Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-12 / 8. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 12. Agrárkörkép - hirdetés 17 A hagyományos évadzáró rendezvényen a hazai agrárágazat időszerű problémáira is keresték a lehetséges és működőképes megoldásokat Köztes növények és a szója is termeszthető A szója már nálunk is sikerrel termeszthető (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) „Egyelőre csak kényszerű szemlélői vagyunk a jelenle­gi gazdasági folyamatok­nak, illetve elviseljük azok következményeit, de nem tudjuk számottevően befo­lyásolni őket, sem mi, a for­galmazók, sem pedig a ter­melők.” ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Ezzel a megállapítással kezdte Emil Krajčí az FN Agro Slovensko vezetője megnyitó beszédét azon a hagyományos évadzáró szakmai találkozón, amelyre a Saatbau Linz Slovensko vetőmag-forgal­mazó és az FN Agro Slovensko vegyszerforgalmazó cég hívta meg partnereit, s amelyen egyút­tal a hazai agrárágazat időszerű problémáira is keresték a lehetsé­ges és működőképes megoldáso­kat, miközben érdekes szakmai információkat adtak közre a részt­vevőknek. Emil Krajčí megnyitójában em­lékeztetett arra, hogy az előző év­században már megtörtént, hogy az amerikai farmerek inkább a tengerbe öntötték a gabonájukat, mintsem potom áron vigyék el tő­lük. Véleménye szerint a jelenlegi válságnak nem pénzügyi, hanem erkölcsi okai vannak. Miközben a világ egyes részein éheznek az emberek, addig nálunk a kereslet hiányára hivatkozva sarcolják meg a termelőket, akik a lánc vé­gén mindig a legrövidebbet húz­zák. Valóban csak szállítási, lo­gisztikai gondok lennének a jelen­legi problémák okai, tette fel a költői kérdést. Hozzátette, hogy a vegyszerforgalmazók egy hajóban eveznek a termelőkkel, hiszen ed­dig is szlovákiai méretekben éven­te 2,5 milliárd koronával hitelez­ték az őstermelőket, s a jelenlegi válságban az ő pénzüket is ko­moly veszélyek fenyegetik. Anna Krajčíová, a Saatbau Linz Slovensko vetőmag-forgalmazó cég vezetője elmondta, a felvásár­lási árak radikális csökkenése arra is jó volt, hogy ráébresztette az embereket a hagyományos mező- gazdasági termékek elfelejtett íze­ire, a tejre a különböző házi készí­tésű termékekre. A szántóföldi nö­vények közül a válság ellenére a kukorica forgalma az utóbbi idő­szakban már emelkedő tendenciát mutat, a szója termesztése iránt is egyre többen érdeklődnek a hazai termelők közül. Vladimír Banič, a KMEMI képviselője a hazai kukori­catermesztés jelenlegi helyzetét elemezve megállapította, hogy a légköri változások következtében a növény lehetséges termesztési körzetei egyre északabbra tolód­nak, s ahol egy évtizede még csak silókukorica termett, (például a hegyaljai térségekben), ott ma már a magkukorica is elfogadható termést hoz. Ennek megfelelően, nemcsak nálunk, hanem már Ma­gyarországon is növekszik az ér­deklődés a korai érésidejű fajták iránt. A növényvédelmi szakember beszélt a kukoricabogár károsítá­sáról is. Napjainkban már egész Szlovákia területén fenyegető ve­szélyt jelent, ellene egyértelműen a vetésváltás és a vetésforgó követ­kezetes betartása a legbiztonságo­sabb védekezési módszer. A hazai kukorica-fajtajegyzékben szereplő hibridek közül kiemelte az SL Bahato és a Script új hibrideket, a silóhibridek közül pedig az An­gelo, Arrigo, Eduaro, Libretto és Clariti SC fajtákat. Mustár, pohánka, facélia, kö­römvirág vagy különböző pillan­gósvirágú növények köztes vetésé­vel és adott időben a talajba való beforgatásukkal, vagy a talaj felszí­nén hagyva őket talajtakaróként alkalmazva nagyon jó szolgálatot tehetnek az adott növényállomány állapotvédelmében. A köztes növé­nyek termesztése a talaj természe­tes tápanyapótlásában játszik fon­tos szerepet. Az ezen a téren szer­zett szakmai és gyakorlati tapasz­talatokat, amelyeknek elsősorban a talaj tápanyag- és humusztartal­mának növelésében, a talajélet élénkítésében van komolý jelentő­ségük, Ján Gmáč ismertette. Kelet-Szlovákiában Nagykapos