Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-09 / 32. szám, kedd
Vélemény és háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 9. TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG A Fidesz elnökének évértékelője nagy, de nem elsöprő figyelmet keltett: elhangzásának másnapján az emberek négyötöde értesült róla, 20%-hoz a híre sem jutott el - olvasható a Népszabadságban a Medián Közvélemény- és Piackutatási Intézet szombati, ezerfős, telefonos felmérése alapján. A megkérdezettek negyede a beszédet az elmúlt néhány hét legfontosabb eseményei között említette, de ezzel csak a második helyre került a BKV-botrányok mögött. A lakosság harmada részben vagy egészben meghallgatta az Or- bán-beszédet, négytizede a médiából szerzett tudomást róla, tizede hallomásból tájékozódott. A megkérdezettek átlagosan két-három üzenetre emlékeztek. (mti)- Milyen aktív a pártelnökünk az utóbbi időben. Azt hiszem, megérdemelné a „Győzelem a lelkiismeretem fölött" kitüntetést. (Peter Gossónyi rajza) A szerződéssel Európa demokratikusabbá és átláthatóbbá válik, és a bizottságot is jobban ellenőrzik Szavaznak az új Európai Bizottságról Ma szavaz az Európai Parlament képviselő-testülete az Európai Bizottság új összetételéről, pontot téve ezzel az alkotmányos szerződés öt évvel ezelőtti leszavazása miatt kezdődött intézményes hercehurca végére. MTl-HÁTTÉR A legfrissebb nyilatkozatok alapján aligha lehet kétséges, hogy a Jósé Manuel Durao Barro- so elnök második mandátumára összeállított végrehajtó testület a strasbourgi plenáris szavazáson elnyeri a szükséges - egyszerű - többséget, legfeljebb a támogatás mértéke kérdéses. A testület szinte nyomban hivatalba is lép: az állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli találkozóján Barroso már az új bizottság elnökeként vesz részt, jövő szerdán pedig meg is tartják az első bizottsági ülést. Az új Európai Bizottság magyar tagja - foglalkoztatási és szociális ügyi biztosként - Andor László, akinek rátermettségét nem kérdőjelezték meg az őt meghallgató EP-képviselők. Eddig Kovács László képviselte Magyarországot az uniós végrehajtó testületben, ő az adó- és vámügyeket irányította. Az előző bizottság mandátuma október végén lejárt, azóta ügyvivőként tölti be ezt a feladatot. Ez azonban lassította az uniós munkát, mert ügyvivő minőségben a testület illetékessége korlátozott. Ez az első Európai Bizottság, amely már a Lisszaboni Szerződéssel megreformált uniós intézményes keretek között működik. A szerződéssel Európa demokratikusabbá és ádáthatób- bá válik, és ennek jegyében a bizottságot is jobban ellenőrzik. Fontos újítás, hogy a külügyi biztos személye ezentúl megegyezik az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. Ellentétben a korábbi elképzelésekkel, a bizottság tagjainak száma sem változik: továbbra is minden EU-tagország egy biztost küldhet a testületbe. A szabályok szerint az Európai Parlament csak testületként foglalhat állást az Európai Bizottság összeállításáról, az egyes biztosokról nem szavaznak külön-kü- lön. Ezért volt fontos, hogy a szavazás előtt megoldódjék az a probléma, amely a képviselők jelentős részét dilemma elé állította: a bolgár jelölt, Rumjana Zsé- leva volt külügyminiszter alkalmassága, illetve vagyonnyilatkozatának helytálló volta. Ezt az akadályt maga Zseleva hárította el, aki visszalépett a jelöltségtől. A többi leendő bizottsági tag közül a testület egészének elvetésével fenyegető kritikát senki sem kapott. Az EP-frakciók egy része csak közvetlenül a mai szavazás előtt alakítja ki végső álláspontját a voksolásról, de az bizonyosra vehető, hogy a bizottság a voksok többségét megszerzi. Barroso pártcsoportja, az Európai Néppárt elejétől fogva jelezte támogatását, és felsorakozott mellé a nagy frakciók közül a liberális csoport is. A legfrissebb hírek szerint a szocialista frakció többsége is várhatóan igennel voksol (az ide tartozó magyar képviselők is), ugyanakkor több ldsebb csoport, mint a zöldek és a radikálisabb baloldali erők elutasításra készülnek. A magyar EP-erők közül a Jobbik is már jelezte, hogy nemmel voksol, mert rossznak tartja az egész rendszert, azt, hogy a bizottságban az egyes kormányok jelölte emberekhez keresnek feladatokat. Az új bizottság felállásával fejeződik be az elmúlt fél évtizedet jellemző intézményes kálvária az Európai Unióban. Brüsszelben azt várják, hogy a testület munkába állásával új lendületet kap a lefékeződött