Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-10 / 285. szám, csütörtök
8 Vélemény ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 10. www.ujszo.com OLVASÓI LEVÉL A nyelvtörvény és vidéke Egy erdélyi fiútól hallottam, hogy Romániában nincs olyan, hogy a magyar gyerek nem tud románul. A mi gyerekeink szlo- váknyelv-tudásáról ezt nem lehet elmondani. Ez még a kisebb baj. Ha egy erdélyi magyar elé odatartanak egy mikrofont, az gyönyörűen beszél magyarul, helyesen, szabatosan. Nálunksokszor kínos hallgatni a megkérdezetteket. Akárhonnan nézem is, arra a következtetésre jutok, hogy minden szlovákiai magyarnak az az érdeke (nem kötelessége!), hogy a szlovák nyelvet elsajátítsa. Attól még nem leszünk kisebb magyarok. A magyar gyerek tudj on szlovákul válaszolni, érvelni is. Nem az a megoldás, hogy elzárkózunk a szlovák nyelv elsajátításától, hanem az, hogy anyanyelvűnket bátran használjuk. Sajnos, kevesen törekednek arra, hogy helyesen beszéljenek magyarul, hogy ne keverjenek szlovák kifejezéseket beszédükbe. „A magyart is tanulni kell, még a született magyarnak is. Ha nem csiszoljuk, újítjuk folyamatosan, berozsdásodik” - vallotta Kodály Zoltán. Az sem mellékes, hogy a nyelv nem pusztán érintkezési eszköz, hanem azonosságtudat is, a hovatartozás kifejezője. Tiltakozni tudunkpl. anyelvtörvény ellen, pedig mi magunk is hozzájárulunk anyanyelvűnk elsorvasztásához. Lerágott csont a magyar gyereket magyar iskolába téma. Vannak magyar óvodák, iskolák, mégis egyre kevesebben élnek ezzel a lehetőséggel. Itt van továbbá a vezeték-, illetve a keresztnevek írásának kérdése. Szerencsére napjainkban egyre többen adnak a szappanoperák ihlette nevek helyett gyermeküknek hagyományos keresztnevet. Ez jó. Nagyon sokan megtűrik viszont a vezetéknevek írásánál az ún. mekcsenyeket. Miért? Kényelemből, nemtörődömségből. Arra kellene törekedni, hogy az ember vezeték- és utóneve formailag, nyelvtanilag is rendben legyen. Nem csaka ruha teszi az embert. A névissokatelárul, kifejez. „Azt a lelket és nyelvet, melyet rövid időre örökbe kaptunk új szellemmel fényezve, csorbítatlanul át kell adnunk utódainknak. Ez a mi küldetésünk” - írja Kosztolányi Dezső. Kinek fogjuk átadni ezt a nyelvet, amikor három magyar és egy szlovák nagyszülő unokája az esetek többségében szlovák nemzetiségű lesz? Ezen is el lehetne gondolkodni. Többször emlegetjük a Csema- dokban az alapító tagok nevét. Azokét, akik elsőként tudatosították, hogy magyarnak lenni nem csupán származás, de vállalás kérdése is. Arról viszont szemérmesen hallgatunk, hogyan sikerült az utódoknak átvenni apáik szellemi örökségét. Milyen nemzetiségű unokák, dédunokák maradtak az egykori alapítók után?! Gyakran az iskolákon kérjük számon a gyerekek identitás- tudatának hiányosságát. Sajnos, nagyon sok magyar gyerek el sem jut a magyar iskoláig. Többet kellene foglalkozni az újságokban, a rádióban, a tv-ben azokkal, akik magyar iskolából indultak, és sikeresek, eredményeseklettek. Bizonyos dolgokban soha nem lesz azonos a szlovákok és a magyarok (legalábbis a többsége) véleménye. Azt mondja például az egyik asszonytárs: Én szeretem a magyarokat. Az első féljem is magyar volt, a mostani is az. Hogy a magyar gyerek magyar iskolába járjon, ismerje Petőfit vagy a magyar történelmet, arra viszont szerinte semmi szükség. A politikusok felelőssége óriási. Az utóbbi időben viszont mintha ez háttérbe szorulna. Most, amikor a legnagyobb összefogásra lenne szükség, a politika megosztotta a honi magyarságot. Véleményem szerint Csáky Pál személye és vezetése helyes irányba vitte magyarságunk ügyét. Sajnos vannak, akik sértettségből, hiúságból ártanak. Egy fenékkel két lovat még senkinek sem sikerült megülnie. Nem lehet valaki egyszerre jó fiú, a szlovákok kedvenc politikusa és elvhű kisebbségi magyar. Összefogás együttgondolkodás helyett a honi magyarság