Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)

2009-12-21 / 294. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Boldoggá avatás előtt Vatikánváros. XVI. Bene­dek pápa venerabilis - azaz tiszteletre méltó - címmel ruházta fel szombaton előd­jét, II. János Pált, illetve XII. Pius pápát - jelentette be a Vatikán. A II. világháború idején a katolikus egyház élén álló XII. Pius tiszteletre méltó címmel történt felru­házása meglepetés volt min­den vatikáni megfigyelő számára, a zsidő szervezetek tiltakoztak is emiatt. A „tisz­teletre méltó” cím megadása az utolsó lépés a boldoggá avatás előtt: ehhez még arra van szükség, hogy mindkét egykori pápa esetében elis­merjék, történt legalább egy olyan csoda, amely nekik kö­szönhető. (mti) 626 milliárdos védelmi büdzsé Washington. Az ameri­kai képviselőház után szom­baton a szenátus is elfogadta a jövő évi védelmi költségve­tést; a hatalmas összegű, 626 milliárd dolláros büdzsé egyebek mellett tartalmazza az iraki és az afganisztáni háborús kiadásokat. A kong­resszus 100 tagú felsőházá­ban 88-10 arányú szavazás­sal jóváhagyott költségvetés már csak Barack Obama el­nök aláírására vár. (mti) Meghalt az iráni nagyajatolláh Teherán. Meghalt 87 éves korában az iráni ellenzék legtekintélyesebb vallási ve­zetője, Hoszein Ali Montaze- ri nagyajatolláh - jelentette a hivatalos iráni média. „Ho­szein Ali Montazeri az elmúlt éjszaka otthonában elhunyt”- közölte a hivatalos ÍRNA* hírügynökség egyik jelenté­sében, anélkül, hogy az egy­házi méltóság rangját meg­említette volna. Több hírfor­rás egybehangzó jelentése szerint a nagyajatolláh be­tegség következtében hunyt el Kom (Kum) szent város­ban. (mti) Tömegbe hajtott egy teherautó Dekina/Lagos. Tömegbe hajtott egy teherautó Nigériá­ban. A balesetnek legalább 55 halálos és 35 sérült áldozata van - jelentette az afrikai or­szág rendőrsége és sajtója. A zsákos műtrágyát - más forrás szerint cementet - szállító te­herautó vezetője a rendőrség szerint kerékdefekt miatt el­vesztette uralmát járműve fe­lett, és elütötte az út szélén ha­ladó embereket. Az eset az or­szág középső részén található Dekina nevű helységében tör­tént, egy piac közelében. A szövetségi állam kormányzó­ja háromnapos gyászt hirde­tett ki.A járművek és az utak rossz állapota, a közlekedési szabályok általános be nem tartása miatt nagyon gyako­riak a közúti balesetek Nigé­riában. (mti) Tűzijátékkal és koncertekkel ünnepeltek az emberek Szerbiában, Montenegróban és Macedóniában Vízum nélkül a schengeni övezetbe Balázs Péter magyar külügyminiszter saját kezűleg látta el pecséttel szerb minisztertársa, Vük Jeremies útle­velét. A magyar diplomácia vezetője örömét fejezte ki azért, hogy a találkozót a magyar-szerb határon tart­hatták. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy Magyarország nemcsak fizikailag, hanem szimbolikusan is vezeti, segíti az európai integráció útján Szerbiát. (TASR/AP-felvétel) Röszke. Vük Jeremies szerb külügyminiszter volt az el­ső, aki péntek éjfél után vízummentesen léphetett be Szerbiából a schengeni övezetbe a röszkei határ­átkelőnél. A politikus rög­tönzött sajtótájékoztatóján az európai integráció felé tett fontos lépésnek nevez­te a vízummentességet, „amelyre már 20 éve vártak”. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Vük Jeremies kijelentette, a következő lépés Szerbia uniós taggá válása. A külügyminiszter - mint mondta - biztos benne, hogy ez bekövetkezik, s így Szerbia már nemcsak földrajzi értelemben fog Európához tar­tozni. A vízummentesség bevezeté­sét magyar és szerb újságírók tucatjai várták a határátkelőhe­lyen. Éjfél után kisebb kocsisor alakult ki az átkelőnél, és sokan gyalogosan léptek be Magyar- országra, és a vízummentes ha­tárátlépést követően vissza is fordultak. Néhány perccel éjfél után vajdasági magyarok na­gyobb csoportja is megérkezett az átkelőhöz, többüknél piknik­kosár és pezsgő is volt. Az Eu­rópai Unió tagországainak bel­ügyminiszterei november végén hagyták jóvá azt a rendeletmó­dosítást, amely lehetővé teszi, hogy Szerbia, Macedónia és Montenegró állampolgárai ví­zummentesen léphessenek az EU területére. A módosítás - amelyet tű­zijátékkal, koncertekkel, éjsza­kán át tartó vigassággal ünne­peltek a három országban - de­cember 19-től lépett hatályba, és az érintett országok polgárai legfeljebb 90 napig tartózkod­hatnak uniós országokban ví­zum nélkül. A beutazási engedély kötele­zettségének eltörlése az uniós tagállamokon kívül a schengeni zónához tartozó Izlandra, Nor­végiára és Svájcra is vonatko­zik. A brüsszeli miniszteri határo­zat nem vonatkozik Bosznia- Hercegovinára és Albániára. Ezen országok esetében jövő tavasszal újabb értékelést készít a bizottság. Holnap nyújtják be a szerb kérelmet Belgrád. Szerbia holnap Stockholmban benyújtja csadakozási ké­relmét az Európai Unióhoz - jelentette tegnap az RTS állami televízió szerb államelnökségi forrásra hivatkozva. Mirko Cvetkovics kor­mányfő előző nap közölte: országa úgy döntött, hogy kéri felvételét az unióba, és „most arra várunk, hogy Svédország közölje, mikor ad­hatjuk át hivatalosan a kérelmet”. December 31-ig Svédország tölti be az unió soros elnöki tisztét. (mti) Török felszólítás Oldják fel a kötelezettséget! Isztambul. Ahmed Davutoglu török külügyminiszter szombaton felszólította az Európai Uniót, old­ja fel a vízumkötelezettséget Tö­rökországgal szemben. Ezzel arra reagált, hogy az EU Szerbiával, Montenegróval és Macedóniával szemben megtette ezt a lépést: a könnyítés szombatra virradóra lé­pett hatályba. Törökország 2005-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, de nem részese az országok közötti szabad mozgást biztosító schen­geni egyezménynek. „Elfogadhatatlan, hogy egyes balkáni országok, amelyek a csat­lakozási folyamat kezdeti szaka­szában vannak, és még nem kezd­ték meg a csatlakozási tárgyaláso­kat, részesüljenek a schengeni pri­vilégiumban, Törökország pedig nem” - szögezte le Davutoglu saj­tóértekezletén. „Mostantól alaposabban fogunk figyelni erre” - tette hozzá a török diplomácia irányítója. Az Európai Unió december 8-án járult hozzá, hogy új fejezet­ről kezdjék meg a tárgyalásokat Törökországgal, de 8 fejezetet to­vábbra is blokkolnak, mert Anka­ra nem tett eleget annak a 2005. évi megállapodásnak, hogy meg­nyitja kikötőit és repülőtereit az EU-tagállam Ciprus előtt. A tár­gyalások kezdete óta a 35 fejezet­ből 11-et nyitottak meg, és a török vezetők csalódottságukat fejezték ki a csatlakozási folyamat lassú­sága miatt. Közvélemény-kutatási felméré­sek szerint az uniós állampolgá­rok közel fele ellenzi, hogy a mu­zulmán többségű, bár világi Tö­rökország csadakozzon az Euró­pai Unióhoz, (mti) Megegyezett a román demokrata párt és az RMDSZ Véglegesített kormánylista A Koppenhágai Egyezmény alapján folytatódhat a munka Szerény eredménnyel zárult a csúcs MTl-HÍR Bukarest. A román Demokrata Liberális Párt és a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség vezetői aláírták azt a koalíciós megállapo­dást, amely a két politikai erő kö­zös kormányzásának az alapelveit rögzíti. Ezt Markó Béla, az RMDSZ elnöke jelentette be a hét végén. A politikus közölte, hogy a két alaku­lat vezetőinek véglegesíteniük kell még a kormányprogramot. Emil Boc román miniszterel­MTI-JELENTÉS Budapest. Szlovákiában sze­rezte be pisztolyához a kellékeket az a 21 éves magyarországi férfi, aki beismerte, hogy ő lőtte agyon a 16 éves gyáli lányt. A gyanúsí­tottat őrizetbe vették. A nyomozás során kiderült, hogy az első lövés nem volt halá­los, de a lány a földre esett, és se­gítségért kiáltott. Ettől az elköve­tő megijedt, és hogy elhallgattas­sa a lányt, nyolcszor fejbe ütötte a pisztollyal, amitől D. Bernadett elvesztette eszméletét. Eközben Z. Dávid ismét tűzkész állapotba hozta a pisztolyt, és közvetlen kö­zelről halántékon lőtte a lányt. A fegyver nem volt sorozatlövő. A fiú azt vallotta, hogy már má­jusi szakításukkor elhatározta, nök-jelölt közben közzétette vég­legesített kormánylistáját. A Boc által javasolt kabinetnek 15 mi­nisztériuma lesz, amihez hozzá­adódik a miniszterelnöki és a tár­ca nélküli miniszterelnök-helyet­tesi tisztség. Az RMDSZ négy posztot kap az új kormányban, így Markó Béla a miniszterelnök-he­lyettesi, Borbély László a környe­zetvédelmi, Cseke Attila az egész­ségügyi, Kelemen Hunor pedig a kulturális miniszteri tisztséget töltheti be. megöli a lányt. Októberben legá­lisan vett egy pisztolyt, amely korhű másolata egy, a XIX. szá­zadban Olaszországban használa­tos forgótáras, ólomgolyó kilövé­sére alkalmas fegyvernek. A pisz­tolyhoz nem árultak csappantyút, amely nélkül nem lehet lövést le­adni. Ugyanakkor Szlovákiában legá­lisan hozzájuthatott a csappan­tyúhoz, és Révkomáromban gyári feketelőport is tudott venni. Papp Péter, a megyei főkapi­tányság bűnügyi igazgatója sajtó- tájékoztatón kivégzésnek nevezte a gyilkosságot. Elmondta azt is, a fiatalember először arra készült, hogy felrobbantja a lányt, de azt nem tudta kivitelezni, ezért dön­tött aúgy, hogy pisztollyal lövi agyon. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Koppenhága. Jogi kötőerőt nél­külöző, kevés konkrétumot tartal­mazó zárónyilatkozat „tudomásul vételével” ért véget szombaton a koppenhágai ENSZ-klímakonfe- rencia. A193 delegáció egy új nem­zetközi szerződés elfogadása he­lyett mindössze „tudomásul vett” egy Koppenhágai Egyezmény című viselő, két és fél oldalas politikai nyüatkozatot. Ez azt jelenti, hogy az államok szabadon eldönthetik, aláúják-e az egyezményt - magya­rázta Yvo de Boer, az ENSZ klíma­ügyi főfelelőse. Ban Ki Mun ENSZ- főtitkár azt emelte ki, hogy a záró­nyilatkozat tudomásul vétele is elegendő ahhoz, hogy azonnali gyakorlati hatása legyen. Ezt a né­zetet szakértők is osztották. A Koppenhágai Egyezmény konkrét összeget irányoz elő a fej­lődő országoknak nyújtandó rövid távú - 2010 és 2012 közötti -, va­lamint hosszú távú - 2020 utáni - klímavédelmi támogatásra vonat­kozóan. A fejlett országok előbbire három év alatt összesen 30 milliárd dollárt, utóbbira évente 100 milli­árd dollárt szánnának. A záródo­kumentumban szerepel a globális felmelegedés 2 Celsius-fokban való maximálásának célkitűzése is. Az egyezmény legfőbb hiányos­sága, hogy nem tartalmaz számsze­rű kibocsátás-csökkentési célokat. Az egyezményt aláírók ugyanakkor a szöveg szerint kötelezettséget vállalnak arra, hogy 2010. január 31-ig meghatározzák ezeket a cé­lokat, s hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalások teljesítését és az iparo­sodott államok támogatásainak felhasználását átláthatóvá és el­lenőrizhetővé teszik. A záródokumentum szövegéről péntek késő este jutott egyezségre az amerikai, a brazü és a dél-afrikai elnök, valamint a kínai és az indiai miniszterelnök. Később az Európai Unió, Japán és az Afrikai Unió is támogatta a tervezetet. A széles körű konszenzus ellenére egyes ál­lamok, többek között Venezuela, Bolívia, Nicaragua, Kuba, Szudán és Tuvalu tiltakozása miatt a mara­toni, csaknem káoszba fulladó ple­náris ülésen azonban szombat reg­gelre sem sikerült elérni a zárónyi­latkozat elfogadásához szükséges egyhangú döntést. Tuvalu vezetésével több sziget­állam azt kifogásolta, hogy a szö­veg az általuk elvárt 1,5 Celsius-fok helyett 2 fokban maximálja a globá­lis felmelegedés mértékét. Miután vüágossá vált, hogy a tárgyalások ismét zátonyra futot­tak, Lars Lökké Rasmussen dán mi­niszterelnök, a konferencia elnöke szombat reggel felfüggesztette a plenáris ülést. Több órán át tartó háttéregyeztetések következtek, amelyek eredményeképpen a fél 11 körül újra összeülő plenáris ülés 193 tárgyalódelegációja úgy dön­tött, hogy a zárónyilatkozat elfo­gadása helyett annak „tudomásul vételével” zárják le a konferenciát. Az ENSZ vezető tisztségviselői hangsúlyozták: a Koppenhágai Egyezmény alapján folytatódhat a munka, és a következő, 2010-es mexikóvárosi klímakonferencián megalkothatják az éghajlatvédel­mi harcot szabályozó, kötelező jogi érvénnyel bíró szerződést. Több órán át tartottak a háttéregyeztetések (SITA/AP-felvétel) Vallott a 16 éves D. Bernadett gyilkosa Kivégezte a lányt

Next

/
Thumbnails
Contents