Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-12 / 8. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 12. www.ujszo.com Magyarországon is 3 évvel meghosszabbították A földvásárlások állami támogatása EU-TÁJÉKOZTATÓ Az EU-országok mezőgazdasági miniszterei hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország - más tagországokkal együtt - 2013. december 31-ig meghosszabbítsa a föld- vásárlás állami támogatásának lehetőségét, ami ez év december 31- én megszűnt volna. Gráf József, a magyar szaktárca irányítója Brüsszelben az agrárminiszterek háromnapos tanácskozásának végén újságíróknak elmondta: a kedvező döntéshez néhány tagországot meg kellett győzni annak érdekében, hogy ne szavazzon a meghosszabbítás ellen, hanem legalább tartózkodjon, és ezt sikerült is elérni. A lengyelek korábban már megkapták az ilyen támogatási forma fenntartásának lehetőségét, most Magyarország mellett Lettország és Litvánia ilyen irányú kérését bírálták el kedvezően. Magyar vonatkozásban a lehetőség konkrétan a birtokfejlesztési és a birtokösszevonási hiteltámogatás intézményének fenntartását jelenti további három évig. Ezen időszak alatt - vélekedett Gráf József - mintegy 5-6 ezer támogatási kérelemre, és 12-13 millió euró támogatás megadására lehet számítani. A támogatás kizárólag nemzeti forrásból történik, uniós pénz nem jön hozzá. Az agrárminiszterek tanácskozásán szó volt az unió közös mezőgazdasági politikájának jövőjéről is. Egyfelől átteldntettek egy sor olyan javaslatot, amely e politika egyszerűsítését, a támogatások megadásához szükséges életszerűden, bürokratikus előírásdzsungel ritkítását célozza. Másfelől szót ejtettek arról is, hogy többek szerint 2013 után - vagyis az EU következő hétéves költségvetési ciklusában - a közös agrárpolitikában a hangsúly a termelői támogatásokról áttolódik a vidékfejlesztés támogatására. Magyarország - 21 további uniós tagországgal együtt - azt vallja, hogy meg kell őrizni a közös agrárpolitika erejét, a mező- gazdasági támogatásokra szánt forrásokat fenn kell tartani. Elismeri, hogy több forrásra van szükség a vidékfejlesztéshez, de azt nem csupán településfejlesztésként értelmezi, hanem ide sorolja például azt is, amikor a klímaváltozással kapcsolatos mező- gazdasági célkitűzésekhez merül fel támogatási igény, (fvm) Internetes szavazás az ökologóról Új címkék kerülnek a biotermékekre EU-1NFO Az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgatósága szavazást szervezett az EU-s ökológiai lógók kiválasztására, amely a kiválasztási folyamat utolsó szakaszát jelenti. A szavazásban a http://ec.europa.eu/ agriculture/organic/logo/index.h tm internetes oldalra belépve lehet részt venni, és január 31-ig lehet voksolni a versenyben maradt három lógó valamelyikére. Az új lógó bevezetésének célja a fogyasztóvédelem növelése és a biogazdálkodásból származó termékek népszerűsítése. Az új lógó használata - a jelenleg használatoséval ellentétben - kötelező lesz minden, a 27 tagállam valamelyikéből származó, a címkézési szabványoknak megfelelő előre csomagolt bioterméken. Az új lógó az EU termékeit mind az unión belül, mind azon kívül képviselni fogja. Fontos, hogy könnyen megjegyezhető, és szavak vagy betűk feltüntetése nélkül is köthető legyen az EU- hoz és a biogazdálkodáshoz. A versenybe összesen 3422 fiatal tervező nyújtotta be a pályázatát. A beadási határidő után nemzetközi szakemberekből álló zsűri választotta ki azt a három lógót, amely a kiválasztási folyamat következő szakaszába jutott, (eu-press) Az egészséges táplálkozást népszerűsítik A kampány az interneten folytatódik EU-1SMERTETŐ Az Európai Unió egészséges táplálkozást népszerűsítő kampánya 173 iskolát keresett fel szerte Európában. Ennek keretében buszokkal vittek kvízeket és játékokat a játszóterekre, hogy általuk felhívják az iskolások figyelmét az egészséges táplálkozás fontosságára. A november végéig lezajlott roadshow-ren- dezvényeken mintegy 17 000 gyermek vett részt, megismerve a zöldségek, gyümölcsök és a tejtermékek előnyeit. Rajtuk kívül még több ezer gyermek tájékozódhat a „fincsi csapat” interaktív honlapján, mely jelenleg az „Egyél, igyál, mozogj!’’-kampány központi eleme. A kampánnyal Belgiumba, Franciaországba, az Egyesült Királyságba, Írországba, Észtországba, Litvániába és Lengyelországba látogattak el. A programok a 8-12 éves korosztálynak szóltak. Az egészséges táplálkozás fontosságáról szóló bemutatót követően a gyerekek csapatjátékokban vehettek részt, és megismerhették a fincsi csapat honlapját. A rendezvény visszhangja nagyon kedvező volt, az iskolák érdekesnek, tanulságosnak és interaktívnak tartották az eseményt. A kampány a fincsi csapat honlapján folytatódik, (eu) A coli fertőzésben megbetegedett borjaknál a születés után 12 órán belül fellép ä hasmenés A baktériummentes elletés A szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó gazdaságokban folyamatosan jelentkező probléma a borjúelhullás. ISMERTETŐ Nemcsak pénzben kifejezve okoz nagy károkat a termelőknek, hanem közvetve, az ellés során bekövetkező méhfertőzés útján ugyancsak komoly következményekkel hat a termelő állomány egészségi állapotára és teljesítő- képességének alakulására is. Az újszülött boijak hirtelen elhullását leggyakrabban az anyaállattól a szülés során szerzett coli fertőzés okozza. Gyakorlati tapasztalatok szerint a coli fertőzés következtében megbetegedett boijak nagy részénél a születés után 12 órán belül fellép a hasmenés, s ez a legtöbb esetben elhulláshoz vezet. Ha az anya valamilyen coli baktériummal fertőzött, már a szülés pillanatában megfertőzheti az utódját. A borjú születésekor a magzatburok majd később a borjú szájnyílása a szülés egyes folyamataiban a fertőzött bélsárral szennyeződhet, aminek kettős következménye is lehet. Egyrészt a hüvely nyálkahártyáján felgyülemlett baktériumok már a születés pillanatában megfertőzik a borjút, ami általában korai elhulláshoz vezet, másrészt magának az anyaállatnak a méhe is fertőződhet, ami hurutot okozhat, s ez a méh szülés utáni normálissá való visszafejlődését hátráltathatja. Ha a borjú a szüléskor megfertőződik az utólagos gyógykezelése többnyire már elkésett és sikertelen beavatkozás lesz. A (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) leghatásosabbnak eddig az antibiotikumos és szulfonamidos kezelések látszottak, de bizonyos idő után e készítményekkel szemben is rezisztens coli törzsek alakultak ki. Az újszülött borjak coli fertőzésének megelőzésére a gyakorlatban két lehetőség együttes alkalmazása javasolt: az újszülött borjú ellenállóképességének fokozása és a kórokozók szervezetbe jutásának megakadályozása. A bissen született borjúk ellenállóképessége főleg az anyaállat ellést megelőző takarmányozásától és a születés utáni ellátás minőségétől függ. Ebben fontos szerepe van az ún. szárazonállás optimális ideje megtartásának, a kívánatos fehérjékkel, ásványi és nyomelemekkel, vitaminokkal (főleg a karotinnal) való ellátásnak, a vemhesség végén a silótakarmány elhagyásának és a szükséges hőmérsékletű és mennyiségű föccstej minél előbbi megitatá- sának. A fertőzés megakadályozásában, a kórokozók szervezetbe jutásának gátlásában ügyelni kell arra, hogy az állat lehetőleg tiszta környezetbe érkezzen, és lehetőleg ne érintkezzen semmmilyen olyan tárggyal, ami a fertőzést közvetítheti. Beteg teheneknél a szövődmények miatt a két ellés között eltelt idő 12 hónap helyett akár 18 hónapig is kitolódhat. Ennek gazdasági vonatkozásai még szerény termelési eredmények mellett is megfontolandók. Már a 14 havonként ellő, egy év alatt 3000 literes laktációs teljesítményű tehén is csupán 2500 liter körüli tejmennyiséget és 0,86 boíjút produkál évente. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a fertőzésen átesett és felgyógyult állatok termelésbe állításának járulékos költségeiről sem. Ezek a felépült állatok általában rosszabb takarmányértékesítőkké válnak, többnyire nem érik el az előző teljesítményüket, a hízásba állított egyedeknél is rosz- szabb a takarmányértékesítés, drágább lesz a súlygyarapodás, (sz) Az egy fiaztatóból kikerülő malacok esetében az egyszerre ürítés és egyszerre telepítés elvét kell alkalmazni Lehetőleg stresszmentes környezetbe TÁJÉKOZTATÓ A malacok elválasztása (a kocatej elmaradása) a bélflóra bizonyos mértékű megváltozásával jár együtt, és ez mindenkor megterheli a szervezetet. Az elválasztás sikere döntően az egyéb környezeti megterhelések mérséklésétől ill. lehetséges kiiktatásától függ. Az egy fiaztatóból kikerülő malacok esetében az egyszerre ürítés és egyszerre telepítés elvét kell alkalmazni az állományban. A telepítés előtt az utónevelőt elő kell készíteni a malacok fogadására (takarítás, fertőtlenítés végrehajtása, az épület pihentetése, a kívánatos hőmérséklet biztosítása stb.). Az elválasztáshoz és az utónevelés kezdetéhez több olyan stressztényező kapcsolódik, amelyek elkerülhetetlenek. Ilyenek a csoportosítás, a szállítás, a battériába telepítés. Ezek megterhelő hatása is mérsékelhető kíméletes végrehajtással. Elkerülendő viszont minden esetben a tápváltozás, az ivartalanítás és az oltás. A malacok elválasztása és utónevelőbe telepítése során arra kell törekedni, hogy a lehető legkevesebb környezeti ártalom érje és minél rövidebb ideig terhelje az állatokat. Az utónevelés kezdetén a 28-35 napos malacok hőmérséklet iránti igénye 25-27 °C, ami az utónevelés végére (kb. 90 napos életkorra) fokozatosan 22 °C-ra csökken. A relatív páratartalom értéke 67-75 % között változhat. A kívánatos hőmérséklet fenntartása érdekében az utónevelőben elengedhetetlen a fűtés. Alap- követelmény ezért az épületek jó hőszigetelése. Fűtésre többnyire hőlégfúvókat alkalmaznak, a meleg levegő egyenletes elosztására könnyűfém- vagy fóliacsöveket használnak. A fűtés mellett gondoskodni kell a szellőztetésről is, amelynek célja a keletkező pára és káros gázok eltávolítása. Ä szellőztetésnél fontos az egyenletes légelosztás, a hideg- és huzathatás megszüntetése. A fűtés és szellőztetés összhangja akkor megfelelő, ha a légtér hőmérséklete jelentősebb ingadozás nélkül a kívánatos szinten tartható. Lényeges, hogy az utónevelés végén a hőmérséklet a hizlaló- épület hőmérsékletéhez közelítsen. A nagyobb hőmérséklet-különbségek elkerülésére télen a hízlalóépületet betelepítés előtt temperálni kell (mobil hőlégfúvókkal). Az áttelepítés kíméletes, gondos munkát igényel, mert a kézi erővel történő fel- és lerakodás, a szállítás, a betelepítéssel egyidejűleg végrehajtott falkásítás nagy megterhelést jelent a malacoknak. A választott malacok élőtömeg szerinti falkásítása viszont elkerülhetetlen a kedvezőbb tömeggyarapodás és takarmányértékesítés elérése érdekében. A csoportképzés során nemcsak a létszámra, hanem a fejlettségre és még az ivari elkülönítésre is tekintettel kell lenni. A falkásítást az áttelepítéssel egyidőben, leggyakrabban mérlegeléssel együtt végzik. A csoportok kialakításakor az egyöntetűségre kell törekedni, de a 10-15 %-os súlykülönbség megengedhető. (Forrás: A malac- utónevelés technológiája) (Képarchívum) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1
