Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-11 / 34. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 11. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újraegyesülnek a vasúttársaságok Pozsony. A három szlovákiai vasúttársaság - a vasúti infrastruktúrát kezelő Szlovák Vasutak, a személyforgalmat lebonyolító Szlovák Vasúttársaság és a Cargo Slovakia teherszállító - 2012-től újra egyesül - derül ki a közlekedési tárca által kidolgozott javaslatból, amire tegnap a kormány is rábólintott. Az erről szóló törvénytervezetet a minisztérium május végéig szeretné beterjeszteni a kormány elé. Ľubomír Vážny közlekedési miniszter szerint az egyesítéssel nem sértik a versenyjogot, a versenyhivatalnak azonban továbbra is komoly aggályai vannak vele kapcsolatban, hiszen néhány pontban ellentétben lenne az uniós jogszabályokkal. (TASR) Lejtőn a Tatra teherautó-gyártó Kopnvnice. Katasztrofális gazdasági helyzetben van Csehország legismertebb teherautógyártója, a kopfivnicei Tatra. A társaság bevételei a 2008-as 5,9 milliárd koronát követően, tavaly csaknem a felével estek vissza, ami miatt a cég több mint 3600 alkalmazottja közül 1400-tól volt kénytelen megválni. A cég már 2008-ban 572 millió koronás veszteséggel zárta az évet, és valószínűleg az elmúlt évben is mínuszban végeztek. Konkrét számokat erről egyelőre nem hoztak nyilvánosságra. Ronald Adams vezérigazgató az idei évet azonban már optimistán látja, az eladások növekedésében bízva. (ČTK) Kevesebb utas repült Poprádról Poprád. Az elmúlt két évben folyamatosan csökkent a pop- rádi repülőtér utasforgalma. Míg 2007-ben 60 ezer utas vette igénybe a repteret, 2008-ban már csak 58 ezren, tavaly pedig 52 ezren repültek innen. Ivana Herkeľová, a repülőtér igazgatója a tavalyi, csaknem 11 százalékos visszaesést a Sky Europe csődjével magyarázza, amelynek a londoni járata rendkívül népszerű volt. Decemberben ezt a járatot a Danube Wings légitársasággal sikerült újra megnyitni, az év utolsó hónapjában így már 76 százalékkal nőtt az utasok száma az egy évvel korábbihoz képest, az elmúlt hónapban pedig már 80 százalékos növekedést mértek. Poprádról emellett Manchesterbe. Dublinba, Pozsonyba, Bolognába, Bázelbe, Brüsszelbe és Varsóba is repülhetünk. (SITA) Idegen a Rothschild bankház élén London. A Rothschild dinasztia a bank fennállásának 212 éves története során most először nem a család tagjai közül választ vezérigazgatót. Példátlan döntést hozott a Rothschild család. A 36 országban jelen lévő holding vezérigazgatójának posztját David de Rothschild után a cégnél 27 éve dolgozó 49 éves Nigel Higgins veszi át. Higgins szerint nem forradalmi, inkább fokozatos fejlődést mutató változásról van szó a cég élén. Mivel a válságban számos befektetési bank hírneve megtépázódott, céljuk a piaci részesedésük növelése. A Roth- schild-dinasztia története 1798-ig nyúlik vissza, ekkorindí- totta el legendás üzletét Nathan Mayer Rotschild, hasznot húzva a napóleoni háborúkból. Egy évtizeden belül testvéreivel már Párizsban, Bécsben, Nápolyban és Frankfurtban is rendelkezett bankházakkal. Jelenleg 900 befektetési bankárral dolgozik a Rothschild holding. (Pf,m) Európában 200 millió MasterCard Brüsszel. 2009-ben a bankkártyás vásárlási műveletek száma 10%-kal nőtt 2008 azonos időszakához képest Európában. A tavalyi év utolsó negyedében a forgalomban lévő MasterCard kártyák darabszáma (a Maestro kártyákat kizárva) 2%-os éves növekedéssel túllépte a 200 milliót. 2009 negyedik negyedévében a MasterCard dollárban kifejezett forgalma 6,9%-kal nőtt Európában. A kártyás vásárlások volumene 8,1%-kal, a tranzakciók száma 10%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A készpénzfelvételek száma 5,2%-kal nőtt. A kártyabirtokosok Európában 8,8 millió, világszerte pedig 29,9 millió kereskedőnél használhatták MasterCard lógós plasztiklapukat, (m) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8798 Lengyel zloty 4,0663 Cseh korona 26,108 Magyar forint 271,55 Horvát kuna 7,3230 Román lei 4,1180 Japán ien 123,01 Svájci frank 1,4658 Kanadai dollár 1,4667 USA-dollár 1,3740 VETEL - E LADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,41-1,33 26,88-25,32 283,93-259,47 OTP Bank 1,41-1,33 26,84-25,30 279,54-263,31 PostabankT 1,42-1,32 27,01-25,18Szí. Takarékpénztár 