Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)

2009-12-11 / 286. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 11. Vélemény És háttér 7- Szép vagy, szép vagy, de a bársonyszék a földalapban százszor szebb! (Peter Gossányi rajza Ilyenkor, az öröm ünnepén sem böjtölni, sem gyászolni nem szabad Hanuka ünnepéről TALLÓZÓ HÁÁREC Egyiptomi földgyaluk lát­tak munkához az ország Gá­zai övezeti határán, s az egyik izraeli lap azt írta, egy föld alatti fémfal létesítésén dol­goznak, hogy útját állják a pa­lesztin csempészalagutak- nak. A határ által kettészelt Rafah városából szemtanúk elmondták, látják a határkerí­tés túloldalán dolgozó egyip­tomi bulldózereket, de azt nem, hogy pontosan mit csi­nálnak. A Háárec izraeli lap viszont arról számolt be, hogy Egyiptom egy 20-30 méter mélységbe nyúló föld alatti fémfalat épít rövid határsza­kaszán, amely alatt csempé- szalagutak sokaságát ásták ki a palesztinok, hogy kijátsszák a Gázai övezet izraeli blokád­ját. Az újság szerint a közel tíz kilométer hosszúra tervezett falat „lehetetlen lesz átvágni vagy megolvasztani”. Egyip­tom hivatalosan nem kom­mentálta a hírt, bár a munkák tényét elismerték. Az övezet­ben hatalmon levő iszlamista Hamász szervezete annyit kö­zölt, hogy megpróbálja ellen­őrizni a jelentéseket. A város egyiptomi oldaláról megszó­laltatott szemtanúk elmond­ták, munkások ásnak a határ hosszában, és hosszú csöve­ket helyeznek el egymástól öt méterre. Szulejman al-Bair, a város tisztségviselője kijelen­tette, minden, a munkálatok által érintett lakos kárpótlást kapott vagy kap, de azt nem tudta megmondani, mi a munkálatok célja. A határ alatt kivájt alagutakon át a csempészek számos árut jut­tatnak be az Izrael által blo­kád alatt tartott Gázai öve­zetbe, izraeli állítás szerint fegyvereket és robbanóanya­gokat is. Izrael egyebek mel­lett ezzel indokolta tavaly év végén indított gázai offenzí- váját, amelynek során állító­lag több tucat alagutat le­bombáztak. Az alagúthálózat azóta is virágzik. Palesztin források szerint a csempész­üzlet a lefizetett egyiptomi határőrök közreműködésé­vel zajlik. (mti) A nyolcnapos hanuka vagy hanukka az egyik legna­gyobb zsidó ünnep, amelyen a hívők a jeruzsálemi Temp­lomnak újbóli felszentelésé­re emlékeznek. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Az örömünnep, a vallási és a fizikai szabadság, valamint a fény ünnepe a zsidó naptár sze­rint kiszlév hó 25-től tévét 2-ig tart, ez idén a Gergely-naptár szerint december 12. és 19. közé esik. Az első gyertyagyújtás ideje december 11-én este lesz. A szeleukida IV. Antiokhosz Epiphanész i.e. 168-ban kiszlév hó 25-én vette be Jeruzsálemet, és a hagyomány szerint három évvel később, i.e. 165-ben ugyanezen a napon foglalta vissza a várost a Júdás Makka- beus vezette zsidó sereg. Amikor a megszentségtelenített Szen­télyben meg akarták gyújtani az örökmécsest, csak egy kis korsó- nyi tiszta, megszentelt olajat ta­láltak. Jóllehet ez alig egy napra lett volna elég, csodás módon mégis nyolc napig égett, amikor­ra elkészült a tiszta, megszentelt olaj és a Templomot újra fel­avathatták (erre utal az ünnep felavatás jelentésű elnevezése). Az ünnepre (amelyet már Je­ruzsálem felszabadítása után egy évvel megültek) mécses­vagy gyertyagyújtással emlé­keznek. Kiszlév