Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-10 / 285. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 10. Külföld 9 A következő három évben 160 millió eurót költ a fejlődő országok klímafejlesztésére a konferenciának otthont adó Dánia Adakozó hangulatban a klímaházigazda Koppenhága/ New York. A világon az elsők között Dánia tette le az asztalra ajánlatát a fejlődő országok klímatámogatására: a klímacsúcsnak otthont adó ország 160 millió eurót hajlandó erre áldozni a 2010 és 2012 közötti időszakban - jelentette be tegnap a dán kormány. MT1-HÍREK A dán ajánlat feltétele, hogy létrejöjjön egy klímapénzeket szabályozó nemzetközi egyezmény, amelybe a többi fejlett ország is belép. Adánküliigy közleménye szerint a felajánlással Dánia ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a fejlődő országokban a klímacsúcs után azonnal megkezdődhessenek a szükségesmunkálatok. „A klímaváltozás által legsúlyosabban érintett, legszegényebb országok támogatása nélkül nem képzelhető el megállapodás Koppenhágában” - mondta Ulla Tomas, Dánia fejlesztési együttműködésért felelős minisztere. Ban Ki Mun optimista „Határozott megállapodás születhet Koppenhágában, melynek végrehajtása azonnal megkezdődhet a klímacsúcs után“ -jelentette ki Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a világszervezet New York-i központjában. „Példa nélküli eltöeredményeiket ezért nem volna szabad felhasználni az éghajlat állapotáról szóló tanulmányokban - írta a politikus. Összecsapásra készen Skandináv módra. A klímaváltozás ellen tüntettek nemcsak a konferenciának otthont adó Dániában, hanem a norvégiai Oslóban is. (TASR-felvétel) kéltséget tapasztalni egy megállapodás elérésére a világ minden részéről” - mondta a főtitkár újságíróknak. „Bizakodó vagyok és optimista”- tette hozzá. Ban Ki Mun kifejtette: a klímacsúcs sikeréhez az szükséges, hogy a fejlett országok ambiciózus vállalásokat tegyenek szén-dioxid-ki- bocsátásuk csökkentésére, a fejlődő országok pedig ugyancsak ambiciózus eszközökkel próbálják csökkenteni kibocsátásukat. A főtitkár szerint azt is tartalmaznia kell a Koppenhágában elérendő megállapodásnak, hogy a gazdag országok vállalják: pénzügyi és technológiai támogatást nyújtanak a fejlődőknek, hogy azok csökkenthessék kibocsátásukat és alkalmazkodni tudjanak a felmelegedés következményeihez. „Tudományos fasizmus” A koppenhágai konferencián készül támadást intézni az Obama- kormányzat klímapolitikája és a „tudományos fasizmus” ellen az amerikai republikánusok konzervatívszárnya. James Sensenbrenner kongresszusi képviselő a Fox televízió szerdai tudósítása szerint közölte: személyesen utazik Koppenhágába, és elmondja a világ vezetőinek, hogy a washingtoni törvényhozás semmiféle jogszabályt nem fogad el, amíg a „tudományos fasizmus” véget nem ér. A konzervatív republikánusok közé tartozó képviselő korábban levélben fordult az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) elnökéhez, eljárást követelve valamennyi brit éghajlatkutató ellen, akiknek levelezése a klímakonferencia előtt nyilvánosságra került. A kiszivárgott e-mailek alap- ján világos, hogy a tudósok manipulálják az adatokat, kutatási Házkutatásokkal és megerősített határvédelemmel készülnek a dán biztonsági erők az ENSZ klímakonferencia kapcsán szombatra meghirdetett koppenhágai tömegdemonstrációra, amelyre legkevesebb 30 ezer embert várnak. A dán fővárosban tegnapra virradóra kommandósok tartottak házkutatást egy épületben, amelyben közel 100 fiatal klímavédelmi aktivista, a Climate Justice Action (CJA) nevű hálózat tagjai vertek tábort. A rendőrök fellépése erőszakos volt, és kifejezetten keresték a konfliktust - mondta a CJA szóvivője. A várható összetűzések miatt a dán parlament drasztikusan megszigorította a közrend elleni bűncselekmények büntetési tételeit, a fővárosban pedig egy közraktárban ideiglenes fogdát alakítottak ki. Kirekesztett kínai küldött Nem engedtek be a biztonsági őrök egy kínai minisztert a Koppenhágában zajló klímacsúcsnak helyt adó konferenciaterembe. Bár a miniszter két, belépésre jogosító kitűzőt is felmutatott, hétfő óta már három alkalommal megtagadták tőle a belépést, sőt végül a kitűzőit