1,42-1,32 26,79-25,31 283,22-258,82 Tatra banka 1,41-1,33 26,76-25,41 282,22-260,78 Dexia banka 1,41-1,34 26,79-25,43 278,61-264,49 Általános Hitelbank 1,40-1,33 26,84-25,35 283,93-259,47 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Tavaly decemberben az iparban 826,55 euró volt az átlagfizetés, ez 4,9%-kal magasabb, mint 2008 végén Csak virtuális hazai béremelkedés Statisztikailag úgy nő a munkavállalók bére, hogy közben nem változik. A munkaadók főleg a legrosszabbul keresőket bocsátják el, így az átlagbér automatikusan nő, még ha a maradó alkalmazottak fizetését egy centtel sem emelik. (Képarchívum) Pozsony, Decemberben több mint egy éve nem látott ütemben nőttek a fizetések az iparban - derül ki a statisztikai hivatal tegnap közzétett jelentéséből. Mindez csak optikai csalódás - vallják a gazdasági elemzők, akik ezt azzal magyarázzák, hogy a cégek az elmúlt időszakban épp a legrosszabbul fizetett alkalmazottaiktól váltak meg. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Decemberben az iparban a bruttó havi átlagbér a statisztikai hivatal szerint Szlovákiában 826,55 euró volt, 4,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Ezzel sikerült túlszárnyalni a 3,5%-os novemberi béremelkedést is. Éves szinten egyébként 751,27 euró volt az átlagbér, ami 2,2%-kal haladja meg az előző éves adatot. Decemberben, az előző évhez képest a víz- szolgáltatóknál mérték a legnagyobb béremelkedést, több mint 25%-osat. Nőtt a bruttó átlagfizetés azonban az iparban, a kiskereskedelemben és az éttermi szolgáltatásokban is, míg a postások fizetése az ötödével esett vissza-. A legmagasabb átlagbérrel decemberben is az IT-szektor büszkélkedhetett, ahol ez elérte az 1871 eurót, a sereghajtónak az éttermi szolgáltatások számítanak, 353 euróval. Regionális szempontból a legnagyobb fizetések Pozsonyban vannak (a szlovák átlag 130%-a), a legalacsonyabbak Eperjes megyében (a hazai átlagbér alig 75%-a). A statisztikai hivatal által közzétett adatokból azonban nem szabad messzemenő következtetéseket levonnunk, a gazdasági válság gyors lecsengésében reménykedve, hiszen az átlagbér decemberi emelkedése épp a gazdasági válság egyik legsúlyosabb következményével, a munkanélküliség növekedésével magyarázható. „Több ágazatban még mindig jelentős elbocsátások vannak, ami a legrosszabbul fizetett alkalmazottakat érinti a leginkább. Mivel ezek kiesnek a munkavállalók köréből, a statisztikai hivatal által közzétett átlagbér automatikusan nő, még ha a meglévő alkalmazottak fizetését egy centtel sem emelték” - vallja Dávid Dereník, az UniCredit Bank elemzője, aki szerint ráadásul a munkájukat megőrző alkalmazottakra sokkal több munka hárul, hiszen nem egy esetben az elbocsátottak munkáját is nekik kell elvégezniük, többnyire ugyanazért a bérért. A cégek ugyanis jelentős megszorításokra szorultak, hiszen csak az iparvállalatok bevételei tavaly 18%-kal, 57,3 müliárd euróra estek vissza. Az iparban emiatt decemberben már csak 472- ezren dolgoztak, 15%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. Hogy az elkövetkező időszakban hogyan alakulnak majd a fizetéseink, az attól is függ, milyen mértékben lesznek képesek a cégek kihasználni a lassan beinduló gazdasági fellendülés adta lehetőségeket - nyilatkozta Éva Sadovská, a Postabank elemzője. Néhány ágazatban az előttünk álló hónapokban is nőhet az átlagbér. Ez azonban nagyrészt továbbra is csak a fent említett elbocsátásokkal magyarázható. Mária Valachyová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint az ipar korábban kezdheti meg az új alkalmazottak felvételét, hiszen gyorsabban reagálhat a nyugat-európai kereslet növekedésére. Az új alkalmazottak nagy része azonban várhatóan azon rosszul fizetettek közül kerül ki, akiket korábban elbocsátottak, középtávon így inkább az átlagbér stagnálására számíthatunk, (mi, t, s) A pénzügyminisztérium legújabb előrejelzése szerint idén még nő a munkanélküliség és csökken a reálbér Gyorsabb lehet az idei gazdasági növekedés üteme Szlovákia gazdasási mutatóinak prognózisa Mutató 2009 2010 2011 2012 Gazdas. növekedés-4,9 2,8 3,3 4,6 Munkanélküliség 11,9 12,9 12,3 11,7 Reálbér növekedése 0,5-0,5 0,9 2,3 Éves infláció 0,9 1,7 3,4 3,8 Az adatok százalékban értendők (Forrás: pénzügyminisztérium, statisztikai