Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-23 / 296. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 23. Vélemény És háttér 7 A litván titkosszolgálat két helyiséget bocsátott a C1A rendelkezésére CIA-börtön Litvániában TALLÓZÓ NÉPSZAVA Markó Béla szerint az ellenzékiség nagyobb kockázattal járna a magyar közösség érdekeinek érvényesítésében, mint a kormányzati szerepvállalás. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Népszava keddi számában kifejtette: az RMDSZ kormányra lépését a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hagyta jóvá szombati marosvásárhelyi ülésén. A testületnek azt kellett megvizsgálnia, miként tudja az RMDSZ jobban szolgálni a magyar közösség érdekeit. Elmondta: az RMDSZ ismertette koalíciós partnerével prioritásait: a kisebbségi törvény elfogadását, a tanügyi törvény kisebbségek számára pozitív változásainak az életbe léptetését, a decentralizációt, a gazdasági régiók újragondolását, a magyar szakembereknek a helyi intézményekben való részvételét, az egyházak finanszírozását, valamint a magyar nyelvű főiskolai oktatás kérdését. A demokraták elvben mindebbe bele is egyeztek - mondta Markó, hozzátéve: a puding próbája az evés. A hét végén aláírt megállapodásról elmondta: az tartalmazza azokat a törvény- tervezeteket, amelyeknek elfogadásával mindkét fél egyetért. Ezek a decentralizációt, az általános reformokat, a mezőgazdaságot, az infrastrukturális fejlesztést és a kisebbségi jogok bővítését érintik. A megállapodásba belefoglalták a kisebbségi törvénytervezet elfogadását is, ami korábban vitát keltett a két politikai erő között. A kormány által korábban a parlament elé terjesztett jogszabálytervezet ugyanis szabályozza a kulturális autonómiát is, amit több párt - köztük a mostani koalíciós partner is - ellenzett. (MTI) Vilnius. Titkos börtönt tartott fenn a CIA Litvániában a balti ország titkosszolgálatának közreműködésével, de az egyelőre nem világos, hogy a létesítményt használták-e terrorgyanús őrizetesek vallatására - derült ki egy litván parlamenti bizottság tegnap közzétett jelentéséből. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A bizottság megállapította, hogy a litván titkosszolgálat két helyiséget bocsátott a CIA rendelkezésére: egy egyszemélyes cellát 2002-ben, valamint egy nyolc személy fogva tartására alkalmas nagyobb helyiséget 2004-ben. A testület nem talált arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az államfő, a miniszterelnök vagy más vezető politikusok tudtak volna a CIA-val történő együttműködésről. Arvydas Anusauskas, a bizottság elnöke elmondta, hogy foglyokat szállító repülőgépek több alkalommal szálltak le Vilniusban 2002 és 2005 között. Ezeket a repülőgépeket a határőrség nem ellenőrizte, a fedélzetükön utazó személyeket soha nem azonosították. Ugyanakkor azt nem tudják bizonyítani, hogy Litvániában zajlott volna terrorgyanús személyek vallatása. A nemzetbiztonsági bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy az ABC amerikai televízió augusztusban azt állította: Lengyelország és Románia mellett Litvánia volt a harmadik európai ország, amely engedélyezte saját területén titkos börtönök működtetését az amerikai hírszerzőknek. Novemberben az ABC újabb állítólagos bizonyítékkal állt elő, amely szerint egy fővároshoz közeli exkluzív lovasklubban működtette titkos litvániai börtönét a CIA, a vilniusi kormány hozzájárulásával. A jelentés vezető politikusok és nemzetbiztonsági tisztségviselők meghallgatása alapján készült. A titkos börtönök ügye miatt december közepén Dalya Gryba- uskaite államfő elrendelte a litván állambiztonsági szolgálat volt vezetőjének az azonnali hazahívását grúziai nagyköveti posztjáról. Személyes indokokra hivatkozva lemondott a titkosszolgálat jelenlegi vezetője, Povilas Malakaus- kas is. KÉZ,IRAT . Jézuskavárás MIKLÓSI PÉTER Bevásárlás közben, jó illatú pékségben vagyok tanúja egy aprócskajelenetnek. A négyévesforma kisfiú és anyukája két zacskót is megtölt a friss kenyérből, ropogós zsömléből; mellettük a hajlott hátú, első blikkre valós (mély) szegénységben élő öregember két darabot vesz ki tétova kézzel a péksüteményből. Amikor a férfi a pénztár felé indul, a srác anyjára szegezett tekintettel kérdezi: „Ugye van háza? A bácsinak, aki csak kettőt vett, háza ugye van?...” Őszintén szólva, szívesen mosolyognék meghatódva: lám, kész karácsonyi idill. Minden együtt van hozzá, a friss kenyér illata és melegsége, a gyermek, aki egyszerre van legközelebb a földhöz és legközelebb az éghez. Gyermekségének tiszta tiszte, hogy együtt érezzen a nyilvánvalóan szűkölködőkkel, hajléktalanokkal. De nem emelkedhetek a kenetteljes karácsonyi gondolatok közé, mert sokáig magam előtt látom a lurkó aggodalmas, választ váró tekintetét: háza, ugye van? E kérdés már nem a gyermeki ártatlanság jézuskaváró hangulatából hangzik el, hanem ez az utcán naponta látott saját tapasztalataiknak kételyekké sűrűsödése - miközben mi, felnőttek az ártatlan tudatlanságot váijuk/vámánk el tőlük. Bele is mennek a játékba, különösen ilyenkor, karácsonyfáján. Jó hinniük a mesében, az angyal és a Jézuska titokzatossága még földöntúlibbá teszi a boldogságot, csodássá az ajándékokat. A Kisded születésnapja (hívőknek), a Télapó érkezése (a másban bizakodóknak) a gyermekeknek ajándékozta a karácsonyt. Viszont nem sok híja, hogy mi, felnőttek, sajnos, végképp elfelejtsük, mit is jelentett egykor nekünk, s mindmáig mi mindent jelenthetne még: a remény adományát, azt az egyetlen ajándékot, mely segíthet- legalább karácsonytól karácsonyig -, hogy megőrizzük magunkat, hogy ne veszítsünk évről évre többet, mint amennyit az idő úgyis rombol rajtunk. Tehát: legyen nekünk karácsony! - kívánhatjuk magunknak. Legyen, de hogyan? Hiszen mi már nem a gyerekek mindenre kíváncsi, bölcs tekintetével nézzük egymást. Nem képzelünk házat a szűkölködők fölé, nem festi át szeretetünk az öregek ráncait s nem csodáljuk az ifjúság lehetőségeit, legföljebb ha irigyeljük néha. De talán megtanulhatjuk még - a Gyermektől, és ha közelebb akarunk fogódzót keresni: a gyerekektől - meglátni másokban a figyelemre méltót. Egyáltalán: meglátni a másság figyelem- reméltóságát. Ehhez „csak” annyi kell, hogy rádöbbenjünk; a Názáreti Jézus (akinek születésnapját szerte a világon ünneplik szeretetre vágyva és szeretetet mímelve) igazán hátrányos helyzetű ember volt. Hajléktalanként született, mert a Szent Családot senki sem fogadta be akkor éjszakára, a kis Jézus szülőszobája istálló volt, első bölcsője jászol, és a klímát barmok testhője s lehelete szolgáltatta. Szegény volt egész életében, és nagyon fiatalon, a róla elnevezett krisztusi korban, kivégezték. Nehéz ennél hendikepesebb életet elképzelni. És első követőit is üldözték életre-halálra, sokan végezték kereszten vagy arénában, oroszlánok által széttépve. Kimondom hát: Jézus születésének és életének példája, tanításainak sorsa azt mondja, hogy esély- egyenlőség nem volt, nincs és nem is lehet. Akik szerint megteremthető, naiv utópisták. Vagy populisták. Vagy porhintők. Akik hisznek abban, hogy az Isten fia volt, bizony kevésbé hisznek benne, mint akik szerint Isten fia lett - emberként. A karácsony egyetlen, de felülírhatatlan üzenete ezért, hogy bennünk, bévül a lelkűnkben más világ születik-e ? Tamási Áron mélyült eligazításában: „Teljességgel bizonyos, hogy a megváltás csakbelülről jöhet... Mindenkinek önmagát kell megváltania; egyénnek az egyént, családnak a családot, nemzetnek a nemzetet...” Boldog, meghitt karácsonyt! _______________ KOMMENTÁR Cigányozás, buzizás és... LOVÁSZ ATTILA Fölhorkant a honi sajtó, mert Braňo Ondruš, a kormányhivatal sajtóosztályának főnöke egy konferencián cigányozott és buzizott (és mosolyogva hozzátette, a kisebbségeken ezúttal nem a magyarokat érti). Majd letolvajozta és lesovinisztázta koalíciós partnereit. Egy kormányhivatal felelős munkatársától ez a szóhasználat minden magára valamit adó országban minimum menesztést jelentene - kis hazánkkal kapcsolatban inkább szkeptikus lennék. Majd a sajtóra fogják, meg a rossz kontextusra, meg - ahogy Ondruš fogalmazott- a viccelésre. Bizonyára sokan a hasukat fogták, de az legyen az ő gondjuk. A jelenlegi kormánygamitúra kisebbségi ügyekben már nem nagyon magyarázhat, tettei és kijelentései magukért beszélnek. Amit viszont a szlovák sajtó nem vett észre, legalább annyira fontos üzenet, sőt, nagyon komolyan a helyére teszi mind a nyilatkozót, mind a főnökét. Az ominózus mondat a konferencián készült videórészlet elején hangzik el, egy angol rockbandára hivatkozva: , A szólás szabadságával nem laknak jól a gyermekeim.” Nem áll szándékomban semmilyen angol rockzenekar véleményével polemizálni, hiszen éppen a szólás szabadságával élve fogalmazhatták meg a szólás szabadságával kapcsolatos véleményüket. Az viszont mégis bosszantó, hogy egy karrierjét újságíróként (hor- ribile dictu: politikai újságíróként) indító, majd baloldali politikai pártban alelnökként folytató, most pedig ugyancsak egy önmagát baloldalinak nevező garnitúrának köszönhetően kormánytisztviselői posztot ellátó ember ennyire ne legyen tisztában azzal, mit üzent a „népnek”. A szólás szabadsága ugyanis lehet olyan demokratikus alapelv, amellyel az elsejétől elsejéig aprót számolgatva, kölcsönt törlesztve, netán hidegben és éhesen nem tud mit kezdeni a polgár. Meg lehet olyan demokratikus alapelv, amellyel élve állást, kisközösségen belüli pozíciót lehet veszíteni. De a társadalmi rendszereket azért az európai gazdasági térségben mégsem a Maslow-piramis legalján határozzák meg. Egyrészt azért nem, mert ha a ldszolgáltatottakat és elesetteket segítő intézmények nem működnek, azért mégiscsak a tanult, s politikatudományban felkent képviselőinket terheli a felelősség, nem a szólás szabadságát, másrészt meg azért, mert a viszonyítási pont nem Angola, ahol tíz megszületett gyermekből öt nem éli meg első születésnapját. Ha Braňo Ondruš exújságíró és kormányzati tisztviselő körülnézne kicsit az európai történelemben, mondjuk talán a közlemúltban is elég lenne, észrevenné, hogy Európában és más kontinenseken éppen ott élnekjól az emberek, ott nem kuporgatnak elsejétől elsejéig, ahol a szólás szabadsága szent, ahol a szólás szabadságának képzelt határairól állandó jelleggel folyik a vita, mert az így demokratikus. Ahol a demokratikus alapelvek, köztük a szólás szabadsága, a véleménynyüvánítás szabadsága szent, ott szent az emberi méltósághoz, élethez, egészséges környezethez fűződő alkotmányosjogok sora, és ott van olyan életszínvonal és olyan munkaerőpiac, amelyről húsz évvel ezelőtt álmodtunk, s most csak azt siratjuk, hogy álmaink még mindig nem váltak valóra. Braňo Ondruš pártja, csapata tehetne valamit azért, hogy a lakhatás ne legyen egy életre szóló, sokszor öngyilkos beruházás, hogy a szakszervezetek esetleg észrevegyék végre, hogy nem a lumpenprolit kell védeniök, hanem a kevés pénzért sokat dolgozó embert, aki még azt a kis egzisztenciáját is elveszítheti. Ja, ugyanaz a csapat esetleg törődhetne azzal is, hogy a szétosztogatott milüárdokból jusson felzárkóztató programokra régiókban, közösségekben, aminek eredménye az is lehet, hogy az ember nem dolgozik napi 12 órát legalapvetőbb szükségleteinek kielégítése végett. Meg sem kóstolva, milyen az, amikor az elemi szükségleteken túl megjelenik a kultúra, az életmód, a szolidaritás vagy a társadalmi elismerés igénye - ha már Maslowot hoztuk fel az imént. Bár sok-sok elszólás után Braňo Ondruš most sem veszi majd észre, hol hibázott. Ahhoz a demokrácia és a még mindig jobb rendszerrel nem pótolt kapitalizmus alapelveinek elemi szintű újratanulása szükségeltetne. FIGYELŐ Magyarország euróközelben 2014-ig bevezethető Magyarországon az euró, nyilatkozta Andor László, az unió leendő foglalkoztatási biztosa. Andor a Vüággazdaságnak adott interjújában beszélt arról is, nem múlt el a veszélye annak, hogy a válság W alakú legyen, azaz hogy az elmúlt hónapok javulása után Magyarországon újabb mélypont következzen. Szerinte ennek főként akkor van esélye, ha a konszolidációs lépések túl hamar abbamaradnak, és ha túl hamar elkezdik emelni az irányadó kamatokat. Andor László elmondta azt is, hogy leendő foglalkoztatási biztosként a célja az, hogy az Európai Szociális Alap és a Globa- lizációs Alap felhasználását válságkezelésre állítsák át. Ez persze már zajlik, de meg kell nézni a további lehetőségeket és teendőket. (Hírszerző) Az egyiknek sikerül... A Fidesz reagálása Lendvai Ildikó sajtótájékoztatójára: „Haaz MSZP azt nevezi sikernek, amit az elmúlt egy évben - illetve az elmúlt 8 évben - Magyarországgal tettek, akkor mit neveznének kudarcnak?!” (OS/MTI)
