Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-07 / 4. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 7. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Tavaly többen takarékoskodtunk Pozsony. Tavaly nőtt az érdeklődés a lakás-takarékpénztárak szolgáltatásai iránt, a gazdasági válság miatt az ügyfelek azonban kisebb összegekre kötöttek szerződéseket, mint a korábbi években. Az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) a múlt év első 9 hónapjában 185,2 ezer új szerződést kötött, ami az előző év azonos időszakához képest csaknem 22%-os növekedésnek számít. A szerződésekben meghatározott célösszegek volumene 8%-kal, 1,58 milliárd euróra esett vissza. Miloš Blanárik, a PSS szóvivője szerint a válság miatt az ügyfeleik sokkal jobban átgondolják, hogy a lakásépítésre vagy -vásárlásra hitelt vegye- nek-e fel. A PSS az eredeti terveihez képest 20%-kal kevesebb kölcsönt folyósított. Mindeközben nőtt a bedőlt hitelek aránya is. 2008 novemberében az összes hitel 3,3%-ával voltak problémák, tavaly novemberre ez3,9%-ranőtt. (SITA) Egyre nagyobb az adóssághegy Pozsony. Szlovákia külföldi eladósodottsága tovább mélyült. A jegybank legfrissebb elemzése szerint tavaly szeptemberre a tartozások elérték a 68,346 milliárd dollárt, ami 3,39 milliárd dolláros növekedésnek számít az előző hónaphoz képest, miközben az első háromnegyed évben már több mint 20 milliárd dolláros növekedést regisztráltak. (SITA) VW: milliókat spóroló dolgozók Pozsony. A Volkswagen Slovakia alkalmazottai a gyártással kapcsolatos újítási javaslataikkal tavaly 6 millió euró megtakarítást tettek lehetővé a cégüknek. Az elmúlt évben 2308 alkalmazottjuk tett mintegy 6 ezer újítási javaslatot. Ebből 234-nek voltak képesek lemérni a hatását, amiért az újítást tevő alkalmazottak az éves megtakarítás 10%-át, legfeljebb 8,3 ezer eurót kaphattak. A nem mérhető újítások esetében minden javaslatért 20 eurót kaptak. (SITA) Munka nélkül a cseh pilóták Prága. A Cseh Légitársaság (ČSA) a gazdasági válság miatt tavaly 1350 alkalmazottjától, köztük pilóták tucatjaitól, vált meg, jelenleg így mintegy 3300 embert foglalkoztatnak. A legtöbb embert tavaly ősszel bocsátották el, amikor a hatalmas veszteség miatt csődközeli helyzetbe jutottak. Az elmúlt év első felében a veszteségük elérte az 1,8 milliárd koronát, ami 9 hónap után 2,5 milliárdra nőtt. (ČTK) A posta nem híve a liberalizációnak Pozsony. A Szlovák Posta tavaly 10 millió eurós bevételtől esett el a hibrid postai szolgáltatások Európai Unió által megkövetelt liberalizációja miatt. Ez utóbbiak alatt olyan szolgáltatásokat értünk, amikor az ügyfelek által elektronikus úton elküldött leveleket a posta klasszikus módszerekkel továbbítja. A bevétel- kiesés miatt Ľubomír Vážny közlekedési miniszter törvénymódosítást kíván benyújtani, nehezítve az alternatív szolgáltatók dolgát. Ha a miniszter terve valóra válik, az összes postai szolgáltató kénytelen lesz egy bizonyos összeget a közös kasszába fizetni, amiből a posta által nyújtott postai szolgáltatásokat dotálnák. (S) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK I AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8801 Lengyel zloty 4,1045 Cseh korona 26,473 Magyar forint 270,42 Horvát kuna 7,3000 Román lei 4,2363 Japán ien 133,16 Sváici frank 1,4836 Kanadai dollár 1,5128 USA-dollár 1,4406 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,47-1,39 27,22-25,64 284,09-259,62 OTP Bank 1,48-1,39 27,23-25,65 280,02-263,90 Postabank 1,48-1,38 27,35-25,50Szí. Takarékpénztár 1,48-1,38 27,12-25,61 283,93-259,47 Tatra banka- 'Dexia banka 1,47-1,40 27,09-25,71 279,18-265,03 Általános Hitelbank 1,47-1,39 27,17-25,67 284,94-260,40 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A világválság okozta szociális elégedetlenség