Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-09 / 32. szám, kedd

Vélemény és háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 9. TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG A Fidesz elnökének évérté­kelője nagy, de nem elsöprő fi­gyelmet keltett: elhangzásá­nak másnapján az emberek négyötöde értesült róla, 20%-hoz a híre sem jutott el - olvasható a Népszabadságban a Medián Közvélemény- és Pi­ackutatási Intézet szombati, ezerfős, telefonos felmérése alapján. A megkérdezettek ne­gyede a beszédet az elmúlt né­hány hét legfontosabb esemé­nyei között említette, de ezzel csak a második helyre került a BKV-botrányok mögött. A la­kosság harmada részben vagy egészben meghallgatta az Or- bán-beszédet, négytizede a médiából szerzett tudomást róla, tizede hallomásból tájé­kozódott. A megkérdezettek átlagosan két-három üzenet­re emlékeztek. (mti)- Milyen aktív a pártelnökünk az utóbbi időben. Azt hiszem, megérdemelné a „Győzelem a lelkiismeretem fölött" kitüntetést. (Peter Gossónyi rajza) A szerződéssel Európa demokratikusabbá és átláthatóbbá válik, és a bizottságot is jobban ellenőrzik Szavaznak az új Európai Bizottságról Ma szavaz az Európai Par­lament képviselő-testülete az Európai Bizottság új összetételéről, pontot téve ezzel az alkotmányos szer­ződés öt évvel ezelőtti le­szavazása miatt kezdődött intézményes hercehurca végére. MTl-HÁTTÉR A legfrissebb nyilatkozatok alapján aligha lehet kétséges, hogy a Jósé Manuel Durao Barro- so elnök második mandátumára összeállított végrehajtó testület a strasbourgi plenáris szavazáson elnyeri a szükséges - egyszerű - többséget, legfeljebb a támogatás mértéke kérdéses. A testület szinte nyomban hiva­talba is lép: az állam- és kormány­fők csütörtöki brüsszeli találkozó­ján Barroso már az új bizottság el­nökeként vesz részt, jövő szerdán pedig meg is tartják az első bizott­sági ülést. Az új Európai Bizottság ma­gyar tagja - foglalkoztatási és szociális ügyi biztosként - Andor László, akinek rátermettségét nem kérdőjelezték meg az őt meghallgató EP-képviselők. Ed­dig Kovács László képviselte Ma­gyarországot az uniós végrehajtó testületben, ő az adó- és vám­ügyeket irányította. Az előző bizottság mandátuma október végén lejárt, azóta ügyvi­vőként tölti be ezt a feladatot. Ez azonban lassította az uniós mun­kát, mert ügyvivő minőségben a testület illetékessége korlátozott. Ez az első Európai Bizottság, amely már a Lisszaboni Szerző­déssel megreformált uniós in­tézményes keretek között mű­ködik. A szerződéssel Európa demokratikusabbá és ádáthatób- bá válik, és ennek jegyében a bi­zottságot is jobban ellenőrzik. Fontos újítás, hogy a külügyi biz­tos személye ezentúl megegyezik az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. Ellentétben a korábbi elképze­lésekkel, a bizottság tagjainak száma sem változik: továbbra is minden EU-tagország egy biztost küldhet a testületbe. A szabályok szerint az Európai Parlament csak testületként fog­lalhat állást az Európai Bizottság összeállításáról, az egyes bizto­sokról nem szavaznak külön-kü- lön. Ezért volt fontos, hogy a sza­vazás előtt megoldódjék az a probléma, amely a képviselők je­lentős részét dilemma elé állítot­ta: a bolgár jelölt, Rumjana Zsé- leva volt külügyminiszter alkal­massága, illetve vagyonnyilatko­zatának helytálló volta. Ezt az akadályt maga Zseleva hárította el, aki visszalépett a jelöltségtől. A többi leendő bizottsági tag közül a testület egészének elveté­sével fenyegető kritikát senki sem kapott. Az EP-frakciók egy része csak közvetlenül a mai szavazás előtt alakítja ki végső álláspontját a voksolásról, de az bizonyosra ve­hető, hogy a bizottság a voksok többségét megszerzi. Barroso pártcsoportja, az Európai Nép­párt elejétől fogva jelezte támo­gatását, és felsorakozott mellé a nagy frakciók közül a liberális csoport is. A legfrissebb hírek szerint a szocialista frakció több­sége is várhatóan igennel voksol (az ide tartozó magyar képvise­lők is), ugyanakkor több ldsebb csoport, mint a zöldek és a radi­kálisabb baloldali erők elutasítás­ra készülnek. A magyar EP-erők közül a Jobbik is már jelezte, hogy nemmel voksol, mert rossz­nak tartja az egész rendszert, azt, hogy a bizottságban az egyes kormányok jelölte emberekhez keresnek feladatokat. Az új bizottság felállásával fe­jeződik be az elmúlt fél évtizedet jellemző intézményes kálvária az Európai Unióban. Brüsszelben azt várják, hogy a testület mun­kába állásával új lendületet kap a lefékeződött jogszabály-alkotási munka, és az EU több területen behozza az elmúlt évek lemara­dását. Borúsabb képet fest ugyanakkor a távolabbi jövőről, hogy egyes jelek (mint például Barack Obama elnök távolmara­dása a tervezett EU-amerikaí csúcstalálkozótól) arra mutat­nak, hogy a korszerűsített intéz­ményrendszer sem működik tö­kéletesen, és újabb reformokra lehet szükség. Viktor Janukovics bejelentette, hogy ha államfő lesz, követelni fogja a gázmegállapodások felülvizsgálatát Gázos orosz figyelmeztetés az új ukrán elnöknek MTMSMERTETÉS Oroszország figyelmezteti Uk­rajnát, hogy a Naftogaz ukrán ál­lami konszern csődjéhez vezethet a 2009. január 19-én aláírt gáz- szállítási szerződés megváltozta­tására irányuló kísérlet, amelyet Viktor Janukovics jelölt említett a választási kampány során - írta hétfőn a Kommerszant Című lap. A lap szerint hétfőn jár le a ha­táridő, ameddig Julija Timosenko ukrán kormányfőnek meg kell kezdeni a tárgyalásokat az auszt­riai székhelyű Centragas céggel, az orosz-ukrán gázszállításokban a tavaly januárban kötött új szer­ződésig közvetítőként szereplő RosUkrEnergo (RUE) egyik tulaj­donosával 11 milliárd köbméter gáz visszatérítéséről. Ellenkező esetben Kijevet mintegy 3,5 milli­árd dolláros kárértékű bírósági per fenyegeti. A Gazpromnál ­amely a RosUkrEnergo 50 száza­lékos résztulajdonosa - azt állít­ják, hogy semmi közük a kialakult helyzethez, de szakértők szerint Moszkva részéről ez figyelmezte­tés Kijevnek. A RosUkrEnergo másik 50 szá­zalékos tulajdonosa, a Centragas, Dmitrij Firtas cége - az ügyben vá­lasztott bírósághoz fordult tavaly október 26-án all milliárd köb­méter gáz kisajátítása miatt, és múlt hét végén bejelentette, hogy megkezdődik az eljárás. A lap arra is emlékeztetett, hogy tavaly januárban az Európá­ba irányuló orosz gázszállítások leállásához vezető gázháború zaj­lott le Moszkva és Kijev között, amelyben a viszály kirobbantásá­val mindkét fél a RUE-t vádolta meg. A céget - amely Viktor Jus- csenko ukrán államfő kérésére ke­rült közvetítőként az előző szer­ződésbe - az új szerződésből már kizárták, és Timosenko vállalta a Gazprommal szemben fennmara­dó adósságainak rendezését. A kormány utasítására a RUE meg­vásárolta a Naftogaz 1,7 milliárd dolláros adósságát. Timosenko viszont nem ren­dezte