hó 24-én este egy lángot gyújtanak meg a nyolcágú gyertyatartón, a ha- nukián, majd minden este eggyel többet, mert a Talmud szerint „a szentség dolgában csak növekedni lehet”. (A gyúj­tólángot vagy szolgagyertyát - samesz - a gyújtás után a ha- nukia kilencedik ágára teszik.) Az új gyertyát mindig balról te­szik hozzá a többihez, és balról jobbra haladnak a gyújtással. A gyertyatartó a zsinagógában - miként a Szentélyben - a déli oldalon áll, keletről nyugatra fordítva. Otthon az ablak köze­lébe helyezik, hogy fénye kifelé is világítson, és hirdesse hanuka csodáját. A láng meggyújtása­kor első alkalommal három, a többi napon két imát monda­nak. A gyertyáknak legalább fél órát kell égniük, és nem szabad őket világításra használni. Hanuka az öröm ünnepe, ilyenkor sem böjtölni, sem gyá­szolni nem szabad. A család tagjai megajándékozzák egy­mást, játékkal, beszélgetéssel töltik együtt az estéket. A leg­kedveltebb játék a trendedli nevű pörgettyű, amelynek négy oldalán négy héber betű áll. Bár a betűknek eredetileg az ün­neppel kapcsolatos jelentésük volt, ma már átértelmezték őket, és a játék szabályait is je­lentik: a játékosok pénzben vagy dióban, mogyoróban ját­szanak. Szokás üyenkor a gye­rekeknek pénzt - hanukageltet - és ajándékokat is adni. Az asztalra fánk és latkesz kerül, emlékezésül az olaj csodájára. A latkesz úgy készül, hogy a nyers reszelt krumplit liszttel, borssal, sóval összekeverik és olajos tepsiben, sütőben kisütik. JEGYZET Ámokfutás KÖVES Dl KÁROLY Ötödik hadoszlop, előretolt helyőrség. Ilyen hasonlatok jut­nak az ember eszébe a Szlovák Nemzet Párt ámokfutását figyel­ve. Nem volt elég a tankönyvek­ben használatos földrajzi nevek körüli cirkusz, a külföldön is nagy vihart kavart nyelvvédelmi törvény, máris itt van (s ne le­gyenek kétségeink, hogy néhány módosítással ugyan, de elfogad­ja a parlament) az ún. hazafias­ságról szóló törvény. Ami nem egyéb, mint a Szlovák Köztársa­ság iránti lojalitásunk államilag, törvénnyel megtámogatott ki­erőszakolása. A hűségtörvénynek ugyanis min­den passzusa arra irányul, hogy figyelmeztesse a Szlovákiában élő magyarokat, hol a helyük, melyik himnusz dallamára csap­ják össze a bokájukat, akárcsak a kamaszok eskütétele, ami a kommunista évtizedek sötét gyakorlatát idézi. Más kérdés, hogyan lehet a „Mi, a szlovák nemzet...” kezdetű koholmányt megszerettetni a csallóközi vagy a gömöri magyar gyerekekkel. Természetesen nem meglepő a nemzeti párt erőlködése, hiszen minden ellene játszik. Az egy­mást futószalagon követő svind- lik (amelyek ugyebár nem éppen a lángoló hazaszeretet megnyü- vánulásai), amelyek miatt Ro­bert Fico elég fejmosást kapott Brüsszeltől, a megyei választá­sok fiaskója és a partnerek cser- benhagyásos gázolása, a jövő évi parlamenti választások baljósán előrevetülő árnyékai alapjaikban rengetik meg Slotáék nemzeti színekkel felcicomázott özeimé­it. Márpedig a húsosfazék távo­lodása nagyon ijesztő tud lenni. Afelől sem lehetnek kétségeink, hogy a parlamenti választások előtt Slotáék még inkább meg­erőltetik a fantáziájukat, és egy­két nyuszit még előráncigálnak a feneketlen kalapból. Lehet tip­pelni mondjuk a Mečiarék idején elvetélt, a köztársaság védelmé­ről szóló törvényre, a parlament nemzeti színekkel való kifestésé­re, de az is lehet, hogy