Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-17 / 291. szám, csütörtök
8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 17. www.ujszo.com SZEMSZÖG ________________ Jókat lakmározgatva(TASR-felvétel) OLVASÓI LEVÉL • •• // / *1 //I aj ovo éviből Nagyszerűen tud időzíteni Robert Fico és időnként a jóságos Télapót játszó kormánya. S azzal is tisztában van, hogy a nyugdíjasok tábora egy felettébb jó választópolgár-csoportosulás. Akiket viszonylag könnyedén meg lehet nyerni ahhoz, hogy az urnákhoz járuljanak. Mondjuk-s egyebekmel- lett ezzel is kiválóan időzít a kabinetfőnök és együttese - a karácsonyi nyugdíjakkal. Mert hol van már a májusi hónap, amikor Dušan Muňko, a Szociális Biztosító vezérigazgatója majdnem sírógörcsbe csavarodva rémüldözött, hogy intézménye kasszájában rövidesen talán a nyugdíjakra sem akad pénz. Dehogynem, cáfolt rá a napokban Muňko sopánkodására a Ján Poéiatek irányította pénzügyminisztérium. Igen, lesz pénz a karácsonyi nyugdíjakra is! Hogy honnan, miből olyan hirtelen? Felettébb egyszerű: a következő évre (legalábbis annak bizonyos időszakára) kijelölt tételekből. S Poéiatek tárcája ezáltal az idei utolsó negyedévben simán „átpasszolhat” mintegy 370 millió eurót (körülbelül 11 milliárd korona) a Muňko vezette intézménynek. Holott a jelzett összeggel korábban a jövő esztendő első hónapjaiban számoltak. Amelyek szintén igencsak silánynak ígérkeznek több vonatkozásban is. Igaz, a szóban forgó 370 millió eurót nem a nyugdíjakra tervezték befektetni, hanem a második nyugdíjpillér tervezett bevételeinek pótlására szánták. Mert ott is van mit toldozgat- ni-foldozgatni. Szóval, ami a következő évben pótló célokra készült, abból még ebben az évben lakmározgatnak. Mégpedig nem is kicsi értékben. Ami a jövőben is módfelett jól jött volna, az elúszik még idén, az amit ma megehetsz, ne halaszd holnapra jegyében. Az államadósság-halmozásra vonatkoztatva nagyon veszélyes lehet a korai lakmáro- zás. Megalázó és hatványozottan igazságtalan azokkal szemben, akiknek állandóan összébb kell húzniuk azt a bizonyos gatyafenntartót, sokszor annyira, hogy a nadrággazda már majdnem belege- bed a szorításba! Tény, hogy az állandóan növekvő munkanélküliség következtében a Szociális Biztosítóba mind kevesebb pénz áramlik, mivel teljesen logikus folyamat, hogy kevesebb alkalmazott fizetéséből lényegesebben kevesebb az elvonás, az adó. Meg az is jócskán keresztülhúzta a számításokat, hogy az ismételten megnyitott második nyugdíjpillérből a vártnál kevesebben léptek vissza kizárólag az elsőbe, vagyis a Szociális Biztosítóba. Ez komoly érvágást jelentett és jelent az államkasszának. A Szociális Biztosító ezáltal még mélyebb feneketlen zsákká alakult át. Kevesebb a bevétele az adókból (mert több a munka- nélküli), az elképzeltnél kisebb összeg áramlott vissza a második nyugdíjpillérből, s ezzel párhuzamosan növekedtek a biztosító kiadásai (újfent azért, mert több a munkanélküli, vagyis többet kell kifizetni a segélyek formájában). De hát közelednek a parlamenti választások (is). így most lehet - illetve most kell! - szórni a pénzt a karácsonyi nyugdíjakra. Hogy legalább az idősebb korosztályt illetően biztosak lehessenek Ficóék: igen, a nyugdíjasok (jelentős részben) ott lesznek a szavazóumáknál. SuslaBéla In memoriam Hatvanhét évvel ezelőtt, 1944. december 7-én Szálasi Ferenc magyar nyilas vezér Hitlernél tett látogatása során megígérte, hogy két héten belül százezer harcképes fiatalt bocsát a német hadsereg rendelkezésére. Ennek alapján azonnal nekiláttak a még megszállás alatt levő Dunántúlon és a Felvidéken a 14-15 éves fiúk, leventék összegyűjtéséhez. Összesen 110 ezer gyereket szedtek össze, több helységből, például a Rév- komáromhoz közeli Hetényből még lányokat is, és erőszakkal elhurcolták őket Németországba, ahol az SS alakulataihoz beosztva főleg légvédelmi tüzéreket kívántak belőlük képezni. Barbár, embertelen és értelmetlen cselekedet volt. A világháború a végéhez közeledett. Ki gondolhatta, hogy éppen ez a szerencsétlen gyereksereg volna képes Németország végzetét megakadályozni? A mi környékünkön, a párkányi régióban némi késéssel indult el az „akció”. Ugyanis ide 1945. január 6-án megérkezett a szovjet hadsereg, amelyet a németek csak február 18-án tudtak a Garamhoz visszaszorítani egy erős páncélos rohammal. Ezután azonban itt is összeszedték Köbölkútról, Párkányból, Muzsláról, Ebedről, Ná- náról és a többi faluból is a 14-15 éves fiúkat. Zsúfolt tehervagonokban, viszontagságos út után érkeztünk meg a Kassel mellett található rotwesteni repülőtérre, ahol egy fekete egyenruhás SS-hadosztály- hoz sorolva belőlünk is légvédelmi tüzéreket szándékoztak kiképezni. Egyenruhába nem tudtak bennünket beöltöztetni, mert egy fekete SS öltönybe ketten is belefértünk volna. Ágyú is kevés volt, így inkább mély bunkerek ásásával kínoztak bennünket. Április elején a Patton tábornok vezette 3. amerikai hadsereg áttörte a németek frontvonalát és Kassel felé nyomult előre. Ezért minket is riadóztattak, és gyorsmenetben a 120 kilométerre fekvő Göttingen irányába hajtottak, amit öt nap alatt el kellett érnünk. A majd ötszáz fős gyerekseregnek ez nagyon kimerítő volt. Közben enni, inni alig kaptunk, az éjjeleket az árokban, füvön alva töltöttük. Ha valamelyik gyerek már nem bírt menni, egy ideig segítettük, támogattuk őt. De ha már így se ment és összeroskadt, az SS katonák félrehúzták az út menti bokrok mögé, és mikor már pár száz méterre elhaladtunk onnan, néhány lövéssel végeztek vele. Én akkor és ott lettem tizenöt éves. Nem hiszem, hogy bárki kívánna magának ilyen születésnapot. A többi fiúval együtt csont és bőr voltam. A sokszor elázott, rajtunk száradt ruhánk rettenetesen piszkos volt. Tetvek élősködtek rajtunk. Iskolatársam, Máté Pityu sírva mondta: Feri, ha egyáltalán hazakerülünk, elmondhatjuk, hogy mi idén az összes pénteket, kisböjtöt és nagyböjtöt lekoplaltuk előre életünk végéig. Nordhausenben tehervagonokba raktak bennünket, amelyekben előttünk lovakat szállítottak. Állítólag Bajorországba szándékoztak vinni bennünket, ki tuja, hogy minek. Néhány nap múlva egy nagyobb vasútáílomáson, Al- tenburgban állt a vonatunk. Majdnem a közepén, a vasút alatt keresztben egy alagútszerű szélesebb gyalogátjáró volt. Kora délután egy tizenöt gépből álló amerikai vadászrepülő kötelék támadta meg a pályaudvart. Aki csak tehette', a biztosnak látszó aluljáró felé menekült. Azonban ennek egyik nyílásába egy bomba esett, az odamenekült több száz ember mind meghalt. Köztük az egyik köbölkúti jó barátom, iskolai padtársam, Tégen Imre is. Névrokona, az egy évvel idősebb Tégen Laci egy, a vágányok között álló bádog bódéba bújt a légitámadás elől. Ezt szitává lőtték a repülők, Lacival együtt. Itt majd félszáz magyar gyerek vesztette életét, a legtöbben Pápa környékiek. Ez csak néhány apró epizód volt azon sok-sok ezer tragikus esemény közül, amit akkor az odahurcolt gyerektömegnek át kellett vészelnie. A nyilasok által akkor a háborúba hurcolt 110 ezer gyerek közül tizenötezer ott vesztette életét. Rengeteg szenvedést átélve, idegen földben, jeltelen sírokba kerültek. Ezekre azóta se tett senki egy szál virágot, régen elhordta már róluk a földet a szél. Éppen azért megható számunkra, akik még az akkor Németországba hurcolt gyerekek közül élünk, hogy most, az akkori tragikus esemény 65. évfordulóján a magyar Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetében és Múzeumában egy emléktáblát állítanak fel a következő szöveggel: In memoriam a hősi halált halt 15 ezer magyarleventének, akiket gyermekkatonaként hurcoltak el a II. világháborúba. Az ő emlékük előtt tisztelettel hajt fejet a magyar nemzet. Állíttatta a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és az egykori bajtársak 2009 (Az emléktábla ünnepélyes felavatásán dr. Holló József Ferenc altábornagy, az intézet főigazgatója mondott beszédet; tőlünk a felsőszeli asszonykórus és a köbölkúti Cantate Domino templomi énekkar lépett fel.) Kovács Ferenc, Köbölkút A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. ■ f I A/ / / - •- / Uj Szó - a huseges utitars Fizesse elő egy évre egy összegben az Üj Szót, és 36,50 € értékű 2010-es autópálya-bélyeget kap ajándékba! Az ajánlat 2010. január 10-ig érvényes. / 4010 Megrendelem az Uj Szót + ajándék | Egyéves előfizetés: 123€ I Keresztnév: Vezetéknév: Utca: Házszám: Település: Irányítószám: Telefonszám: E-mail: Dátum: Aláírás: Ez az ajánlat csak magánszemélyekre vonatkozik. Az előfizetés időtartama alatt nem lehet: lerendelni az Új S2Ótí Az előfizetés összegének és időtartamának megváltoztatását 32 előfizetésre vonatkozó általános kereskedelmi feltételek szabályozzák. Az előfizető beleegyezik, hogy a Petit Press Kiadó a megrendelőlapon feltűntetett személyes adatokat postai/teíefonos kommunikációs célokra használja fel A személyes adatok helyességét az előfizető aláírásával igazolja. Új előfizetőknek minősülnek azok - valamint a velük egy hattartisban/lakcímen lakó személyek akik az utóbbi 6 hőnapban nem fizették elő az Új Szót. A kitöltött és aláírt megrendelőt küldje az alábbi címre: Vydavateľstvo Petit Press a.s., distribučné oddelenie, Lazaretska 12,814 64 Bratislava vagy' a 02/592;; ;;o-es faxszámra. Feltétel: az autópálya-bélyeg csak az Új Szó egyéves előfizetésének egyszeri/egytételes megtérítésével kapható meg! Az autópálya-bélyeget az előfizetés befizetése után küldjük el Ez a lap jár Önnek!
