Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-05 / 256. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Lelőtt öt brit katonát London. Öt brit katonát lőtt agyon egy afgán rendőr a déli Hilmend tartományban - közölte a brit védelmi tárca. Ez a legsúlyosabb emberveszteség, amelyet a britek Afganisztánban a hadműveletek eddigi nyolc éve alatt egyazon fegyveres akció során elszenvedtek. Az áldozatok az afgán rendőrség kiképzésével megbízott katonai egység tagjai voltak, és a kiképzés alatt álló rendőrök egyike végzett velük egy helyi rendőrőrsnél. A támadásban több brit katona megsérült, a tettes elmenekült. (MTI) Megoldás a határvitára Stockholm. Szlovénia és Horvátország tegnap Stockholmban aláírta a határvita megoldását célzó megállapodást. A viszály tavaly decemberben akasztotta meg Zágráb EU-csatlakozási tárgyalásait. Borút Pahor szlovén és Jadran- ka Kosor horvát kormányfő azután látta el kézjegyével a megállapodást, hogy a horvát parlament a múlt héten támogatta a megegyezést. A két ország a megállapodás értelmében nemzetközi döntőbíróságra bízza a 18 éve fennálló határvita rendezését. (MTI) Elhúzódó kormányválság Bukarest. Lucian Croitoru kijelölt miniszterelnöknek nem sikerült elfogadtatnia kormányát tegnap a román parlamenttel. Az eredmény várható volt, mivel a Traian Basescu által kormányalakításra kijelölt bankembert eleve nem támogatta a parlamentben 65 százalékos többséget élvező ellenzék, vagyis a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ. Ez utóbbiak továbbra is ragaszkodnak Nagyszeben német ajkú polgármesterének, Klaus Johannisnak a személyéhez. E három párt szerint Basescu nem hagyhatja figyelmen kívül a parlamenti többség akaratát, Croitorunak ezért eleve vissza kellett volna lépnie. Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnök a szavazás után bejelentette: ismételten fel fogja szólítani az államfőt, hogy Johannist bízza meg kormányalakítással. Ba- sescunak most újabb személyt kellene felkérnie kormányalakításra. (MTI) Svéd tábornok az EUMC élén Brüsszel. Hakan Syrén svéd tábornok személyében új vezetője van az Európai Unió Katonai Bizottságának. A tisztséget 2006 óta eddig betöltő Henri Bentegeat francia tábornok tegnap adta át hivatalát utódjának. Az EU Katonai Bizottsága (EUMC) az uniós tagállami kormányokat képviselő tanács legfőbb katonai testületé, a tagállamok vezérkari főnökeiből tevődik össze. (MTI) Százmilliós kampányával harmadszor is New York polgármestere lett a város leggazdagabb polgára, Michael Bloomberg Intő jel a csökkenő népszerűségű Obama és pártja számára ÖSSZEFOGLALÓ New York. Michael Bloomberg harmadszor is New York polgár- mestere lett a keddi választáson. A független jelöltként indult milliomos, aki valószínűleg New York leggazdagabb embere, 13-szor több pénzt költött választási kampányára, mint demokrata párti ellenfele, William Thompson. Az USA-ban kedden kormányzóvá- lasztást is rendeztek Virginia és New Jersey 'államban, mindkét megmérettetést a republikánus jelölt nyerte. A CNN szerint ez intő jel Barack Obama elnök és a Demokrata Párt számára a jövő évi kongresszusi választások előtt. Bloomberg - akinek a vagyonát a Forbes magazin 16 milliárd dollárra taksálja -100 millió dollárt költött újraválasztására, míg ellenfele Az övé volt a legdrágább, saját zsebből fizetett kampány (SITA/AP-felvétel) csak 7 milliót. Ez volt az eddig legdrágább választási kampány, amelyet egy amerikai jelölt saját zsebből finanszírozott. Ennek ellenére Bloomberg a vártnál kisebb, sovány győzelmet aratott, a voksok 96 százalékos feldolgozottsága mellett 50,5 százalékos volt az eredménye, míg Thompson a leadott szavazatok 46,2 százalékát szerezte meg. A demokrata jelölt népszerűbb volt a fekete és a hispán negyedekben. Bloomberget korábban azért támadták, mert a városi tanáccsal felülbíráltatta a két népszavazáson megerősített kétmandátumos tilalmat. Bloomberg korábban azt mondta, azért akar harmadszor is polgármester lenni, mert üzleti tapasztalatával ő képes kivezetni a várost a pénzügyi válságból. Virginában és New Jersey-ben a kormányzóválasztásokon a Republikánus Párt szerezte meg azokat a független szavazatokat, amelyek kulcsszerepet játszottak Obama tavalyi győzelmében. Republikánus elemzők immár az ellenzéki párt feltámadásáról beszélnek. A hagyományosan demokrata érzelmű New Jersey-ben Jón Cor- zine demokrata párti kormányzó, egykori Wall Street-i müliomos bankár szenvedett vereséget a republikánus Chris Christie-től. Virginiában pedig azután tudott nagy arányú győzelmet szerezni a republikánus Bob McDonnell, hogy az egykor a Republikánus Párt biztos bázisának számító szövetségi államban az utóbbi két kormányzóválasztáson a demokrata jelölt nyert, és a tavalyi elnökválasztáson is Barack Obama szerzett többséget. (MTI, ú) Az USA és az EU megkettőzi a klímavédelmi erőfeszítéseket Koppenhága előtt Merkel jött, látott, győzött Megmozdulások a teheráni túszdráma évfordulóján Belelőttek a tüntetőkbe Washington. USA-EU csúcs- találkozót tartottak kedden Washingtonban. Ugyanezen a napon Angela Merkel - az első német kancellárként - a Kongresszus két háza előtt mondott beszédével hatalmas sikert aratott. ÖSSZEFOGLALÓ Amerika és az EU megkettőzi erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a decemberi koppenhágai klímaváltozási csúcson megállapodás születhessen - közölte az amerikai elnök az USA-EU csúcstalálkozó után. Barack Obama a Fehér Házban folytatott megbeszéléseket mások mellett Fredrik Rein- feldttel, a soros EU-elnökséget betöltő Svédország kormányfőjével, Jósé Manuel Barrosóval, az EB elnökével, valamint Javier Solaná- val, az EU közös kül- és biztonság- politikai képviselőjével. Barroso azt mondta, optimistább, mint korábban, Obama megváltoztatta a klímatárgyalások klímáját. Meggyőződése szerint az USA erős vezetésével valóban elérhető a megállapodás a klímaváltozást okozó gázok csökkentéséről a december 7. és 18. közötti dániai csúcstalálkozón. (Korábban még úgy foglalt állást, hogy Koppenhágában nem várható egy kiotói jellegű átfogó, kötelező érvényű klímavédelmi szerződés elfogadása.) Az USA-EU csúcs közös nyilatkozata szerint megegyeztek arról, hogy előmozdítják egy nagyratörő, átfogó nemzetközi klímaváltozási szerződés elfogadását Koppenhágában. Az a közös törekvés, hogy egy alacsonyabb szénfelhasználású növekedési pályára álljon a világ, a káros gázok kibocsátása 2050-ig 50 százalékkal csökkenjen. Együttműködnek jelentős pénzügyi források” előteremtése érdekében, hogy a fejlődő országok is támogassák a klímavédelmi törekvéseket. A klímavédelmi erőfeszítések egyik akadályát a washingtoni kongresszus jelenti. A szenátus demokrata tagjai annak ellenére napirendre vették az amerikai szén-dio- xid-kibocsátás visszafogásának kérdését, hogy a republikánusok bojkottálják a vitát, mert el akarják halasztani az erről szóló törvény meghozatalát. A demokrata javaslat szerint az USA 2020-ig 20 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. A német kancellár asszony is a globális felmelegedés ellen sürgetett közös nemzetközi fellépést szenvedélyes hangú beszédében az amerikai kongresszusban. Szerinte nincs vesztegetnivaló idő, a decemberi koppenhágai csúcstalálkozón meg kellene kötni a vonatkozó nemzetközi egyezményt. Globális egyetértésre van szükség arról a célról, hogy a fölmelegedés ne haladja meg a 2 Celsius fokot. Hozzátette: a két nagy környezetszennyező, Kína és India támogatása nélkül nincs sikeres megállapodás. A kancellár - akinek német nyelvű beszédét többszöri, tartós tapssal fogadták a Capitoliumban - leszögezte: Németország az Egyesült Államok erős és megbízható szövetségese marad. Irán vonatkozásában elfogadhatatlannak nevezte, hogy atomfegyver jusson Teherán, különösen egy olyan iráni elnökkezébe, aki tagadja a holokausztot, Izraelt fenyegeti, és tagadja annak jogát a létezéshez. Szerinte erről sem ma, sem a jövőben nem lehet tárgyalni, zéró toleranciát kell mutatni azzal kapcsolatban, hogy tömegpusztító fegyver birtokába juthat Irán, fenyegetve másokbiztonságát. Irán tudja, hol húzzuk meg a vonalat - tette hozzá. Külön tapsot kapott, amikor Irán nukleáris törekvései kapcsán kijelentette: Izrael biztonsága soha nem lehet alku tárgya. Beszédében kitért Németország felelősségére a holokausztban, s beszélt arról a pusztításról és rombolásról, amelyet Németország a II. világháborúban Európára és a világra szabadított. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Megzavarta az iráni ellenzék tegnap a teheráni amerikai nagykövetség elfoglalásának30. évfordulóján tartott hivatalos nagygyűlést. A rendőrség összecsapott a tüntetőkkel, sőt a Mowjcamp reformista weboldal szerint belelőtt a tiltakozókba, többen megsérültek. Az USA egykori nagykövetsége előtt megtartott több ezres hivatalos nagygyűléstől nem messze az ellenzőid tüntetők azt skandálták, hogy Halál a diktátorra!, nyilvánvalóan Mahmúd Ahmadinezsád elnökre utalva. A rendőrség és a rettegett Baszidzs milícia szétverte a tömeget. A Haft-e Tirre vezető sugárúton egy ellenzéki és egy kormánypárti csoport nézett farkasszemet egymással. Utóbbiak azt kiabálták: Halál Amerikára!, amire az ellenzékiek Halál Oroszországra! skandálással válaszoltak. így tiltakoztak a nyári elnökválasztás eredményének moszkvai elismerése ellen. A rendőrség még kedden megfenyegette az Áhmadinezsád-ellenes tüntetőket, hogy széles körű támadást indít ellenük, ha megzavarják a kormány évfordulós megemlékezéseit. Mir Hoszein Muszavi és Mehdi Karubi volt elnökjelöltek, a reformista ellenzék vezetői ennek ellenére tüntetésre biztatták híveiket. 1979-ben, az iráni iszlám forradalom évében szélsőséges egyetemisták november 4-én megszállták az amerikai nagykövetséget, és túszul ejtettek 52 amerikai állampolgárt. A túszválság 444 napig tartott, s a két ország diplomáciai kapcsolatának megszakadásához vezetett. A követségfoglalás napján Iránban minden évben kormánypárti demonstrációt tartanak a volt amerikai képviselet épületeelőtt. (MTI, ú) Teheránnak döntenie kellene Washington. Teheránnak el kell döntenie végre, hogy a múltra koncentrál, vagy több lehetőséget, jómódot és igazságosságot biztosít az iráni népnek - írta Barack Obama amerikai elnök a teheráni túszdráma 30. évfordulója alkalmából kiadott közleményében. „Többször kinyilvánítottam már, hogy Amerika túl akar lépni ezen az időszakon, és a kölcsönös érdekeken, illetve tiszteleten alapuló viszonyt akar kialakítani Iránnal. Harminc éven át azt hallottuk, mit ellenez az iráni kormány. A kérdés most az, milyen jövő mellett áll ki.” Obama megemlékezett azokról a 30 éve Teheránban túszul ejtett bátor amerikaiakról, akiknek az USA „hálával tartozik rendkívüli szolgálatukért és áldozathozatalukért”, (mti) Fegyvercsempész hajót kaptak el az izraeliek Irán és Szíria is benne van MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Az izraeli haditengerészet tegnap hajnalban elfogott egy fegyvereket szállító hajót az ország partjaitól mintegy 150 küomé- terre, nemzetközi vizeken - közölte egy izraeli katonai szóvivő. Izrael fő tévé- és rádióadói, híroldalai azt jelentették, hogy a hajó Iránból Szíriába tartott. Matan Vil- nai védelmi miniszterhelyettes a katonai rádióban azt mondta, katyu- sák (sorozatvetőbe való rakéták) voltak a fedélzeten. Kétségét hangoztatta azt illetően, tudta-e a hajó legénysége, hogy fegyvereket és lőszert szállítanak. Igennel válaszolt viszont arra a kérdésre, hogy a szállítmány címzettje a Hezbollah libanoni síitaszervezetvolt-e. Más védelmi források szerint a fegyverek között harckocsi-elhárító rakéták és egyéb olyan, a kézifegyvereknél komolyabb eszközök is voltak, amelyeket az Irán és Szíria támogatását élvező Hezbollahnak szántak. Az izraeli hadsereg 2006- ban háborút vívott a Hezbollahhal. A katonai rádió szerint megvizsgálják, hogy a segélyhajónak álcázott járművön „van-e olyan fejlett katonai eszköz, amelyet eddig nem használtak a térségben, s amely zavarhatná az izraeli hadsereg szabad mozgását”. Ahírek szerint a hajó kapitánya lengyel állampolgár, a legénység nem tanúsított ellenállást. Benjámin Netanjahu kormányfő külön közleményben szögezte le: a lefoglalt fegyverekkel csapást lehetettvolna mérni izraeli városokra. Azt sem közölték, miről tárgyaltak az amerikaiak Thein Szein kormányfővel Korlátozott nyilvánosság Rangun. Kisebb szenzációnak számít, hogy a Nobel-békedíjas Aung Szán Szú Kji, a mianmari ellenzék 64 éves, házi őrizetben tartott vezetője nyilvánosan mutatkozhatott tegnap egy magas rangú amerikai diplomatával. Kurt Campbell külügyi államtitkár-helyettes a katonai junta vezetőivel is találkozott. Ä látogatás része Washington új politikájának, több mint egy évtizede nem járt ilyen magas rangú delegáció a volt Burmában. Szú Kji és Campbell egy ranguni szállodában jelent meg a nyilvánosság előtt, de nem nyilatkoztak. „Rangun dámája” néhány pillanatig pózolt is külföldiriporterekelőttazlnya Lake hotelben. (MTI) Sztí Kji asszony és Kurt Campbell (SITA/AP-felvétel)