hivatal) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A pénzügyminisztérium felfelé módosította a 2010-es gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentum szerint idén a bruttó hazai össztermék (GDP) az ősszel várt 1,9 százalékos bővülés helyett egyenesen 2,8%-kal emelkedik, viszont még 2012-ben sem tér vissza a korábban megszokott, 5 százalék feletti lendület. A közel 1 százalékpontos növekedés mintegy 600 millió euróval nagyobb gazdasági teljesítménynek felel meg. A pénzügyi tárca keretén belül működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) szerint főleg az ázsiai országok megújuló lendülete, továbbá a harmadik negyedév biztató adatai miatt várható a magasabb teljesítmény. A Fi- co-kormány ugyan idén nem számol nagyobb lakossági fogyasztással (ezt fékezi a magas munkanélküliség), viszont bízik az exportserkentő külföldi kereslet növekedésében, továbbá a sztrádaprog- ramjótékony hatásában. Az utóbbi idén 0,7 százalékponttal járul hozzá a gazdaság gyarapodásához, viszont jövőre már nem fog érződni a hatása. A brüsszeli Európai Bizottság már tavaly novemberben azt jelezte, 2010-ben Szlovákia növekedési üteme lesz a leggyorsabb az Európai Unióban. Mindezek ellenére a munkanélküliségi mutatók idén még tovább romlanak, a foglalkoztatottak száma csak 2011-től bővül. Emiatt idén nem számolhatunk még a reálbérek stagnálásával sem, másrészt az infláció üteme is kisebb lesz a vártnál (2,6 százalék helyett az éves pénzromlás ütemét 1,7 százalékra várják). (S,só) Az Európai Unió ma rendkívüli csúcsértekezletet tart az eurózónát megingató görög pénzügyi helyzetről Uniós mentőövet dobhatnak a hanyag helléneknek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Brüsszel. A görög kormány bejelentette, hogy az állami szektorban befagyasztja a béreket, emeli az üzemanyag árát, nyugdíj- reformot hajt végre, valamint megreformálja a görög adórendszert annak érdekében, hogy csökkentse az államháztartás katasztrofális hiányát. Görögország azért lényszerűi megszorításokra, mert az Európai Unió és a nemzetközi pénzügyi piacok nagy nyomás alatt tartják annak érdekében, hogy csökkentse államháztartási deficitjét, amely az elmúlt évben a görög gazdasági össztermék (GDP) 12,7%-ára rúgott, négyszer akkorára, mint amit az unió megenged az eurózóna országainak. Ellentmondó híresztelések Miközben egy német kormányforrás szerint a németek a hitelgarancián túli segélycsomagon gondolkodnak Görögország megsegítése érdekében, addig egy francia forrás azt jelezte: továbbra sincs még megállapodás az eurózóna tagországai között arról, hogy a görögöket megsegítenék. Ettől függetlenül a háttérben körvonalazó- dikagörögmentőcsomagügye. Ma Brüsszelben tartják az EU informális csúcstalálkozóját, melynek első számú témája az eurózónát megingató görög pénzügyi helyzet. A piacok számára rövid távon az lenne a leginkább pozitív kimenetel, ha nemcsak (kétoldalú) kormánygaranciák születnének a görögök megsegítésére, hanem ennél konkrétabb, azaz pénzügyi támogatás, hitelkeret is megnyílna. Elképzelhető, hogy a napok óta tartó bohózat (hírek bedobása és cáfolata) részben tudatos és ezzel a befektetők felfokozott várakozásait igyekeznek hűteni, illetve tompítani az esetleges csalódás negatív piaci reakcióit. Az mindenesetre továbbra is bizonyosnak tűnik, hogy valamilyen formában támogatásáról biztosítja az európai közösség a görögöket (illetve más dél-európai országokat). A piaci szereplők viszont idegesek, és bizonytalanok azt illetően, hogy mi lesz Görögország sorsa, ezért euróeladásokba bonyolódtak, ennek eredményeként a dollárhoz képest tegnap újra gyengült az euró. Máris sztrájkolnak Tegnap reggel megkezdődtek a sztrájkok Görögországban, a kormány tervezett bérbefagyasztása és adóváltoztatásai ellen. A sztrájk keretében több ezer közalkalmazott nem vette fel a munkát, ami hatással van több tucat állami intézmény és kórház működésére is. A sztrájkhoz csatlakoztak a reptéri légiirányítók is, s emiatt megbénult a légi forgalom az athéni nemzetközi repülőtéren. Ezzel szemben a három görög állami csatorna akadálytalanul sugározza adását. A sztrájk mellett egy, főleg közalkalmazottakat tömörítő szakszervezet tüntetéseket is kilátásba helyezett Athén belvárosában, valamint Thesszalonikiben. (Pf, Ng, m, só)
