Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-27 / 21. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR TI. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG A Legfőbb Ügyészségen felvetődött annak lehetősége, hogy az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az állami támogatásban nem részesülő pártok gazdálkodásáról készült jelentése a bűncselekmény gyanúját is felvetheti - írta a Népszabadság. A lap tegnapi számában foglalkozik azzal, hogy a pártok gazdálkodását igazából senki nem látja át. Az ÁSZ legutóbb az állami támogatásban nem részesülő pártokat marasztalta el, ám a tavalyi jelentésben szereplő szervezetek közül csak a Jobbik került célkeresztbe, holott a számvevők csaknem száz párt pénzügyeit vizsgálták volna, ám közülük vagy negyvenet meg sem találtak, hat megszűnt, nem egészen húsz pedig azt állította, hogy nem kapott és nem költött egyetlen fillért sem. E körből 35 párt tette közzé éves beszámolóját - a Jobbik nem tartozott közéjük -, ám az ÁSZ szerint azok nyolcvan százalékának nincs sok köze a valósághoz. Az érintett szervezetek székhelye szerinti ügyészségek december vége óta vizsgálják, hogy a pénzügyi beszámoló közzétételének elmulasztása - illetve a jelentésben nevesített több más mulasztás - járhat-e büntetőjogi következményekkel. Ám a lap forrásai szerint nem lenne szerencsés, ha ezeket a jelenségeket kriminalizálnák; az ügyészségnek célszerűbb lett volna azonnal a bírósághoz fordulnia, kérve, hogy az e tekintetben hatáskörrel rendelkező független bírói fórumok állítsák helyre a pártok működésének törvényességét. (mti) MAGYARNEMZET Az orosz politikai elit kezdi jobban megérteni a magyar jobboldal legnagyobb pártját, de az utóbbi időben a Fidesz is felelősségteljesebben viszonyul Oroszországhoz Konsztan- tyin Koszacsov, a duma külügyi bizottságának elnöke szerint - írta a Magyar Nemzet. A lap tegnapi számában megjelent interjúban, a napokban Budapesten járt orosz politikus optimistán nyilatkozott a magyar-orosz kapcsolatok jövőjéről. A kormánypárt és az ellenzék képviselőivel, illetve a miniszterelnökkel is tárgyaló politikus a várható hatalomváltástól sem tart. Mint a lapnak elmondta: megérti Magyarország energiadiverzifikációs törekvéseit, ám nem ért egyet azzal, ha valaki politikai, s nem üzleti alapon közelít a tervezett új gázvezetékekhez, s csak azért blokkolja az egyiket, mert az orosz, (mti)- Gazdasszonykám, igaz, hogy sok hajléktalannak nincs ilyen jó meleg ruhája, mint nekem? (PeterGossónyi rajza Kenőpénzek fizetése vagy a maffiával való konfrontáció kell Bulgáriában Zseleva kudarca újabb csapás Bulgária hírnevére Bulgária első EU-biztosje- löltjének meglepetésszerű visszalépése újból tápot adott a kételyeknek, vajon a balkáni ország rászolgált-e az uniós tagságra, és képes-e megfékezni a külföldi befektetőket elriasztó korrupciót. MTi-ELEMZÉS Hogy elnémítsa a szkeptikus hangokat, a jobbközép kormánynak, amely tavaly júliusban lépett hivatalba azzal a céllal, hogy javítani fog Bulgária megtépázott imázsán, rövid időn belül eredményeket kell felmutatnia. Föl kell számolnia a törvénysértők büntedenségének nimbuszát, és meg kell reformálnia az igazságszolgáltatást - vélekednek szófiai elemzők. Rumjana Zseleva, az Európai Bizottságba jelölt bolgár személyiség múlt kedden lemondott külügyminiszteri posztjáról. Egyúttal visszalépett az Európai Bizottság humanitárius segélyezésért felelős tagjának tisztségétől, amelyre hazája kormánya jelölte még tavaly. Lépésének oka az volt, hogy januári meghallgatása során nem tudta meggyőzni az Európai Parlament képviselőit szakmai alkalmasságáról, továbbá üzleti tevékenységével kapcsolatban is kételyek merültek fel. Visszalépése nyomán elhárult az az akadály, amely kisiklással fenyegette az új Európai Bizottság még el sem indult vonatát. Egyúttal azonban megerősítette az unió legszegényebb tagországának elmaradottságáról elterjedt benyomásokat. A hozzá nem értés kapcsán elhangzott bírálatokra reagálva, amelyek tovább rontották a leg- korruptabb EU-tagállam hírnevét, Bojko Boriszov miniszterelnök Krisztalina Georgievát jelölte a brüsszeli biztos posztjára. A hölgy a Világbank magas beosztású munkatársa és nagy tekintélyű közgazdász. „Bulgária, amelyet máris árgus szemekkel figyel az európai közvélemény, nem engedhet meg magának ilyen baklövéseket - vélekedett Kirü Avramov, a Political Capital szófiai irodájának elemzője. - Az egyetlen helyes válasz most az állhatatosság, amely további eredményeket hozhat a bűnözés meg a korrupció elleni küzdelem terén.” Az Európai Bizottság júliusban hozza nyilvánosságra következő országjelentését Bulgáriáról. Ha a jelentés készítői nem tapasztalnak előrelépést a fenti két fronton a balkáni országban, veszélybe kerülhet annak all milliárd eu- rónak egy része, amelyet Brüsszel utalna ki Szófiának 2013-ig különböző projektekre. Két évvel ezelőtt, megelégelve az előző (szocialista) kormány lagymatag hozzáállását a korrupció meg a szervezett bűnözés kérdéséhez, az Európai Unió befagyasztotta mintegy 600 millió euró átutalását Szófiának. Az unió néhány régi tagállamában - így Hollandiában és Németországban - egyes szkeptikus politikusok annak idején megkérdőjelezték azt a döntést, amellyel Brüsszel jóváhagyta Bulgária és - a hasonló problémákkal küzdő - Románia befogadását az Európai Unióba. Számukra a 2007. január 1-jei csatlakozás előtt is világos volt, hogy a két jelölt még nem érett a tagságra. Brüsszel akkor azzal érvelt, hogy a felvétel halogatása esetén tovább lassulhat a kívánt reformok végrehajtása a két országban. Az unió illetékeseit aggasztotta az is, hogy Oroszország növelte gazdasági befolyását a Balkánon. A reformerekből és politikai kezdőkből álló Boriszov-kormány elismerést kapott az állami kiadások lefaragásáért, hírhedt bűnözők letartóztatásáért, valamint több száz adó- és vámtisztviselő elbocsátásáért. Az utóbbi lépés a korrupció visszaszorítását szolgálta. Az ügyészség hatalommal való visszaélés miatt vádat emelt több korábbi miniszter ellen. Jelenleg vizsgálat folyik több más egykori kormánytag ellen sikkasztás gyanúja alapján. Eddig azonban még egyetlen magas beosztású hivatalnokot sem ítéltek el vagy csuktak börtönbe korrupció miatt. Elemzők szerint az eddigi intézkedések távolról sem elegendőek. Külföldi befektetők változatlanul arra panaszkodnak, hogy kenőpénzek fizetése vagy a maffiával való konfrontáció nélkül Bulgáriában szinte leheteüen üzleti tevékenységet folytatni. Ezen kívül átfogó reformokra volna szükség az alacsony hatásfokkal dolgozó közigazgatás és a bíróságok terén is. ,Akkor, amikor a külföldi befektetőkre még mindig nyomás nehezedik, a Zselejiáéhoz hasonló esetek továbbra is rontani fogják Bulgária képességét arra, hogy magához vonzza a külföldi tőkét” - mutatott rá Ambrus Gábor, a 4Cast független tanácsadó intézet feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzője. Néhány kommentátor úgy véli, a brüsszeli fiaskó tovább fogja növelni a bulgáriai aggodalmakat a mélyülő recesszióval kapcsolatban. Emellett valószínűleg rontani fogja a Boriszov-kormány ma még magas népszerűségi mutatóit. A bolgárok 40-45 százaléka támogatja a kormányt és annak elnökét. Az emberedet elbűvöli az egykori személyi testőr macho karizmája, sarkított megfogalmazásai és erőteljes fellépése - derül ki közvélemény-kutatási adatokból. Ám a bolgár gazdaság még nem érte el a mélypontot - mutatnak rá közgazdászok. Az ipartestületek szövetsége azt jósolja, hogy az idei év végéig minden ötödik bolgár elveszítheti az állását. Dohánytermesztők, tejtermelők, vasutasok és fegyvergyári dolgozók január elején számos kisebb demonstrációt rendeztek, tiltakozva béreik visszatartása és az állami kiadások lefaragása miatt. ,A Zseleva-féle kudarccal véget értek a Boriszov-kormány mézeshetei” - vélekedett Andrej Rai- csev, a szófiai Gallup intézet munkatársa. KOMMENTÁR Mi bűzlik Dániában? LOVÁSZ ATTILA Miután az MKP, igaz, kivonulási stratégia nélkül, kivonult a kormányzatból, izgalmas volt figyelni, képes-e megújulni, ellenzéki pozícióban jobban figyelni arra, amiben erős: a régiókra. Ezért voltak izgalmasak a 2006-os önkormányzati, majd a 2009-es megyei választások, s ami a legizgalmasabb volt e tájon, figyelni azt, ami a legerősebb magyarlakta városokban, régiókban történt. S izgalmas ma is, a magyarok lakta legerősebb városok ugyanis az oly sokszor hangoztatott mizériánk legjobb lakmuszpapírjai. Olvasom, hogy bűnvádi eljárás indul Komáromban egy választási csalás ügyében. Történik ez három évvel és két hónappal a legutóbbi választás után, 10 hónappal a következő előtt. Mintha eddig senki nem tudott volna róla. Nem vagyok szerelmes az MKP- ba, de a párt lejáratására jobb recepteket nem is lehetne találni. Tetszettek volna az igazság bajnokai 2007januárjában feljelentést tenni, hiszen az alaphír szerint már a választás napján világos volt a vétség. Vagy: 2006-ban az MKP komáromi szervezete nem az aránylag erős Bastrnák Tibort indította polgármester-jelöltként, hanem egy politikailag pályahosszal jelentéktelenebb egyént. Ekkor szóba se került, hogy valaki Andruskó Imre fejét követelje. Bastrnák végül függetlenként egy orrhosszal győzött - de nem ám az MKP jelölttel szemben, Anton Marek lett a második, az MKP jelöltje a „futottak még” szavazatszámot hozta. De akkor minden rendben volt. Majd mindenki azt várta, hogy a 2002-es tapasztalatok után mit tesz az MKP, kizárja-e a függetlenként induló MKP-tagokat, lett légyen az parlamenti képviselő. Nem így történt Bastrnák is maradt és Andruskót sem bántotta senki. Bastrnák pedig azóta nem az MKP-t erősíti. Jut eszembe, akkortájt akár itt a lapban, akár regionális médiumokban minden jelölt igyekezett elhatárolódni egy bizonyos komáromi vállalkozótól, mintha legalább leprás lenne. Azóta kigyógyulhatott, mert ugyanezen sajtóforrásokban már az ő nyilatkozatait vagy a rá való hivatkozást olvasgatom, nem kivéve azon latolgatásokat sem, hogy kinek a befolyását növelné, s ezt akár az MKP városi, járási szervezetében végbemenő szétziláltság árán is szívesen látná. Van egy-két ügy, ami miatt érdekes lett volna Komárommal, a helyi erős emberekkel, MKP-vezetőkkel foglalkozni. Nem történt meg, pedig a blogportálokon izgalmas anonim véleménycseréket látni néha. Most viszont olyannyira izgalmas a komáromi ügy, hogy az országos sajtó is viszi. Persze, néhány héten belül feláll a választási lista. Az MKP-ban, de másutt is. (Andruskó is esélyes, Bastrnák másutt esélyes.) Az MKP és a Híd jelenlegi reális erejét senki nem tudja Komáromban, esedeg sejti. Az viszont biztos, hogy Dunaszerdahelyen kívül a magyar szavazatok legnagyobb részét Komárom és környéke adja. Ha Dunaszerdahely és Komárom régiója a jövő parlamentben magyar vonalon alulreprezentált lesz, az nem jó. Az sem jó, ha Komáromban akár a városban, akár a járásban szétzilált, meghasonlott magyar politikai képviselet lesz, márpedig az lesz, ha így folytatják a helyi MKP-sok. A jelenlegi idegbaj Komáromban arra a rendőrségi videóra emlékeztet, amelyen két tanár és egyben helyi politikus egy állítólagos kuplerájban volt - a videó márciustól megvolt, mégis a választási kampányban került a youtube-ra, majd a sajtóba. Valami ilyen bűzlik - no nem Dániában, Komáromban. Amikor fejeket kellett volna követelni, nem történt meg, most történik, amikor a régi ügyek már semmit sem befolyásolnak. A jelen történések viszont sok mindent. Érdemes figyelni rájuk. FIGYELŐ mmrnammmm hm mmm wmm h .• - m k s b i h m.. m a i ■ hím Magyar kiadóé az Erdélyi Napló Márciustól ismét kapható lesz Kolozsváron az' Erdélyi Napló polgári hetilap, amelyet egy Magyarországon bejegyzett lapkiadó tervez kiadni - írta a Krónika. Az erdélyi napilap emlékeztet: az anyagi gondokkal küszködő, Kolozsváron szerkesztett kiadvány augusztus óta tűnt el a standokról, legutóbb2500példánybanje- lent meg. Makkay József főszerkesztő a lapnak elmondta: az Erdélyi Naplót egy Magyarországon bejegyzett lapldadó cég indítja újra, melynek nevét egyelőre nem kívánja a nyilvánosság elé tárni. „Rendszeresen pénzügyi problémákkal küszködtünk, mivel ellenzéki beállítottságú, nem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség holdudvarába tartozó lapként tartottak nyilván, így támogatásokat sem kaptunk” - magyarázta a főszerkesztő, - Mivel nem találtunk romániai magyar lapkiadót, magyarországi cégekkel tárgyaltunk, és ma úgy tűnik, révbejut a lap” - tette hozzá. Makkay József közölte : a lap a jövőben is konzervatív beállítottságú politikai-közéleti hetilap marad. A tervek szerint a korábbi 16-ról 24 oldalasra bővítenék oldalszámát, és A4-es formátumban jelenne meg. Bővítenék a szerkesztőségi stábot is: a főszerkesztő elmondása szerint míg az utóbbi hónapokban, „a túlélési időszakban” mindössze két-három újságíró dolgozott az Erdélyi Napló összeállításán, az újraindítás után várhatóan 7-8szakemberfoglalkozik ezzel a munkával. Az ErdélyiNap- ló napilapként indult 1990-ben Nagyváradon, de a terjesztési hálózat hiánya miatt néhány hónap után leállt. Egy évvel később hetilapként indult újra, 2004-től pedig az akkori főszerkesztő, Dénes László távozása után Kolozsvárra költözött, és a helyi Kalauz Kft. kiadásábanjelentmeg. (mti)
