Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-12 / 8. szám, kedd

Kultúra 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 12. Vasárnap este megnyílt a kulturális fővárosi évad Pécsett - négynapos megnyitóünnepség vezette fel Határtalan sötétség Pécs. Vasárnap hivatalosan is megnyílt a kulturális fő­városi évad Pécsett. A szín­pompás megnyitó kulisszái mögött azonban nem min­dig festői a kép. KISS TIBOR NOÉ Idén három városé a cím, a tö­rökországi Isztambul és a német- országi Essen mellett Magyaror­szágot Pécs képviseli. A baranyai megyeszékhely 2005 októberében nyerte el a címet, megelőzve Mis­kolcot és Debrecent. Ami a város­ban azóta történt, az „kudarc- sorozat”, ahogy azt az indexnek adott interjújában jellemezte Ta- káts József irodalomtörténész, a pécsi EKF-projekt egyik szülőatyja. Az eleinte civilek által menedzselt programban egyre inkább a politi­ka vette át az irányítást. A helyze­tet a két politikai oldal közötti ál­lóháború sem segítette, ráadásul a projekt elnyerése óta a város im­már a harmadik polgármesterét „fogyasztja”: az autóbalesetet szenvedett Toller László kómában fekszik, az őt váltó Tasnádi Péter pedig elhunyt - mindketten az MSZP színeiben politizáltak. Az EKF-évadot így Bajnai Gordon mi­niszterelnök és Hiller István kultu­rális miniszter mellett a jelenlegi városvezető, Páva Zsolt (Fidesz) nyitotta meg. A legnagyobb problémát az je­lenti, hogy a beruházások nagy ré­sze még mindig nem készült el tel­jesen. Az EKF-projekt keretében Pécs 35 milliárd forint támogatás­hoz jutott. Ebből a tervek szerint négy kulturális megaberuházásra kerül sor, amelyek közül három a szlumosodott Balokány városrészt érinti. A belvárostól keletre lévő területen épül fel a Pécsi Konfe­rencia- és Koncertközpont, amely a Pannon Filharmonikusoknak és a Pécsi Kulturális Központnak ad otthont, átadása 2010 októberére várható. Várhatóan idén adják át a Dél-Dunántúli Regionális Könyv­tár és Tudásközpont épületét, va­lamint a Múzeumok utcáját is. Utóbbi beruházás során felújítják a belvárosi Káptalan utcát, amely tíz múzeumnak ad otthont. A beruhá­zás legnagyobb projektje, a Zsol- nay Kulturális Negyed átadásának egészére azonban a legoptimis­tább becslések szerint sem kerül­het sor 2010-ben. A szervezők sze­rint ezek a csúszások nem jelente­nek „tragédiát”, mivel olyan nagy­ságrendű beruházásokról van szó, amelyek a város hosszú távú fejlő­dését szolgálják. Sikeresebb volt, a „Közterek és parkok” elnevezésű program, amelynek keretében tavaly már több közterületet átadtak a nagy- közönségnek. Igaz, ezek fogadta­tása sem egyértelmű. Sokan bírál­ják a „szürke” Kórház teret, de a megnyitónak is otthont adó Szé­chenyi tér sem okozott eddig sok örömet a pécsi polgároknak. A vá­rosjelképévé vált dzsámi előtti tér­ről egyelőre hiányzanak a zöldfe­lületek, a kövezet minősége pedig annyira rossz, hogy a burkolatot később újra felszedik és lefektetik majd a téren. Az EKF-évadot négynapos meg­nyitóünnepség vezette fel. Január 7. és 9. között Pécs különböző helyszínein a város egyes kultúr­történeti korszakaihoz rendelt dramatikus utcaszínházi játékok és bábok várták az érdeklődőket. Az eseménysorozat csúcspontja (TASR/AP-, SITA/AP-, ČTK-felvételek azonban a Széchenyi téren tartott vasárnap esti megnýitó volt, ame­lyen pécsi művészeti csoportok és 450 iskolás gyerek előadásában került bemutatásra egy színpadi produkció formájában Pécs kilenc különböző történelmi korszaka (római kor, ókeresztény időszak, a Pécsi Püspökség alapítása, az egyetem alapítása, a reneszánsz, a török kor, a felvilágosodás, a re­formkor, valamint a XX-XXI. szá­zad). Hiller István és Páva Zsolt megnyitója után pedig Demjén Fe­renc dalát (Várj, míg felkel majd a nap) énekelték el olyan ismert pé­csi arcok, mint a PVSK női kosár­labdacsapatának tagjai, Rátgéber László edző, Balikó Tamás szín­házigazgató. Demjén Ferenc mel­lett Kandech Evelyn és Lang Györ­gyi is vállalta a fellépést. Lovasi Andrásba Kispál és a Borz zenekar énekese viszont nem - a hírek sze­rint Lovasi nem kívánt felvételről „énekelni”. A megnyitóünnepség egyébként sok kritikát kapott, nem feltétlenül Lovasi András visszalépése miatt. Egyesek szerint a bábjáték nehe­zen követhető és közhelyes volt, mások Demjén Ferenc fellépésére nem találtak magyarázatot, s vol­tak, akik szerint a nyitányt lezáró kétperces tűzijáték méltatlanul gyengére sikerült. Méltatlan volt az is, hogy a pécsi polgárok közül többen kifütyülték Bajnai Gordont és Hiller Istvánt, az igazi botrányt azonban az index.hu beszámolói váltották ki Pécsett. A hírportál több cikket is közölt az esemény kapcsán, amelyek „kiverték a biztosítékot” a pécsieknél. A helyi­ek elsősorban azt nehezményez­ték, hogy a hírportál tudósítói alulbecsülték a megnyitón részt­vevők számát, s általában is lebe­csülték a pécsiek várakozásait és erőfeszítéseit. A legtöbbek érzé­kenységét sértő cikk a „Lehangoló csend Pécs kultúrfővárosban” címmel jelent meg a portálon, amelyben az írás szerzője felüle­tes, főként kocsmákban tett láto­gatások alapján alkotott véle­ményt a projektről. Az internetes hangzavar aztán odáig fajult, hogy az egyik pécsi hírportál főszerkesz­tője „Pesti majmok, bekap­hatjátok” címmel közölt üzenetet saját honlapján. „Pécs, ha tetszik nektek, ha nem, vasárnaptól hiva­talosan is Európa Kulturális Fővá­rosa. Egyébként meg ezek után bekaphatjátok” - írta rövid „le­velében” Pauska Zsolt, a jobbol­dalhoz húzó portál főszerkesztője. A cikkhez kapcsolódó hozzászólá­sok egyik fele rémületes képet fest az olvasókról - sokan viszont azt követelik, hogy a pécsi lap „tüntes­se el” a városra is szégyent hozó „válaszcikket” az internetről. Pécs a „Határtalan város” szlo­gent állította az EKF-projekt hom­lokterébe. A baranyaiak ezzel arra utaltak, hogy városukat évszáza­dok óta különböző kultúrák ha­gyományai gazdagítják. Az EKF- megnyitó körüli perpatvart azon­ban inkább határtalan sötétség jel­lemzi. Csak remélni lehet, hogy az év hátralévő részében a közel öt­száz kulturális program kerül fő­szerepbe a pécsi kultúrév kapcsán. RÖVIDEM Találkozás a kiállításon Pozsony. A Pozsonyi Városi Galériában látható Németh Ilona és vendégei, Martin Piaček, valamint a magyarországi Sugár János kortárs művészeti kiállítása, mely különféle kapcsolatrendszerek­kel foglalkozik, beleértve a nemzetközi,- a társadalmi, valamint a személyes kapcsolatokat is. A kiállító művészek közül Németh Ilo­na és Martin Piaček, továbbá a*kurátor, Katarína Kišová találkozó­ra hívja a közönséget a kiállítás helyszínére, a Mirbach-palota föld­szinti kiállítótermeibe holnap 17.30-ra, ahol az érdeklődők választ kaphatnak a kiállítással kapcsolatos kérdéseikre, illetve hozzá­szólhatnak a látottakhoz. A kiállítás egyébként január 31-éig te­kinthető meg. (tb) Izrael a könyvfesztivál díszvendége Budapest. Izrael lesz a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesz­tivál díszvendége, az április 22-én nyíló könyves seregszemlén a Budapest Nagydíjat Ámosz Oz izraeli író veheti majd át - tájékoz­tatott a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE). Ámosz Oz világhírű izraeli írónak a könyvfesztiválra új kötete is megjelenik magyar nyelven, az Élet és halál rímei az Eu­rópa Kiadó gondozásában kerül a magyar közönség elé. A feszti­vál négynapos programjában csaknem 300 kulturális és szakmai esemény szerepel. Az idei rendezvény újdonsága, hogy az új könyvek kiállítása mellett első ízben nemzetközi antikvár vásár­nak is helyet ad a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A sereg­szemle keretében idén is megrendezik az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját, a kontinens legtehetségesebb fiatal prózaíróinak ta­lálkozóját. (mti) Dominika Stará koncertje Somorján Somoija. Dominika Stará, a cseh-szlovák SuperStar bronz­érmes versenyzője adott hétvé­gén nagy sikerű koncertet szü­lővárosában. A 16 éves, ígére­tes tehetségű énekes lányt telt ház fogadta a városi művelő­dési központban. A mintegy kétórás programban felléptek Dominika Stará szupersztáros kollégái, Monika Bagárová és Denis Lacho is. Somorja büszke tehetséges szülöttére: Domsitz Károly, a város elöljárója pol­gármesteri díjjal tüntette ki Dominikát. (J. Č.) (Jón Čikovský felvétele) Nagy filmsikerek háromdimenziós változatokban Meggyőző érv lett az Avatar MTl-TUDÓSÍTÁS Hollywoodi stúdiók arra ké­szülnek, hogy az új filmnyelvet teremtő Avatar világsikere után korábbi nagy alkotások három- dimenziós változatait készíttes­sék el. James Cameron rekordbevéte­leket produkáló alkotása nyomán újra piacra tervezik dobni egye­bek mellett a Csillagok háborúja és A gyűrűk ura trilógia 3D-tech- nikával feljavított verzióját. Az Avatar három hét alatt több mint 1,14 milliárd dollár bevételt hozott világszerte a mozikban; ezzel minden idők második legsi­keresebb filmjévé vált, csak a szin­tén Cameron által rendezett 1997-es Titanic előzi meg. A hollywoodi stúdiók állítólag árgus szemekkel figyelték, hogy az Avatar - amelynek megtekin­téséhez speciális szemüvegre van szükség - mennyire népszerű a mozirajongók körében. A hatal­mas siker hatására döntésre ju­tottak. Szakértők már egyenesen azt jósolják, hogy öt éven belül a há­romdimenziós technológia válik uralkodóvá a multiplex mozik­ban. Ezt ahhoz a drámai váltáshoz hasonlítják, mint amikor a hangos mozik leváltották a néma filmeket a 20. század elején. Egy-egy régi filmsiker 3D-tech- nológiával történő utángyártása mindössze néhány hónapba telik; szoftveres úton módosítják a film digitális kópiáját. Peter Jackson, A gyűrűk ura rendezője korábban közölte: ak­kor adják ki a háromdimenziós változatot, ha az Avatar sikerei meggyőzik a mozikat a 3D vetítők bevezetéséről. A rendező egyéb tervei miatt a trilógia első része, A gyűrű szövetsége 3D-verziója 2012 karácsonyára készülhet el. A Csillagok háborúja esetében - amelyet George Lucas rendező 1976-ban 13 millió dollárért for­gatott, és 1997-ben, majd 2004-ben speciális effektusokkal javított fel -10 millió dollárba fog kerülni a 3D látványvilág megte­remtése. Jelenleg mindössze fél tucat olyan cég működik Amerikában, amely egy celluloid szalagokon őrzött filmből háromdimenziós alkotást képes varázsolni. Az egyik legismertebb a San Diegó-i Legend Films, ahol máris égnek a telefonvonalak a régi nagy filmek felújítása ügyében. Bobby Jaffe, a cég vezetője elmondta: egy ré­gebbi filmet nagyjából 16 hét alatt tudnak átalakítani, a 3D-hatások különösen az olyan akciófilmek esetében lehetnek hatásosak, mint a Top Gun vagy a Mátrix. Az Avatar sikere egyes készülő­ben levő kétdimenziós filmek me­netét is átalakította; Ridley Scott például további 8 millió dollár támogatást kért ahhoz, hogy újabb dimenzióval gazdagítsa Robin Hoodról szóló, egyelőre cím nélküli kalandfilmjét, amely­ben Russell Crowe és Cate Blan­che« játsszák a főszerepeket.

Next

/
Thumbnails
Contents