Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-27 / 21. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 27. Szülőföldünk 13 Emléktáblát helyzetek el vasárnap az egykori komáromi neológ zsinagóga falán Üzenet a fényes múltról és a reményről Komárom. Előadásokkal, emléktábla-avatással, valamint zenés-irodalmi összeállítással emlékezett meg vasárnap az ausch- witz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadulásának 65. évfordulójáról és az áldozatokról a komáromi zsidó hitközség. Az ENSZ 2005-ben nyilvánította január 27-ét, azaz a haláltábor felszabadításának napját a holokauszt világnapjává. V. KRASZNICA MELITTA Ebből az alkalomból leplezték le a városban az 1863-ban épült egykori neológ zsinagóga falán elhelyezett táblát, amelynek üzenetét Paszternák Antal, a komáromi zsidó hitközség vezetője így fogalmazta meg: „A tábla üzen a fényes múltról, neves rabbikról, híres kántorokról, ünnepekről, családi és közösségi eseményekről. Üzen arról, hogy itt az ideje a szembenézésnek. Elmondani, hogy a komáromi zsidó közösség megsemmisítése német segédlettel zajlott ugyan, de a helyiek aktív közreműködése és sokak passzív közönye olajozta a gépezetet. Üzen arról a szívünkben élő reményről, hogy egyszer még lesz zsidó élet itt.” A tábla azonban mindenekelőtt arról tájékoztatja az arra haladókat, hogy a jelenleg sportközpontként, korábban pedig zöldségraktárként működő épület egykor bizony a háromezres komáromi zsidóság legnagyobb szentélye volt. A második világháború haláltáboraiból nagyon kevesen tértek haza, közüAz emléktáblát Paszternák Antal (balról), Deutsch Róbert budapesti főrabbi és Bastmák Tibor leplezte le (Kis Kata felvétele) TuBi Svát - a Fák Újéve A vasárnapi megemlékezés résztvevői a Fák Újévét is megünnepelték. A zsidó naptár szerint Svát hónap 15-e a növényvilág újjáéledésének kezdte, Izraelben ebben az időszakban van vége a télnek és kezdenek rügyezni a fák. Ilyenkor különböző gyümölcsöket szokás enni, a hagyomány szerint 15 félét, általában azokat, amelyeket a Tóra említ, például szőlőt, fügét, datolyát, olajbogyót. E hagyományoknak megfelelően 15 féle gyümölccsel fogadták a vendégeket Komáromban is. (i, vkm) lük is többen a kivándorlást választották. Az újjászerveződött hitközség vezetői 1950-ben úgy döntöttek, eladják a zsinagógát, és feltételül szabták minden olyan jel eltüntetését, amely az eredeti funkcióra emlékeztetett. „Hatvan év után kerül ismét héber szöveg a zsinagóga falára” - mutatott rá a szónok. Bastmák Tibor polgármester beszédében egyebek között arra figyelmeztetett, hogy napjainkban a régi vallási élőítéletekre épülő nemzeti és faji előítéletek a modern ideológiák részévé válnak. Ezért is fontos ráirányítani a figyelmet a társadalmi emlékezet zavaraira, a hiteles egyéni és társadalmi emlékezet jelentőségére. Az utóbbi években fokozatosan aktivizálódó komáromi zsidó hitközség igyekszik jeleket hagyni azokon az épületeken, amelyek a közösség múltjában meghatározó szerepet töltöttek be. Az egykori ortodox zsinagóga, majd a menház után a mostani a harmadik felavatott emléktábla a városban. A második világháború előtt mintegy 3000 fős zsidó közösség élt Komáromban, ma hatvanra tehető a számuk. Régészek egy csoportja megtalálta a pozsonyi Szent Márton dómban Pázmány Péter bíboros sírját. Pázmány a magyar egyházi élet jeles alakja volt, Nagyszombatban egyetemet alapított. A hírt a Szlovák Katolikus Püspöki Kar sajtóirodája közölte. További részletekről a teljes régészeti vizsgálat lezárultát követően tájékoztatnak. (Dorota Kráková felvétele) Néhány napja vették észre az arra autózók, hogy meghibásodott a fényjelző-rendszer, a vasút szerint csak a sorompókkal van néha baj Többek szerint bármikor baleset történhet az átkelőn (A szerző felvétele) Főleg a gyalogosok vannak veszélyben A vasút adatai szerint tavaly Szlovákiában a 2255 vasúti átkelőnél 51 esetben ütközött össze vonat más gépjárművel, huszonhatan haltak meg, tizenketten szenvedtek súlyos sérüléseket. A Lévai járásban 2009-ben két ilyen baleset volt - Csata és Ipolypásztó, illetve Ipolyásztó és Ipolyszakállos között. Minden alkalommal az autóvezető volt a hibás, csak egy személy sérült meg könnyebben. 2009-ben két alkalommal ütött el gyalogost a vonat - Léva és Ga- ramkálna, valamint Léva és Tolmács között - mindkét áldozat meghalt, (fm) Veszélyes az oroszkai vasúti átjáró? ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Oroszka (Pohronský Ruskov). Az autósok szerint csak a szerencsének köszönhető, hogy egyelőre nem történt komolyabb baleset a lévai járásbeli Oroszka és Csata közötti vasúti átjárón. A zselízi Kinga Majtánová lapunknak elmondta, családjával rendszeresen járnak arra, és az utóbbi időben többször is előfordult, hogy nem működött a figyelmeztető fényjelzés, nem volt leengedve időben a sorompó. Az asszony szerint fél év alatt legalább háromszor fordult elő ilyesmi. Már nyáron és ősszel is felfigyelt a jelzőberendezések hibájára, legutóbb pedig alig egy hete, délután négy órakor lepődtek meg, semmi sem jelezte, hogy közeledik a szerelvény. I. osztályú főúttól van szó, mely Léva felől halad Párkány felé. „Az ember, ha nem látja messziről a jelzőfényt, vagy a leengedett sorompót, azt hiszi, minden rendben van, erre egyszer csak megjelenik egy voňať’ - jegyezte meg a zselízi asszony. Ez az útszakasz nagyon forgalmas, hiszen rengeteg kamion, autóbusz jár erre, sokan utaznak Esztergomba. Akinek nincs helyismerete, könnyen pórul járhat, hiszen az egyik oldalról egy családi ház is akadályozza a vasúti sínekre való rálátást. Majtánová elmondta, legutóbb, amikor erre járt, nem villogott a piros fényjelzés és a vonat sem dudált. Már sötétedett, nagyon rosszak voltak a látási viszonyok. Igaz, a vonat lassan haladt, de így is hirtelen bukkant fel. A helyszínen járva azt tapasztaltuk, hogy nem villog a fehér fény, amely azt jelzi, hogy rendeltetésszerűen működik a rendszer. A vasúti átkelőn szinte percenként haladtak át járművek, nyolcvan- kilencven százalékuk lassított, de akadtak, akik inkább gyorsítottak. A falubeliektől megtudtuk, volt, hogy bosszankodtak a sűrűn el- ronűó sorompó miatt, körülbelül egy évvel ezelőtt kezdődtek a gondok. Macák Tibor oroszkai lakos lapunknak elmondta, rendszeresen megtörtént, hogy beragadtak a sorompókarok, vagy nem lehetett leengedni azokat, vagy felemelni nem sikerült, és órákra megbénult a forgalom. Akkor megjavították a berendezést, Macák azt mondta, ő azóta nem tapasztalt fennakadást. „Az ember, ha nem látja messziről a jelzőfényt, vagy a leengedett sorompót, azt hiszi, minden rendben van.” A Szlovák Államvasutak közleményében az áll, ezen a szakaszon előfordultak néha kisebb fennakadások. Az átkelő sorompóval és fényjelző berendezéssel is el van látva, akkor jelez, ha közeledik a vonat, amúgy nem villog. Néha megtörténik, hogy itt is leereszkednek a sorompókarok, amikor a vonat még egy másik átkelőnél haladt át. Éppen ezért fokozottan ellenőrzik az Oroszka és Csata közötti átjárót, de egyelőre nem sikerült az időnkénti üzemzavar pontos okát megállapítani. Ha meghibásodik a rendszer, azonnal értesítik a vonatvezetőt, ilyenkor 10 kilométeres óránkénti sebességgel köteles haladni, minden akadály közelében meg kell állnia, és hang- j elzést is adnia kell. Nagy Lajos, Oroszka polgár- mestere elmondta, lakossági bejelentés még nem érkezett ebben az ügyben. Megjegyezte, nem ez az egyetlen közlekedési probléma a faluban. A község központjában, az úttésten halad át az a keskeny nyomtávú sínpár, mely eredetileg a cukorgyárat kötötte össze az országos vasúti hálózattal. Tárgyalnak az Állami Útkezelőséggel, a község egyedül nem tudja állni az eltávolítás költségeit, pedig a kilazult sínvasak veszélyes akadályt jelentenek, (fm) SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com
