Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-07 / 4. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 7. Kultúra 7 Dr. John Watson (Jude Law), Sherlock Holmes (Robert Downey Jr.) és a csábító Irene Adler (Rachel McAdams) (Fotó: Continentalfilm) Guy Ritchie krimije jó szórakozást kínál, a film vágóhidas jelenete pedig maradandó borzongást nyújt Sherlock Holmes, az akciók ura Guy Ritchie brit filmrendezőnek mégiscsak van ízlése. Új opusából azt szűrhetjük le, hogy van filmes, zenei és vizuális ízlése. Az eddigi legnagyobb költségvetéssel készült filmjében-filmjével vonzó értékeket követ és teremt TALLÓSl BÉLA Olyan zenét komponáltatott és szerkesztetett (zeneszerző: Hans Zimmer) ehhez a krimihez, hogy még a legcsekélyebb muzikalitá- súak is hegyezni fogják a fülüket. Olyan akciós esztétikát teremtett meg új filmjéhez (na, jó, ha jobban megnézzük, innen-onnan azért ez-az át van emelve), hogy attól még az akciófanatikusok is a telítettség érzésével hagyják el a mozit. A zenéhez és akciókhoz pedig olyan látványt teremtett, amely ugyan napjaink vizualizált illúzióját, az Avatart nem múlja felül (már csak olyan alapon sem, hogy nem 3D), ám a krimi-akció műfajban párját ritkító. A zene valóban minden elismerést és dicséretet megérdemel, de egy filmben talán már nem is érdem az, ha a hangzás elviszi a figyelmet a képről. Van ugyanis egy pont, amikor két emberi lény - természetesen Holmes és az egész Angliát fenyegető fő gonosz - elveszve a magasban, valahol fent a felhők fölött egy kettévált híd vastraverzeinek csonkjain (mondjuk, ez sem egy eredeti kép) hadakozik egymással, hogy egyik a másikat a mélybe lökje. Ám ez az egyébként a kicsúcsosodáshoz, megoldáshoz közelítő végső harc, amelynek hatásában a legeffektívebbnek kellene lennie, szinte teljesen elgyengül, leül, ami részint a katar- tikus lendülettel felcsattanó zene miatt is van - ez egy olyan ritka eset, amikor a hangzás és a látvány különválik az utóbbi rovására. Nüánsznyi homok a fogaskerékben, amit kevesen fognak észrevenni, mivel Guy Ritchie az akciót azért remekül, s ahogy kell, keményen odateszi. Olyan keményen, hogy ez a Sherlock Holmes már nem az a Sherlock Holmes, akit nagyma- mikáknak csontkeretes pápaszemen keresztül kocsányon ülő szemekkel kellett lesniük, hogy a logikáját követni tudják. A logikáját itt sem végig-, illetve átlátható egyenes mentén húzzák meg, tehát van mire figyelni, s van amit egyszeri nézésre nem is lehet teljesen érteni, ám ez esetben a zseniális nyomozási technikájával lenyűgöző legendás mesterdetek- tívet „modernesítik” az alkotók. Az új karakter szerint 007-es ügynökszerű magatartást követ, ami azt jelenti, hogy (mivel rengeteg az akciójelenet) kitűnő akcióhős, nem riad vissza a bunyótól, és a női bájakat, alsófertályokat sem veti meg - ehhez remek hölgypartnert is rendelnek mellé, a boszorkányos Irene Adler (Rachel McAdams) személyében. Ilyen irányba tereli Holmes figuráját az is, hogy az alapot a mozgóképes feldolgozáshoz egy képregény szolgáltatta. Még a vizualitáshoz egy kitétel erejéig visszatérve: további vonzereje a filmnek a titokzatosságot magába rejtő belső terek kidolgozottsága - a krimi rejtélyeinek nyomait bújtató relikviákat lenyűgöző látványként tálalja az operatőr (Philippe Rousselot). Nem hinném, hogy pusztán hallu- cinációként ugrik be az érzet, hogy a rejtélyek feltárásában helyenként olyan metódus érződik, ami a Hetedik című kultikussá vált amerikai misztikus film egyes megoldásaira emlékeztet. A sztoriból nem érdemes többet elárulni, mint hogy kissé átformált régi ismerőseink, Sherlock és dr. Watson összefognak, hogy „hatástalanítsák” a fő gonosz Lord Blackwoodot (Mark Strong), akit előbb kivégeznek, aztán feltámad, hogy veszélybe sodorja egész Angliát. A vezérfigurát, Sherlock Hol- mest, akit Robert Downey Jr., ám elsősorban cselekedetéit, amelyekben ezúttal is odaadó tettestársra lel dr. John Watsonban, akit visszafogott sejtelmességgel Jude Law formál meg, új trendekhez igazította Guy Ritchie - hogy látványban és izgalmakban ne maradjon el a mai trendi szuper- produkciók mögött. Az összbenyomást illetően (megfeledkezve a követhetetlen elemekről) végül is a látványnak és az akcióknak, ám főképpen a vége-effektust fokozó folyamatos felpörgetésnek köszönhetően jól vizsgázik a produkció, ám ez a manipulált hatás nem mutatkozik igazán tartósnak, a kelleténél mintha hamarabb kifakulnának a képek az emlékezetből. Kivéve egyet-kettőt: az állatszeletelés a vágóhídi jelenetben az garantáltan egy életre szóló képsor. Ebben helyt állni, nem hogy Sherlock Holmes-nak, hanem James Bondnak is becsületére válna. Ám azt nem most tanultuk meg, előző filmjei alapján is tudtuk, hogy Guy Ritchie otthon van a gyilkos ösztönök képi megformálásában. Pataki Éva kamaradarabjának szlovák bemutatóját január 15-én tartják Edith és Marlene a pozsonyi Új Színpadon ELŐZETES Magyar szerző darabjának szlovák ősbemutatóját tartják január J5-én a pozsonyi Új Színpadon: Pataki Éva Edith és Marlene című „kamaramusicaljét” Karin Olasová és Kristína Turjanová főszereplésével mutatja be a színház. Edith és Marlene: fogalom, műfaj, korszak! Két világsztár, halhatatlan művész a színpadon, két tragikus emberi sors, szenvedélyes, önpusztító egyéniség civilben: a francia Edith Piaf és a német Marlene Dietrich. Találkozásuk, barátságuk és nyilván rendkívüli életük, a művészvilágkulisszatitkai, egy háborúval, áldozatokkal, kegyetlenséggel és nyomorúsággal terhes időszak ihlette Pataki Éva darabját. Marlene Dietrich (1901-1992) szép kort élt meg, Edith Piaf (1915-1963) mindössze 47 évet. Többször találkoztak, Marlene Edith esküvői tanúja volt és elkísérte utolsó útjára. Edith eredeti neve Gassion, a Piaf verebet jelent, amivel törékeny testalkatára utalt A darab két címszereplője felfedezője, Louis Leplée, akitől művésznevét kapta. Edith az utcán és bordélyban nőtt fel, borzalmas gyermekkorában nem kapott sze- retetet, ezért akarta magát kárpótolni élvezetekkel, itallal, droggal. (Képarchívum) Dietrich viszont előkelő családban született, hegedűművésznek tanult, amíg a nácik nem kerültek uralomra, felfelé ívelt filmes karrierje. Szerelmi élete nem volt kevésbé viharos, mint Piafé, sőt! Nemcsak színészeket szeretett, hanem színésznőket is, hírességek - a Ken- nedy-fivérek, Hemingway, G. B. Shaw - tartoztak szeretői közé. A darab erős üzenetét még attraktívabbá teszik a benne felcsendülő nagy slágerek, amelyeket a két legendás sztár vitt annak idején sikerre. A pozsonyi előadás további szerepeiben Andrea Kiráľová, Dušan Kaprálik, Ľubomír Dolný, Róbert Hálák, Ján Gallovič, Pfemysl Bo- ublík, Pavol Plevčík és Lucia Vráb- licová látható. A darabot Ivan Holub állította színpadra, (ú) ________' RÖVIDEN Marián Čekovský és vendégei Pozsony. A Szlovák Filharmónia idei zenei kínálatát is gazdagítja majd Marián Čekovský munkássága. A sokoldalú népszerű zenész a Pozsonyi Konzervatórium Szimfonikus Zenekarával lép fel Adrián Harvan vezényletével. Az LJAMIII című hangverseny január 20-án L8 órakor lesz a Szlovák Nemzeti Színház történelmi épületében. A koncerten Marián Čekovský zenészbarátai is közreműködnek: fellép Henry Tóth gitárművész, Pavol Jeňo trombitaművész, s az ütőhangszerekenjátszó Emil Frátrik. (sita) Mendes rendezi az új Bond-filmet? Los Angeles. A 23. Bond-kalandot Sam Mendes rendezhéti - röppent fel a meg nem erősített hír Hollywoodban. A The Hollywood Reporter cikke kész tényként kezelte, hogy a produkció lesz az Oscar-díjas rendező első vérbeli akciómozija, miközben a Variety óvatosan fogalmazott: az MGM filmstúdió egyelőre nem volt hajlandó megerősíteni, hogy Mendes-szel tárgyalna. Az optimistább verzió szerint a film forgatása már júniusban elkezdődhet, és 2011-ben akár meg is nézhetjük a 007-es legújabb akcióját. Az új forgatókönyvet a tapasztalt Neal Purvis és Robert Wade (Casino Royale, A Quantum csendje), valamint Peter Morgan (Frost/Nixon) jegyzi. A főhős szerepében Daniel Craig tér vissza. Sam Mendes neve a Variety.com szerint azért merült fel, mivel ő rendezte a Bond- sztár Craiget A kárhozat útja című krimiben. Mendes éppen tíz éve, az Amerikai szépség című drámáért kapott Oscar-díjat. (mti) A legjobb filmek produceri tízes listája Los Angeles. Három sci-fi, az Avatar, a Star Trek és a District 9 is szerepel a hollywoodi producerek céhének kedden közzétett tízes „toplistáján”, amelyről szavazás útján választja ki a testület 2009 legjobb filmjét. A producerek a megváltozott Oscar-szabályzatot követve ezúttal tíz produkciót jelöltek a legjobb film kategóriájában. A listára jutott még Tarantino második világháborús mozija, a Becstelen Brigantyk, a The Hurt Locker című iraki háborús dráma, a Precious című harlemi kamaszsztori, a George Clooney főszereplésével készült Egek ura, az Egy lányról című brit dráma, az Invictus című Mandela-film, valamint egy animáció, a Fel!. A producerek díjait január 24-én osztják ki Hollywoodban, jó egy héttel az Oscar-je- lölések február 2-i kihirdetése előtt. A szakértők szerint a győztesek jobb eséllyel indulnak az Amerikai Filmakadémia díjaiért is. (mti) Óriási sikere van a budapesti Szépművészeti Múzeum tavaly októberben megnyílt Botticellitől Tizianóig - Az itáliai festészet két évszázadának remekművei című nagyszabású kiállításának. Az itáliai reneszánsz eddigi legátfogóbb magyarországi kiállítása február 14-éig várja a közönséget. (Somogyi Tibor felvétele) Közzétették Knut Hamsun szerelmes leveleit Ötven évig őrzött románc MTl-HÍR Oslo. Több mint száz éve Knut Hamsun későbbi irodalmi Nobel- díjas norvég írót viharos szerelem fűzte egy zongoratanárnőhöz, a kapcsolatot megörökítő szerelmes levelek azonban csak most kerültek nyilvánosságra. Az 1920-ban kitüntetett író Julie Amanda Lous- hoz írt leveleit Annikén Huitfeldt kulturális miniszter mutatta be, Hamsun-szakértők pedig megerősítették, hogy az üzeneteket valóban Hamsun írta, 1891-1892-ben. Knut Hamsun 1890-ben vált híressé, miután megjelent Éhség című regénye, amelyre Norvégiában az első modem regényként tekintenek. A Hamsun által csak Lillinek nevezett Julie Amanda Lous kristian- sundi zongoratanárnő soha nem ment férjhez, 1963-ban hunyt el. Az általa őrzött leveleket unokaöccse 1960-ban adta át a norvég nemzeti könyvtárnak azzal a feltétellel, hogy a leveleket leghamarabb csak ötven év múltán lehet nyilvánosságra hozni. Az üzenetekből - amelyeket a nő saját megjegyzéseivel látott el - kiderült, hogy a románcnak 1892 áprilisában az író vetett véget. „Sokat tudunk Hamsun Lillihez fűződő kapcsolatáról, mindazonáltal érdekes megtudni, miként látta ezt a nő” - mondta Ingar Slet- ten Kolloen, a Nobel-díjas szerző életrajzírója.