is elkobozták. Vezető jogvédő szervezetek bírálatainak kereszttüzében az amerikai elnök Ma kap Nobel-békedíjat Obama Izraeli referendumterv Népszavazás a békéről? Jeruzsálem. Előzetes jóváhagyását adta az izraeli parlament tegnap ahhoz az elképzeléshez, hogy a jövőben népszavazásra terjesszenek minden békemegállapodást, amelynek keretében az ország feladná Kelet-Je- ruzsálem vagy a Golán-fennsík feletti ellenőrzését. Az intézkedés - amelyet még két olvasatban jóvá kell hagyni ahhoz, hogy törvényérőre emelkedjen - jelentősen hátráltathat mindenfajta kivonulást a Golán- fennsíkról, amelynek visszaadását szabja Szíria egy Izraellel kötendő békeszerződés előfeltételéül, avagy Kelet-Jeruzsálem- ből, amelyet a palesztinok leendő államuk fővárosává akarnak megtenni. (MTI) 50 százalékos növelés Rendet raknának Afganisztánban Kabul. Az amerikai hadsereg 50 százalékkal akaija növelni az afgán biztonsági erők létszámát 2011 júliusáig, amikor megkezdődik az amerikai csapatok kivonása az ázsiai országból - közölte tegnap egy amerikai tábornok. William Caldwell, aki az afgán rendőrség és hadsereg kiképzéséért felel, Robert Gates amerikai védelmi minisztert Kabulba elkísérő újságíróknak elmondta, a Pentagon 2011 júliusáig 282 ezer főre akaija növelni az afgán biztonsági erők létszámát. Ebből 123 ezer lenne az afgán rendőrség és 159 ezer a hadsereg létszáma. A Pentagon úgy számol, hogy reálisan 250-280 ezer főre tudják majd növelni a létszámot - tette hozzá. (MTI) MT1-JELENTÉS Washington. Barack Obamá- nak többet kellene tennie nemzetközi szinten az emberi jogok előmozdítása érdekében - fogalmazta meg bírálatát két vezető jogvédő szervezet tegnap, egy nappal azelőtt, hogy az amerikai elnök Oslóban átveszi a Nobel- békedíjat. A Human Rights Watch és az Amnesty International úgy látja: Obama pragmatikus stílusú külpolitikájának időnként az az ára, hogy az elnök nem juttatja kellőképpen kifejezésre az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályokat például olyan országok esetében, mint Kína, amely Amerika legnagyobb hitelezője és fontos szerepet játszik a globális pénzügyi válság leküzdésében. Larry Cox, az Amnesty International USA ügyvezetője szerint Obama hamis dilemmát teremt, amikor úgy gondolja, vagy erőteljesen véleményt nyilvánít emberi jogi kérdésekben, vagy pedig pragmatikus politikát folytat, hogy eredményt éljen el más ügyekben. Mindkét jogvédő szervezet nagyra értékelte, hogy Obama gyorsan bejelentette a guantána- mói fogolytábor bezárását és lezárta az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek a terrorgyanús személyekkel szembeni titkos őrizetbe vételi programját. Ugyanakkor kifogásolják, hogy nem lépett fel nemzetközi szinten kellő eréllyel az emberi jogok védelmében. Carroll Bogért, a Human Rights Watch igazgatója szerint hamis az Obama-kormány- nak az a megfontolása, hogy az Egyesült Államok pozícióját gyengíti, ha kiáll az emberi jogok védelmében. Bogért szerint ez félreértés, Obama éppen a hallgatás miatt tűnhet majd hosszú távon gyengének. Hillary Clinton külügyminiszter februárban közölte, az Oba- ma-kormány nyomást fog gyakorolni Kínára az emberi jogok ügyében, de ez nem befolyásolhatja a két ország együttműködését a globális pénzügyi krízis és a klímaváltozás kezelésében. Obamát is bírálatok érték, amikor kínai útja során gondosan kerülte, hogy közvetlen bírálatot fogalmazzon meg Kínával szemben. Lengyelország államfője folyamodott a szovjet beavatkozásért 1981-ben Jaruzelski kért „baráti” segítségnyújtást MTl-HÍR Varsó. Mégiscsak katonai beavatkozást kért a Szovjetuniótól a lengyelországi sztrájkok letörésére 1981-ben Wojciech Jaruzelski, a kommunista Lengyelország utolsó államfője, legalábbis erre utal egy újonnan napvilágra került dokumentum. A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének honlapján közzétett irat annak a beszélgetésnek a gyorsírásos emlékeztetője, amelyet Jaruzelski Viktor Kulikowal, a Varsói Szerződés egyesített erőinek akkori főparancsnokával folytatott 1981. december 9-én, néhány nappal a szükségállapot kihirdetése előtt. A ma 86 éves Jaruzelski mindig is azt állította: éppen azért rendelt el szükségállapotot a Szolidaritás szakszervezet sztrájkmozgalmának letörésére, hogy megelőzzön egy olyan szovjet katonai beavatkozást, amilyennel leverték az 1956-os magyar forradalmat és az 1968-as „prágai tavaszt”. „Ha az egész országra átterjed, akkor önöknek (a Szovjetuniónak) segíteniük kell rajtunk. Egyedül nem birkóznánk meg (ezzel)” - idézi a feljegyzés Jaruzelskinek a gdanski hajógyárban kibontakozott tiltakozásra vonatkozó szavait. Miután szovjet beszélgető partnere erre azt válaszolta, hogy a lengyel csapatoknak segítség nélkül is el kell tudniuk bármi a tüntetőkkel, Jaruzelski az idézet szerint azt mondta, egyes nagyvárosokban nem állnak rendelkezésre katonák. A három nappal később kihirdetett és 1983 júliusáig tartó lengyelországi szükségállapot idején több tucat embert megöltek, százakat bebörtönöztek, körülbelül tízezer embert internáltak és betiltották a Szolidaritás szakszervezetet. A bércsökkentés ellen tiltakozik a cseh közszféra Rendőrtüntetés Prágában KOKES JÁNOS Prága. Több ezer cseh köz- alkalmazott, rendőrök és tűzoltók százai gyűltek össze tegnap Prágában, hogy tiltakozzanak az állami szféra jövőre tervezett négy- százalékos bércsökkentése ellen. Az intézkedést a jövő évi állami költségvetés tervezete tartalmazza. A bércsökkentés a legfelsőbb politikai réteget is érinti. A tüntetők egy része a Kisolda- lon lévő képviselőház elé vonult, hogy a helyszínen próbáljon meg nyomást gyakorolni a honatyákra, míg a többiek a városközpontban lévő Palach térre vonultak, ahol nagygyűlést tartottak. A közalkalmazotti szakszervezetek által megrendezett akcióval párhuzamosan országszerte aláírásgyűjtés is folyik, s eddig 16 ezer aláírás gyűlt össze. A prágai sajtó szerint különösen a rendőrség körében feszült a helyzet. A közalkalmazotti szakszervezetek hajlandónak mutatkoznak elfogadni Bohuslav Sobotka, az ellenzéki szociáldemokrata párt al- elnökének javaslatát, aki a közalkalmazottak bérét nem csökkenné, hanem befagyasztaná a 2009-es szinten. RÖVIDEN Mladics pártján a legtöbb szerb Belgrád. A szerbek kétharmada a háborús bűnökért keresett Ratko Mladics boszniai szerb tábornok pártján áll. Az Ipsos Strategic Puls, az EBESZ belgrádi képviselete és a belgrádi emberi jogi központ vizsgálata során a megkérdezettek 64 százaléka mondta azt, hogy nem kell elfogni és kiadni a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a boszniai szerb haderő egykori főparancsnokát. A kérdésre mindössze 25 százalék válaszolt igennel, és 11 százalék mondta azt, hogy nem tudja, mi a helyes. (MTI) Forgács váltja Draskovicsot Budapest. Forgács Imre, a magyar Önkormányzati Minisztérium önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkára lesz Draskovics Tibor utóda az igazságügyi és rendészeti tárca élén. Szollár Domokos kormányszóvivő elmondta, hogy Forgács 15 éve dolgozik különböző közhivatalokban, jelentős tapasztalatai vannak a közigazgatásban. A hatvanéves, jogász végzettségű szakember 2008-tól dolgozik az önkormányzati minisztériumban és tíz éve tanszékvezető a Károli Gáspár Református Egyetemen. Draskovics Tibor december 2-án jelentette be, hogy távozik posztjáról. (MTI) Hamarosan indul a START Moszkva. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy tegnapi sajtótájékoztatón kijelentette, nem kételkedik abban, hogy hamarosan aláírják a hadászati támadó fegyverek további csökkentéséről és korlátozásáról szóló új START szerződést. Az 1991-ben aláírt START-1. szerződés 2009. december 5-én járt le, s az utóbbi évek súrlódásai után a kapcsolataik „újraindítására” törekvő Moszkva és Washington addigra szerette volna aláírni az új szerződést, de nem sikerült időben rendezni minden ellentétet. (MTI) Martens megint EPP-elnök Bonn. Ismét Wilfried Martens egykori belga miniszterelnököt választották az európai kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt (ÉPP) elnökévé. Az ÉPP Bonnban tegnap kezdődött kongresszusán a küldöttek csaknem egyhangú szavazással döntöttek Martens mellett, akivel szemben ellenjelölt sem indult. Martens 1979 és 1992 között állt a belga kormány élén, 1976-ban egyik alapítója volt a jobbközép pártokat magában foglaló EPP-nek, amelynek 1990 óta megszakítás nélkül az elnöke. (MTI)