jogszabály-alkotási munka, és az EU több területen behozza az elmúlt évek lemaradását. Borúsabb képet fest ugyanakkor a távolabbi jövőről, hogy egyes jelek (mint például Barack Obama elnök távolmaradása a tervezett EU-amerikaí csúcstalálkozótól) arra mutatnak, hogy a korszerűsített intézményrendszer sem működik tökéletesen, és újabb reformokra lehet szükség. Viktor Janukovics bejelentette, hogy ha államfő lesz, követelni fogja a gázmegállapodások felülvizsgálatát Gázos orosz figyelmeztetés az új ukrán elnöknek MTMSMERTETÉS Oroszország figyelmezteti Ukrajnát, hogy a Naftogaz ukrán állami konszern csődjéhez vezethet a 2009. január 19-én aláírt gáz- szállítási szerződés megváltoztatására irányuló kísérlet, amelyet Viktor Janukovics jelölt említett a választási kampány során - írta hétfőn a Kommerszant Című lap. A lap szerint hétfőn jár le a határidő, ameddig Julija Timosenko ukrán kormányfőnek meg kell kezdeni a tárgyalásokat az ausztriai székhelyű Centragas céggel, az orosz-ukrán gázszállításokban a tavaly januárban kötött új szerződésig közvetítőként szereplő RosUkrEnergo (RUE) egyik tulajdonosával 11 milliárd köbméter gáz visszatérítéséről. Ellenkező esetben Kijevet mintegy 3,5 milliárd dolláros kárértékű bírósági per fenyegeti. A Gazpromnál amely a RosUkrEnergo 50 százalékos résztulajdonosa - azt állítják, hogy semmi közük a kialakult helyzethez, de szakértők szerint Moszkva részéről ez figyelmeztetés Kijevnek. A RosUkrEnergo másik 50 százalékos tulajdonosa, a Centragas, Dmitrij Firtas cége - az ügyben választott bírósághoz fordult tavaly október 26-án all milliárd köbméter gáz kisajátítása miatt, és múlt hét végén bejelentette, hogy megkezdődik az eljárás. A lap arra is emlékeztetett, hogy tavaly januárban az Európába irányuló orosz gázszállítások leállásához vezető gázháború zajlott le Moszkva és Kijev között, amelyben a viszály kirobbantásával mindkét fél a RUE-t vádolta meg. A céget - amely Viktor Jus- csenko ukrán államfő kérésére került közvetítőként az előző szerződésbe - az új szerződésből már kizárták, és Timosenko vállalta a Gazprommal szemben fennmaradó adósságainak rendezését. A kormány utasítására a RUE megvásárolta a Naftogaz 1,7 milliárd dolláros adósságát. Timosenko viszont nem rendezte a kérdést a RUE-val. Amíg ő volt az első számú elnökjelölt, ennek nem volt hatása a Moszkva és Kijev közötti gázmegállapodásokra, sőt, Dmitrij Medvegyev elnök szóban úgy rendelkezett, hogy a Gazprom ne követelje Ukrajnától az át nem vett gázért járó bírságot, noha például a német E.On 140 millió dollár bírságot fizetett. Ám az ukrajnai elnökválasztás első fordulója után Viktor Janukovics bejelentette, hogy ha államfő lesz, követelni fogja a gázmegállapodások felülvizsgálatát. A Kommerszant forrásai szerint a Gazprom készül arra, hogy bíróság előtt védekezzen, és az a szándéka, hogy ha az új ukrán elnökjavasolja a meglevő szerződés felülvizsgálatát, akkor Moszkva benyújtja a számlát a RUE gázáért európai árakon, amelyek átlaga a Gazprom menedzsereinek pénteki közlése szerint idén 326 dollár lesz ezer köbméterenként. Vagyis a Centragas követelése elérheti a 3,586 milliárd dollárt. A stockholmi gazdasági bíróságon már tárgyalják a RosUkrEnergo Naftogaz elleni két keresetét, Firtas követelése összesen mintegy 6 milliárd dollár. A Gazprom ugyan állítja, hogy semmi köze a Centragas keresetéhez, de szakértők szerint ez Moszkva figyelmeztetése az új ukrán államfőnek, hogy veszélyes lenne a tavaly 2019-ig szólóan kötött szerződés felülvizsgálatára törekedni, a perek ugyanis aligha Ukrajna javára dőlnek el. KOMMENTÁR A görög út veszélyei GÁL ZSOLT Görögország példája bizonyítja, hogy az euróövezeti tagság sem jelent védelmet az államcsőd lehetősége ellen, mivel a közös pénz intézményrendszere sem tudta megakadályozni, hogy a felelőtlen, népszerűség-hajhászó görög politikusok adósságválságba sodorják országukat. Mivel ilyen politikusokból (és a rájuk szavazó választókból) mifelénk sincs hiány, és a szlovák államadósság is rohamtempóban emelkedik, ezért már most figyelmeztetni kell a „görög út” veszélyeire. Bár a magas államadósság miatti csődközeli helyzet a gazdasági válság kiterjedése és elmélyülése idején több uniós tagországban is fennállt (gondoljunk csak a szomszédos Magyarországra), az utóbbi hónapokig úgy tűnhetett, hogy az euró egyfajta védőbástyát jelent. Való igaz, hogy a közös pénz létezésének első évtizedében az azt használó tagországok államkötvényeinek kamatai nagymértékben közelítettek egymáshoz. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az euróövezetben a magas államadóssággal rendelkező tagállamok (Görögország, Olaszország, Belgium) majdnem olyan alacsony kamatokra tudtak pénzt kölcsönözni, mint a kevésbé eladósodott és ezért biztosabb „ügyfélnek” számító országok (például a viszonyítási alapul szolgáló Németország). Görögország éveken keresztül élvezte a közös pénz ezen előnyét, mégis képtelen volt jelentősen csökkenteni adósságait. A válság hatására azonban megszűnt a nemzetközi pénzbőség, a piacok egyre inkább „beárazzák” a különböző kockázatokat. Míg a 10 éves lejáratú német államkötvények átlagos kamata tavaly decemberben 3,14% volt, a görögöké ennek csaknem a duplája 5,49%. Bár 2-3 százalékpontnyi különbség nem tűnik túl magasnak, figyelembe véve a 250 milliárd euró feletti görög államadósságot, ez évi 6-10 milliárd euró többletterhet jelent az államkassza számára. Minél jobban nő az adósságállomány, a költségvetésnek annál nagyobb részét kell a hitelek törlesztőrészleteire és az emelkedő kamatokra költeni. Márpedig az előrejelzések azt mutatják, hogy a közeljövőben Görögország államadóssága meghaladhatja a GDP (bruttó nemzeti termék) 140%-át. A befektetők ezért még feljebb srófolhatják a kamatokat, de az is lehet, hogy egyszerűen nem vásárolják meg a túl kockázatosnak tartott görög államkötvényeket, és az országnak nemzetközi (valutaalapi, uniós?) mentőcsomagra lesz szüksége. Ennek persze komoly feltételei (egyebek között kőkemény költségvetési megszorítások) lennének. A közös valuta jövője szempontjából főleg az okoz fejtörést, hogy más, hatalmas költség- vetési hiányokat teremtő és adóssághegyeket görgető tagok (Olaszország, Portugália, Belgium, Írország, Spanyolország) is hasonló problémákkal szembesülhetnek. Ebben az esetben a gondok már olyan nagyságrendűek lehetnének, hogy alááshatnák az euró stabilitását és szétverhetnék á közös pénzt használó övezetet. Szlovákia szempontjából a görög problématömeg egy nagy felkiáltójel, amely arra figyelmeztet, hová juthatunk, ha nem változik a jelenlegi költségvetési politika. Persze a gondokat el lehet hesse- getni azzal, hogy a szlovák államadósság a közeljövőben (a közvetett tételekkel együtt) csak a GDP 50-60 százalékát fogja túllépni, ezért az országnak jókora manőverezési területe van. De ehhez hozzákívánkozik, hogy Görögországnak meg csaknem 15 ezer kilométernyi mediterrán tengerpartja van az ehhez kapcsolódó idegenforgalommal együtt, amely mellett a hazai vendéglátóipar eltörpül. Ezért nálunk az adóssághegynek nem kell feltétlenül olümposzi magaslatokra emelkedni, hogy beüssön a csőd. FIGYELŐ Vészesen romlik a közbizalom A közbizalom vészes hiánya nemcsak az intézmények megítélésében jelentős, hanem saját magunk és közösségeink részvételi esélyeit is károsan befolyásolja, rombolja az önbizalmat, és negatív képet fest a demokráciába vetett hitről is - derült ki a Közösségfejlesztők Egyesületének országos felméréséből. A kutatók azt vizsgálták, milyen a közbizalom hazai állapota, mennyire bíznak meg az emberek az intézményekben, az általuk alapított civil szervezetekben, választott tisztségviselőikben országosan és helyi szinten, milyen az emberek hajlandósága, kedve a társadalmi részvételre. A felmérés alapján az állampolgárok intézményekbe vetett bizalmának hiánya, a bizalmatlanság feltáruló mértéke egyre tragikusabb. „Néhány kisebb pozitív változás, így a rendőrségen és a civil-nonprofit szektor némileg javuló megítélése mellett odáig jutottunk, hogy a politikusok és a parlament kiábrándító mértékben veszítette el a magyar lakosság bizalmát, s váltválik mára mind hiteltelenebbé”. Elgondolkodtató, hogy az elmúlt időkből semmilyen érdemi kísérletet nem ismerünk, amely ennek a trendnek a lefékezését, megállítását, megfordítását célozná. ,A bizalom nem pusztán az illem, ajó ízlés követelménye, hanem a társadalom gazdaságihelyzetének, a változásokhoz való igazodási képességének, egy nagyobb közösség, az ország működésének kiemelten fontos meghatározója. Az intézmények a közösség bizalma nélkül működésképtelenné válhatnak. (...) Ha nem bízunk az orvosokban, a tanárokban, az óvónőkben és más helyi intézményekben, akkor zavar keletkezik falunk, városunk egészségügyének, oktatásának működésében. S ha nem bízunk a társadalom intézményeiben, akkor egész társadalmunkat fenyegetheti a működésképtelenség” -íijákakutatók. (mti)
