Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-27 / 21. szám, szerda
14 Karrier - hirdetés ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 27. www.ujszo.com Nagy-Britannia: alaposan leszorítottuk a bérszintet Kisebb kereset a keletieknek ÖSSZEFOGLALÓ Összességében pozitív a keleteurópai uniós munkavállalók tömeges bevándorlásának hatása a brit gazdaságra, de jelenlétük bérleszorító hatással is jár. Szakértők szerint felmerül a kelet-európaiak kizsákmányolásának kockázata is. A brit Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság megrendelésére elkészített tanulmány - amelyből a The Observer közöl részleteket 1,5 millióra becsüli azok számát, akik a 2004-es EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkeztek az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai országból, köztük Szlovákiából. A Migration Policy Institute nevű intézet összeállítása szerint a 2004 után érkezett kelet-európai munkavállalóknak csaknem a fele ugyanakkor már hazament, és jelenleg 700 ezren lehetnek még Nagy-Britanniában. Más független londoni szakintézetek korábbi elemzéseiben is az állt, hogy a 2004 óta Nagy-Britanniá- ban megfordult kelet-európai munkavállalók fele már hazatért, de az a becslés, hogy összesen 1,5 millióan próbáltak szerencsét a brit munkapiacon, az eddigi legnagyobb. Nagy-Britannia a 2004-es bővítés után nem élt a kelet-európai munkavállalás átmeneti korlátozásának lehetőségével, munkapiacát azonnal megnyitotta az új tagállamok előtt. A munkáspárti brit kormány csak annyi feltételt szabott, hogy az ezekből az országokból érkezőknek be kell jegyeztetniük állásukat a brit belügyminisztériumnál, és egy évet fizetett munkaviszonyban kell tölteniük, mielőtt a szociális ellátó rendszer teljes szolgáltatási körét igénybe vehetik. London azonban annak idején évente mindössze 5- 13 ezer tartós kelet-európai letelepülővel számolt. Az ellenzéki brit Konzervatív Párt vezetője, David Cameron azt mondta: korlátozni kellett volna az EU-ba újonnan felvett kelet-európai tagállamok polgárainak nagy-britanniai bevándorlását. Az új elemzés szerint azonban a 2004 óta érkezettek munkavállalásának összesített hatása a brit költségvetésre „valószínűleg csekély, de pozitív”, vagyis a keletiek munkavégzéséből származó költségvetési jövedelmek nagyobbak, mint a jelenlétükkel járó szociális kiadások. A tanulmány megállapítja azt is, hogy a kelet-európaiaknak több mint a felét - jóllehet gyakran magasan képzettek - igen alacsony bérezésű munkakörökben foglalkoztatják. A brit születésű alkalmazottaknak csak a 18%-a dolgozik üyen kis fizetésű állásokban. A jobban fizetettek nagy többsége sem kap túl sokat: a keleteurópaiak 89 százaléka - a brit munkavállalóknak azonban csak az 57%-a - keresett átlagosan heti 400 fontnál kevesebbet a vizsgált időszakban. Az elemzés szerint a keletiek tipikusan a hazai munkaerő átlagos bérének 60-70%-át kapják, hozzávetőleg annyit, amennyit az új pakisztáni bevándorlók kerestek a 2005-2008-as időszakban. Ez azt is jelenti, a kelet-európaiak foglalkoztatása valószínűleg negatív hatást gyakorolt a legalacsonyabb ja- vadalmazású munkakörökben dolgozó britek bérezésére is. Az elemzést megrendelő Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság csoportigazgatója, Andrea Murray azt mondta: mindez egyben azt is bizonyítja, hogy sok kelet-európait „kétes foglalkoztatási körülmények közepette” alkalmazhatnak, és a keleti EU-munkavállalók bizonyos iparágakban „kizsákmányolást is elszenvedhetnek”. A kelet-európaiak tömeges alkalmazásának bérleszorító hatására más londoni elemzések is felhívták már a figyelmet. Az egyik legnagyobb független londoni gazdaságelemző központ, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) azt írta: csak a lengyelek bevándorlása már az EU- bővítés utáni első két évben „Liverpool városáéval egyező pótlólagos vásárlóerővel bővítette” a keresletet a brit gazdaságban, úgy, hogy közben a bérinflációt alacsonyan tartotta. (MTI, HRport.) ÁLLÁSAJÁNLAT ♦ Albárra keresek kertészt és vízszerelőt öntözőrendszerek szerelésére. Tel.: 0905/486 576. MR912401 ♦ Raktárost keresek Albárra. Tel.: 0905/486 577. MR912458 ♦ Könyvelőirodánkba felveszünk munkatársnőt, illetve önálló vállalkozót. Tel: 0902/096 516. MR912499 ♦ Jövedelemkiegészítés középkorosztálynak 100-tól 400 euróig. 0908/520 899. M912536 ♦ Varrást, javításokat, átalakítást vállalok. Tel.: 0907/751 864. MR912548 ♦ Családi házakban vízvezeték, gázvezeték, központi fűtés szerelését vállaljuk. Anyagot elfogadható áron biztosítunk. Tel.: 0905/824 054. MR912555 ♦ Munkalehetőség férfiak és nők számára Franciaországban. 0915/731492. MR912516 ♦ Munkát keresek: lakatos, kovácsolt kerítések vagy bármi mást. 0911/407050. MR912551 ♦ A Sunreality keres ingatlanközvetítőket. 0905/313 511. MR912526 ♦ Megbízható, tapasztalattal rendelkező előadókat keresünk (home party) a Komáromi és Érsekújvári járásból. Kiemelkedő jutalék! 0944/210 698. MR912556 ♦ Pénzügyi területen dolgozók, FIGYELEM! Kiemelkedő bérezésű mellékkereseti lehetőség, havi átlag 3000 euró! 0917/300 421. MR912557 MP910555 A személyzetisek véleménye szerint a több nyelven beszélő diplomás pályakezdők helyzete a legnehezebb Legyen sikeres az álláskeresés Hiába a gondosan frissített, jól áttekinthető önéletrajz, a munka-erőpiaci viszonyok tökéletes ismerete, az internetes böngészésben való jártasság, a kitartás, a folyamatos „nyomulás”, előfordulhat, hogy mindenezek ellenére sem csap le ránk egyetlen munkaadó sem. Hol és kiben van a hiba? ÖSSZEFOGLALÓ Úgy tűnik, hogy minden rendben van: állásinterjúkra járunk, pozitív visszajelzéseket is kapunk, ám a vágyott állást mégsem sikerül megcsípnünk? Ilyenkor óhatatlan, hogy azon kezdünk gondolkodni, hol rontottuk el, megtettünk-e mindent a siker érdekében, elküldtük-e az összes lehetséges céghez az önéletrajzunkat, vagy a hiba nem bennünk van: a körülmények esküdtek össze ellenünk. Ez utóbbi viszonylag gyakori: a válság következtében egyes szakmáknál az elhelyezkedés esélye drasztikusan csökkent. A személyzetisek (HR- es) egybehangzó véleménye szerint a több nyelven beszélő diplomás pályakezdők helyzete talán a legnehezebb, míg például a pénzügyi vagy IT-területen továbbra is nagy a kereslet a rátermett, többéves szakmai tapasztalattal bíró munkavállalók iránt. A CarrierBuilder nevű álláskereső oldal felmérése szerint a munkaadók 47 százaléka úgy véli, hogy a legnagyobb kihívás szakmailag megfelelő, rátermett munkatársat találni. A legvonzóbb véleményük szerint a jó problémamegoldó képesség, a sokszínűség, az egyéni munkavégzés és a készség, hogy egyszerre több dolgot is észben tudjon tartani a dolgozó, illetve egy időben több feladattal is boldoguljon. A verseny egyre kiélezettebb, nem ritka, hogy több ezer ember jelentkezik egy-egy posztra, sokakat még az sem tart vissza, hogy eleve esélytelenek, mert nem felelnek meg a munkaadó által támasztott elvárásoknak. De nem lehet mindent a kedvezőtlen piaci körülményekA munkahivatal állásbörzéje. Segíthet kel indokolni, elképzelhető, hogy az interjú során elkövettél néhány hibát, amely végzetesnek bizonyult. Hazugságok és homály Az elutasítás legfőbb oka lehet, ha a felvételiztető kiszúrja, hogy a jelölt valótlant állít vagy szándékosan ködösít. Ilyenkor rendszerint addig kérdezősködik az interjúztató, amíg sarokba tudja szorítani a jelöltet, aki előbb- utóbb belezavarodik az ellentmondásokba, és kiderül, mit akart elhallgatni, elsumákolni vagy éppen másként beállítani. Egy 2008-as felmérésből kiviláglik, hogy az interjúztatok 49%-a tapasztalta már, hogy egy jelentkező valótlanságot ír önéletrajzába - ez lehet el nem végzett vagy be nem fejezett iskola, meg nem szerzett nyelvvizsga-bizonyítvány, nem létező szakmai gyakorlat, munkahely stb. 57 százalékuk automatikusan törölte az ominózus jelöltet a potenciális alkalmazottak listájáról. Ha a pozitív hozzáállás. (TASR-felvétel) olyan kérdés merül fel a felvételi beszélgetésen, amire nem szívesen válaszolunk, nem érdemes ködösíteni - például miért/mikor jöttünk el előző munkahelyünkről, mióta nincs állásunk -, előbb-utóbb úgyis kiderül. Intimitás az interneten Ha kompromittáló fotókat, adatokat közlünk magunkról a neten vagy olyan megnyilvánulásaink vannak - blogon, twitteren, közösségi oldalakon -, amiből arra következtet leendő munkaadónk, hogy nem mi vagyunk a megfelelő ember a cég érdekeinek képviseletére, csak magunkat okolhatjuk a kudarcért. Természetesen vannak szélsőséges példák - intim képek, rasszista megnyilvánulások -, a legtöbb virtuális közösségi tevékenység azonban nem hátráltatja a munkavállalókat az előrejutásban. Arról viszont egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk, hogy nyilvános szereplésünket a főnök nyomon követheti, ahogy időnként azt is ellenőrizheti, hogy megnyilvánulásainkkal nem romboljuk-e a cég imidzsét, vagy betegszabadságunkat valóban az ágyban töltjük-e, párnák között, pihenéssel. A cégvezetők 45%-a rendszeresen nézegeti a közösségi oldalakat, hogy szemmel tartsa alkalmazottait. A már említett felmérés során megkérdezett munkaadók 44 százaléka nehezményezte, hogy a jelöltek negatívan vagy tiszteletlenül nyilatkoztak előző munkaadójukról. A legnagyobb hiba, amit a jelentkező elkövethet, ha azt hiszi, amikor már semmi köze előző munkaadójához, kiteregetheti a szennyest és büntetlenül elpanaszolhatja, milyen csúnyán bántak vele. Még ha így volt is, az állásinterjún figyeljünk arra, hogy ne mondjunk semmi rosszat előző főnökünkről, ne mutassuk ki, hogy mit érezünk iránta. A pártatlanság, a diszkréció fontos tulajdonság, a munkaadó ebből tudhatja, hogy akkor sem ártasz majd a cégnek, ha elmész, és máshol keresel állást. Kiégettek kíméljenek Ha a munkaadó számára az állásinterjún sem derül ki, hogy hosszú távon számíthat-e a jelöltre vagy kitérő választ kap, valószínűleg törli az illetőt az esélyesek listájáról. Fontos szempont lehet, hogy a leendő munkaadó lássa, szívesen elkötelezzük magunkat, és nem csak azért akarunk a vállalat kötelékébe lépni, mert nincs más lehetőségünk, nem kaptunk jobb ajánlatot. Ha úgy érezzük, valóban szívesen dolgoznánk a vállalatnál, tudassuk ezt az interjúztatóval is. A kiégett, csalódott vagy éppen unott álláskereső nem túl bizalom- geijesztő. Ha állásinteijúra megyünk, ügyeljünk arra, ne lássák rajtunk, hogy pár hónapja sikertelenül keresgélünk, hogy számos helyen elutasítottak. A munkaadók 42 százaléka szerint az a legsúlyosabb hiba, ha a jelölt kedvetlen, látszik rajta, hogy nem motivált, vagy éppen arrogáns. Viselkedésünk legyen visszafogott, de ne essünk abba hibába, hogy azt sugalljuk, nekünk minden mindegy, találunk máshol is állást, ha itt nem sikerül. (Hv, ú) Ahhoz, hogy a válságban a dolgozók megtartsák munkahelyüket, erőn felül és kiemelkedően kell teljesíteniük A krízis kíméletlenül megkurtítja a vakáció hosszát ÖSSZEFOGLALÓ A válság miatt sokan - ha megtehetnék - inkább nem is mennének szabadságra. Attól tartanak, ha nincsenek bent a cégnél, akkor a munkaadó azt látja: nélkülük is működőképesek, nincs szükség rájuk. Azt is remélik, hogy ezzel a lépéssel a munkahelyhez való lojalitásukat, áldozatkészségüket prezentálhatják. Ahhoz, hogy a válságban a dolgozók megtartsák az állásukat, erőn felül és kiemelkedően kell teljesíteniük. Emiatt sokszor kevesebb idő jut a magánéletre, és sokkal nagyobb stressznek vannak kitéve. „Az ügyfeleim rendszeresen panaszkodnak, hogy hiába töltenek több időt a munkahelyen, mégsem elég hatékonyak” - mondta Juhos Andrea, a DBM Magyarország tanácsadó cég ügyvezetője. Nagy-Bri- tanniában sok vakációt visszamondták a receszszió miatt, az alkalmazottként dolgozók negyede nem megy idén nyaralni, mert fél, hogy elveszíti az állását - derült ki a Hire Scores állásportál felméréséből. Az ezernél is több megkérdezettnek a negyede áldozná fel a vakációját, mert ezzel reméli, hogy jó benyomást tesz a főnökére. A többségük még soha nem csinált ilyet, így viselkedésük valószínűleg a válság következménye. A munkahely elvesztésétől való félelem mellett a válaszadók úgy érezték: amúgy is túl sok a tennivalójuk most ahhoz, hogy szabadságot vegyenek ki, az ötödük szerint már így is elég kevesen vannak a cégnél a leépítések miatt. Csupán 7 százalékuk állította, hogy azért nem megy szabadságra idén, mert imádja a munkáját. Lisette Howlett, a toborzással foglalkozó honlap alapítója szerint a felmérés adatai nem meglepőek, „de a dolgozóknak nem szabadna azt érezniük, hogy kötelező bent maradni, hiszen a szerződésükben foglaltatik, hogy jár nekik a szünet és ezt törvény is szavatolja számukra”. Azok is bizonytalannak érzik a helyzetüket, akik mégis kiveszik a szabadságot. A harmaduk azt állítja, hogy ez idő alatt is ellenőrizni fogja munkahelyi e-mailjeit, és alkalmanként be is telefonál. Az ok nagyjából minden esetben ugyanaz volt: megmutatni, hogy milyen elkötelezettek a munkájuk iránt és bebiztosítani magukat. „A munkaadók kötelesek meggyőzni dolgozóikat, hogy nyugodtan elmehetnek, emellett tanácsokat is adhatnának az intenzív pihenésről. A szabadság elmulasztása mély nyomot hagyhat vállalat és dolgozó kapcsolatában, kiváltképp akkor, ha a dolgozót nem fizetik ki arra az időre, amikor mégis elmenne” - tette hozzá Howlett. A szabadság célja a pihenés, egy dolgozónak minimum tíz nap - azaz két hét megszakítás nélkül - szükséges ahhoz, hogy regenerálódjon, feltöltődjön, és így újra „hasznát vegye” a cég. Nálunk a szabadságot a munkáltató köteles kiadni, és nem a munkavállaló veszi ki, ő csak egy részével rendelkezhet. Természetesen a főnök a legtöbbször megbeszéli a beosztottal, hogy mikor lenne alkalmas a pihenés. A munka törvénykönyve alapján a szabadságot az esedékességének évében ki kell adni, nem lehet évről évre tologatni. Persze lehetnek kivételek. A munkaadó kétféle indokra hivatkozhat, amikor átütemezi a szabadságokat: egyrészt kivételesen fontos gazdasági érdekre, másrészt a működési körét közvetlenül és jelentősen befolyásoló tényezőre. (FN, ú)
