Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)

2009-12-17 / 291. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA 2009. december 17., csütörtök 6. évfolyam, 42. szám A gyerek csak a mesét élvezi, amit odafigyeléssel csinál, az fog beépülni a kifejezőeszközei közé Élményszerű vizuális nevelést! Rengeteg technika van, amellyel a képességek fejleszthetők (Jókai Tibor felvételei) Műszaki verseny az ipariban A Komáromi Ipari Szakközépiskolában nagy hagyománya van a szaktárgyi versenyeknek, ezúttal az alapiskolás tanulóknak sze­retnének lehetőséget biztosítani, hogy bemutathassák műszaki té­ren tehetségüket, rátermettségüket, problémamegoldó-készségü­ket, valamint a természettudományos és az informatikai tájéko­zottságukat. Az oktatási intézmény műszaki versenyt hirdet az alapiskolák felső tagozatos tanulóinak műszaki eszközök, gyakor­lati fizika, tansegédeszközök és informatika kategóriában. Jelent­kezési határidő: 2010. január 15. A versennyel kapcsolatos továb­bi információk megtalálhatók az iskola honlapján: www.spskn.sk. Várják az ügyes és ödetes munkákat, amelyeket értékes díjakkal jutalmaznak, (ű) Az Ovisarok a dackorszakkal foglalkozik Megjelent a Katedra decemberi száma A Szlovákiai Magyar Peda­gógusok Szövetsége Komá­romi Regionális Pedagógi­ai Központja és a Szlováki­ai Magyar Protestáns Okta­tási és Közművelődési Egyesület múlt héten óvó­nők, alap- és felső tagoza­tos pedagógusok részére Élményszerű vizuális neve­lés az óvodában és iskolá­ban címmel szakmai to­vábbképzést szervezett. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A tanfolyamok három helyszí­nen zajlottak: a párkányi Ady End­re és a gútai Corvin Mátyás Alapis­kolában, valamint a komáromi Bó­bita Óvodában. A képzés célja az alkotó és fejlesztő vizuális nevelés és elmélet mellett a technikák meg­ismerése és gyakorlása volt. A to­vábbképzést L. RitókNóraés Török Zita, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola munka­társai tartották. A vizuális nevelés nem cél, hanem a személyiségfej­lesztés és a sikeres tanuláshoz veze­tő motivációs bázis megteremtésé­nek eszköze. Olyan sikerélményt nyújt az ingerszegény környezet­ből érkező gyermek számára, ami segít a negatív énkép pozitívvá ala­kításában. Amíg az óvodától kezdve a pe­dagógusok nagy figyelmet fordíta­nak a verbális kommunikáció fej­lesztésére, addig a vizuális kom­munikáció elemeivel olyan szinten nem foglakoznak, így sok pedagó­gus fel sem tudja sorolni, melyek azok. Sok helyütt ma is úgy tekin­tenek a vizuális nevelésre, hogy ha rajzol a gyerek, az majd fejlődik magától. Megadják a diáknak a té­mát, ami éppen a tanmenetben kö­vetkezik, csak fejlesztési, pedagó­giai munka nem történik. Ennek következtében jelennek meg akár 5. osztályban az óvodás szintjén rajzoló gyerekek, egy vo­nalra sorakoztatott formákkal, tér­ábrázolás nélkül, pálcika emberek­kel, hogy a színismeretről, festésről ne is beszéljünk. A kor pedig elvár­ná, hogy magát vizuálisan is kife­jezni képes, a környezet vizuális je­leit jól értelmező, a kortárs képzőművészetet értő felnőttek le­gyenek. Ugyan mitől? Ha az óvó­nők és tanítók nem fejlesztik tuda­tos pedagógiai munkával a gyere­kek önkifejező képességét, forma­világát, ábrázolási szintjét, ez nem fog megtörténni. A képzés során az egyik legfontosabb elem a tudatos pedagógia munka hangsúlyozása volt. L. Ritók Nóra hangsúlyozta, az öncélú feladatok, amelyek egy-egy technika vagy mozdulat elsajátítá­sára szolgálnának, pl. fessünk csí­kokat, sálat, készítsünk csíkos térí­tőt, rajzoljunk hullámvonalakat, hogy az írás-előkészítés megle­gyen, sokkal sikeresebbek, ha éíményszerű megközelítésbe tesz- szük. Élvezetes feladatba, ami ér­dekli a kicsiket, és játékként élheti meg: pl. Csíkország, Csigaváros, ahol megjelenhetnek képi elemek az adott korosztály szintjén, és azokon belül próbálkozhatnak ezekkel a vonalvezetésekkel. A gyerek csak azt élvezi, ami mese, élmény. Amit élvezettel csinál, amihez élmény tapad, az fog be­épülni a kifejezőeszközei közé, amire később építhetünk. Renge­teg technika van, amellyel ezek a képességek fejleszthetők, ebből mutattakbe néhányat az előadók. Ajó vizuális nevelés titka a jó fel­adat, amely megszólítja a gyereket, érdeklődési körének, nemének, ko­rának megfelelő, és magában rejti azt a pedagógiai célt, ami arra az órára a pedagógus előtt lebeg. Nincsenek a vizuális nevelés­ben „csak így, vagy úgy lehet” szabályok. Mint ahogy a kortárs művészetben sem. A cél a fontos, a kifejezés, a megfelelő kommu­nikációs elemek használata és a mi feladatunk, hogy ehhez a legmegfelelőbb utakat mutassuk meg a gyereknek. Ezen az úton azonban neki kell haladnia. Ezekhez próbáltak a képzés veze­tői konkrét feladatokat, techni­kákat mutatni a résztvevő peda­gógusoknak. (jt) LAPAJÁNLÓ A Katedra decemberi száma ér­dekes tartalommal várja olvasóit: pedagógusokat és szülőket egy­aránt. Húsz év után - Bukovszký Lász­ló vezércikke az elmúlt két évtize­det értékeli, annak pozitív és ne­gatív hozadékaival. Kabók Zita a nagy-britanniai iskolákat mutatja be Pillanatképek Angliából című olvasmányos riportjában. Diffe­renciálás az iskolában címmel Stredl Terézia írását olvashatjuk a differenciált oktató-nevelő mun­káról. Jády Mónika a két-három- éves korban jelentkező dackor­szakkal foglalkozik az Ovisarok rovatban. Cseh Gizella a városépí­tő Kós Károlyra emlékezik írásá­ban, melynek címe: Egy sokoldalú egyéniség. Ábécéskönyv nehézségekkel: Orbán Krisztina könyvkritikájá­ban a pedagógus gyakorlati prob­lémáját ismerteti. Folytatódnak az állandó rovatok is, mint példá­ul a Hátsó pad, Bodnár Gyula újabb jegyzetével, és a Pedagógus hobbi, melyben Kiss Péntek József vall arról, mivel foglalkozik sza­badidejében. Az erőszakmentes kommuni­káció, a környezetvédelem, a drogellenes küzdelem fontossága, a némettanítás új módszere is bemutatásra kerül, (pe) A jó vizuális nevelés titka a jó feladat, amely megszólítja a gyereket írjon nekünk! Ha iskolájában érdekes esemény történt, tudassa velünk, küldjön cikket és képet, s mi közöljük. Az írásokat a következő e-mail címre várjuk: iskolautca@ujszo.com. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Nem tudom motiválni A 12 éves fiam nagyon lus­ta, nem tudom semmivel motiválni, hogy kicsit mo­zogjon. Egész nap a televízió vagy a számítógép előtt ül. Ha túrát szervezek és el kell jönnie, végigmorogja az egé­szet, így csak azt érem el ve­le, hogy mindenkinek rossz lesz a kedve. Jelige: Lusta Úgy gondolom, még nincs veszve minden, hisz még csak most kezdődik a kamaszkor, a nagy változások ideje. Ezt kell jól kihasználnia. Tetszeni akar majd a lányoknak, ezért sok mindenre hajlandó lesz. Addig is azonban kis adagok­ban mozgassa a fiát, s főleg limi­tálja az időt, amit a televízió, il­letve a számítógép előtt tölthet. Ne az legyen az életcélja, hogy ott ücsörög a képernyő előtt. Most még szülőként beleszólása van a napi programjába, hát szól­jon bele. Bármennyire is okosak a mai gyerekek, azért vannak dolgok, amelyekhez élettapasz­talatra is szükség van. A gyerek csak azok alapján hozza meg döntését, hogy mi tetszik neki, mit szeretne. Messzebb még nem lát, nem tudja, hogy mi minden lehet hatással még az esemé­nyekre, s főleg abban nem tud jó döntést hozni, hogy mi hat rá po­zitívan, mi az, ami építi, s mi az, ami rombolja. Magyarázza meg neki, hogy Bill Gates is csak napi 45 percet engedélyez gyermekeinek a számítógép előtt, pedig ő a Mic­rosoft atyja. Gazdag ember, s nyilván ő sem akar rosszat a cse­metéinek, hasonlóan önhöz. Sőt, olyan családokat is ismerek, ahol csak hétvégén engedélyezik a gyermekeknek, hogy számítógé- pezzenek, s akkor sem szabad a gazda. A sok agresszív játék rom­bolja a gyermek nyugalmát, nem beszélve arról, ha felnőtteknek szánt oldalakra látogat el, értel­mi szintje gátolja abban, hogy megértse és feldolgozza a még nem az ő korosztályának szánt emberi eseményeket. Szervezzen szülinapi, névnapi bulit a fiának, hívja meg barátait. Biztosan akadnak majd köztük olyanok is, akik szívesen elját­szanak vele, s idővel meggyőzik Bill Gates gyerekei is csak napi 45 percet számítógépezhetnek (Képarchívum arról, hogy érdemes sportolni, kint lenni a szabad levegőn, együtt játszani, focizni, labdázni, futni, síelni, hógolyózni. Meg kell ismernie a közös mozgás és játék örömét, különben tényleg csak felesleges mozgásnak tűnik majd minden játék. Meg kell tapasz­talnia, rá kell jönnie, hogy a csa­patjáték egészen más élménye­ket nyújt, mint a számítógépen játszott játékok. Vannak dolgok az életben, amelyeket meg kell ismerni ahhoz, hogy el tudja képzelni, milyen élményt nyúj­tanak. Adja meg a fiának azt a le­hetőséget, hogy saját bőrén ta­pasztalhassa ezt, s utána hozzon döntést arról, mit is szeretne csi­nálni szabad idejében. Lehet, az is megoldás lenne, ha valamilyen sportkörbe járhatna, ahová bizonyos meghatározott időben el kell mennie, rendsze­resen mozognia, tornáznia kel­lene. A rendszeresség egy idő után hiányérzetet kelt az ember­ben, ha elmarad a megszokott időben végzett mozgás. Inkább ettől legyen hiányérzete a fiának, mint a számítógép- vagy televí­zió-függőségtől. Ha a szervezett túrákon to­vábbra is csak morogni fog, akkor ha ő kér öntől valamit, viselked­jen hasonlóan. Tartson tükröt gyermeke elé, hogy módja legyen látni saját magát, viselkedését, mit művel, ha nincs kedvére va­lami. Meg kell tanítani elviselni dolgokat, hisz nem minden lesz később sem a saját szája íze sze­rint, még sok nehézséggel kell szembenéznie az életben, s ezek­től sem elmenekülni kell, hanem megoldani őket. Sokszor baná­lisnak tűnnek azok a dolgok, amelyeket a gyerekek produkál­nak, de tudatában kell lennie, hogy ezek rakódnak le benne mint tapasztalatok, s alakítják a gyerek későbbi viselkedését. Ezért nem kell semmi felett csak úgy legyinteni, mert nem tudhat­juk, mi lesz az, ami a későbbiek­ben hatványozottan jelenik majd meg, s olyan erővel, hogy már képtelen lesz hatni rá, változtatni rajta. Jó elképzelései vannak, jó megoldást is talált rá, már csak egy kis türelemre van szüksége ahhoz, hogy elviselje a fia mor­gását, erőt vegyen magán, kitartó legyen saját elhatározásában. Dr. Hadas Katalin pszichológus

Next

/
Thumbnails
Contents