megelé­gednek a Kotlebáékkal való kar­neváli együttmasírozás ötleté­vel. A gond csak az (s ezért kísér­tenek a „hadoszlop” és „helyőrség”-szerű hasonlatok), hogy a szlovákiai politikai palet­tán öngyilkossággal ér fel a túl­zott nemzeti buzgalommal való nyilvános szembeszállás. Aki pontokat akar szerezni, annak vernie kell a mellét. Vagyis né­hány hónappal a parlamenti vá­lasztások előtt szinte bármit meg lehet szavaztatni a pozsonyi vár­hegyen. Olyan törvényeket is, amelyeket a többi párt fölöslege­seknek tart, ám amelyek taposó­aknákként ott maradnak a bár­milyen felállású következő kor- mánygamitúra lába alatt. Amely Robert Fico Smerje nélkül nehe­zen képzelhető el, márpedig Fi- cónak sem kell a szomszédba mennie egy kis nacionalizmu­sért. Ráadásul csak a vak nem látja mondjuk a kormány által jóváhagyott lakásfelújítási prog­ram és a nemzeti vezér Zsolnán épülő, szigetelőanyagot gyártó üzeme közti párhuzamot. Vagyis a parlamenti pulpituson lehet nagyokat mondani, hátul, a par­lamenti toalettben azonban kéz kezet mos. Végül néhány ötlet a hazafiság- ról. Ha például Ján Slota az el­hanyagolt, egykori nagyrőcei szlovák gimnázium lerobbant épületének tatarozására fordíta­na egy-két milliót, igazi hazafi­ként viselkedne. Mondjuk, nem három luxusautót tartana fenn, csak kettőt, vagy kisebb jachton ringatná a hazafias ülepét az Ad­ria vizein. KOMMIHTát Érzelmi idióták MOLNÁR IVÁN Egyre nagyobb bajok vannak az érzelmi intelligenciánkkal. Nem csupán a saját érzelmeinket vagyunk képesek egyre nehezebben kezelni, hanem a mások irántunk megnyilvánuló érzéseit is sok esetben képtelenek vagyunk helyesen értelmezni. Gyakran fordul elő, hogy a pozitív közeledést agresszív támadásnak, az irántunk megnyilvánuló ellenérzést közeledésnek véljük. A napokban egy diáklány elcsukló hangon panaszolta el a legnézettebb kereske­delmi tévécsatornának, hogy az egyik pozsonyi buszmegállóban egy elegáns, fiatal férfi kezdett el vele szemezni. Normális esetben ezt akár bóknak is vehette volna, a média keltette pánikhangulat­ban azonban rögtön arra gondolt, hogy a fővárosban garázdálko­dó ketaminos rémmel áll szemben, aki injekciós tűvel támad az ál­dozataira, állatorvosi érzéstelenítőt fecskendezve beléjük... Bőven vannak példák az ellenkező esetre is, amikor mások irán­tunk megnyilvánuló negatív érzelmeit őszinte szeretetként ér­telmezzük. A Smer képviselői e héten például teljesen elszálltak, amikor az Európai Szocialisták Pártja teljes jogú tagjává fogadta a pártjukat. Robert Fico szerint Európa ezzel elismerte, hogy Szlovákia kisebbségpolitikájával nincsenek problémák, és hogy a Smer standard szociáldemokrata politikát folytat. Hogy az Euró­pai Szocialisták Pártja nem Európa, hanem többnyire ugyanolyan balfékek szerencsétlen gyülekezete, mint a Smer? A szlovák kormányfőnek ez a legkisebb félreértése, hiszen közvetve az eu­rópai szocialisták vezetése is elismerte, hogy szlovák elvtársaikat csak azért vették fel, mert az európai parlamenti választásokon csúnyán megbukott baloldalnak minden szavazatra szüksége van. Hogy színtiszta érdekházasságról, és nem őszinte érzelmek­ről van szó, az Hannes Swoboda, az európai szocialisták alelnö- kének a szavaiból is kitűnik. Swoboda nemcsak azt ismerte el, hogy a szlovák kisebbségpolitikával