Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)

2009-12-18 / 292. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 18. www.ujszo.com RÖVIDEN WHO: még nincs vége Genf. Az Egészségügyi Vi­lágszervezet (WHO) illeté­kese szerint korai még a világméretű influenzajár­vány végéről beszélni, mivel a betegség továbbra is gyors ütemben teljed az északi fél­tekén. Fukuda Keidzsi, a vi­lágszervezet influenza szak­értője tegnap a WHO genfi székhelyén elmondta: bár Észak-Amerikában a járvány már túljutott a csúcspontján, Európa bizonyos térségei­ben, vatemint Közép-Ázsiá- ban változatlanul gyors ütemben terjed a Hl NI ví­rus. A járvány eddig csak­nem tízezer ember halálát okozta, (mti) Oroszország nem ellenség Moszkva. A NATO Orosz­országban nem lát ellenséget hangsúlyozta tegnap Moszkvában Anders Fogh Rasmussen. A NATO főtitká­ra sajtóértekezletén -moszk­vai tárgyalásait összegezve - kijelentette: „Tudatni akarom az orosz néppel, hogy nincse­nek Oroszország ellen irányu­ló terveink”. Hangsúlyozta, a NATO nem hajlandó komp­romisszumokra az elvi jelen­tőségű kérdésekben, de fon­tosnak tartja az együttmű­ködést Oroszországgal, (mti) Amerikai légicsapás Miransah. Amerikai piló­ta nélküli repülőgépek tíz ra­kétát lőttek ki tegnap a pa­kisztáni Észak-Vazirisztán törzsi területen lévő célpon­tokra, 15-en meghaltak. A ra­kétákat Ambarsaga település több házára lőtték ki, egy biz­tonsági illetékes szerint az ál­dozatok száma még emel­kedhet. Barack Obama ame­rikai elnök hivatalba kerülése óta megnőtt a tálibok mene­dékének tartott, Afganisz­tánnal határos északnyugat­pakisztáni törzsi vidék ellen végrehajtott amerikai táma­dások száma. (mti) A Földhöz hasonló exobolygó Párizs. A Földhöz hasonló, Naprendszeren kívüli bolygót fedezett fel amerikai és euró­pai tudósok egy csoportja. Az egyelőre a GJ 1214b nevet vi­selő égitest a Föld sugaránál mintegy 2,7-szer nagyobb rádiusszal rendelkezik. A GJ 1214b 42 fényévnyire van a Földtől. A bolygó sűrűsége a tudósok szerint arra enged következtetni, hogy az égites­tet háromnegyed részben víz és jég borítja. Mivel azonban a GJ 1214b légkörében a föl­dinél 20 ezerszer nagyobb nyomás uralkodik, a víz rész­ben kristályosodott formában van jelen. A bolygót hidro­gén- és héliumtartalmú lég­kör öleli. A GJ 1214b-n ural­kodó hőmérsékletet 120 és 280 Celsius fok közöttire be­csülik. (mti) Sokak szerint kevés az esély arra, hogy máig megszületik egy jogilag kötelező érvényű, új megállapodás Koppenhága túl fontos ahhoz, hogy kudarccal végződjön Hillary Clinton külügyminiszter az Egyesült Államok nevében 100 milliárd dolláros klímavédelmi alap felállítására tett javaslatot (SITA/AP-felvétel) Koppenhága. Tegnap, egy nappal a koppenhágai klímakonferencia befeje­ződése előtt, ismét lendü­letet vettek a tárgyalások, miután a delegációk úgy döntöttek, új munkacso­portokban folytatják a tár­gyalásokat. ÖSSZEFOGLAIÓ „Kérem vigyázni, az ajtók záród­nak, a szerelvény újra indul, min­denki kapaszkodjon” - érzékeltette a délelőtt még holtponton levő tár­gyalások fellendülését Yvo de Boer, az ENSZ éghajlatváltozási ügyekért felelős vezető tisztségviselője. A tegnap reggeli sajtóhírek még arról szóltak, hogy a dán kormány már nem lát esélyt egy átfogó ég­hajlatvédelmi megállapodás el­érésére, és most már csak arra tö­rekszik, hogy a felek tető alá hoz­zanak egy zárónyilatkozatot. Yvo de Boer ugyanakkor tegnap dél­után arról számolt be, hogy a konferencia új lendületet vett, amikor a delegációk két munka- csoportot alakítottak. Az egyik a Kiotói jegyzőkönyv alapján dol­gozott egy megállapodás-terve­zet szövegezésén, a másik pedig egy olyan egyezmény összeállítá­sára törekszik, amely az Egyesült Államokra és a fejlődő országok­ra vonatkozik. „Még mindig hiszek abban, hogy sikerrel zárulhat a kon­ferencia” - mondta Yvo de Boer tegnap délután. „A következő 24 óra lesz a döntő” - hangsúlyozta az ENSZ klímavédelmi főfelelőse. Hillary Clinton, az Egyesült Ál­lamok külügyminisztere bejelen­tette: országa hajlandó hozzájá­rulni egy hosszú távú alaphoz, amely évi 100 milliárd dollárral támogatná a fejlődő államok klímavédelmi törekvéseit. Hillary Clinton nem részletezte, hogy az USA mekkora összeggel kíván hozzájárulni a javasolt alaphoz, mint ahogy arról sem mondott semmi konkrétumot, hogy a 2010 és 2012 közötti időszakra vonatkozó, fejlődőknek nyújtan­dó gyorstámogatásba mennyit adnának bele. Ez utóbbihoz Ja­pán három év alatt összesen 15 milliárd dollárral járulna hozzá - jelentették be a szigetország tár­gyalói. A japán ajánlat igen nagy­vonalú: jóval meghaladja mind a korábban valószínűsített 10 mil­liárdos összeget, mind a Európai Unió által múlt pénteken bejelen­tett mintegy 10,5 milliárd dollá­ros ajánlatot. így összesen már több mint 25 milliárd dollárnyi felajánlás érkezett az alapba, mi­közben az ENSZ becslése szerint összesen 30-36 milliárd dollárra lenne szükség. Eközben a konferencia vég­eredményére vonatkozó nyilatko­zatok is valamivel optimistábbak voltak a tegnap reggelieknél. Jü Csing-taj, Kína klímaváltozási kü- lönmegbízottja cáfolta azokat az értesüléseket, melyek szerint or­szága már nem lát esélyt a megál­lapodásra. Jü Csing-taj hangsú­lyozta: „Koppenhága túl fontos ahhoz, hogy kudarccal végződjön” -húzta alá. Új START szerződés Idén már nem írják alá Moszkva. Az új START szer­ződést idén már nem írják alá - jelentette tegnap a Kommer- szant című lap Kreml-beli forrá­sokra hivatkozva. A forrás nem vállalkozott arra, hogy jóslások­ba bocsátkozzon az aláírás vár­ható időpontját illetően. A tár­gyalók köreiben azonban felhív­ták a figyelmet arra, hogy az atomsorompó-szerződésről ta­vasszal tartandó ENSZ-konfe- renciáig jó lenne aláírni a szer­ződést, különben mindkét felet a leszerelés késleltetésével vádol­ják. (mti) Európai Parlament Újjáalakult kisebbségi munkacsoport Brüsszel. Újjáalakult tegnap az Európai Parlamentben (EP) a frakcióközi kisebbségi munka- csoport (intergroup) a fideszes Gál Kinga, valamint Carl Hag- lund finnországi svéd liberális EP-képviselő vezetésével. Az újjáalakulást hosszas poli­tikai egyeztetések előzték meg, és öt politikai frakció vesz részt a munkacsoport munkájában. A munkacsoport célja, hogy az Európai Parlamentben megjele­nítse a történelmi nemzeti ki­sebbségek, a regionális nyelvek és más nemzeti közösségek ér­dekeit. (mti) Mini EU-csúcs a dán fővárosban Koppenhága. „Mini EU-csúcsot” hívtak össze az unió vezetői Kop­penhágában a tárgyalások megmentésére. Az egyeztetésen Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke mellett részt vett Ang­ela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia elnök, Gordon Brown brit, valamint Lars Lökké Rasmussen dán, Fredrik Reinfeldt svéd és Donald Tusk lengyel kormányfő. A tárgyalásokról részletek nem szivárogtak ki. A dpa hírügynökség szerint nyitott a kérdés, hogy az EU továbbra is más államok hasonló mértékű vállalásához köti-e saját, 1990 és 2020 közötti időszakra vonatkozó kibocsátás­csökkentési vállalásának 20-ról 30 százalékra emelését, (mti) Róma megakadályozta a német helységnevek használatának legalizálását „Csattanós pofon” Bozennek MTl-HÍR Bozen (Bolzano). A dél-tiroli regionális kormány vezető pártja erélyesen tiltakozott amiatt, hogy a római kormány megakadályozta a német nyelvű helységnevek hasz­nálatának legalizálását az észak­olaszországi térségben. A Dél-tiroli Néppárt (SVP) „csattanós po­fonnak” minősítette Róma dönté­sét, amely az utolsó pülanatban megtorpedózta egy átfogó tör­vénycsomag parlamenti elfogadá­sát. Ennek keretében mintegy 29 ezer - részben a fasiszta diktatúra idején hozott - törvényt helyeztek volna hatályon kívül december 16-tól. Köztük volt az is, amely 1925 óta megtiltja az 1919-ben Ausztriától elcsatolt Dél-Tirol (Alto Adige) területén a települések né­met nevénekhasználatát. Luis Dumwalder tartományi elöljáró (SVP) - azaz helyi kor­mányfő - bírálta, hogy „éppen a demokratikus Olaszország” szerez ismét érvényt a múlt század húszas éveiben született fasiszta törvé­nyeknek. Richard Theiner, az SVP frakcióvezetője a bolzanói parla­mentben bejelentette, hogy pártja az alkotmánybíróságon keres or­voslatot. Arra reagálva, hogy Fran­co Frattini külügyminiszter a vitá­ban „aknamunkával” vádolta az SVP-t, Theiner „etnikai uszítást” vetett a római politikus szemére. Leszögezte: egész Európában sehol nem akad példa arra, hogy egy kormány újból hatályba léptessen egy olyan törvényt, amely „meg­aláz egy kisebbséget”. Dél-Tirolban évtizedek óta meg­oldatlan a helységnevek kérdése, noha az autonómia-statútum ér­telmében ennek eldöntése a régió hatáskörébe tartozik. (A legtöbb dél-tiroli település határában mindazonáltal olasz és német nyel­ven is olvasható a helység neve - például Bolzano és Bozen, vagy Bressanone és Brixen.) Dumwal­der 2007-ben kezdeményezte egy bizottság létrehozását, amely a tényleges névhasználat függvé­nyében tenne javaslatot többnyel­vű elnevezésekre. A témát azonban mind ez ideig nem tűzte napirend­jére a dél-tiroli parlament. Elhagyta a milánói kórházat tegnap Silvio Berlusconi olasz kormányfő, akit vasárnap ért támadás egy nagygyűlésen az észak-olasz városban. Berlusconi felhúzott ablakon keresztül integetett autójából. Orrán kö­tés, bal arcán borogatás volt. A 73 éves kormányfőt a Milánótól mintegy 4-0 kilométerre lévő Arcore helység­ben levő villájába vitték, ahol várhatóan két hétig lábadozik. (TASR/AP-felvétel) Csődöt jelentett a skóciai székhelyű légitársaság Ezrek ragadtak külföldön MTl-HÍR London. Kiterjedt „mentőakció” indult tegnap több ezer, külföldön rekedt brit vakációzó hazaszállítá­sára, miután hirtelen csődöt jelen­tett a legnagyobb skóciai székhelyű légitársaság. Az Edinburghban be­jegyzett, Flyglobespan nevű cég, amely elsősorban melegégövi üdü­lőhelyekre repült, előző este jelen­tette be, hogy minden járatát leál­lítja, miután anyavállalata, a Glo- bespan csődgondnokság alá került. A tegnapi összesítések szerint 4500 utas rekedt a világ különböző pont­jain, legtöbbjük Egyiptomban, Cip­ruson, Spanyolországban és Portu­gáliában. Két nagy fapados légitársaság, az easyJet és a Ryanair ugyanak­kor közölte: csökkentett áron kész hazaszállítani azokat az utasokat, akik olyan helyeken vannak, ahová a két cég járatokat közlekedtet. A külföldön rekedt utasok számát azonban sokszorosan meghaladja azoké, akik ezután utaztak volna év végi szabadságra a Flyglobes­pan valamelyik járatával. A cég foglalási listáin csaknem 120 ezer utasnév szerepel. A régi-új elnök politikai kabinetet akar Bacescu újra Bocot kérte fel kormányalakításra MTl-HÍR Bukarest. Traian Basescu újjá­választott román államfő ismét Emil Bocot nevezte meg miniszter­elnök-jelöltnek. Boc a jelenlegi ügyvivő román kormányt vezeti, miután a teljhatalmú kabinetje ok­tóber közepén megbukott a parla­mentben. Már a pártokkal folytatott szer­dai konzultáción jelezte Basescu, hogy politikai (vagyis nem szakér­tői) kormányt akar, ezért várható volt, hogy a Demokrata Liberális Párt (PD-L) sorából nevezi meg a miniszterelnök-jelöltet. Korábban többször is kifejtette, hogy azt a pártot illeti meg a miniszterelnöki tisztség, amely a legtöbb mandá­tummal rendelkezik a parlament­ben (jelenleg a PD-L-nek van a leg­több képviselője és szenátora a ro­mán törvényhozó testületben). Az államfő annak a reményé­nek adott hangot, hogy a parla­ment megszavazza majd a Boc ál­tal javasolt kormányt, hiszen ettől függ a Nemzetközi Valutaalappal kötött készenléti hitelegyezmény további sorsa. Románia várható­an februárban kaphatja meg a so­ron következő hitelrészieteket a nemzetközi pénzintézettől, de csak abban az esetben, ha a par­lament legkésőbb január 16-ig el­fogadja a költségvetést. Basescu szerint ez csak akkor lehetséges, ha a parlament december 23-án megszavazza a kormányt, amely az év végéig a törvényhozói testü­let elé terjeszti a büdzsét.

Next

/
Thumbnails
Contents