napjainkban olyan, mint az „oldottkéve”. Mánya Rozália SZEMSZÖG ________________________ Az MKP jobban szól, mint Bugár Béla? Az MKP jobban szól Bugár Bélánál címmmel olvasható az MKP pozsonyi kampányfőnökének választási elemzése egy internetes portálon. „Sommásan talán így jellemezhető leginkább a 2009-es megyei önkormányzati választások eredménye Szlovákiában, legalábbis az MKP és a Most-Híd között magyar jelöltekben mért 40:2 mandátumszám alapján.” Az MKP valószínűleg nem számított ekkora különbségre, a Most-Híd pedig ekkora leégésre. A szerző felteszi a kérdést: az előző választásokhoz képest a 18-cal kevesebb mandátum vereség vagy tisztes helytállás, majd a szlovák pártok eredményéhez viszonyítva megállapítja: „az MKP egyharmados gyengülése reális eredmény, annak minden tanulságával együtt. Csak ahhoz, hogy ezt észrevegyük és belássuk, az kell, hogy összefüggéseiben legyünk képesek és hajlandóak nézni a dolgokat. Főleg, miután a Most-Híd projekt sikeresen megosztotta a magyar választókat”. A kampányfőnök így folytatja: „Néhány konkrét számadat ennek alátámasztására. Az MKP Nyitra megyében az újvári és a lévai járásban maradt hoppon, miközben, ha a karikákat nézzük, Léván hat, Újvárban egyenesen hét képviselőjelöltjük maradt rögtön a vonal alatt, akiknek éppen annyi karika hiányzott a bejutáshoz, amennyit a Most-Híd elvett tőlük.” Következik a többi járás, majd felteszi a kérdést: „nem ez volt-e az elsődleges célja a Most-Híd projektnek, magyarán, megosztani a magyar választókat? Hisz jelöltjei többsége outsiderként megbukott, miközben naivitás volt abban bízniuk, hogy a Béla Bugár - Bugár Béla nevével címkézett billboardok, szórólapok és miegymás automatikusan bejuttatják őket”.,Bugár Béla hiteltelen emberekkel vette magát körül, ezért nem szavazunk rá‘, ez volt az általános vélemény országszerte a magyarlakta vidékeken.” Ez az, amiért szólni merészkedem, az MKP pozsonyi kampány- főnöke konkrét számadat nélkül a Hídra keni a 18-as veszteséget és „általános véleményként” hiteltelen embereknek nevezi a Híd tagjait és jelöltjeit! Nézzük meg közelebbről, mit mondanak a számok! Érsekújvár: az utolsó befutónak 5727 karikája van, a vonal alatti legtöbb MKP-karika 3194, legtöbb Híd-karika 1649, tehát Újvárban MKP+Híd=4843. Ha összeadódtak volna is a karikák, akkor sem lett volna MKP-képvi- selő az újvári járásban. Léva: a nyerő karikák 7652-4507, az MKP karikái 3675-3017, a Híd első három jelöltjének karikái 2096, 2081, 1880. Ajelölt neve alapján az első kettő szlovák, ezért Andruska Csilla karikáit (1880) veszem alapul - elméletileg Léván +5 képviselő lehetett volna. Nem vitás, hogy a Híd jelöltjeit az MKP-ból kiábrándultak és szlovákok karikázták, úgy gondolom, ha nem lett volna a Híd, az MKP jelöltjei akkor sem kaptak volna + 1880 karikát.A Híd-karikák 70%-a már csak +2, 60%-a +1 képvislőhelyet eredményezett volna, és a Híd magyar karikáinak 45%-ával az MKP jelölt már a vonal alatt lett volna. Tehát e két járásban az idézetben említett lehetséges + 13 (6+7) megszerezhető mandátumból esetleg +1 valószínű. A többi járásban már nem ennyire kirívó a kampányfőnök „objektivitása”, ahhoz pedig nem kell szakértelem, hogy a karikák számából következtethessünk, ennél a részvételnél a Híd nélkül sem lett volna +18 MKP-mandá- tum! Nyitra megyében ismét kevesebb a magyar képviselő. Ez minek a következménye? Elsősorban a szlovák nagykoalíció létrejötte, illetve az érsekújvári járás kettéosztása befolyásolta legnagyobb mértékben a magyar képviselők számának csökkenését. De mi okozta a szlovák nagykoalíció létrejöttét?! Ezért a megyei MKP-t terheli a felelősség! 2001-2005-ben a „győztes mindent visz” alapon politizáltak, ahelyett, hogy szlovák koalíciós partnert vagy partnereket szereztek volna hosszútávra. Az MKP rövidlátó politikájának következménye, hogy már csak statiszták leszünk a Nyitra megyei parlamentben, ezt csak úgy tudnánk ellensúlyozni, ha a szlovák választókhoz képest kétszer annyian járulunk urnákhoz. Mi befolyásolta a megyei választások „magyar” eredményét? 1. Kampány: már a tisztújító közgyűlés előtt (2007) kemény Bugár-ellenes kampány Csáky részéről; Bugárék kiválása utáni MKP-Csáky kampány: árulók, vágóhíd; a nyelvtörvény elleni tiltakozás valójában MKP kampánygyűlés volt a DAC-stadi- onban; MKP Hírvivő, felvidék.ma, ha összevetem velük az Új Szót és Paramétert, az MKP mindenképp keményebb, sőt durvább kampányt folytatott; csütörtök este kampánycsendben Csáky élőben a Duna TV-ben, szintén ezen este a felvidék.ma leközöl egy Híd ellenes cikket, végbél, salak, sz.r.... Ezt láttam Nyitráról, itt palkát- háborút nem észleltem. 2. Az MKP-nak stabil választótábora van, míg a Hídnak nincs 3. Míg az MKP stabil választói csakis az MKP jelöltjeit karikázták, addig a Híd jelöltjeire leadott karikák mellett az MKP jelöltjeit is karikázták. A választásoknál közrejátszott a Híd megalakulása és megmérettetése, de a gyengébb szereplésért csakis Bugárékat hibáztatni nem más, mint piszkos propaganda, az MKP felelősségének áthárítása másokra, a szakadást kiváltó belső okok kendőzése! Zoboralján az MKP tisztességtelen kampányt folytatott, amire felhasználták a Zoboralji lakodalmas bemutatóját, az elsőseink ajándékozását, s egy héttel a választások előtt a Csemadok 60-ast ismét a Zoboralji lakodalmassal, melyen a Csemadok helyi szervezetein kívül jelen volt 10 hagyományőrző csoport - az egyik csoport vezetője a Híd jelöltje volt, de csakis MKP-jelölteket propagáltak! A nyitrai járásban magyar párt jelöltjének semmi esélye megyei képviselőhelyet szerezni, s ha ez így van, nem értem a járási Csemadokot, miért csapódott az MKP-hoz, miért nem lehetett az 5 MKP-jelölt mellett a 3 Híd-jelöltet is bemutatni. így lett volna tisztességes, de a csemadokosok egyértelműen az „oszd meg és uralkodj” program kiszolgálóiként mutatkoztak be Zoboraljá- nak! A Hídnak nem volt járási kampánygyűlése és valószínű kevesebb községben szerveztek lakossági fórumot, mégsincs nagy különbség a megszerzett karikák között, kivétel Balkó Róbert, aki elég magasan verte a többi jelöltet, ami nem véletlen, hiszen a tavalyi Kormorán koncertes ajándékosztás, az idei Zoboralji lakodalmas és ajándékosztás kapcsán reflektorfényben volt. MKP: Balkó Róbert - 1540, Ladányi Lajos -1264, Molnár Zoltán - 1094, Varga György - 1051, Kupeček Róbert - 973 Híd: Mészáros Ferenc - 1163, Száraz Vendel -1031, Púchovský László-1017. Habár Ladányi a médiában sokkal több teret kapott, mint a győztes, mégis alulmaradt, a megyei választásokon másodízben, először 2001-ben Finta Rudolf verte meg. 1989 decemberében törölték az alkotmányból a CSKP vezető szerepét, megszűnt az egypárt- rendeszer. 1998 - Mečiarék törvénymódosítása miatt a parlamenti választások előtt egyesül a 3 szlovákiai magyar párt, ill. mozgalom, kényszerből született az MKP, ismét egypártrendszer. Mennyiben különbözött módszereiben a 89 előtti CSKP és a 98 utáni MKP? Zoboralji tapasztalatból mondom, az egypártrendszer csaknem minden átka jelen volt az elmúlt évtized MKP-politikájá- ban. Az „oszd meg és uralkodj” az MKP megalakulása pillanatától jelen van, 2000-ben Nyitrán, Komáromban, Léván és még további járásokban konfliktusok voltak, de csak én hoztam nyilvánosságra a durayista csapat gátlástalan törte- tését. Kértük Bugár Béla segítségét, de nem talált időt a meghallgatásunkra, s mikorra végre megegyeztünk az időpontban, aznap délelőtt gyorsan összeült az Országos Etikai Bizottság és este Bugár Béla hozta a hírt a megszüntetésünkről. De megértem őt, bár nem fogadom el tétlenségét, választani kellett egy falusi szervezet panaszának kivizsgálása és az MKP egyik alelnöke között, az „MKP egysége” érdekében minket ejtett. Balkó Gábor