idén egyes országokban társadalmi robbanásokat válthat ki Szlovákia sem a nyugalom szigete Tavaly forró volt a hangulat a jéghideg Izlandon. Gyenge állami intézmények, alacsony közbizalom, magas társadalmi különbségek, csökkenő jövedelmek mind kockázati tényezőt jelentenek. (SITA-felvétel) London . A világválság okozta szociális elégedetlenség, az ennek nyomán kitörő társadalmi robbanások, zavargások jelentik idén az egyik legnagyobb biztonsági kockázatot. Az Economist Intelligence Unit kockázati térképén Szlovákia a közepes, Magyar- ország a magas kockázatú országok között szerepel. ÖSSZEFOGLALÓ ,Amerika első számú biztonsági kockázatának” nevezte nemrég az Egyesült Államok titkosszolgálati főnöke a globális gazdasági krízis nyomán sok országban kiéleződött szociális feszültségeket. Az Economist Intelligence Unit kockázati térképén Csehország az alacsony, Szlovákia a közepes, Magyarország a magas kockázatú országok között szerepel. A szociális elégedetlenség, az ennek nyomán kitörő társadalmi robbanások, zavargások jelentik a legnagyobb biztonsági kockázatot 2010-ben az USA titkosszolgálatai és az Economist In- teligence Unit (EIU) elemző szervezet szerint is. Dennis Blair admirális, az amerikai szolgálatok egyesített vezetője például egy kongresszusi meghallgatásán az „első számú kockázatnak“ nevezte ezt a tényezőt, az EIU által kiadott előrejelzés szerint pedig 166 vizsgált országból 77-ben magas, vagy igen magas a társadalmi feszültségek növekedésének veszélye. A legkockázatosabb kategóriába olyan országok kerültek, mint Irak, Irán, Afganisztán, Pakisztán, Madagaszkár, Szudán, Csád, Zimbabwe, Madagaszkár, Ecuador, Bolívia, Európából pedig Moldova és Bosznia-Hercegovina. Ezekben az országokban többnyire a már eleve elég rossz a helyzet, nemritkán instabil a politikai rendszer (vagy egyenesen polgárháború dúl), szociális háló pedig szinte alig létezik, nagyon alacsonyak a jövedelmek, magas a szegénységben élők aránya, kevés a külföldi tőkebefektetés. Magas a feszültség Magas a feszültségek emelkedésének veszélye ugyanakkor egy sor konszolidált államban, így például az Európai Unió olyan tagállamaiban is, mint Lettország (ahol a megszorítások már így is súlyos zavargásokat okoztak, aminek nyomán a kormánynak távoznia kellett), Görögország, Románia, Bulgária, vagy éppen az Unióba igyekvő Szerbia, és Horvátország. Ebbe az ország csoportba tartozik Magyarország is - a visegrádi négyek közül egyedüliként. Az unióba igyekvő Izlandon tavaly a feszültségek miatt megbukott a kormány, most pedig az összeomlott szigetországi bankokban pénzüket tartó britek és hollandok pénzügyi kárpótlása borzolja a kedélyeket. Érdekes képet mutat a közepes kockázatú országok csoportja: a nagyon szegény Mongóliától, Tanzániától, Namíbiától indulva a középmezőnyhöz tartozó Délafrikai Köztársaságon, Chüén át olyan gazdag országok is ide kerültek, mint Franciaország, Nagy- Britannia, Spanyolország, vagy éppen Szlovákia, Litvánia is. Kockázatmentes diktatúrák Végül az alacsony kockázatú „boldog“ államok között értelemszerűen jórészt fejlett államokat találunk, Lengyelországgal és Csehországgal kezdődően nyugatra haladva Franciaországig egy érdekes „kockázatmentes sávot“ találunk Európában, Amerikában az USA, Kanada, és Brazília vezetőinek nem kell aggódniuk; ugyanez a helyzet Ausztráliával, és Uj-Zé- landdal egyaránt; míg Ázsiában csak Japán és Laosz, Afrikában Líbia, Omán, valamint Botswana tartozik ide. (Ebből az is kitűnik, hogy a „kockázatmentesség“ oka lehet egy kemény diktatúra is.) Az Economist gazdasági hetilap A világ 2010-ben című év végi kiadványában közölt összeállítás szerint a munkanélküliség emelkedése, a jövedelemcsökkenés (a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai szerint idén 60 millió