Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)

2009-12-11 / 286. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 11. www.ujszo.com RÖVIDEK Felhívás Prágának Prága. Az Európa Tanács (ET) miniszteri bizottsága felszólította Csehországot, hogy szenteljen nagyobb fi­gyelmet és törődjön jobban a területén élő nemzeti és etni­ka kisebbségek nyelvével. Ezt a felhívást az ET miniszteri bizottságának azon első je­lentése tartalmazza, amelyet a kisebbségi nyelvek haszná­latának helyzetéről és állapo­táról készített a testület - kö­zölték tegnap Prágában. A miniszteri bizottság felügyeli a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának betartását, amelyet a Cseh Köztársaság is aláírt. A charta alapján Csehországban a szlovák, a lengyel, a roma és a német nyelvet kezelik és vé­dik kiemelten. A bizottság fi­gyelmeztette Prágát, hogy a kisebbségi nyelvek is részét képezik a Cseh Köztársaság kulturális örökségének, ami­nek nemcsak az oktatásban, hanem a közszolgálati médi­ában is meg kellene jelennie. A testület felszólította Cseh­országot, hogy pontosítsa a kisebbségi nyelvek, különö­sen a roma és a német nyelv, védelmének és közéleti hasz­nálatának szabályait. (kj) Új állam alakul Indiában Hajdarábád. Új szövetségi állam létrehozásáról döntött az indiai kormány: az új, Te- langána nevű közigazgatási egység a déli Ándhra Prades állam területén jön létre, a helybéliek napokig tartó erő­szakos tüntetései és egy helyi politikai vezető éhségsztrájk­ja nyomán. Az új állam létre­hozásához az indiai parla­mentnek módosítania kell az alkotmányt is, amihez két­harmados többségre van szükség a törvényhozásban. Azt is el kell dönteni, melyik állam területén lesz Ándhra Prades székvárosa, Haidará- bád. Indiának 28 szövetségi állama és 7 közvetlen közpon­ti igazgatás alatt álló területe van. Mivel India több régiójá­ban is voltak a telangánaiak- hoz hasonló követelések, poli­tikai elemzők attól tartanak, hogy az új állam létrehozása ösztönzőleg hat majd a többi, nagyobb önállóságot követelő régióra is. (mti) A Bulava újabb kudarca Moszkva. Kudarccal vég­ződött a tengeralattjárókra szánt Bulava (Buzogány) in­terkontinentális ballisztikus rakétával végrehajtott újabb kísérleti indítás - jelentették az orosz lapok. Az orosz fél november 24-én jelentette be, hogy várhatóan december elején újabb kísérleti indítást végeznek a Bulavával, s akkor a sajtó emlékeztetett rá, hogy az októberben végrehajtott előző kísérlet kudarccal vég­ződött. Az Interfax szerint az eddig 12 kísérleti felbocsá­tásból hetet minősítettek si­kertelennek. (mti) Az átadási ceremónián a norvég Nobel-bizottság elnöke is védelmébe vette a sokak által bírált döntést Hárman őrizetben Barack Obama átvette a Nobel-díjat “k<S a melaminnal Oslo. Barack Obama ame­rikai elnök - az első veze­tőként, akinek országa há­borúban áll - tegnap Osló­ban átvette a idei Nobel- békedíjat. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az oslói városházán tartott ünnepségen a norvég királyi csa­lád jelenlétében Thorbjom Jag- land, a norvég Nobel-bizottság elnöke - mielőtt átadta a 18 kará­tos arany érmet, az oklevelet és 10 millió koronás (közel 1 millió euró) csekket - védelmébe vette a sokak által bírált döntést. Hangsúlyozta, hogy a díjjal kí­vánják támogatni Obama elnök elképzeléseit, a nukleáris leszere­lés, a klímaváltozás és a világ problémáinak párbeszéd útján történő megoldására irányuló erőfeszítéseit. Az Egyesült Államok alig egy éve hivatalban lévő elnöke, aki­nek országa háborúban áll Irak­kal és Afganisztánnal és eddig nagyobb diplomáciai sikert nem tudott felmutatni, nagy meglepe­tésre lett a 2009. év Nobel-béke- díjának kitüntetettje. A díj átvétele után Obama el­nök - aki feleségével, Michelle-lel érkezett a norvég fővárosba - be­Peking. Újabb melaminbot- rányt előzött meg a rendőrség az északnyugat-kínai Senhszi tar­tományban, amikor olyan három embert vett őrizetbe, akik hami­sított, mérgező anyagot tartal­mazó tejport adtak el. A hatósá­goknak sikerült még az előtt be­avatkozniuk, hogy a tejpor ke­reskedelmi forgalomba került volna. A tartományi Csincsiao tej­termékeket gyártó vállalat vezér- igazgatóját és két munkatársát december másodikán fogták el, azt követően, hogy több mint öt tonna melaminnal „dúsított” tej­port adtak el még szeptember­ben egy nanningi cégnek a Ku- anghszi-Csuang autonóm terü­letre. A Kínában tavaly a nyári olimpiai játékokat követően, szeptemberben kirobbant me- laminbotrány világszerte nagy visszhangot keltett. Akkor leg­kevesebb hat csecsemő halt meg a mérgezett tejportól, és több mint 300 ezren betegedtek meg tőle. Ez év januárjában halálra ítélték azt a férfit, aki 600 tonna mérgező tejport készített, és egy másikat, aki az értékesítést vé­gezte. A két férfit novemberben kivégezték, (mti) Barack Obama a Nobel-békedíjjal. Egy héttel azután vette át, hogy beje­lentette: 30 ezer fővel megerősítik az afganisztáni amerikai erőket a tá- lib lázadók elleni harc fokozása céljából. Az amerikai elnök a norvég fővárosban újságírók előtt kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy mások talán jobban megérdemelték a kitüntetést. (TASR/AP-felvétel) szédében hangsúlyozta: hálával és alázattal fogadja a megtisztel­tetést. Hangsúlyozta: háborúra néha szükség van, hogy leküzdjék a rosszat a Földön és szavatolják az Egyesült Államok biztonságát, még ha magas is az ára. Megerősí­tette: 2011 júliusában megkez­dődik az amerikai csapatok kivo­nása Afganisztánból. „Egy erőszakmentes mozga­lom nem tudta volna megállítani Hitler seregeit. Tárgyalással nem lehet az al-Kaidát rábírni, hogy letegye a fegyvert. Nem ciniz­mus, hanem a történelem megér­tése annak elismerése, hogy néha szükség van erőre” - mondta az elnök, fájlalva, hogy a háború emberi tragédiákkal jár. Obama kiemelte: tartós béke nem lehet az egyének emberi jo­gai és gazdasági lehetőségei nél­kül, viszont a nemzetközi jogot megsértő államokat szankcio­nálni kell. Az atomprogramjuk kapcsán a Nyugattal vitában álló Iránnak és Eszak-Koreának nem engedhető meg, hogy kijátsszák a rendszert - figyelmeztetett a két ország taktikájára, amellyel Te­herán és Phenjang kivonja magát a tárgyalások alól. Hozzátette: ugyanez vonatkozik Darfúrra és Mianmarra is, ahol megsértik az állampolgárok jogait. 90 év után Barack Obama az első hivatalban lévő amerikai elnök aki megkapta a Nobel- békedíjat, elődjei voltak Theo­dore Roosevelt és Woodrow Wilson, viszont az első, aki személyesen Oslóban vette át. Jimmy Carter már nem volt el­nök kitüntetésekor. Merkel: nem kellene dramatizálni a görög helyzetet Évzáró EU-csúcs Brüsszelben MTl-HÍR Brüsszel. A hónap elején életbe lépett Lisszaboni Szerződés gyors gyakorlatba ültetésére szólítottak fel egyebek között az Európai Unió tagországainak állam- és kormány­fői tegnap kezdődött kétnapos ta­lálkozójuk kezdetén. Fredrik Rein- feldt, az elnöklő svéd miniszterel­nök azt is bejelentette: a ma dél­után befejeződő ülésen szeretné el­érni, hogy a tagországok konkrét felajánlásokat tegyenek arról, mekkora összeggel kívánják segí­teni a fejlődő országok éghajlatvál­tozás elleni fellépését a következő 3 évben. A csúcs témái között szere­pel a nemzetközi gazdasági válság, a bel- és igazságügyi együttműkö­dés újabb ötéves programja, vala­mint a versenyképességi és szociá­lis stratégia is. A hivatalos napirenden ugyan nem szerepel, mégis szóba kerül Görögország rossz pénzügyi hely­zete is - közölte Cecilia Malm- ström, az unió soros elnökségét be­töltő Svédország európai ügyekkel foglalkozó minisztere. „Egy család vagyunk, és megpró­bálunk segíteni egymáson” - mond­ta Malmström, néhány órával az ál­lam-, illetve kormányfők találkozója előtt. A Fitch Ratings hitelminősítő kedden megvonta Görögországtól az elsőrendű„A” kategóriás adósbe­sorolást, a görög, közfinanszírozási helyzettel kapcsolatos aggodalmak­ra hivatkozva. Az euróövezeten be­lül nincsenek előre megírt szabá­lyok, miként kell támogatást nyúj­tani a nehéz helyzetbe került tagor­szágnak. Angela Merkel német kan­cellár, mielőtt elutazott volna a brüsszeli csúcsra, úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy nem lenne he­lyes dramatizálni a görög helyzetet, hiszen „más országoknak is gondja­ik vannak”. Jóval gyorsabban intézhetik a határon átívelő ügyeket érintő panaszokat MTl-HÍR Prága. Együttműködési megál­lapodást írtak alá hat közép-euró­pai ország médiahatóságainak képviselői tegnap Prágában. A cseh, a lengyel, a magyar, a román, a szerb és a szlovák testü­let együttműködésének lényege, hogy összehangolják monitoring­tevékenységüket, illetve a mosta­ninál jóval gyorsabban intézzék a határon átívelő ügyeket érintő panaszokat. Az ORTT-be a Fidesz által delegált Szalai Annamária kiemelte: számos olyan magyar nyelvű műsorszolgáltató műkö­dik, amely külföldi - például ro­mániai - regisztrációval működik; az ezek tevékenységével kapcso­latos panaszok eddig nehezen vol­tak megoldhatóak. Utalt arra: a most aláírt együttműködési meg­állapodás alapja az ORTT és a ro­mán társszerv között tavaly de­cemberben létrejött, hasonló tar­talmú szerződés volt. Bonni kongresszusán a szociális piacgazdaság mellett állt ki az ÉPP Orbánt újraválasztották, Figeľt nem MTl-HÍR Bonn. A szociális piacgazdaság mellett állt ki és a koppenhágai klí­macsúcs sikerére szólított fel tegnap Bonnban véget értkongresszusánaz Európai Néppárt (ÉPP). A 38 euró­pai ország 74 kereszténydemokrata, illetve konzervatív pártját tömörítő szervezet kétnapos tanácskozásán újraválasztották az ÉPP elnökségét. A néppárt elnöke továbbra is az egy­kori belga miniszterelnök, Wilfried Martens maradt, míg az alelnökök közé ismét beválasztották Orbán Viktort, a Fidesz vezetőjét. Ján Fi- geľnek, a KDH elnökének ez nem si­került. A küldöttek az elfogadott zá­ródokumentumban úgy értékelték, hogy a jelenlegi gazdasági és pénz­ügyi válságból való kilábalás csakis a szociális piacgazdaság elvei alap­ján valósítható meg. A zárónapon felszólalt Herman Van Rompuy, az EU elnöke, aki egyfajta ars poeticát fogalmazott meg januári hivatalba lépése előtt, utalva arra: az EU előtt álló kihívások közepette legfonto­sabb feladatának a konszenzuste­remtést tartja. Az Európai Unió által a fejlődő államoknak biztosítandó támogatás mértékéről a kétnapos EU-csúcson