kapcsolatban jelentős fenn­tartásai vannak, hanem azt is bevallotta, hogy újdonsült „menyasszonyukat” minden kétséget kizáróan populista pártnak tartja. Margaret Canovan angol politikafilozófus szerint a popu­lizmus a szocializmus egyik típusa, amely az elmaradott paraszti országokban jelentkezik. Ha Fico ezt bóknak és a Smer elismeré­sének tekinti, akkor ha máshol nem, hát legalább az ő fejében sú­lyos bajok vannak. Az érzelmi intelligencia hiányával azonban a Smer nincs egyedül. A legközelebb hozzá e tekintetben paradox módon azok állnak, akik az elmúlt napokban a leginkább megpróbáltak elhatárolódni tőle - a Magyar Szocialista Párt képviselői. Vadai Ágnes, a párt országos elnökségének tagja szerint a magyar szocialisták azért ellenezték a Smer teljes jogú tagságát az Európai Szocialisták Pártjában, mert az egy magyarellenes párttal lépett koalícióra. Vadai logikáját követve ilyen alapon azonban az MSZP sem nyerhetett volna felvételt az Európai Szocialisták Pártjába, hi­szen magyarellenességben még a Szlovák Nemzeti Párton is túl­tesznek. Nem a szlovák nacionalisták juttatták ugyanis koldus­botra Magyarországot, szétverve és szétlopva a gazdaságot, olyan adóssághegyet hagyva maguk után, amit még a dédunokák dédunokái is fizetni fognak, hanem a magyar szocialisták. Ugyanezek a szocialisták hosszú éveken át magasról tettek a ha­táron túli magyarokra, a magyarországi közvélemény egy részét tudatosan ellenünk hangolva. És most, a parlamenti választások közeledtével ugyanezek a szocialisták próbálnak meg a nagy nemzetmentő szerepében tetszelegni, elhitetve velünk, hogy az elmúlt csaknem nyolc év részükről ért megaláztatásait csak ál­modtuk. Szerencsére a magyarok többségének nincsenek prob­lémái az érzelmi intelligenciájával, és pontosan tudják, hogy az eddig folyamatosan hazudozó bolsevik utódpártiak részéről ez­után sem számíthatnak őszinte, a magyarság érdekeit egy kicsit is szem előtt tartó érzelmekre. TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Novemberben a szocialis­ták elemelkedtek a mély­pontról, most, december ele­jén valamelyest tovább javult a kormányzó párt helyzete az Ipsos felmérése szerint; jelen­leg a választókorú népesség 14 százaléka támogatja őket - közölte tegnapi számában a Népszabadság. A felmérés adatai szerint utoljára tavasszal állt ennyire jól az MSZP, de még mindig jelentős a lemaradása a Fi­desz mögött. Az elmúlt fél évben az ellenzéki párt tá­mogatottsága állandósult, a lakosság 35 százalékára szá­míthat. A biztos pártválasztók kö­rében az októberi 65-17-es Fidesz-MSZP arány mostanra 63-21-re módosult. A szocia­listák elszántsága nem túl erős - állapítja meg a kutatás. A szimpatizánsainak csak 57 százaléka egészen biztos ab­ban, hogy a jövő évi választá­son is erre a pártra szavaz. A Fidesz szavazói körében vi­szont óriási az elszántság, 97 százalékuk jelenti ki, hogy megnyerik a választást - tet­ték hozzá. A többi párt tábora válto­zatlan, a Jobbikot a választás­ra jogosultak 5 százaléka tá­mogatja, az MDF, az SZDSZ, és az LMP 1-L százalékon áll. A felmérés során 1500 főt kérdeztek meg, akik együtte­sen az ország 18 éves és an­nál idősebb lakosságát képvi­selik. A közvélemény-kutatást 2009. december 1-7. között végezték, (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents