Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)

2009-12-30 / 299. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés UJSZÓ 2009. DECEMBER 30. www.ujszo.com A bizalmi index decemberben egyéves csúcsra nőtt Derűsebben nézünk a jövőbe ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. E hónapban is folyta­tódott az üzleti szféra és a lakosság az ország gazdaságába vetett bi­zalmának javulása. A bizalmi in­dex a novemberi 79,4 pontról de­cemberben 82,3 pontra ugrott, ami az elmúlt egy év legjobb eredményének számít. A statiszti­kai hivatal szerint az összes vizs­gált szegmensben javulás tapasz­talható. Ennek ellenére továbbra is messze vagyunk még a válság előt­ti időszakban mért értékektől, hi­szen az e havi bizalmi index 18 ponttal marad el a hosszú távú át­lagtól. Decemberben végre meg­torpant a fogyasztói bizalom hó­napok óta tartó zuhanása is, no­vemberhez képest így 7,2 ponttal, mínusz 26 pontra nőtt. Mindez fő­leg annak köszönhető, hogy a la­kosság nagy része már nem olyan borúlátó, mint az elmúlt hónapok­ban, optimistábban tekintenek a gazdaság alakulására, és kevésbé félnek a munkanélküliség további növekedésétől is. Ennek köszön­hetően a fogyasztói bizalmi index az egy évvel korábbihoz képest is 4 pontotjavított. (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Sokat követelnek a befektetők Pozsony. A gazdasági tárca je­lenleg 136 lehetséges befektető­vel tárgyal, akik közül tízzel már közel vagyunk a megegyezéshez - nyilatkozta Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter. Ez utóbbi­ak mintegy 860 millió eurót fek­tetnének be az országban, és több mint 4200 munkahelyet hoznának létre. Konkrét neve­ket, a tárgyalásokra való tekin­tettel egyelőre nem mondhatok, annyit azonban elárulhatok, hogy élelmiszer- és gépipari, va­lamint idegenforgalmi cégek is vannak közöttük - vallotta be a miniszter, aki azt is elárulta, hogy az említett cégek hatalmas állami támogatásokat követel­nek, miközben a gazdasági vál­ság miatt ugyanis takarékos- kodnunkkell. (TASR) Fico: nem várható adóemelés Pozsony. A közeljövőben nem tervezzük az adók növelé­sét és a progresszív adózás be­vezetését sem - állítja Robert Fi­co kormányfő, aki szerint ha a gazdasági növekedés megfelel az elvárásoknak, az ország fenn­tarthatja az alacsony adókul­csokat. Nem zárta ki azonban, hogy a későbbiekben bővíthetik a kedvezményes, 10%-os áfa­kulccsal terhelt termékek körét. A járulékcsökkentés ugyan att­raktív, a jelenlegi helyzetben azonban irreális ötletnek szá­mít, a szociális rendszernek és az egészségügynek ugyanis va­lamiből meg kell élnie - vallja a kormányfő. (TASR) Rekordmértékű cseh autóeladások Prága. A gazdasági válság el­lenére a cseh autógyárak idén történelmi rekordot döntöttek az értékesítés szempontjából. A há­rom csehautógyár - a Škoda Au­to, a TPCA Kolín és a Hyundai Nošovice - az elmúlt évhez ké­pest 11%-kal több, 1,125 millió gépkocsit adott el. Az idei növe­kedés a Hyundainakköszönhető, amely tavaly ősszel kezdte meg a gyártást, és idén 118 ezer gépko­csit gyártott. (ČTK) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,9027 Lengyel zloty 4,1463 Cseh korona 26,413 Magvar forint 272,54 Horvát kuna 7,3050 Román lei 4,2157 Japán ien 132,44 Sváici frank 1,4882 Kanadai dollár 1,4999 USA-dollár 1,4433 VETEL - ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,48-1,40 27,25-25,67 285,49-260,91 OTP Bank 1,48-1,40 27,20-25,64 280,93-265,15 Postabank 1,49-1,39 27,37-25,52­Szí. Takarékpénztár 1,49-1,39 27,14-25,64 285,49-260,91 Tatra banka 1,48-1,40 27,12-25,74 283,79-262,23 Dexia banka 1,48-1,40 27,11-25,73 280,41-266,19 Általános Hitelbank 1,48-1,40 27,20-25,70 285,49-260,91 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az Oroszország és Ukrajna közötti szállítási vita ugyan hétfőn lezárult, most a gázellátás foroghat veszélyben Mégis olajozottan jöhet a nyersolaj Olajfúrót megáldó pap. Most nem az ima segített (ČTK-felvétel) Moszkva/Kijev. Létrejött a megállapodás Ukrajna és Oroszország között az euró­pai fogyasztóknak szánt orosz nyersolaj jövő évi uk­rajnai tranzitjárói-jelentet­te be az orosz energiaügyi tárca: a megállapodás bizto­sítja az európai fogyasztók hosszú távú és stabil ellátá­sát. A Barátság vezetéken át érkező olaj kiesése főleg Szlovákiát, Csehországot és Magyarországot érintené. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az orosz-ukrán olajvita hétfőn délután kezdődött, amikor az Eu­rópai Bizottság hivatalosan is megerősítette, hogy orosz részről figyelmeztettek arra: az Ukrajná­val fennálló anyagi természetű vi­ták miatt gondok adódhatnak az Ukrajnán át Európába irányuló olajszállításban (a vita oka, hogy a szállítást végző Ukrtransnafta nevű cég módosítani kívánja a kő­olajszállítások után a Transneft ál­tal fizetendő tranzitdíjakat). A tegnap napvilágot látott egyezség értelmében az orosz fél a korábbi­nál 30%-kal magasabb tranzitdíjat fizet Kijevnek. A Barátság vezeté­ken át érkező olaj esetleges kiesése elsősorban Szlovákiát, a Cseh Köz­társaságot és Magyarországot érintheti, de potenciálisan több uniós tagország is megérezheti a hiányt, ha az tartóssá válna. Mivel már korábban is voltak fennakadások a Barátság olajveze­ték működtetése során, ráadásul a januári gázválság is fokozott elővi­gyázatosságra késztet, ezért Szlo­vákia 94 napi, Magyarország pedig minimum 90 napi átlagfogyasztás­nak megfelelő olajkészletet halmo­zott fel. A Slovnaftot birtokló ma­gyar MÓL közleményében kifejez­te, hogy felkészült a helyzet kezelé­sére. Az olajcég közleménye szerint az Ukrajna felől érkező Barátság vezeték.esetleges leállását követő­en az Adria vezeték megfordítása és folyamatos üzemű importba állítá­sa az elsődleges feladat, és ez mint­egy 25-30napotvesz igénybe. Az olajvita előzménye az volt, hogy Ukrajna' szerint az elmúlt években csökkent az országon át Nyugat felé történő orosz olajex­port. Ezért Kijev azzal a javaslattal állt elő, hogy emeljék a tranzitdí­jat, s Oroszország egyezzen bele a tranzitmennyiség minimális mennyiségének a meghatározásá­ba is. A jelenleg érvényes szerző­dést még 1994-ben írták alá. Uk­rajna azután állt elő követelései­vel, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a közelmúltban elutasította az ukrán készenléti hitelkeret ese­dékes, közel 2 milliárd dolláros részletének folyósítását. Ukrajna a decemberi gázszámlát az IMF hi­telkeretének ötödik részletéből fi­zette volna ki, márpedig a szom­szédunkkal igencsak elégedetlen valutaalap pénze még nem érke­zett meg, s a január 7-ei fizetési ha­táridőig szinte biztosan nem is fog. Oroszország - érezve a bajt - még pénteken jelezte, leállítja januári olajkivitelét azon az egyetlen uk­rán kikötőn keresztül, amelyen át még szállít. A Transneft orosz olaj­vezeték-üzemeltető arról értesí­tette az érintett orosz olajvállala­tokat, hogy töröljék teljes januári olajexportjukat a Fekete-tenger partján fekvő Juzsnijon keresztül. A Juzsnij az utolsó ukrán kikötő, amelyen keresztül Oroszország nyersolajat szállít Nyugatra, az idén már leállt az orosz kivitel Odesszából. Az oroszok és az uk­ránok viszonya az olaj- és gázügy kategóriában a külső szemlélő számára igen törékeny fegyver- szünetnek tűnhet. Például Moszk­va a januárban kéthetes fennaka­dást okozó gázválság óta állandó nyomás alatt tartja Kijevet, mond­ván, hogy ha nem fizetnek időben az elfogyasztott gázért, előre fize­tést követelnek, ezer sebből vérző (IMF, H1N1, államfőválasztások, gyengülő hrivnya, banki gondok és még sorolhatnánk) észak-keleti szomszédunk pedig igyekezett minél kedvezőbb árat kiharcolni negyedévről negyedévre. A mostani orosz-ukrán olajvita miatt ismét felerősödtek félelmek, hogy jövőre megismétlődhet a 2009 eleji gázválság, s januárban megint fél Európa földgáz nélkül maradhat. Bár az olajkrízis ellené­re nem valószínű, hogy ezen a té­lén megismétlődne a januári gáz­válság, azért