egyeztetnek a tagországok Egyesek szerint akár az egész klímakonferencia zátonyra futhat MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Koppenhága. Repedés keletke­zett a koppenhágai ENSZ klíma­konferencián a fejlődő országok korábban szilárdan összetartó blokkjában. A világ lakosságának 80 százalékát adó fejlődőket egy parányi szigetállam, Tuvalu osztja meg követelésével, amely szerint 1,5 Celsius fokban kellene maxima­lizálni a globális felmelegedés mér­tékét. Tegnap az ún. kis szigetor­szágok szövetsége (AOSIS) közöl­te, hogy már több mint 100 állam csatlakozott a kezdeményezéshez, amelyet Tuvalu előző nap terjesz­tett a konferencia elé. „A jövőnk függ ennek a tanács­kozásnak az eredményétől” ­mondta az alig 12 ezer lakosú állam delegáltja. Ian Fry szerint ha a glo­bális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius fokot meghaladó mértékben emel­kedik az ipari forradalom előttihez képest, akkor országa a tenger- szint-emelkedés miatt akár el is tűnhet a Föld színéről. Számos fejlődő állam - köztük Kína, India és Szaúd-Arábia - azonban elutasítja a követelést, ar­ra hivatkozva, hogy a szigorúbb ha­tárérték teljesítése aránytalanul nagy terhet jelentene az üvegház­hatású gáz kibocsátás visszafogá­sát tekintve. A fejlett országok és a nagy feltörekvő államok egyaránt 2 Celsius foknál szabnák meg a fel- melegedés felső határát. Az AOSIS szerint a klímaváltozás most is súlyos veszélynek teszi ki a 43 országottömörítőszövetségtag- jait, és már több mint 100 ország pártolja a korábbi javaslatnál szi­gorúbb határérték elfogadását. „Az ENSZ tagjainak immár több mint 50 százaléka követeli ambiciózus és konkrét célok megjelölését” - mondta tegnap Dessima Williams, azAOSIS vezetője. „Mi a klímaváltozás elléni harc frontvonalán élünk. Vannak szige­tek, amelyeket lassan teljesen el­nyel a tenger, másokon pedig az édesvízkészlet kerül veszélybe” - mondtaWilliams. Svédország 2010 és 2012 között évi 800 millió euróval járul hozzá a fejlődő országok támogatására lét­rehozandó klímaalaphoz - közölte Roberta Alenius svéd kormányszó­vivő. Eddig a konferencia alatt Dá­nia tett hasonló felajánlást 160 mil­lió euró értékben, november végén pedig Nagy-Britannia kormánya ígért 900 millió eurót a fejlődő or­szágoknak, hogy azok a következő három évben megkezdhessék a klímaváltozáshoz való alkalmaz­kodás legsürgetőbb feladatainak elvégzését. Az Európai Unió által biztosított teljes támogatás mérté­kéről - az unió soros elnöki tisztét betöltő Svédország kezdeménye­zésére - a tegnap kezdődött kétna­pos brüsszeli EU-csúcson egyeztet­nek a tagországok. Soros György szerint közben annak a véleményének adott han­got, hogy kudarc fenyegeti a kop­penhágai ENSZ klímakonferenciát a fejlődő országok pénzügyi támo­gatása körül kirobbant vita miatt. A magyar származású amerikai üz­letember úgyítélte meg, hogyafej- lett országoknak ajánlott évi 10 milliárd dollárról szóló javaslat „nem kielégítő”, és a tanácskozás harmadik napjára kiéleződött konfliktus miatt „akár az egész kon­ferencia zátonyra futhat“. Soros szerint áthidaló megoldásként szóba jöhet, hogy a Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) forrásainak egy ré­szét a pénzpiaci likviditás biztosítá­sa helyett fordítsák inkább olyan projektek finanszírozására, ame­lyek a megújuló energiaforrások használatát segítik elő a fejlődő or­szágokban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents