gazdasági kohéziót érő kockázatokat, hosszabb távon viszont kérdésessé teheti az euróövezet működését alapjában lehetővé tévő szabályokat. MTl-ELEMZÉS Ha nem segíti meg Görögországot - ami nem valószínű -, akkor a fenti kockázatok érvényesek, csak fordított sorrendben. A probléma magva az euróövezet biztonságos működésének kereteit kijelölő, 1997-ben életbe lépett EU-beli Stabilitási és Növekedési Paktumban van. A paktum véste kőbe az addig „maastrichti feltételekként” ismert szabályokat: a tagországok államháztartási hiánya nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3%-át, a bruttó közadósság nem lehet több a GDP 60%-ánál, de legalábbis meredeken közelítenie kell ahhoz. Tulajdonképpen itt kezdődtek a hitelességi problémák: ha a 60 százalékos adósságküszöb eleve vastörvény lett volna, mindjárt be sem kerülhet azeuróövezetbe egynéhány alapító tagja, például a több mint 100 százalékos adósságú Belgium vagy Olaszország. Az évtized elején az euróövezet alapítói közül Németország és Franciaország több éven át megsértette a 3%-os szabályt. Az Európai Bizottság annak rendje és módja szerint kezdeményezte ellenük az üyenkor kötelező túl- zottdeficit-eljárást, azonban az EU miniszteri tanácsa eljárási kegyelemben részesítette a két nagy szabályszegőt. E tanulság nyomán az EU 2005-ben módosította a Stabilitási és Növekedési Paktumot. Maradt a 3%-os és a 60%-os szabály, azonban a módosítás elvett a túlzottde- ficit-eljárás ridegségéből. Az eljárásban azóta figyelembe kell venni a szabálysértő ország általános gazdasági helyzetét és várható pályáját. Megnyújtották a határidőket és fölerósítették a mentő körülmények, köztük is mindenekelőtt az esetleges gazdasági visszaesés figyelembe vételét a megítélésben. Ez ugyan könnyített az esetleges szabályszegők helyzetén, de újabb csapást mért az EU- beli konvergencia hosszú távú hitelességére. Pusztán a dolog bürokratikus oldalát nézve: az EU Miniszteri Tanácsa decemberben húszra emelte a túlzottdeficit-eljárás' alá vont tagországok számát a 27 EU- tag közül. Görögország, Magyar- ország, Németország, Franciaország, Ausztria ésmások illusztris társaságában van az eljárás alá vont szabályszegők között. Az eljárásból még kihagyottak közül is öt országnak nagyobb lesz a hiánya idén - néhánynak még jövőre is - 3%-nál, legalábbis az Európai Bizottság előrejelzése szerint. A túlzottdeficit-eljárás azonban az eljárás alá vontak túlnyomó többségénél formális, mert a szabályszegőket menti gazdaságuk visszaesése, és elfogadott menetrendjük van a deficit megfelelő lefaragására többnyire legkésőbb 2013-ig. Formálisan viszont a paktum szankciókkal fenyegeti az együtt nem működő, a deficitet időben ném csökkentő euróövezeti országokat. Görögország szinte sosem működött együtt az Európai Bizottsággal, eleve kétes adatok alapján jutott be az euróövezetbe is. Adósságproblémája sokéves görgetésének is következménye mostani szorult helyzete, és nem csupán a gazdasági visszaesés okozta azt, sót, Görögország hazai össztermékének alakulása messze nem a legrosszabb volt az euró- övezetben tavaly. Az EU állam- és kormányfői már elvi támogatásukról és bizalmukról biztosították Görögországot. Konkrét összegekről nem esett szó, és Görögország hivatalosan hangsúlyozottan nem is kért pénzt, de hírügynökségi értesülések szerint a görög kormány, ha mégis kéme, akkor 20 milliárd eurós EU-kölcsönnel megelégedne. Ez újabb különös precedens lenne: Görögországnak a Stabilitási és Növekedési Paktum betűje szerint tulajdonképpen már régóta pénzbírság járna a sorozatos szabályszegésért, ehelyett a végén még támogatást kaphat. A volt csendőr azt állította, hogy írásos parancsot követelt, és kényszer hatására vett részt az eseményekben Képíró a legkeresettebb háborús bűnösök közt MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Képíró Sándor egykori magyar csendőrt is megnevezte a legkeresettebb háborús bűnösök között Efrajim Zuroff, a Simon Wiesenthal intézet jeruzsálemi részlegének vezetője a Moszkovszkij Kom- szomolec című lapban közölt in- teíjújában. Zuroff, aki 2002-ben Utolsó esély névvel újra kampányt indított a még életben levő háborús bűnösök megkeresésére és elfogására, a legkeresettebbek között megemlítette Képíró Sándor volt magyar csendőrt is, akit 1200 emberélet kioltásában tekint bűnösnek. Képíró kezéhez állítólag az 1942-es úgynevezett újvidéki vérengzés során tapadt vér, ő maga azonban tagadja ezt, s ügyének jogi megítélése ellentmondásos. Zuroff szerint Képíró neve a zsidók ellen Magyarországon elkövetett atrocitások egyik legsú- lyosabbikához kötődik. „1942-ben az egyik vezetője volt 1200 békés újvidéki lakos likvidálásának. A katonák, köztük Képíró, lelőtték áldozataikat, elsősorban zsidókat, és a jeges Dunába dobták a holttesteket. A helyi hatóságok még 1944-ben tíz év szabadságvesztésre ítélték a békés lakosság ellen elkövetett bűnök miatt, de a fasiszták hatalomra jutásával elengedték, és később Argentínába ment” - mondta Zuroff. Beszámolt arról is, hogyan jutottak Képíró nyomára. Eszerint Skócia egyik városában találkozót tartottak az ott élő magyarok, s az egyik résztvevő azzal dicsekedett, hogy közreműködött a magyar zsidók Auschwitzba való deportálásában. Egy másik magyar, aki ott megjelent a Simon Wiesenthal központhoz fordult. „Előbb ki kellett deríteni, hogy (a skóciai magyar) az ország melyik részén segédkezett a németeknek a magyar zsidók deportálásában, ahhoz ugyanis, hogy megvádoljuk, tanúkra volt szükségünk. Ekkortájt keresett fel minket a The Glasgow Herald című lap néhány újságírója, akik kérésünkre vállalták, hogy a skóciai magyarokról szóló interjú ürügyén felkeresik az illetőt, s a beszélgetés során megtudják tőle, hol szolgált a háborúban. S férfi a lakására hívta meg az újságírót, aki a falon egy másik magyar tiszt képét meglátva megkérdezte, hogy az kit ábrázol. ,Ez Képíró Sándor, állandó kapcsolatban állok vele’ - válaszolta az illető. A Képíróról szóló információkat átadtuk a magyar ügyészségnek, s az dönti el, felelősségre vonják-e Képírót” - mondta Zuroff. Képíró nem tagadja, hogy része volt az újvidéki vérengzésben. Azt állította azonban egy interjúban, hogy ő volt az egyetlen, aki írásos parancsot követelt, s hogy kényszer hatására vett részt az eseményekben. „Ettől függetlenül azonban Képíró - örömmel, vagy anélkül - végzett emberekkel, noha nem kapott írásos parancsot. Szomorú, hogy a magyar ügyészség egyelőre nem ég a vágytól, hogy vádat emeljen ellene” - idézte végül az orosz lap Zuroffot. KOMMENTÁR Ne a népet büntessék! GÁL ZSOLT A bankok okozták a válságot, ne a néppel akarják megfizettetni az árát! Ezt kiabálják a dühödt sztrájkoló közalkalmazottak Athénban, ezt várja a magyar választók többsége politikusaitól (és fordul a Fidesz meg a Jobbik felé) és ezt ígéri Robert Fico is, mondván, ő az épülő szociális államával megvédi népét a válságtól, amit a csúnya tőkések okoztak. Bár ez a szlogen (is) nagyon népszerű, az a baj vele, hogy egyszerűen nem igaz, különösen nem az említett országokban. Görögország nem azért van nyakig eladósodva, mert a helytelenül befektető magánbankokat a kormánynak óriási pénzinjekciókkal kellett megmentenie, hanem mert az állami kiadások hosszú éveken keresztül meghaladták a bevételeket. Emiatt dagadt hatalmasra az államadósság, amit az ügyeletes kormányok folyamatos kreatív könyveléssel és mérleghamisítással próbáltak (hosszú ideig sikeresen) elleplezni. A közkiadások nagy részét a jelentős beruházások (athéni olimpia) mellett épp a „nép” megvásárlására költötték el, de jutott magánzsebekbe és pártkasszákba is a korrupciós csatornákon keresztül. A görög adósságválságot tehát főleg a nép jólétére, azon belül is a túlméretezett, csaknem egymillió főt foglalkoztató és az aktív kor végéig biztos állást kínáló közszférára, valamint a fizetésekhez képest túl magas nyugdíjakra költött hatalmas összegek okozták, amelyek egyre nagyobb részét hitelekből finanszírozták. Ehhez hozzá lehet tenni, hogy a túlfoglalkoztatás, a megannyi szociális és nyugdíjkedvezmény, meg a magánszféra átlagánál magasabb fizetések ellenére a görög állami szektor a legrosszabb hatékonysággal működik a fejlett országok között, és nyakig korrupt, akárcsak a politikai osztály. Magyarország is hasonló okok miatt lavírozta magát csődközeli helyzetbe 2002 és 2008 között. A fő felelősök itt is a nép kegyeit kereső politikusok voltak, a túlméretezett állami kiadások nagy része itta 13. nyugdíjakra és az 50%-kal megemelt közalkalmazotti (750 ezer fő) fizetésekre meg 13. havi bérekre, a megemelt szociális kiadásokra (szocpol, gyes, gyed) és különböző utazási kedvezményekre ment el. A válság fő felelősei tehát egyik esetben sem a bankok, hanem a szavazóikat állami kiadásokon és állásokon keresztül megjutalmazó politikusok voltak. Röviden: a „nép” által megválasztott és a „népre” túl sokat költő politikusok okozták a válságot. így az is nyilvánvaló, hogy abból csak a „népen spórolva” lehet (nem fájdalommentesen, könnyen és gyorsan) kilábalni. Meg kell nyirbálni a közalkalmazottakra, nyugdíjakra és szociális célokra szánt állami kiadásokat. Kevesebbet kell költeni, mert már nincs, aki a további túlköltekezést meghitelezze. Pontosan ez az, amit a hatalmon lévő és a népharagtól félő politikusok vonakodnak megtenni, a választók többsége meg nem akar vagy nem tud megérteni. Inkább fordulnak a populista politikusok felé, akik azt mondják nekik, amit hallani szeretnének: a válságból ki lehet lábalni komoly megszorítások nélkül is, nem szabad a népet büntetni, hisz nem ő a felelős a válságért, fizessenek a bankárok meg a gazdagok. Ezt teszi Robert Fico is, akinek az a szerencséje, hogy egy „népellenes” kormánytól nagyon jó gazdasági helyzetet örökölt, ezért még évekig „népbarát” politikát folytathat és építheti (hitelből) a szociális államot. Korunk demokráciájának egyik legnagyobb (nem csak görög) tragédiája, hogy az országot eladósító és a tönk szélére vezető politikusolaa a nép barátjaként és védelmezőjeként, az államot a szakadék széléről visszarántó és áz adósságokat visszafizető vezető(k)re meg a nép ellenségeiként tekint a választók többsége. TALLÓZÓ HANDELSBLATT A görögországi gazdasági válságról szóló összeállításában a Handelsblatt külön cikkben foglalkozott a magyar válságkezeléssel. A német üzleti és politikai napilap „Egy ország kitakarékos- kodja magát a válságból” címmel írt Magyarországról. „Külföldi közgazdászok dicsérik a fiatal, párton kívüli miniszterelnök, Bajúai Gordon válságkormányát a radikális és bátor reformokért”- állapította meg a cikkíró, Mathias Brüggmann, hozzátéve ugyanakkor, hogy a lakosság „tüntetésekkel és tiltakozással védekezik”. Bajnai tíz éve a legjelentősebb reformokról beszél, mert az ország jó ideig lehetőségei felett élt. A szerző emlékeztetett: amikor a pénzügyi válság elérte Magyarországot, a Nemzetközi Valutaalapnak és az EU-nak még 2008-ban - első uniós tagországként- 20 milliárd eurós rendkívüli hitellel kellett megsegítenie a magyarokat, hogy elkerülje az államcsődöt. Menekült a tőke, a forint árfolyamesése miatt devizahitelesek százezreit fenyegette fizetésképtelenség, a költségvetési hiány 10%-os volt. A párton kívüli gazdasági miniszter 2009 áprilisában lépett Gyurcsány Ferenc örökébe és példátlan megszorításokba kezdett, hogy ki tudja fizetni az IMF-hiteleket: eltörölték a 13. havi nyugdíjat, 62-ről 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt, befagyasztották az egészségügyi kiadásokat, 20-ról 25%-ra emelték az ÁFÁ-t, a bérköltségeket is csökkentették, hogy ösztönözzék a foglalkoztatást. Ennek eredményeként az államháztartás hiányát 3,8%-ra sikerült csökkenteni, a forint árfolyama emelkedett, enyhültek a devizahitelesek gondjai. A Standard & Poors hitelminősítő javította Magyarország hitelbesorolásának kilátása-’ in. A negyedik negyedévben a gazdaság teljesítménye már csak 4%-kal csökkent - a három hónappal korábban mért 7,1%-kal szemben, (mti)