akadnak olyan jelek, amelyek óvatosságra intik az eu­rópai országokat. Nem túl jó hír, hogy az oroszok az ukránok által reméltnél és a korábban általuk ígértnél is jóval magasabb gázárat állapítottak meg az első negyedév­re. A Gazprom legutóbbi közlése szerint Ukrajnának ezer köbméte­renként 300-310 dollárt kell majd fizetnie az orosz gázért 2010 első három hónapjában, miközben a nem túl stabil lábakon álló ukrán költségvetésben 265 dolláros átla­gos árral számoltak, az orosz óri­áscégnél pedig előzetesen 280 dol­láros ellenértékről beszéltek. Bár az árkülönbség és az IMF- pénz hiánya sem túl jó hír, talán ennél is aggasztóbb, hogy nya­kunkon az ukrajnai elnökválasz­tás, márpedig az oroszok az el­múlt években előszeretettel hasz­nálták a gázt végső ütőkártya­ként, ha nem Moszkva elképzelé­sei szerint alakultak a dolgok Ki- jevben. (MTI, EcoL, só) Problémák a Barátság kőolajvezetékkel A Barátság olajvezeték szlovákiai szakaszán keresztül évente 15-17 millió tonna nyersolaj áramlik, a pozsonyi Slovnaft éves szinten 5 millió tonna energiahordozót dolgoz fel. Szlovákia gya­korlatilag teljes mértékben az orosz energiaforrásra támaszkodik, egyetlen alternatív szállítási útvonalnak a Horvátországból induló és Magyarországon áthaladó Adria vezeték számít, melynek éves kapacitása 3,5-4 millió tonna, ám beüzemelése néhány hetet igénybe vesz. Egyébként az orosz irányból érkező kőolaj szállítása során már korábban is voltak fennakadások: 1994 januárjában 4 napig nem jött az energiahordozó, majd 1995-ben, 1996-ban állt le néhány napra a szállítás, 2007 januárjában pedig az orosz-fehérorosz viszály miatt volt 3 napos fennakadás, (ú) Az egyik érintett ügyvédi iroda szerint a szeptember óta tartó eljárás csak előre megszervezett színjáték volt Vagyon híján leállították a SkyEurope csődeljárását ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A bíróság leállította a SkyEurope diszkont légitársaság ellen szeptember eleje óta folyó csődeljárást - jelentette be tegnap Pavol Adamčiak, a Pozsonyi Kerü­leti Bíróság szóvivője, aki szerint a bíróság már december 21-én meg­hozta a döntést, ezt azonban csak tegnap tették közzé a szlovák ke­reskedelmi közlönyben. A SkyEu­rope csődeljárásának a leállítását Ľubomír Bugán, a társaság csődbiz­tosa javasolta, aki mindezt a cég el­enyészően alacsony tulajdonával magyarázta. A csődbiztos szerint a társaság vagyona alig 5,69 millió eurót tesz ki, ami a csődeljárás költ­ségeire sem elég. Adamčiak szerint minél tovább tartott volna a csődel­járás, annál nagyobb összeget emésztett volna fel, így kevesebb pénz maradt volna az adósságok törlesztésére. A döntés azonban még nem jogerős, hiszen az elkö­vetkező két hétben még a csődbiz­tos és a hitelezők is fellebbezhet­nek. A Bizoň & Partners ügyvédi iroda, amelynek a SkyEurope szin­tén tartozik, már tegnap jelezte, hogy biztosan fellebbeznek. Ha er­re sor kerül, a végső döntést a Leg­felsőbb Bíróságnak kell meghoz­nia. „Reméljük, legalább az adós­ság egy részét vissza tudják fizetni” - nyilatkozta Juraj Bizoň ügyvéd, azonban ő sem bízik abban, hogy minden követelésnek eleget tud­nak tenni. Bizoň szerint az egész csődeljárás egy előre megszerve­zett színjáték volt, ezért már meg­tették a rendőrségi feljelentést. A csődbiztosnak február elejéig kellene összeállítania azoknak a lis­táját, akiknek a légitársaság tarto­zik, Bugáň azonban jelezte, hogy ezt még idén szeretné elkészíteni. A listán Bugáň szerint több ezer név szerepel. A SkyEurope augusztus végén az egyik napról a másikra ál­lította le a járatait, így mintegy 280 ezer olyan utas maradt hoppon, aki már korábban megvette a jegyét. Közülük eddig csak azok kapták vissza a pénzüket, akik bankkár­tyával fizettek a jegyért. A bankok nemrég jelezték, hogy az így pórul járt ügyfelek többségének már elin­tézték a reklamációját, (t, mi) Falinaptár december 31-én az Új Szóban! Keresse az újságárusoknál!

Next

/
Thumbnails
Contents