mellett 1650 hektáron gazdálko­dik a Matex Kft., amelynek vetés­forgójában a szója is helyett ka­pott. A növény termesztésében szerzett tapasztalataikat Peter Kendra, a cég egyik vezetője is­mertette. Összefoglaló beszámo­lójában elmondta, a jelenlegi vál­ságos és kiszámíthatatlan értéke­sítési állapotok között a szója évek óta stabil áron értékesíthető. A Saatbauval együttműködve a Merlin, Color, Londa, Lambton, Cardiff és Kent fajták a hazai ter­mesztési viszonyok között is ké­pesek 3 tonna feletti hozamokra, amely a termesztés gazdaságos­ságát már hazai környezetben is biztosítja. Rastislav Kollár az FN Agro Slovensko munkatársa a vegy­szerforgalmazó cég bevált termé­keinek ismertetése mellett újdon­ságként a Zeagran 340 SE és az Emblem Pro készítményekre is felhívta a figyelmet, amelyek a kukorica növényvédelmében kí­nálnak újszerű megoldásokat. A Zeagran Proponittal kiegészítve például különböző növekedési fázisokban is bevethető a nö­vényállomány gyommentesítésé­re, erről Viliár Gábor növényvé­delmi szakember tartott rövid tá­jékoztatót. A Saatbau Slovensko 2010-es tavaszi vetőmagkínálatáról Ján Ostrodický a cég munkatársa adott rövid összefoglalót. El­mondta, hogy az idei újdonsága­ikban a termékpiacon érzékelhető trendnek megfelelően helyet kap­tak a nagyon korai fajták is, pl. az Eduardo, az Arrigo és a Kaddi, va­lamint az SL Sabato. A középkorai hibridek között az Angelo, a Ginko, Jokari, Pandoso, Brandy mellett a Muzi Cs és a Zamora a déli térségek bevált fajtái. Hozam­stabilitásukat, stressztűrő képes­ségüket már régóta bizonyítják. A középkései hibridek között a Realli CS már ötödik éve a legke­resettebb és legjobban elterjedt fajta. Ebben az éréscsoportban a Pardi CS siló- és szemes­kukoricaként is termeszthető, a kései éréscsoportba tartozó Naudi CS silónak és a biogáz termelésre is kihasználható. Hozzátette, hogy a Saatbau által forgalmazott vetőmagokat immár standard szolgáltatásként három fokozatú csávázással teszik ellenállóvá a kelés kezdeti időszakában fellépő károsítok ellen és segítik a kezdeti fejlődésben. A vetőmagokat egy rétegben fungiciddel, a hatéko­nyabb kelés támogatása érdeké­ben nyomelemekkel, és a mada­rak ellen repelens készítménnyel is kezelik, (szil) A növények főleg ásványi oldat formájában képesek felvenni a tápanyagokat A fejtrágyázás tavasszal is fontos ISMERTETŐ A fejtrágyázás során a három meghatározó tápanyag mellett különböző makro- és mikroele­meket is kijuttatnak a növények­re, hogy optimális fejlődésükhöz a szükséges feltételeket bizto­sítsák. Fejtrágyázáson azonban sokan csak a nitrogén pótlását értik, holott az egyéb tápanyag­ok (a foszfor és a kálium, stb.) a talaj szerkezetétől függő kiegé­szítését is jelenti. Ezek megléte vagy hiánya alapvetően befolyá­solja a növények tápanyagfel­vevő képességét. Homoktalajokon a bemosódás miatt célszerű a szükséges mű­trágya meghatározott részét ta­vasszal kijuttatni, míg kötött, agyagos talaj esetében nem min­dig ez a célszerű. Ismeretes, hogy a nitrogén nem ásványi ere­detű, de a növények túlnyomó többségben csak ásványi formá­ban képesek felvenni. A nitro­génfelvétel a talajoldatból a gyö­kerek segítségével NH4+ és N03- ionok formájában történik. Az ionok a talajban gyorsan át­alakulnak és bomlanak. Célszerű a kijuttatásukat a növényi fel- használás időpontjához minél közelebb hozni, azaz tavasszal fejtrágyaként kijuttatni őket. Az alábbiakban a három alapvető tápanyag fejtrágyaként való ada­golását és kölcsönhatásait ismer­tetjük. A nitrogén A növényi életben egyetlen elem sem mutat olyan feltűnő hajtás- és termésnövelő hatást, de ennek ellenkezőjét is, mint a nitrogén. A fiatal növekvő sza­kaszban a szervek felépítésében játszik szefepet, míg az érés so­rán a magvak tartalék fehérjéi­nek kialakulásában vesz részt. Ha fiatal korban nem jut elegen­dő nitrogénhez a növény, akkor fejlődésében visszamarad, sár­gul. A sok N viszont az egyéb tápanyagok felvételét gátolva a növény fejlődését csökkenti a fitohormonok szabályozó hatása révén. Ha az érés során jut túl sok N-hez a növény, akkor a fel­halmozódó nitrit- és/vagy nitrát vegyületek okoznak mérgezést, mind az embereknél, mind pedig az állatoknál. A gyakorlatban előfordul, hogy túl korán adnak nagyadagú N- műtrágyát. A növény még nem képes azt felvenni, a hatóanyag bomlik, elveszik. Ez a veszteség elérheti a 40%-ot is. Gyakran megtéveszti a gazdát a nitrogén azon tulajdonsága, hogy adago­lása után a tábla szemlátomást „kizöldül”. Ez azonban azt is je­lenti, hogy az egyéb hiánytüne­teket is elfedi, megtévesztve ez­zel a gazdát. A foszfor A foszfor hiányára a búzafélék érzékenyebbek, mint pl. a kuko­rica. Ez azzal magyarázható, hogy a búza kritikus fejlődési szakaszában (kora tavasszal) még hűvös van, a felvétel is csök­kent mértékű, így a foszforfelvé­tel ideje lerövidül, és ezt a nö­vény már pótolni nem tudja. A foszfortöbblet is gátló hatással van mind a fejlődésre, mind a szemtermésre is, azáltal hogy egyéb létfontosságú elemek fel­vételét gátolja. így például rela­tív cink-, réz- és vashiányt okoz­hat. A réz hiánya pl. a nitrogén felvételét önmagában is 25%-kal csökkentheti. Gyakori hiba, hogy a foszfort nem a talaj adottságai­nak megfelelően adagolják, fi­gyelmen kívül hagyva a táp­anyagok arányát. A kálium A kálium szerepe a növényi anyagcsere-folyamatokban a tápelemek kölcsönhatása miatt lényegesen szerteágazóbb, mint a többi elemé. Ez abból is ered­het, hogy a hidrogén mellett a legkisebb ionátmérőjű elem, és így mindenhova „befér”. Szabá­lyozza a növényben a tápanyag­szállítás rendszerét. A növények legnagyobb mértékben a vegeta­tív szakaszban vesznek fel káliu­mot. Szerepe van a vízháztartás egyensúlyában, azaz kellő káli­umellátottság mellett a növény a szárazságot is jobban tűri. Kimu­tatták, hogy a bakteriális és a gombabetegségekkel szemben a növény ellenállóbb. Az érés so­rán részt vesz a keményítő és a cukrok beépülésében. Hiánya nem minden esetben látszik azonnal, hiszen más ele­mek beépülésének gátlásával hat. Sokszor ez az ún. „rejtett éh­ség” csak terméscsökkenésben nyilvánul meg, más, súlyosabb esetekben az idősebb leveleken jelentkezik. A nagyadagú K műt­rágyázás a „luxus fogyasztáson” túl gátolja a Ca, Mg, és a Na fel­vételét. (trágyalap) Az üzemi kísérletek eredményei: Script FAQ 400 Realli FAQ 420 Pardi FAQ 450 Helyszín l/ha rel.term.% Helyszín t/ha rel.term.% Helyszín t/ha rel.term.% Agrocontract Mikuláš ; 10,19 115,98 PD Tvrdošovce 9,92 122,80 PD Tvrdošovce 9,36 117,26 PD Kalná n Hronom 8,34 112,98 AT Dunaj Dubník 9,67 118,00 AT Dunaj Dubník 10,67 109,98 PD Tvrdošovce 9,80 112,38 PD Ohrady 11,76 107,37 PD Kameničná 12,73 108,77 Szócz Vlčany 10,67 109,98 PD Komoča 12,04 106,48 PD Zemné 13,18 107,99 PD Kameničná 12,28 104,97 PD Zemné 12,83 105,16 Poľno Sme Palárikovo 11,57 106,66 PD Zemné 12,57 103,40 PD Šaigovce 9,42 102,50 PD Selice 10,56 102,77 PD Ohrady 11,30 103,16 Poľno Sme Palárikovo 11,01 101,48 PD Lúč n Ostrove 14,10 100,91 PD Selice 10,49 102,04 PD Selice 10,43 101,44 PD Komoča PD Kameničná 11,83 101,13 Szó'cz Vlčany 9,76 100,58 11,35 100,36 PD Plavé Vozokany 10,42 101,05 PD Zemianska Oľča 11,50 100,36 PD Veľké Kosihy 10,34 100,18 Zaťko Žiharec 9,50 100,62 Szó'cz Vlčany 9,71 100,06 Helyszín- a kísérlet helyszíne t/ha- elért terméshozam t/ha 14% nedvességnél rel.term.%- a kísérletben résztvevő' összes fajta átlagához viszonyított termés %-ban saatbau m linz itiiimiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiitii||||jJ'B,fl Kvalitné osivá - úspešný zber. 1,1 'ijllliuiitmimiiimiiimi Slovensko s.r.o. J. Bottu 2, 917 Ol Trnava, tel.: 033 534 56 42, fax: 033 534 56 43 e-mail: saatbau@saatbaulinz.sk, www.saatbaulinz.at Kérdéseikkel forduljanak a területi képviselőinkhez: Ing. Tibor Mikié Ing. Július Banči Ing. Jozef Ostrodický tel.: 0903 SSO 663 Ing. Pavol Šottník tel.: 0903 8SS 003 Ing. Jozef Pšak tel.; 0911 727 914 tel.: 0903 546 894 Ing. Ján Grnáč tel.: 0903 727 631 tel.: 0907 274 55S MP910536

Next

/
Thumbnails
Contents