ember veszíti el állását, és 200 millióval nőhet azok száma, akik napi 2 dollárnál kevesebből tengetik majd életüket, csak az EU-ban 25 millió munkahely szűnt meg 2007 óta, idén pedig 57 milliós lesz a munkát nem találók tábora) önmagában nem eredményez megemelkedő kockázatot. A társadalmi különbségek nagysága, a szociális ellátó- rendszer állapota, a közbizalom hiánya az állami intézményei iránt, az esetleges etnikai konfliktusok, na és a történelmi tényezők (vannak hagyományosan „lázadozni szerető” államok, míg máshol ez nem jellemző) mind fontos szempont. Igaz, miként azt Laza Kekic, az EIU előrejelzési igazgatója megjegyezte a lapban, ebből a szempontból a még nem teljesen konszolidálódott, gyenge intézményekkel bíró demokráciák kockázatos helyzetben vannak. (Econom.,Hszr,ú) A gazdaságkutató intézetek legfrissebb előrejelzése szerint az első félévben még folytatódik a lejtmenet Idén jó esetben egy helyben jár a magyar gazdaság MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A tavalyi 6,5%-os visszaesés után idén valószínűleg stagnál a magyar gazdaság, de 2010 második felében már megkezdődhet a növekedés - állítják a megkérdezett gazdaságkutatók. A bruttó hazai össztermék (GDP) 2009-ben az előzetes adatok szerint 6,5 százalékkal esett vissza, állítja három kutatóintézet, míg az Ecostat ennél kisebb, 6,3%-os csökkenést jelez. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank prognózisa egyaránt -6,7%, a Költségvetési Tanácsé -6,2%. Vértes András, a GKI Gazdaság- kutató elnöke szerint idén már nem zsugorodik a gazdaság, igaz a GDP az év egészében még nem nő, de a második félévben már igen. A múlt év utolsó negyedévében a gazdasági teljesítmény volumene már közel azonos lesz a harmadik negyedévivel - közölte Palócz Éva, a Kopint- Tárki vezérigazgatója, aki szerint „az első félévben év/éves alapon még 1-2 százalékos visszaesés várható, a második félévben viszont már hasonló mértékű növekedés.“ Némileg optimistább a Pénzügykutató, amely 2010-re már fél százalékos növekedést jövendöl. „A magyar gazdaság 2009-ben erős exportorientációja miatt esett vissza mélyebbre, mint az Európai Unió többi országa, ezért ha az EU importja meglendül, akkor az magával húzza a magyar gazdaságot is“ - magyarázta Petschnig Mária Zita főmunkatárs. A GDP 2010-ben még 0,3 százalékkal csökken az Ecostat gazdaságkutató intézet decemberi prognózisa szerint, ugyanakkor 2009 egészére az Ecostat a többi kutatóintézetnél kisebb, 6,3%-os visszaesést vár. A Bajnai-kormány és a Magyar Nemzeti Bank 0,6%-os GDP csökkenést prognosztizál 2010-re, akárcsak az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap, a világ legfejlettebb államait tömörítő OECD ennél nagyobb, 1 százalékos visszaesést vár. A politikai vitákat is kiváltó 2010. évi, a gazdasági teljesítményhez viszonyított államháztartási hiányt az elemzők 3,8-4,3% közé várják. A legfőbb bizonytalansági tényező a választás. Többen megjegyezték, ha a következő kormány új költségvetést készít, az feltehetően emeli a hiányt. Vértes András, a GKI elnöke azt mondta: a nemzetközi szervezetek nem fogadnák el a tartósan nagyobb deficitet jelentő változtatásokat. Felhívás Szerkesszünk együtt Új Szót! A keddi regionális kiadások januártól nagyobb teret szeretnének adni azoknak a témáknak és kérdéseknek, amelyek leginkább foglalkoztatják Ont, ezért bátran Szóljon bele! Induló rovatunkba várjuk olvasóink hozzászólásait az adott régióból: • írja meg észrevételeit, tapasztalatait, tanácsait! • Fejezze ki egyetértését, és mutasson rá a hiányosságokra! A beérkezett anyagok megjelenéséről a szerkesztőség dönt. írásaikat és fényképeiket postán vagy e-mailben küldhetik: Redakcia Új Szó, „Régió", Lazaretská 12, 8n 08 Bratislava; e-mail: regio@ujszo.com Közösen-jobbat! QQQQQQ
