Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-20 / 15. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 20. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK MR8MHÉÉÉÍÉÉiS HMMHM M MMHSSSMKSHMMMMMMSiNMMMMNÍlMÉHMNRlINl Drágább útdíj Csehországban Prága. A cseh kormány döntése értelmében péntekenként 15 és 21 óra között a teherautók és autóbuszok számára mintegy 50%-kal drágul az útdíj tarifája; az intézkedés február 1-től lép hatályba. A közlekedési minisztérium ezzel a lépéssel szeretné visszaszorítani a péntek délutáni forgalmat, amikor eleve a legsűrűbb a forgalom. A Fischer- kabinet lépése még így is kedvező a fuvarozók számára, hiszen a 2009 tavaszán megbukott Topo- lánek-kormány eredetileg be akarta tiltani a péntek délutáni teherfuvarozást. Az áremelés mértéke a teherautó tömegétől függ. Például egy átlagos kamion jelenleg a Prága és Brünn közötti 200 kilométeres táv után 840 cseh korona útdíjat fizet, ez februártól péntekenként 1260 koronára emelkedik. (ČTK) Kevésbé bíznak bennünk a bankok Pozsony. A szlovákiai pénzintézetek a cégeknek már egyre több hitelt nyújtanak, a lakossággal szemben azonban még mindig bizalmatlanok. A statisztikai hivatal legfrissebb elemzése szerint tavaly novemberben a cégeknek nyújtott új hitelek ugyan még 1,5%-kal maradtak el az egy évvel korábbiaktól, azonban már több mint 4%-kal nőttek októberhez képest, elérve a 655 millió eurót. A lakosságnak novemberben 307 millió eurós hitelt folyósítottak, ami 2%-kal marad el az egy évvel korábbiaktól, és 4%-kal kevesebb, mint októberben. Az egyes hitelfajták között jelentős különbségek vannak. Míg az egy évvel korábbiakhoz képest a lakáshitelek 2,5%-kal, több hitelfajta pedig csaknem 40%-kal esett vissza, a fogyasztási hitelekből 22%-kal többet nyújtottak. (TASR) Szlovák cégek a világhálón Pozsony. A szlovák cégek jól teljesítenek az internetes hozzáférés szempontjából, az elektronikus kereskedelemben azonban lemaradunk. Az Eurostat jelentése szerint az Európai Unióban a tíz főnél több embert foglalkoztató cégek 93%-ának van internet-elérhetősége. A legjobb a helyzet Finnországban, ahol a cégek 10%-ának van csatlakozása a világhálóra. A sorban Szlovákia, Ausztria és Dánia következik, 98%-os lefedettséggel. Romániában ugyanakkor a cégek alig 72, Bulgáriában 83, Magyarországon pedig 87%-ának van internet-elérhetősége. Az elektronikus kereskedelem a hazai cégek forgalmának 11%-át tette ki, Magyar- országon 14%-ot. (SITA) Tovább esnek az ingatlanárak? Pozsony. Az ingatlanárak idén akár további 5-10%-kal eshetnek - nyüatkozta az Építőipari Fórum tegnapi konferenciáján Ivan Čamogurský, az IPEC Management társaság ügyvezető igazgatója, aki szerint még az építőipari cégek számára legoptimistábbnak számító előrejelzések szerint is legfeljebb az árak stagnálására számíthatunk. A jegybank adatai szerint a múlt év utolsó három hónapjában a szlovákiai lakóingatlanok négyzetméterenkénti átlagára 1322 euróra csökkent, ami 14,3%-kal marad el az előző év azonos időszakában mérttől. (SITA) Jól teljesített a Privatbanka Pozsony. A Penta pénzügyi csoport tulajdonában lévő, elsősorban a privát banki szolgáltatásokra szakosodott Privat- banka a gazdasági válság ellenére az elmúlt évet 3 millió eurós tiszta nyereséggel zárta. 2009-ben így 35%-kal sikerült növelnie a profitját az előző évhez képest. A pénzintézet szerint mindez elsősorban annak köszönhető, hogy az ötödével nőttek a kamatokból származó bevételeik, és a harmadával nagyobb összeg folyt be az illetékekből is. (SITA) Milliárdokon ülnek a magyarok Budapest. A magyar háztartások közel 15 milliárd forintos vagyonon ülnek, bár nem is biztos, hogy tudnak róla. A meglehetősen nagy összeg azokból a bankjegyekből jön össze, amelyek már nincsenek forgalomban, de még visszaválthatók. Legutóbb a 200 forintos bankjegyet vonta ki a forgalomból a jegybank, (m) _________ MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8743 Lengyel zloty 4,0303 Cseh korona 25,905 Magyar forint 267,94 Florvát kuna 7,2925 Román lei 4,1205 Japán ien 129,79 Sváici frank 1,4760 Kanadai dollár 1,4723 USA-dollár 1,4279 VETEL - E LADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,47-1,39 26,63-25,08 279,80-255,70 OTP Bank 1,47-1,39 26,68-25,15 275,93-260,10 Postabank 1,48-1,38 26,74-24,93Szí. Takarékpénztár 1,48-1,38 26,55-25,08 279,70-255,62 Tatra banka 1,47-1,39 26,53-25,19 278,23-257,09 Dexia banka 1,47-1,39 26,58-25,23 274,91-260,97 Általános Hitelbank 1,47-1,39 26,58-25,11 279,80-255,70 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Ajelzáloghitel törlesztésével küszködőknek nyújtott segély szigorú feltételeinek csak néhányan felelnek meg Keveseknek kell az állami támogatás Aki nem fizeti a jelzáloghiteiét, azt a végső esetben kilakoltathatják. Az állam olyan, mint a mesebeli okos lány: úgy segít a hitelfelvevőkön, hogy közben mégsem kell segítenie. (Képarchívum) Pozsony. Beváltak az elemzők jóslatai: ajelzáloghitel visszafizetésével küszködőknek nyújtott állami támogatás iránt elenyészően alacsony az érdeklődés. A január elsején beindított program szigorú feltételeinek kevesek képesek megfelelni, ráadásul bonyolult ügyintézéssel jár, miközben az állam a segítséget később kamatostul hajtja be a nehéz anyagi helyzetbe jutottakon. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Egyre több elemző szerint az egész program csak a Fico-kor- mány választások előtti reklámfogása volt, elhitetve az emberekkel, hogy segít rajtuk a válságban, miközben a szigorú feltételek miatt az államnak csak elenyésző kiadásai lesznek. Pénzintézetünk ügyfelei közül ugyan már többen érdeklődtek az állami támogatás iránt, január közepéig azonban egyetlen kérvény sem érkezett hozzánk - nyilatkozta Štefan Frimmer, a Szlovák Takarékpénztár szóvivője. Hasonló a helyzet a többi olyan pénzintézetnél is, amelyek részt vesznek a programban. Alena Wal- terová, az Általános Hitelbank szóvivője szerint az első kérvényekre leghamarabb január végén, február elején számítanak. A bankok képviselői azonban megegyeznek abban, hogy nagyobb rohamra a későbbiekben sem kell számítanunk. A program kritériumait eleve úgy állították össze, hogy csak a legrászorultabbakon segítsenek - vallja Boris Gandel, a Tatra banka szóvivője. A kereskedelmi banktól felvett hitel törlesztő részleteinek visszafizetésére azok kérhetnek kölcsönt az államtól, akik a banki hitelt 2008. december 31. előtt vették fel, és ez nem haladja meg a 2,5 millió koronát (82 984,80 euró). További feltételnek számít, hogy a munkájukat tavaly a gazdasági válság miatt veszítették el, és a munkaügyi hivatal nyilvántartásában szerepelnek. Mindezek mellett nem lehet a tulajdonukban olyan vagyon, amiből visszafizethetnék a kölcsönt. A legtöbb problémát talán mégis az a kritérium okozza majd, amely szerint a kérvényezőnek, ahhoz hogy besorolják a programba, az előző félévben nem egyetlen törlesztő részlettel sem késlekedhetett. A bankok tapasztalatai szerint ugyanis az emberek gyakran csak akkor kezdenek el érdeklődni a hitel visszafizetésével kapcsolatos problémáik megoldása iránt, amikor' a bank már figyelmezteti őket a törlesztés elmaradására, miközben az üyen ügyfelek nem kérhetik az állam támogatását. Az állami program iránti gyér érdeklődést a fentiek mellett az is magyarázza, hogy a pénzintézetek többségének megvannak a saját módszerei az ügyfelek megsegítésére. Walterová szerint, mivel az ügyfelek jelenleg is kérhetik a törlesztő részletek fizetésének felfüggesztését 6 hónapos időszakra, a többség inkább ezt választja. Az állami segélyprogram ugyanis azzal számol, hogy az ügyfél továbbra is fizeti majd a részleteket, csak ezek alacsonyabbak lesznek, mint korábban. Az állami konszolidációs ügynökség csak a havi törlesztés 70%-ára nyújt hitelt. Az állami program befejezését követően ráadásul két hitelt kell majd fizetnie: egyet a banknak, egyet pedig az államnak. Az állami kölcsönt 12-60 hónapon belül kell törleszteniük, minél hosszabb a futamidő, annál nagyobb a kamat. Míg az 1 éves futamidőnél 3,50, két évnél 4, háromnál 4,5, négynél 5, ötnél pedig 5,5%-os éves hitelkamatot kémek majd tőlük, (p, t, mi) Érdemben csupán akkor beszélhetünk gazdasági fellendülésről, ha már a magánszektor is magára talál Csak 2011-ben érjük el újra a krízis előtti szintet ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Vajon lassan véget ér a világgazdasági recesszió, vagy még lehet újabb visszaesés? - tette fel a kérdést Juraj Karpiš, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője a szlovák gazdaság közeljövőjével foglalkozó tegnapi, az Építőipari Fórum által szervezett konferencián. Szerinte a számunkra legfontosabb piacokon, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már 2009 harmadik harmadától élénkülés mutatkozik, viszont ezért a fellendülésért hatalmas árat kellett fizetni. A kormányok dollárok és eurók milliárdjait öntötték a bankrendszerbe és a gazdaságba, az államok növelték a fogyasztásukat, viszont a magánszektor teljesítményének hanyatlása folyamatos volt. Vagyis művi módon táplálták a fellendülést, aminek egy újabb visszaesés formájában még böjtje lehet. A krízis súlyát jelzi, hogy az ingatlanpiacon tovább esnek az árak, az államok pedig fülig eladósodtak, ami komoly tehertételnek számít. Ezért elhúzódhat az agónia, s érdemben majd csak akkor beszélhetünk fellendülésről, ha már a magánszektor is magára talál. Karpiš úgy látja, Szlovákia az egykulcsos adónak és a viszonylag alacsony béreknek köszönhetően viszonylag gyorsan átvészeli a válságot, másrészt az elemző aggodalmának adott okot, hogy újra nő az állam szerepe a gazdaságban. Juraj Barta, a Szlovák Takarék- pénztár vezető elemzője úgy látja, a 2008 nyara fémjelezte gazdasági csúcsteljesítmény és a mélypontot jelentő 2009 februárja között a hazai ipar kibocsátása 40%-ot zuhant, ezért csak valamikor 2011-ben étjük el újra a krízis előtti szintet. A lakossági fogyasztásra sem lehet érdemben támaszkodni, hiszen tavaly mintegy 10%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, e téren idén sem várható kedvező fordulat, mégpedig a munka- nélküliek növekvő száma miatt. Az állástalanok száma 2010-ben tovább nő, s ezen csak némileg enyhít a Volkswagen pozsonyi és a tajvani AU Optronics elektronikai cég trencséni beruházása. Róbert Kiéina, a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) ügyvezető igazgatója úgy látja, „a gyengén teljesítő bíróságok, a magas és bonyolult járulékok, az áttekinthetetlen törvénykezés és növekvő korrupció rontja a hazai vállalkozói környezetet.“ Szlovákia versenyképességi mutatói nemzetközi egybevetésben tavaly romlottak, a vállalkozók bizalmi indexe a 2001-es szintre süllyedt vissza, ezért a parlamenti választásokat követően sietve javítani kell a bíróságok munkáját, egyszerűsíteni a bürokratikus eljárásokat és a járulékbefizetés rendszerét. Ha ezt meglépjük, akkor is még további 2-3 évig eltarthat Szlovákia gazdaságának magára találása-véliRóbert Kiéina. (shz) Súlyos pénzügyi gondok miatt tegnap csődvédelembe menekült Ázsia vezető légitársasága, a Japan Airlines A legnagyobb japán csőd a második világháború óta ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tokió. Csődvédelmet kért tegnap Ázsia vezető légitársasága, a Japan Airlines (JAL). Korábban még arról cikkeztek, hogy az amerikai Delta Airlines és az Air France-KLM közös erővel megmentheti a komoly gondokkal küzdő vállalatot, azonban a JAL vezetése kérvényezte a csődvédelmet, s megkezdődött a vállalat átszervezése, amelynek végén reményeik szerint eleget tudnak majd tenni a hitelezők követeléseinek. A tervek szerint elbocsátanak összesen 15 700 embert, a teljes alkalmazotti létszám 30%-át, lecserélik a flotta elöregedett részét és megszüntetnek több tucat gazdaságtalan járatot. Az átszervezést az állami hátterű Enterprise Turnaround Initiative Corp. (ETIC) felügyeli majd, s a cég 300 milliárd jennyi friss tőkét is pumpál a légitársaságba, emellett további 600 milliárd jen hitelre is szorul a japán társaság. A cég részvényét ma kivezetik a tokiói tőzsdéről. Az átalakítás során a JAL egyébként folyamatosan működik majd. A Japan Airlines hasonló gondokkal küzd, mint az ágazat legtöbb szereplője. A vállalatnak hatalmas adósságállománya van, járatai egy részét nem tudja gazdaságosan üzemeltetni, és az üzem- anyagárak emelkedése is komoly problémát okoz. A légitársaság az elmúlt négy üzleti évéből hármat veszteséggel zárt, a 2009. március 31-én zárult évben 63,2 milliárd jen volt a mínusz. A vállalat adósságállománya eléri a 2300 milliárd jent (25,4 milliárd dollár), így ez a legnagyobb nem pénzügyi területen bekövetkező csődeset a második világháború óta a felkelő nap országában. A JAL vezetése ugyanakkor bízik benne, hogy az átszervezés 2012-re sikeres lesz. Az 1951-ben alapított japán nemzeti légitársaságot 1987-ben privatizálták. Azóta több alkalommal szorult állami segítségre, és tavaly a világméretű gazdasági válság nyomán csőd közeli állapotba jutott. A tavaly márciusban zárult üzleti évben a közel 280 repülőből álló flotta a vüág 35 országának 220 városába összesen több mint 50 millió utast szállított. (EcoLine, Hv)
