Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-27 / 21. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 27. Kultúra 9 Magyar darab az Új Színpadon - Kristína Turjanová elemi erővel hozza a szürke kis párizsi veréb figuráját Üzembiztos Edith és Marlene Edith Piaf (Kristína Turjanová) és Marlene Dietrich (Karin Olasová) (Ctibor Bachratý felvétele) Állótaps köszöntötte az Edith Piaf szerepét alakító Kristína Turjanovát a pozsonyi Új Színpad Edith és Marlene című előadásának bemutatóján. A sajtófogadáson a szerző, Pataki Éva és az ősbemutatót rendező Mészáros Márta is külön gratuláltak a bravúros teljesítményhez, sőt Mészáros Márta nem tartotta kizártnak, hogy egyik készülő filmjében komoly szerepet adjon a tehetséges színésznőnek. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Az Edith és Piaf című darab a nyolcvanas évek közepén született, méghozzá Kútvölgyi Erzsébet kívánságára, aki szeretett volna a legendás énekesnő bőrébe bújni. Mészáros Márta Pataki Évát kereste meg, aki akkoriban olvasta Marlene Dietrich egyik életrajzi könyvét, s így vetődött fel az ötlet, hogy a két legendás személyiséget színpadon összehozza. Ily módon került össze a darabban az érzelmektől túlfűtött Edith és a hideg német szépség, Marlene. S mivel Kútvölgyi mellett akkoriban a Vígszínház tagja volt Hernádi Judit is, akinek énekesi kvalitásait már ismerhettük, a darab kettejükre íródott. Mészáros ötlete nyomán az Edith-et körülvevő összes férfit Szakácsi Sándor alakította, s hiába jöttek a rosszabbnál rosszabb kritikák (Mészáros szerint sem akkor, sem azóta nincs átjárás a színház és a film között Magyar- országon), az előadás hosszú évekig levehetetlen volt a Pesti Színház repertoárjáról. S idővel elindult meghódítani Közép-Európát, eljutott Lengyel- országba, Prágába, a Divadlo pod Palmovkou színházba, s 2004-ben Martin Kákoš megrendezte Eperjesen is Ľudmila Dutkovával a szürke kis párizsi veréb szerepében. S miután Kákoš a pozsonyi Új Színpad művészeti vezetője lett, ahogy az Assisi Szent Ferenc című musicalt, úgy ezt a darabot is átmentette az egyetlen szlovákiai zenés színházba. Ez a darab elsősorban a Piafot játszó színésznőn áll vagy bukik. Ha nem találnak alkalmas színésznőt, akkor teljesen fölösleges elővenni. A pozsonyi előadás dramaturgja, Oleg Dlouhý erre csak ráerősített, ugyanis a Pesti Színház-beli változattal ellentétben itt sokkal kisebb szerepet kap Marlene Dietrich alakja. Ennél is kevesebb fajsúllyal vannak jelen a férfiak, akik annyira fontos szerepet játszottak Piaf életében. Sőt, az Új Színpad előadásában nem vonják össze a férfialakokat, viszont alaposan meghúzzák a szövegeiket, így többnyire mintha monodrámát látnánk a meghirdetett kamaradarab helyett. S ugyan ezek mind nagyon komoly kritikának tűnnek (egyébként annak is szántam), mégis akad egy színésznő, aki egymagában képes kiküszöbölni a rendezés és a dramaturgia szinte összes melléfogását. Eredetileg Piaf szerepét a prágai musicalszínpadokon befutott Lucia Šoralovának szánták, s csak a második szereposztásban kapott volna helyet Kristína Turjanová. Végül is jól döntöttek, hogy bedobták a mélyvízbe a fiatal színésznőt, aki ugyan játszott már Peter Pavlač Partybr(e)akers című darabjában a pozsonyi Nemzetiben, elsősorban a nyitrai közönség ismerhette. Az előadás keretjátékkal kezdődik, méghozzá Piaf temetésével, amelyen megjelenik Marlene is. Hatalmas tömeg, szakadó eső, s az ázott kis veréb térdepel a színpad közepén, egy emelvényen. Már ekkor övé a színpad. S innen rohanunk végig egy rendkívüli tehetség életpályáján, aki a szakadékból, a kupiból emelkedik fel, illetve ki, s lesz egy ország imádott lelkiismerete, de aki soha nem akarta s nem is tudta megtagadni azt a közeget, ahonnan indult. Ahogy nem bánt meg soha semmit sem. Kristína Turjanová elemi erővel hozza a figurát, s úgy azonosul a mindenki által ismert Piaf-képpel, hogy közben önmaga személyiségét is képes megőrizni. Egy-egy dal közben, egy-egy mozdulatánál végigfut rajtunk a hideg. A legtöbbet mégis akkor kapjuk tőle, amikor elénekelve egy-egy dalt, levonul a képzeletbeli párizsi színpadról. Elesett, védtelen, nagyon szeretnivaló ilyenkor. Vele ellentétben Marlene Dietrich az arisztokrácia eleganciáját testesíti meg. Végtelennek tűnő hidegsége mögött fel-felragyog a mások iránt érzett szolidaritása. Nemcsak önmaga nem szeret veszíteni, hanem azt sem viseli el, hogy azok, akik számára fontosak, megbukjanak. Piaffal lehetnének vetélytársak, főleg a New York-i színpadon. Szakmai féltékenység egy-egy pillanatra felrémlik ugyan, mégis Dietrich vetélytárs helyett védtelen, szánalomra méltó embert lát Piaiban, s tisztában van zsenialitásával. Karin Olasová úgy mutatja meg a szerepet, ahogy azt a dramaturg és a rendező meghagyta neki. Nem használt az előadásnak az sem, hogy a férfi szerepeket egyé- nítették, hisz Mészáros ötlete annak idején arra épült, hogy Piaf mindegyikben az örök férfit látta, aki nélkül nem érdemes élni. S hogy azt Marcel Cerdannak vagy Théo Lamboukasnak hívták, teljesen mindegy volt. Pozsonyban különösen az első kapcsolat tűnt elnagyoltnak, felszínesnek, Premysl Boublík inkább tűnt párizsi gigo- lónak, mint ökölvívóbajnoknak. A görög fodrászt játszó Pavol Plevčíknek legalább van egy közös száma Edith-tel. Legizgalmasabbnak a Piafot az utcasarkon felfedező Louis Leplée szerepében Dušan Kaprálik tűnik, míg a Nemzetiből most szerződtetett Ján Gallovič, aki az impresszárió szerepében végigkíséri Piaf életét, felettébb unalmasnak mutatkozik. Talán nem véletlen, hogy nem őt választotta Piaf élete társául. Ivan Holub rendező munkatársaival - a nem túl ötletes, de a gyors színváltásokat megoldani képes Peter Janku díszleteivel, Simona Vachálková korhű, a színészeket többnyire segítő ruháival - üzembiztos előadást rendezett, s felfedezett egy nagyon tehetséges színésznőt, akinek a nevével sokszor fogunk még találkozni. Jaroslav Vojtek filmjének vetítéseire a rotterdami filmfesztiválon már elővételben elkeltek ajegyek (Képarchívum) A határ című dokumentumfilm a kettévágott faluról, Szelmencről szól A határ nyitása Hollandiában Rotterdam. Jaroslav Vojtek tavaly bemutatott megrázó erejű dokumentumfilmje is szerepel a ma kezdődő, nagy presztízsű Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon. A szlovák alkotást a Spektrum szekcióban mutatják be most pénteken és szombaton, valamint február 5-én. A film iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy az első két vetítésre elővételben már tegnapra elfogytak a jegyek. A szemle Spektrum szekciójában az elmúlt év jelentős filmes eseményeit, újító filmeket és neves személyiségek alkotásait válogatják be. Jaroslav Vojtek mellett olyan nevek szerepelnek a Spektrumban, mint Werner Herzog, Bruno Dumont, Goran Paskaljevic, Jessica Hausner és BahmanGhobadi. (tb) RÖVIDEN Az Avatar túlszárnyalta a Titanicot Vasárnap már megjelent a hír, hogy az Avatar hamarosan elsüllyeszti a Titanicot; az amerikai mozikban immár hatodik hete a legnagyobb jegybevételt produkáló sci-fi minden idők leghatalmasabb kasszasikere lesz. A háromdimenziós látványvilágú fantasztikus filmjével taroló James Cameron önmagát múlja felül, hiszen az eddigi bevételi rekordot is az ő filmje, a Titanic című 1997-es katasztrófafilm tartja. A Pandora bolygón játszódó filmeposz összbevétele - vasárnapi adatok szerint elérte a 1,841 milliárd dollárt, ami alig 2 millió dollárral marad el a Titanic 1,843 milliárdos csúcsa mögött. Bevételi történelmet írunk - mondta Paul Dergara- bedian, a Hollywood.com elemzője, aki szerint még nem látszik, hogy az érdeklődés csillapodna, és az Avatarnak nincs komoly ellenfele. Az elemzőnek igaza lett, a tegnapi adatok szerint beigazolódott az előrejelzés: Az Avatar elsüllyesztette a Titanicot, vagyis James Cameronnak sikerült felülmúlnia önmagát: az Avatar valamivel több mint hat hét alatt 1,8437 milliárd dolláros bevételt hozott össze, (mti, ú) Tim Burton lesz a cannes-i zsűrielnök Párizs. Tim Burton amerikai filmrendező lesz a május 12. és 23. között megrendezendő, 63. cannes-i filmfesztivál zsűrijének elnöke -jelentették be a szervezők kedden. A lenyűgöző és fantáziadús filmjeivel nevet szerzett Burton - akit a Karácsonyi lidércnyomás, az Ollókezű Edward, a Nagy Hal, vagy éppen a Charlie és a csokigyár révén ismerhet a közönség - nagy megtiszteltetésnek nevezte a felkérést. Mint mondta, nagyon váija a kéthetes filmmustrát. Tim Burton megjegyezte: miután fiatalon hármasával falta a filmeket és sok időt töltött 48 órás horrorfilm-maratonok nézésével, végre készen áll a feladatra. „Ha Cannes-ra gondolunk, a mozi világára gondolunk. És mivel a filmek mindig olyanok voltak számomra, mint az álom, mondhatom, hogy a felkéréssel egy álom vált valóra” - tette hozzá közleményében a művész, aki az 1995-ös cannes-i fesztiválon Ed Wood című filmjével versenyben volt az Arany Pálmáért, (mti) Vera Farmiga és George Clooney (Fotó: Bontonfilm) MOZIJEGY Egek ura Ryan Bingham (George Clooney) életcélja sokak számára nevetségesnek tűnhet: repülőgéputasként 10 millió mérföldet szeretne „begyűjteni”, és ennek révén a szűk körű „kiválasztottak” elit kategóriájába jutni. Ennek a „mission impossible” benyomását keltő álomnak a megvalósítása egyáltalán nem lehetetlen, hiszen Ryan tulajdonképpen a fél (vagy talán majdnem az egész) életét repülőgépeken tölti. Egy olyan cég alkalmazottja ugyanis, amely „vállalati optimalizációval”, azaz leépítésekkel foglalkozik. Magyarán Ryannek embereket kell kirúgnia, s munkájának velejárója, hogy állandóan utazgat, pontosabban repked egyik leépítésre szoruló vállalattól a másikig. Ez a nomád életmód teljesen megfelel neki. Saját lakásánál még egy szállodai szoba is meghittebb légkörű, a családja már régóta nem számol vele, és minden, amije van, belefér egyetlen bőröndbe. Ryan tehát bőszen gyűjti a törzsutas mérföldeket, és hamarosan eléri a tízmillió mérföldet, ám megismerkedik egy szintén törzsutas nővel, és kiszámíthatóan biztonságos élete egy csapásra a feje tetejére áll. A film idén elnyerte a legjobb forgatókönyvnek járó Arany Glóbusz díjat. Up in the Air / Lietam v tóm. Amerikai film, 2009. Rendező: Jason Reitman. Szereplők: George Clooney (Ryan Bingham), Vera Farmiga (Alex), Anna Kendrick (Natalie), Jason Bateman (Craig Gregory), Danny McBride (Jim), Melanie Lynskey (Julie Bingham), Steve Eastin (Samuels). (port.hu, Ű)