a kérdést a RUE-val. Amíg ő volt az első számú elnökjelölt, ennek nem volt hatása a Moszkva és Kijev közötti gázmegállapodá­sokra, sőt, Dmitrij Medvegyev el­nök szóban úgy rendelkezett, hogy a Gazprom ne követelje Uk­rajnától az át nem vett gázért járó bírságot, noha például a német E.On 140 millió dollár bírságot fizetett. Ám az ukrajnai elnökválasztás első fordulója után Viktor Janu­kovics bejelentette, hogy ha ál­lamfő lesz, követelni fogja a gáz­megállapodások felülvizsgálatát. A Kommerszant forrásai szerint a Gazprom készül arra, hogy bíró­ság előtt védekezzen, és az a szándéka, hogy ha az új ukrán el­nökjavasolja a meglevő szerződés felülvizsgálatát, akkor Moszkva benyújtja a számlát a RUE gázáért európai árakon, amelyek átlaga a Gazprom menedzsereinek pénte­ki közlése szerint idén 326 dollár lesz ezer köbméterenként. Vagyis a Centragas követelése elérheti a 3,586 milliárd dollárt. A stock­holmi gazdasági bíróságon már tárgyalják a RosUkrEnergo Naf­togaz elleni két keresetét, Firtas követelése összesen mintegy 6 milliárd dollár. A Gazprom ugyan állítja, hogy semmi köze a Centragas kerese­téhez, de szakértők szerint ez Moszkva figyelmeztetése az új uk­rán államfőnek, hogy veszélyes lenne a tavaly 2019-ig szólóan kö­tött szerződés felülvizsgálatára törekedni, a perek ugyanis aligha Ukrajna javára dőlnek el. KOMMENTÁR A görög út veszélyei GÁL ZSOLT Görögország példája bizonyítja, hogy az euróövezeti tagság sem jelent védelmet az államcsőd lehetősége ellen, mivel a közös pénz intézményrendszere sem tudta megakadályozni, hogy a felelőtlen, népszerűség-hajhászó görög politikusok adósságválságba sodor­ják országukat. Mivel ilyen politikusokból (és a rájuk szavazó vá­lasztókból) mifelénk sincs hiány, és a szlovák államadósság is ro­hamtempóban emelkedik, ezért már most figyelmeztetni kell a „görög út” veszélyeire. Bár a magas államadósság miatti csődközeli helyzet a gazdasági válság kiterjedése és elmélyülése idején több uniós tagországban is fennállt (gondoljunk csak a szomszédos Magyarországra), az utóbbi hónapokig úgy tűnhetett, hogy az euró egyfajta védőbás­tyát jelent. Való igaz, hogy a közös pénz létezésének első évtizedé­ben az azt használó tagországok államkötvényeinek kamatai nagymértékben közelítettek egymáshoz. Ez a gyakorlatban azt je­lentette, hogy az euróövezetben a magas államadóssággal rendel­kező tagállamok (Görögország, Olaszország, Belgium) majdnem olyan alacsony kamatokra tudtak pénzt kölcsönözni, mint a ke­vésbé eladósodott és ezért biztosabb „ügyfélnek” számító országok (például a viszonyítási alapul szolgáló Németország). Görögor­szág éveken keresztül élvezte a közös pénz ezen előnyét, mégis képtelen volt jelentősen csökkenteni adósságait. A válság hatására azonban megszűnt a nemzetközi pénzbőség, a pi­acok egyre inkább „beárazzák” a különböző kockázatokat. Míg a 10 éves lejáratú német államkötvények átlagos kamata tavaly decem­berben 3,14% volt, a görögöké ennek csaknem a duplája 5,49%. Bár 2-3 százalékpontnyi különbség nem tűnik túl magasnak, figyelem­be véve a 250 milliárd euró feletti görög államadósságot, ez évi 6-10 milliárd euró többletterhet jelent az államkassza számára. Minél jobban nő az adósságállomány, a költségvetésnek annál nagyobb részét kell a hitelek törlesztőrészleteire és az emelkedő kamatokra költeni. Márpedig az előrejelzések azt mutatják, hogy a közeljövő­ben