Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-27 / 21. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Újabb bagdadi merénylet Bagdad. Öngyilkos pokol­gépes merényletben tegnap 17-en életüket vesztették Bagdad egyik belső negyedé­ben, további 45 - más forrá­sok szerint 80 - ember pedig megsebesült - közölték bel­ügyminisztériumi tisztségvi­selők. A támadás a miniszté­riumhoz tartozó igazságügyi orvos szakértői intézet ellen irányult Karrada negyedben. Az öngyilkos merénylő az ál­tala vezetett gépkocsit rob­bantotta fel. Az előző nap egy hármas öngyilkos merénylet­ben legalább 36 ember vesz­tette életét az iraki főváros­ban. (MTI) Romániai roma kilakoltatások London. A roma lakosság kényszer-kilakoltatásának befejezésére szólította fel igen éles hangvételű, kedden Londonban közzétett jelenté­sében a román hatóságokat az Amnesty International. A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének 12 oldalas, fo­tókkal és esettanulmányok­kal illusztrált jelentése sze­rint Románia-szerte roma családokat lakoltatnak ki erő­szakkal otthonaikból, akara­tuk ellenére, megfelelő előze­tes konzultáció, értesítés és megfelelő másik lakás felkí­nálása nélkül. Az AI szerint ez állandósítja a faji elkülöní­tést, és ellentétes Románia nemzetközi kötelezettség­vállalásaival. (MTI) Őrizetben a volt BKV-vezér Budapest. Őrizetbe vette és hűtlen kezeléssel gyanúsít­ja a rendőrség Antal Áttüát, a BKV volt vezérigazgatóját. A rendőrség kezdeményezi a gyanúsított előzetes letartóz­tatását. Antal Attilát kedden hallgatták ki gyanúsítottként a BKV tanácsadói és vállalko­zói megbízási szerződései ügyében. A tömegközlekedési vállat volt vezérigazgató val­lomást tett, de a gyanúsítás el­lenpanasszal élt. (MTI) Áldozatokat szed a fagy Bukarest. Nyolc ember vesztette életét az elmúlt 24 órában Romániában a rendkí­vüli hideg miatt, ezzel har­mincegyre emelkedett az el­múlt hét napon fagyhalált hal­tak száma. A román egészség- ügyi minisztérium bejelentése szerint a hipotermia (a szer­vezet fokozott mértékű kihűlése) miatti halálesetek az ország északkeleti részén fekvő Botosani, Iasi, Suceava és Neamt, valamint az ország középső részén lévő Fehér (Álba) megyében történtek. A vészhelyzetre való tekintettel több nagyfogyasztó létesít­mény számára leállították a gázszállítást, hogy nagyobb mennyiségű fűtőanyagot le­hessen biztosítani a lakosság számára. (MTI) Az Alkotmánybíróság eltörölte az ingatlanadót Berlinben tegnap közös megemlékezésen vett részt a német és az izraeli elnök Századvég: stabil Fidesz-fölény Budapest. Az Alkotmánybí­róság tegnapi döntésével alkotmányellenesnek ne­vezte az ingatlanadót. Ez­zel újabb léket kapott a költségvetés. A Századvég felmérése szerint a Fidesz továbbra is stabilan őrzi vezető helyét. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Sérti a jogbiztonságot, ezért al­kotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal meg­semmisítette az ingatlanadót az Alkotmánybíróság (Ab) kedden meghozott egyhangú határozatá­val. A kormány és a politikai pártok tegnap különbözőképpen értékel­ték a döntést. A kormányszóvivői iroda értékelése szerint az Alkot­mánybíróság keddi döntésével ki­mondta, hogy Magyarországon, Európa sok más országához hason­lóan, alkotmányosan létezhet va­gyonadó. Nyakó István, az MSZP szóvivője közölte: részletesebb nyi­latkozatuk előtt még tanulmá­nyozzák az Ab részletes indoklását. Arra a kérdésre, hogy készülnek-e tervek, hogyan lehet pótolni a va­gyonadóból tervezett csaknem 50 milliárd forintos bevételt, Nyakó István megismételte: erről korai lenne még nyilatkozni. A Fidesz arra szólította fel a kor­mányt, hogy „ne kezdjen el trük- közni“, fogadja el, hogy vereséget szenvedett. A párt szóvivője hozzá­tette: az Ab döntése világosan mu­tatja, hogy nem Magyarországgal, a magyar emberekkel van a prob­léma, hanem a kormánnyal; az or­szág azért nyújt rossz teljesítményt, mert rossz kormánya van, amely olyan elhibázott, igazságtalan és érzéketlen döntéseket hoz, mint az ingatlanadóval kapcsolatos tör­vény. Dávid Ibolya, az MDF elnöke azt mondta, az ingadanadónak csak helyi adóként van értelme, ezt az adót az önkormányzatok bevéte­li forrásává kell tenni. A Századvég tegnap ismertetett közvélemény-kutatása szerint a Fi­desz továbbra is stabilan őrzi veze­tő helyét a pártok népszerűségi lis­táján; a legnagyobb ellenzéki párt az összes megkérdezett körében 33 százalékos támogatottsággal ren­delkezik, míg az MSZP 16 százalé­kos eredményt érne el egy most va­sárnap esedékes parlamenti válasz­táson a teljes választóközönségen belül. A felmérés szerint a kisebb pártok közül csak a Jobbik érné el az 5 százalékos parlamentbejutási küszöböt. A biztos szavazó pártvá­lasztók körében még inkább meg­mutatkozik Orbánék tetemes elő­nye. Ezen a bázison belül a Fidesz 59 százalékos támogatottsággal rendelkezik, az MSZP 23 százalé­kos támogatottságával szemben. A harmadik legerősebb politikai erő továbbra is a Jobbik (10 százalék), az MDF 4 százalékkal az Országhá­zon kívül maradna. (MTI) 65 éve szabadult fel Auschwitz 65 éve szabadították fel az auschwitzi haláltábort. Tegnap Berlinben közösen emlékezett a német és az izraeli államfő. (SITA/AP-fotó) MT1-HÍR Berlin. Közösen koszorúzta meg kedden Berlinben az izraeli és a német államfő azt az emlék­helyet, amelyet a nácik által léte­sített haláltáborokba, főként az auschwitzi koncentrációs táborba deportált berlini zsidók emlékére hoztak létre. A két ország közötti megbékélés jeleként Simon Pe- resz és Horst Köhler együtt keres­te fel a grunewaldi pályaudvar 17. vágánya melletti emlékhelyet. Pe- resz találkozott Angela Merkel kancellárral is, és Iránnal szem­ben az eddiginél határozottabb nemzetközi fellépést sürgetett. 65 évvel ezelőtt, 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet csapatok az auschwitzi koncent­rációs tábort. Az ENSZ közgyűlése ezt a napot 2005 novemberében nemzetközi holokauszt emlék­nappá nyilvánította. A náci holo­kauszt áldozatainak számáról kü­lönböző források eltérő adatokat közölnek. Az auschwitzi német adminisztráció fennmaradt iratai és más kutatások szerint az auschwitzi táborkomplexumba hurcoltak száma összesen 1 041 000 fő volt. Az auschwitzi múze­um is mintegy 1,1 millióra teszi az itteni lágerbe irányított zsidók számát, ám az áldozatok ennél jó­val többen is lehettek, mivel egy idő után a tömegesen érkezők már nem kaptak számot sem, 70-75 százalékukra az azonnali halál várt. Az orosz szövetségi le­véltárakból származó legfrissebb adatok szerint viszont legalább 4 millió áldozata volt Auschwitz- nak. (MTI) A közel 6 miliő franciaországi muzulmán közül 2 ezren hordanak burkát A franciák betiltanák a burkát MTl-HÍR Párizs. Az egész testet takaró női muzulmán viselet, a burka be­tiltását javasolja a közintézmé­nyekben és a tömegközlekedésben a kérdéskörrel megbízott francia parlamenti bizottság tegnap pyil- vánosságra hozott jelentésében. A Franciaországban élő 5-6 millió muzulmán közül a belügyminisz­térium adatai szerint mintegy két­ezer nő takarja el arcát vallási okokból. A kérdésről azután rob­bant ki vita, hogy tavaly nyáron egy kommunista képviselő a mu­zulmán fejkendő iskolai viselését szabályozó 20Q4-es törvény újra­gondolásaként a betiltásra tett ja­vaslatot, amelyet Nicolas Sarkozy államfő is támogatott. Kétszáz szakértő meghallgatása után a bi­zottság azt javasolja a parlament­nek, hogy határozatban jelentse ki: „egész Franciaország nemet mond a teljes testet takaró lepelre, és annak betiltását kezdeményezi a köztársaság területén“. Mivel a tiltás módjáról nem si­került egyetértésre jutniuk a kép­viselőknek, a bizottság 18 pontos javaslatában egy büntetőjogi kö­vetkezményekkel nem járó ünne­pélyes nyilatkozatra kéri a parla­mentet, illetve egy olyan intézke­dés elfogadására, amely az arc el­takarását tiltaná a közintézmé­nyekben (hivatalokban, önkor­mányzatokon, kórházakban, isko­lákban), illetve a tömegközleke­dési járműveken. Ellenkező eset­ben nem jogi következmény, ha­nem az igényelt szolgáltatás meg­tagadása lenne kívánatos a bizott­ság szerint. Emellett a képviselők a tartózkodási engedély és a mene­kültstátus megadását is szigoríta­nák; radikális vallásgyakorlat ese­tén mindkettő megtagadható len­ne a külföldi kérelmezőktől. A tiltással kapcsolatban inci­densekre került sor az országban. Mintegy nyolcvan személy megza­varta az esti imádságot hétfőn a Párizs közeli Drancy mecsetjében, amelynek imámja korábban az egész testet takaró női muzulmán viselet, a burka betiltása mellett foglalt állást. A France 2 közszol­gálati televízió keddi híradójában szemtanúk elmondták: egy nyolc­van fős kommandó jelent meg az esti szertartáson. A mintegy két­száz imádkozó között zavart kelt­ve magukhoz ragadták a mikro­font, és megfenyegették az imá- mot, „hitetlennek“, „Sarkozy és a zsidók imámjának“ nevezve őt. Hassen Chalghoumi múlt pénte­ken a Le Párisién című napilapban úgy vélte, hogy a burka a „nők számára börtön“, valamint hogy „az iszlamista térítők és a szexista dominancia egyik eszköze“. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Németország 2011-ben meg akarja kezdeni csapatainak fokozatos kivonását Afganisztán­ból -jelentette be tegnap a német külügyminiszter. Guido Wester­welle közölte: a célkitűzés az, hogy a csapatkivonás 2015-ig be­fejeződjön. Ennek alapfeltétele­ként említette, hogy az afgán had­sereg, illetve rendőrség 2014-ig készen álljon a biztonság ellátá­sával kapcsolatos feladatok meg­oldására. Az elmúlt hónapokban több szövetséges haderő vezetője kriti­zálta a német hadsereget. „Ha a németek nem akarják kockáztatni az életüket, akkor rögtön otthon is maradhatnak” - nyilatkozta a napokban egy brit ezredes a Spie­MT1-HÍR Genf/Port-au-Prince. Haté­konyabbá válik a segítségnyújtás Haitin, miután kedden megkezd­te működését a közös műveleti központ, amely összehangolja a humanitárius ügynökségek, a bé­kefenntartók és az amerikai kato­naság tevékenységét a földrengés következményeinek felszámolá­sában - jelentette be Genfben az ENSZ humanitárius segélynyúj­tást koordináló hivatala (OCHA). Az iroda szóvivője, Elisabeth Byrs ugyanakkor árnyalta is az elért haladás mértékét, amikor emlé­gel magazinnak. Bár Németor­szág a maga 4 280 katonájával az afganisztáni NATO-csapatok harmadik legnagyobb kontingen­sét adja, Berlin csak a korábban még békés északi területek bizto­sítását volt hajlandó vállalni, ka­tonáinak a harcok dúlta déli or­szágrészben való bevetését kez­dettől fogva csak egészen kivéte­les vészhelyzetekre engedélyezte. A gyávaság vádját visszautasít­va német poltikusok és publicis­ták leginkább az ország II. világ- háborús felelősségével magyaráz­zák a vonakodó hozzáállást. A szövetségesek szerint viszont a németeknek végre maguk mögött kellene hagyni történelmi fenn­tartásaikat, és becsülettel végig kellen csinálniuk az agfanisztáni küldetést. (MTI, ú) keztetett, hogy „rengeteg még a tennivaló“, és ez „egy olyan ka­tasztrófahelyzet, amelyet rendkí­vül nehéz kezelni“. Washingtonban közben beje­lentették, hogy az Egyesült Álla­mok a körülményektől függően 3-6 hónapon belül elkezdheti ki­vonni katonáit Haitiről. Az ameri­kai haderő a két héttel ezelőtti, előzetes becslések szerint is több tízezer halálos áldozatot követelő földrengés után érkezett az or­szágba, hogy segítsen a rend hely­reállításában. Haiti a földrengés előtt is a térség politikailag legin­gatagabb államának számított. Burkanézés. Pár hónapon belül eltűnhetnek az utcákról (ČTK/AP-fotó) Az USA hadserege fél éven belül kivonul'Haitiből Hatékonyabb segélynyújtás A britek szerint a németek elfelejtettek háborúzni Kivonuló németek

Next

/
Thumbnails
Contents