Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-27 / 21. szám, szerda
12 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 27. www.ujszo.com Út, mely ki tudja honnan, s hová fezét (Somogyi Tibor felvételei) A szakemberek szerint a gyorsforgalmi utak kapacitása megközelíti az autópályákét, építésük gyorsabb és olcsóbb is egyben Viva la strada, avagy merre vezet a mi utunk...? Valahol Hibbe határában - állítólag jelentős fellendülést hozott Csehszlovákia széthullása óta az autópálya-építés állandó és rendkívül hálás politikai kampánytéma. Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a sztráda a fejlődésjelképe, mely soha nem látott felemelkedést hoz egy-egy térségnek. A látszat csal - Szlovákiának gyakorlatilag nincs szüksége autópályákra. LŐR1NCZ ADRIÁN Az északi országrészekben bizonyára sokan nosztalgiával emlékeznek azokra a „fényes” meéiari időkre, amikor hol Caudia Schiffer, hol Gerard Depardieu, hol meg az ifjabb Belmondo tűnt fel tájainkon, egy-egy alapkőletétel, alagútavató erejéig. A Fico- kormány 2007 júniusában David Coulthard Forma 1-es versenyzőt hívta meg a pozsonyi Sitina-alag- út ünnepélyes átadására. A politic kai folklórelemmé nemesült hagyomány tehát nem szakadt meg, nyugtázhatnánk - miképp a mindenkori szlovák kormány autópálya-építő kedve sem lohadt. Utánajártam, vajon tényleg akkora felemelkedést hoz-e egy-egy autópálya-szakasz megépítése, mint azt a vezető körök hangoztatják. A Balassi Bálint végső nyughelyéül szolgáló Magas-Tát- ra alatti Hibbe (Hybe) községben például bárkit kérdeztem, mind esküdni mert rá, hogy igen. Csendesebb lett a falu, mióta mentesült a teherforgalomtól, hangzott az egyetlen konkrét válasz. A Garant menti Zsarnóca (Žarnovica) vállalkozóinak egy része határozottan utálja, hogy a városon kívülre terelték a forgalmat. A városközpontban található vendéglátó-egységeknek, éttermeknek, úgy tűnik, végleg befellegzett. Juraj Mesík: „Az autópálya-építés nem szakmai kérdés, politikai ügy." ,Az autópálya-építés kétélű fegyver; volt már rá példa, hogy tönkretette a helyi gazdaságot” - véli Juraj Mesík elemző, a Világbank szakértője. A visszásságok sora azonban ezzel nem ér véget. Jobb a drágább! „Szlovákia legfontosabbnak vélt, a fővárost Kassával összekötő autópályájának nyomvonalát úgy jelölték ki, hogy az valójában megkerüli, nem pedig keresztülszeli az országot - mondja Mesík. - Autópályát építeni a Vág mentén gazdaságilag teljesen értelmetlen, csakis politikai hozadéka van. Jól tudta ezt Mečiar, akinek szakemberei kijelölték a nyomvonalat, de Dzurinda is, amikor 1998 után nem változtatta meg a terveket. Az alapvető probléma az, hogy Szlovákia valamennyi vezető politikusa előbb vagy utóbb az autópályaépítésben érdekelt konszernek befolyása alá kerül. Ezeknek pedig nem az az érdekük, hogy az autópályák ésszerűen, hanem hogy drágán épülj enek. ” Juraj Mesík közel egy évtizede kiszámította, milyen arányban oszlanak meg az állam által autópályák, gyorsforgalmi utak építésére fordított kiadások Észak- Szlovákia, illetve a déli nyitrai, besztercebányai és kassai megyék között. ,A beruházások nyolcvanöt százaléka Zsolna és Trencsén környékére összpontosult, s ez az arány a későbbiekben sem változott. Annak ellenére sem, hogy a kormányszerepet vállalt MÍG1 és ANO indítványozta a 60:40 százalékos megosztást - vonja meg a mérleget. - Az autópálya-építő lobbi közbeszólt; a beruházások ilyetén megosztásával ugyanis nagyon rövid idő alatt megépült volna a Garam mentét keresztülszelő, Pozsonyt Kassával összekötő gyorsforgalmi úthálózat, miáltal az északi autópálya-és alagút-építés értelmét veszítette volna.” Egy kilométer alagút fúrása körülbelül 33 millió euróba (kb. egymilliárd koronába) kerül; az egyik, a Zsolna és Turócszentmár- ton közötti, 7,5 kilométeres alag- útra kivetítve a költség 450 millió eurót tesz ki (mivel két lyukat kell fúrni a hegybe). A gyorsforgalmi út kilométerének építési költsége „csak” tízmillió euró (kb. 300 millió korona) - ne csodálkozzunk tehát, ha a „gazdaságosságot” szem előtt tartva, az építők nem ez utóbbit részesítik előnyben. Az R7-es mítosza Pedig sok problémát megoldana, s még többnek elejét venne a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése- hogy mást ne említsek, a térségek leszakadozásának. Dél-Szlovákia szerte már-már mítosznak számít az „erhetes”, vagyis az R7 megjelölésű gyors- forgalmi út, mely egyelőre csak a Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) terveiben szerepel - igaz, ott elég régóta. A Pozsonyt Duna- szerdahelyen, Érsekújváron és Nagykürtösön keresztül Losonccal összekötő út építési költségeit 2006- ban 63,5 milliárd koronában (2,1 milliárd euróbán) határozták meg. Ez a jelenlegi kormány által kétes versenypályázatok és más ügyletek során elszórt összegek kétharmada. Az állami vállalat az útépítés kezdetének dátumát 2013 januárjában határozta meg; a teljes szakasz befejezésére 2029 végéig vámunk kell - hacsak nem sürgetjük az ügyet. „Dél-Szlovákia lakosságát az állam bünteti azért, amiért ott lakik, ahol - mondja Simon Zsolt parlamenti képviselő, aki az R7- es nyomvonala mentén fekvő városok, falvak polgármestereivel 2007- ben aláírásgyűjtést kezdeményezett az építés mielőbbi megkezdésére. - Az előző kormány döntése értelmében már a 2007-2013 közötti időszakban meg kellett volna kezdeni az út építését, ám a Fico-kabinet megváltoztatta a terveket. Ha nincs úthálózat, nincs fejlődés; nem tudunk befektetőket hozni a déli régiókba, nem lesznek munkahelyek, s így egész Dél-Szlovákia leszakadozó térséggé válik. Ezért indítottam útjára 2007-ben a gyorsforgalmi út mielőbbi megépítése érdekében az aláírásgyűjtést. 2009 januárjáig ötvenezren csatlakoztak a kezdeményezéshez, a mai napig több mint hatvanezer aláírás gyűlt össze. Ha ez a szám eléri a százezret, a szlovák parlamentnek foglalkoznia kell az üggyel.” A szlovák autópályák egyhar- maddal drágábban épülnek, mint azt 2007-ben tervezték, mondja Simon; ha csak a többletkiadást az R7-esre fordítanák, másképp állnánk. Mikor ér a Vághoz? További kerékkötője az ügynek, hogy egy közelmúltban hozott döntés értelmében az R7-es építésének megkezdése előtt Pozsony körül egy körgyűrű épülne, mely csak a főváros közlekedési gondjait oldaná meg. ,A Csallóköz településeit Pozsonnyal összekötő, rendkívül leterhelt 63-as utat a körgyűrű nem tehermentesítené - közölte Simon Zsolt -, míg az R7-es megépítésével két megközelítési útvonal nyílna a főváros felé.” Dél-Szlovákiában a tervezett gyorsforgalmi útnak ez idáig csak az a két szakasza épült meg, melyekért az előző kormány kardoskodott; vagyis a tornaijai, illetve az osgyáni kerülő, mondja Simon. A választás évében így ígértekben vélhetően nem lesz hiány, hiszen a probléma százezreket érint. Az R7-esért síkra szálló polgár- mesterek közt volt Horváth Árpád, Gútaelső embere is. „A déli gyorsforgalmi út tervezése több mint egy évtizedes folyamat, mely a kormányváltást követően megrekedt - mondta. - Célunk az volt, hogy előbbre mozdítsuk. Értesüléseim szerint a tervezett nyomvonal Gútától mintegy hét-nyolc kilométerre jelöli ki az utat, valahol Negyed és Farkasd határában. Nekünk ez megfelelne, mivel elterelné a teherforgalmat a városból. Az Érsekjvárból Pozsonyba, illetve Vágsellyéről Komáromba irányuló teherforgalom Gúta központján halad keresztül; ezért is szorgalmazzuk az út megépítését. Ugyanakkor a városban megtelepedett vállalkozók számára is előnyös lenne, hiszen egyszerűbbé válna a főváros, illetve az ország keleti részeinek megközelítése.” Horváth Árpád bízik abban, hogy ha Pozsony felől megkezdődik is az R7-es építése, évente nem tíz-húsz kilométeres szakaszok készülnek majd el, mert akkor bizony időbe telik, míg az út a Dunától a Vághoz ér. A Pozsony és Gúta közötti távolság kereken száz kilométer - időben a jelenlegi útviszonyok mellett közel két óra. Mégis megépült... Álljon itt még egy abszurdum: közel 1,4 milliárd euró (40 milliárd korona) költséggel épül a szlovák-lengyel határszélen a D3- as autópálya részeként a Zsolnáról Csacán keresztül a Sziklaszo- ros-Zwardoú határátkelőre vezető, alig ötven kilométeres autópályaszakasz, melyet - a határátkelő forgalmát tekintve - előreláthatóan napi ezer gépjármű vesz majd igénybe. Sík terepen vagy enyhén dombos vidéken - például a Csallóközben, a Vág és az Ipoly mentén, Nógrádban vagy Gömörben - ebből a pénzből 140 kilométernyi gyorsforgalmi utat lehetne megépíteni, ami az R7-es tervezett hosszának a kétharmada. Persze, csak ha mutatkozna politikai akarat. Aki akarja, már ma is autópályán teheti meg a Pozsony-Kassa útvonalat, hiszen a Budapest körüli MO-ás körgyűrű megépítésével a magyar „la strada” a szlovák fővárostól Miskolcig ér. Onnan meg már csak egy ugrás...