Görögország államadóssága meghaladhatja a GDP (bruttó nemzeti termék) 140%-át. A befektetők ezért még feljebb srófolhat­ják a kamatokat, de az is lehet, hogy egyszerűen nem vásárolják meg a túl kockázatosnak tartott görög államkötvényeket, és az or­szágnak nemzetközi (valutaalapi, uniós?) mentőcsomagra lesz szüksége. Ennek persze komoly feltételei (egyebek között kőke­mény költségvetési megszorítások) lennének. A közös valuta jövője szempontjából főleg az okoz fejtörést, hogy más, hatalmas költség- vetési hiányokat teremtő és adóssághegyeket görgető tagok (Olaszország, Portugália, Belgium, Írország, Spanyolország) is ha­sonló problémákkal szembesülhetnek. Ebben az esetben a gondok már olyan nagyságrendűek lehetnének, hogy alááshatnák az euró stabilitását és szétverhetnék á közös pénzt használó övezetet. Szlovákia szempontjából a görög problématömeg egy nagy felkiál­tójel, amely arra figyelmeztet, hová juthatunk, ha nem változik a jelenlegi költségvetési politika. Persze a gondokat el lehet hesse- getni azzal, hogy a szlovák államadósság a közeljövőben (a közve­tett tételekkel együtt) csak a GDP 50-60 százalékát fogja túllépni, ezért az országnak jókora manőverezési területe van. De ehhez hozzákívánkozik, hogy Görögországnak meg csaknem 15 ezer ki­lométernyi mediterrán tengerpartja van az ehhez kapcsolódó ide­genforgalommal együtt, amely mellett a hazai vendéglátóipar el­törpül. Ezért nálunk az adóssághegynek nem kell feltétlenül olümposzi magaslatokra emelkedni, hogy beüssön a csőd. FIGYELŐ Vészesen romlik a közbizalom A közbizalom vészes hiánya nemcsak az intézmények megíté­lésében jelentős, hanem saját magunk és közösségeink részvé­teli esélyeit is károsan befolyásol­ja, rombolja az önbizalmat, és ne­gatív képet fest a demokráciába vetett hitről is - derült ki a Közös­ségfejlesztők Egyesületének or­szágos felméréséből. A kutatók azt vizsgálták, milyen a közbiza­lom hazai állapota, mennyire bíznak meg az emberek az intéz­ményekben, az általuk alapított civil szervezetekben, választott tisztségviselőikben országosan és helyi szinten, milyen az emberek hajlandósága, kedve a társadalmi részvételre. A felmérés alapján az állampolgárok intézményekbe vetett bizalmának hiánya, a bi­zalmatlanság feltáruló mértéke egyre tragikusabb. „Néhány ki­sebb pozitív változás, így a rend­őrségen és a civil-nonprofit szek­tor némileg javuló megítélése mellett odáig jutottunk, hogy a politikusok és a parlament kiáb­rándító mértékben veszítette el a magyar lakosság bizalmát, s vált­válik mára mind hiteltelenebbé”. Elgondolkodtató, hogy az elmúlt időkből semmilyen érdemi kísér­letet nem ismerünk, amely ennek a trendnek a lefékezését, megállí­tását, megfordítását célozná. ,A bizalom nem pusztán az illem, ajó ízlés követelménye, hanem a tár­sadalom gazdaságihelyzetének, a változásokhoz való igazodási ké­pességének, egy nagyobb közös­ség, az ország működésének ki­emelten fontos meghatározója. Az intézmények a közösség bi­zalma nélkül működésképte­lenné válhatnak. (...) Ha nem bí­zunk az orvosokban, a tanárok­ban, az óvónőkben és más helyi in­tézményekben, akkor zavar ke­letkezik falunk, városunk egész­ségügyének, oktatásának műkö­désében. S ha nem bízunk a tár­sadalom intézményeiben, akkor egész társadalmunkat fenye­getheti a működésképtelenség” -íijákakutatók. (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents