Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-17 / 291. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 17. Riport 11 A lényeg, hogy húsz napon belül keresztül-kasul utazhatunk Európán - hogy miből, azt most ne firtassuk - írja a Magyar Szó A szabad mozgásért cserébe autonómia a Vajdaságnak Két hír a közelmúltból: Szerbia köztársasági parlamentje megerősítette Vajdaság tartományi statútumát; ezzel szinte egy időben az Európai Unió feloldotta a szerbiai állampolgárok vízumkényszerét. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a közösség felé kacsingató ország autonómiát adott a területén élő kisebbségeknek a szabad mozgásért cserébe. LŐR1NCZ ADRIÁN Jóllehet a Szerb Köztársaság kapcsán az olvasók többségének főképp a félszigetet feldúló polgárháború, az etnikai tisztogatások, a Koszovó önállósága ellen síkra szálló Lázár Cár kiborotvált fejű Gárdája, meg a napjainkban is tetten érhető magyarellenesség ugrik be, de el kell fogadnunk, hogy az elmarasztaló értelemben használt „balkáni állapotok” fokozatosan feloldódnak, s az ország konszolidálódik - legalábbis kifelé ezt mutatja. A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy a Vajdaság és Koszovó-Metohija már a Jugoszláv Szocialista Köztársaság 1974-ben elfogadott alkotmánya értelmében is széles körű autonómiát élveztek, melyet csak az 1990-ben életbe lépett milosevicsi alkotmány írt felül. Ez egyebek közt eltörölte az etnikumok államalkotó közösségként való elismerését, a 2006-ban elfogadott újabb alkotmány pedig csaknem megszüntette a Vajdaság tartományijogállását. Két fontos törvény emelkedik ki az elmúlt évek hozadékából: a 2002. február 4-én megszavazott, úgynevezett omnibusztörvény, mellyel a Vajdaság huszonnégy területen visszakapta tartományi hatásköreit, illetve a nemzeti tanácsok létrehozásáról született jogszabály. Bár egyik sem tökéletes, a tartomány területén élő huszonöt etnikum számára mindkettő kulcsfontosságú lehet. Kék alapon sárga csillagok Egeresi Sándor, az újvidéki Báni Palotában székelő tartományi parlament első magyar elnöke úgy véli: Szerbia nemzetközi megítélését, tekintélyét egyaránt erősíti, ha az ország legfejlettebb térségének számító Vajdaságot stabilizálja. „A vajdasági parlament 2008. október 14-én fogadta el a tartomány új statútumát - nyilatkozta lapunknak -, a szerb parlamentnek pedig 2008. december 31-éig kellett volna szavaznia az alaptörvényről. Erre, valamint a hatásköri törvény elfogadására viszont csak 2009. november 30-án került sor; a két időpont között eltelt bő egy évet a szerb szélsőséges pártok arra használták fel, hogy autonómiaellenes hisztériát keltsenek az országban. Megjegyzem: a tartományi autonómia Szerbia európai uniós integrációs törekvésének egyik legfontosabb mérföldköve.” A Vajdaság autonómiáját megerősítő statútumi előírások Egeresi Sándor szerint három fontos területet érintenek. Elsőként a tartomány gazdasági fejlődésének bizonyos fokú önállósulását célzó Vajdasági Fejlesztési Bank létrehozását említi. Nemkülönben lényegesnek tartja, hogy a statútum a Vajdaságban élő etnikumokat nem nemzetiségi kisebbségként, hanem nemzeti közösségekként aposztrofálja, s intézményrendszerük bővítésén keresztül teret Alig páran lézengtek az autonómia elleni tüntetésen Újvidék központjában Sólyom László és Borisz Tadics szerint a választott irány jó A Magyar Szó karikaturistája szerint így állnak autonómia dolgában A csónak, mely megmentheti az európai vizeken evickélő Szerbiát ad önazonosságuk megőrzésére, országon belüli helyzetük megerősítésére. Végezetül szóba kerül a Vajdaság nemzetközi szerepe. „Mivel a statútum erre lehetőséget ad, bízom abban, hogy még 2010 során sikerül képviseletet nyitnunk Brüsszelben - mondja. - Ennek az lesz a célja, hogy lobbizzon a Vajdaság gazdasági, kulturális és politikai érdekeiért.” Rajta keresztül persze az egész ország uniós integrációjáért is. Vajdaság tartománynak öt éve saját zászlaja van, melyet immár hivatalosan is használhat. A széles kék sávban elhelyezkedő sárga csillagok láttán felmerül: megálmodták, vagy így akarják magukat lassacskán belopni a közösségbe? A fokozatosság elve A statútummal, azaz az autonóm tartomány legmagasabb rendű jogi érvénnyel bíró dokumentumával párhuzamosan szavazta meg a szerb parlament azt a törvényt is, amely 153 hatáskört ruház át a vajdasági közigazgatási szervekre. „Hogy érzékeltessem, mit jelent a hatáskörök átruházása a gyakorlatban, egy példát említenék: 2010 elejétől jogüag százötven- ezer hektárnyi erdő száll a vajdasági erdőgazdaság tulajdonába. Tartományi hatáskör alá esik újévtől a vízgazdálkodás, a regionális úthálózat s egy sor más dolog. A százötvenhárom hatáskör húsz területet ölel fel” - fejti ki a képviselőház elnöke. Ne úgy fogjuk fel a dolgot, figyelmeztet, hogy 2010. január elsejétől, amikor a statútum életbe lép, s a hatáskörök a tartományra szállnak, a Vajdaság egyszeriben tejjel-mézzel folyó Kánaánná válik. A lényeg a fokozatosság. .Addig a tartomány nem fogja átvenni a hatásköröket, amíg a belgrádi központi kormányzat nem terem(Forrós: Magyar Szó) A tartománynak öt éve saját zászlaja van - használhatják ti meg ezek működtetésének anyagi feltételeit. A szerbiai alkotmány által szavatolt hét százalék, melyet a vajdasági adminisztráció a központi költségvetésből jelenleg kap, egyértelműen nem elegendő ezen hatáskörök töredékének a pénzelésére sem. Elégedett leszek, ha a mostani tartományi közgyűlés megbízatási időszaka végéig, 2012-ig sikerül átvennünk a hatásköröket” - szögezi le Egeresi Sándor. Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség nem maradéktalanul elégedett a statútummal, viszont elfogadja, mivel a jelenlegi helyzetben ez az a maximum, ami a belgrádi parlamentből, illetve a többségi nemzet képviselőiből kihozható - úgy, hogy a szerb alkotmány betűjének is eleget tegyenek. Elszakadni? Minek? Nemcsak kérdések, vádak és szitkok, hanem lábbelik is röpködtek a belgrádi parlamentben a vajdasági autonómia tárgyalásának napjaiban. Az ellenzéki Szerb Radikális Párt (SRS) egyik képviselője, Gordana Pop Lazics így próbálta kifejezni nemtetszését Gordana Csomics parlamenti al- elnök „felé”. Vojiszlav Kostunica, a Szerbiai Demokrata Párt vezére Újvidéken nem mulasztotta el leszögezni, hogy bármi történjen is, a Vajdaság örökre Szerbia része marad, Velimir Ilics, az Új Szerbia vezére pedig arra szólította fel Borisz Tadics elnököt, vonja vissza aláírását, és „kövesse meg a szerb népet”. A szeparatizmus felemlegetése, az „állam az államban” eszme hirdetése, valamint az újabb, immár a Vajdaságból Szerbiába tartó menekültoszlopok víziójának érzékletes felvázolása a Nagy-Szerbiáról álmodó politikusok mindennapi témájává vált. December 11-ének délutánján immár hivatalosan is (Forrás: SITA) szerb szélsőjobboldali csoportok szerveztek tiltakozó akciót Újvidék központjában „a Vajdaság elszakadásának veszélye miatt”. Az Új Szerb Program szervezeten kívül a Hősök Földje Szerbia, valamint az Obraz nevet viselő társulás jelentette részvételét - ám a Szabadság téren végül több újságíró gyűlt össze, mint önjelölt nemzetmentő. „A hideg, esős idő, a rendőri jelenlét ezúttal nem kedvezett a múlt árnyainak, akik lassan szétszéledtek a sötétben” - írta az eseményről a vajdasági Magyar Szó munkatársa. Arra a kérdésre, hogy Koszovó- hoz hasonlóan a Vajdaságnak is megvan-e a reális esélye a Szerbiától történő elszakadásra, Egeresi Sándor kategorikus nemmel válaszol. „Nem ismerek olyan szeparatista mozgalmat, sem olyan vajdasági politikust, aki síkra szállna a tartomány elszakadásáért - mondja. - Mi egy leendő európai Szerbiában, azon belül is egy fejlődőképes Vajdaságban gondolkodunk. Nincs reális politikai alapja annak, hogy párhuzamot vonjunk a koszovói és a vajdasági helyzet között.” Rózsaszín ködökön túl A tartományi parlament alel- nöke, Martin Zloh a Vajdaság területén élő harmadik legnagyobb, közel ötvenhétezres lélekszámú szlovák etnikum képviselője. Elmondása szerint az itt élő szlovákságnak is érdeke, hogy a tartomány stabil európai térséggé váljon, így teljes mellszélességgel kiállnak a statútum és a hatáskörök megerősítése mellett. ,A jövőben bővülnek a kultúra és közművelődés szervezését, valamint a nyelv és írás használatát érintő jogköreink - mondja a szlovák nemzetiségű képviselő. - Ugyanakkor helyi szinten dönthetünk a térség, az idegenforgalom, az egészségügy, az energetika fejlesztésének kérdéseiben is.” Abban a Szerbiában, melyben egyesek már az autonómia „A” betűjétől idegbajt kapnak, a parlament 2009. augusztus 31-én meghozta a kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényt, s ezzel Egeresi Sándor szerint Európában példaértékű lépésre szánta el magát. A nevezett kisebbségi ön- kormányzati szerv a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviseli országos szinten a nemzeti közösségek érdekeit, döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, és intézményeket alapíthat. 117 356 magyar nemzetiségű polgárnak kellene 2010. március 9-ig önként feliratkoznia a kisebbségi választói névjegyzékre, hogy hivatalosan is megválaszthassák a vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot. Sólyom László december 12-én Szabadkán tett látogatása idején már túl voltak a százezredik kézjegyen. Mielőtt túl rózsaszínben látnánk a vajdasági helyzetet, töprengjünk el a Magyar Szó főszerkesztője, Pressburger Csaba sorai fölött. „Miért kellett végignéznünk, elviselnünk és megszenvednünk az eltelt bő egy év politikai bohózatát, az alkotmánysértő halogaA Vajdasás Autonóm Tartomány - számokban Területe 21500 km8 f Lakosai száma “2032000 1 nemzetiség számszerűen arány szerbek 1 321 807 (65,05) magyarok 290 207 (14,28) szlovákok ....56 637 (2,79) horvátok 56546 (2,78) jugoszlávok 49881 (2,45) montenegróiak 35513’ (1,75) románok 30 419 (1,50) romák 29 057 (1,43) bunyevácok 19766 (0,97) ruszinok ....15 626 (0,77) macedónok 11 785 (0,58) ukránok 4 635 (0,23) egyéb 55 097 (2,71) nem nyilatkozott 55 016 (2,71) j (A 2002. évi népszámlálási adatok alapján) \ tást, a szintén alkotmánysértő technikai változtatgatást, a statútum szövegének ide-oda utalgatá- sát, a tartományi vezetés porig alázását?” - teszi fel a kérdést december elsején kelt jegyzetében. - , A Vajdaság, ha mást nagyon nem is, legalább méltóságának egy részét visszakapja... Engedje meg nekünk a világ, hogy egy elrontott ünnepnap végén ujjongás nélkül, rossz hangulatban konstatáljuk, hogy-jól van.”
