Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)

2009-11-05 / 256. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 5. Kultúra 9 Szilágyi Lenke: Valahol No 10. Pozsonyban állít ki a Fotóhónap kapcsán a kortárs magyar fotóművészet meghatározó alakja, Szilágyi Lenke Bizarr idill, puszta művészet „Kétségtelen, hogy a fotó valóságban létező dolgokat ábrázol. Én csak kívülálló­ként vagyok jelen, nincs ideálom, a látható felszínt örökítem meg csak úgy pusztán, valahol, valaki­ket. Felhőtlen képek fel­hőkkel. Amik néha sötétek, hóviharokat is küldenek” - nyilatkozta valahol Szilá­gyi Lenke, a kortárs ma­gyar fotóművészet egyik legnagyobbja. JUHÁSZ KATALIN Kosztolányi Dezső pedig a kö­vetkezőket írja Szeptemberi áhi­tat című versében: Miféle ország, mondd e gyermek ország, / Miféle régen elsüllyedt valóság? / Jaj, minden szép, még a csúnya is .. A november 6-án (péntek), a Magyar Köztársaság pozsonyi Kulturális Intézetében nyiló kiállí­tás címe Puszta idill. Az idill szó a görög eidyllion-ból származik, és kis képet, képecskét jelent. Theo- kritosz tíz pásztoréletről szóló költeménye vezette be irodalmi műfajként a kifejezést. Az idill egyik meghatározása szerint az eszményit ábrázolja valóságként, ez azonban nem jelenti azt, hogy erőltetetten szépít. Az eidyllionok ilyen értelemben ismerhetőek fel Szilágyi Lenke fotóin. Ez a komo­lyan vett képi játék(osság) távol áll attól, hogy eszményítse a fotó­kon megjelenített tájat, embere­ket, tárgyakat, mégis olyan pilla­natokat kap el, amelyek megren- dítően idéznek fel valami egészen távolinak tűnő összhangot. Tudjuk, hogy a fénykép nem maga a látás. Ha egy pillanatfelvé­telt találónak érzünk, elkezd működni bennünk valami, ami közös a fénykép készítőjével. Rá­érzőnk arra, amit eddig talán nem vettünk észre, vagy már elfelejtet­tünk. Szilágyi Lenke puszta idilljei pontosan mutatják meg ezeket az elfelejtett érzéseket. Ahogyan az emberek együtt lélegeznek a táj­jal, ahogyan minden és mindenki a helyén van, a neonfényben tün­döklő fűcsomótól kezdve a vasút menti rideg betonfalon üldögélő fiún és a gyepen kucorgó kutyá­kon, az esti fénybe burkolt fákon át a réten könyöklő emberekig. Az életet önmagában elfogadó, har­monikus egészként felmutató igyekezet sugárzik ezekről a ké­pekről. Nincs disszonancia, nincs panasz, nincsenek erőltetett böl­csességek: az életet élni kell, úgy, ahogy lehet. Ezek a fotók nem ironizálnak, hanem komolyan ve­szik a világot. Susan Sontag írja valahol, hogy a modern látásmód fragmentu­mokból áll, a valóság határtalan, a tudás végtelen. Ebből következik, hogy minden határt, minden egy­ségesítő elméletet félrevezetőnek, demagógnak, a legjobb esetben is csak eseüegesnek, és majdnem mindig hamisnak gondol. Szüágyi Lenke számos alka­lommal elmondta: ő szép képe­kért dolgozik. Vagyis nem egy ideológia mentén, ahol a kép a ki­fejezés eszköze, hanem maga a cél. Ő az az alkotó, aki a fotót nem tervezi, nem érvként használja. A Puszta idill című tárlat anyaga sokféle képből áll össze. Némelyik kompozíció annyira festmény­szerű, hogy inkább a konstrukti­vista városi tájképből, az akvareli technikája nyújtotta fátyolos fol­tokból és a lírai absztrakció szín­harmónia-igényéből vezethető le, mintsem bármiféle objektív tény­ből. A művész azt örökíti képpé, ami a fotón szereplő emberek va­lósága, miközben ezek az embe­rek ezt a valóságot meg sem élik, szinte tudomást sem vesznek megszokott környezetükről, ter­mészetes közegükről. Számukra természetes például, hogy éjsza­ka, esőben várakoznak csatlako­zásra a vonatállomáson, vagy olyan helyen strandolnak, ahol egyébként kőolaj-kitermelés fo­lyik. A „zöldmezős” képeken vég­képp elkopnak az ipari társada­lom nyomai, itt lakozik a valódi Puszta idill. A tájhoz kötődő em­berek természetközelsége azért is megkapó, mert mintha nem ven­nének tudomást mindarról, ami körülveszi őket. Szilágyi Lenke képei epikai mi­nőséggel bírnak. Méghozzá oly módon, hogy tálcán felkínált tör­ténetek helyett a nézőt kényszerí­tik arra, hogy történetet találjon ki az egyes fotók mellé, mögé, fölé vagy alá. Lehetőleg szép történe­tet. Mert bármennyire hétköznapi is maga a téma, a fotós műidig úgy helyezkedik, hogy valami csendes szépséget is csempésszen a képre, a kompozícióval, a színekkel vagy a fényhatásokkal. De talán nem is feltétlenül a szépet keresi. Az ilyen emberekre mondják, hogy megrögzött realisták, még akkor is, ha Szilágyi Lenkénél a fotó nem egyenlő a valóság puszta doku­mentálásával. Sokkal több annál. A Puszta idill című kiállítás 15 órakor nyílik a Magyar Köztársa­ság Kulturális Intézetében (Pali­sády 54.), és a hónap végéig te­kinthető meg. RÖVIDEN Az élő, alakuló irodalomról lpolybalog. A kortárs magyar irodalom sokszínű értékeinek meg­jelenítése a szélesebb olvasóközönség számára olyan párbeszédet indíthat el, amelyből jó esetben mind az alkotó, mind a befogadó profitálhat. Éppen ezért kerül sor 2009. november 7-én, szombaton 16.30-kor Ipolybalogon a Szépírók Társasága A könyv utóélete programjának keretén belül beszélgetésre a kortárs magyar iroda­lomról. A beszélgetés résztvevői - Kukorelly Endre, Garaczi László, Szerbhorváth György, Juhász R. József, Hajtman Béla, valamint moderátora, Németh Zoltán - az élő, alakulásban lévő irodalom témakörét járják körül, majd pedig az írók saját műveikből olvasnak fel. Ezt követően pedig nemzetközi „sporttörténeti” eseményre ke­rül sor az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskola tornatermében: a Szlovákiai Magyar írók Társaságának asztalitenisz-csapata látja vendégül a Szépírók Társaságának asztalitenisz-csapatát. Várható összeállítások: SZMÍT: Németh Zoltán, Sánta Szilárd, Hajtman Bé­la, Juhász R. József. Szépírók Társasága: Szerbhorváth György, Papp Z. Attila, Kukorelly Endre, Garaczi László, (ú) Mesés Vámbéry-est a Budapestben Dunaszerdahely. A Szlovák népmesék című kötet bemutatójára invitálja az érdeklődőket ma 18 órára a Budapest Kávéházba a Vám - béry Polgári Társulás és a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó. A Vércse Miklós fordításában, Rácz Noémi ülusztrációival megjelent, tetsze­tős kiállítású kötet a magyar nyelven megjelent szlovák népmesék egyik leggazdagabb gyűjteménye. A könyvet Tóth László költő mu­tatja be. Közreműködnek az ekecsi speciális alapiskola diákjai, (ú) Kiállítás: Magyarország 1988-1989 Pozsony. A pozsonyi Fotóhónap keretében Nagy Piroska foto­gráfiáiból nyílik kiállítás Magyarország 1988-1989 címmel a Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeu­ma székházában (Žižkova 18.) holnap 16 órai kezdettel. A kiállítás kurátora Hushegyi Gábor és Václav Macek. A megnyitón jelen lesz az alkotó is. (ú) Tudományos irodalmi konferencia Ipolyszalka. A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT), va­lamint Ipolyszalka Önkormányzata szervezésében tartják meg a II. Tudományos és Ismeretterjesztő Irodalmi Konferenciát holnap 10 órai kezdettel az Ipolyszalkai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolá­ban. A konferenciát Liszka József etnológus, az SZMÍT Tudományos és Ismeretterjesztő Irodalom Szekció elnökségének tagja vezeti. A konferencia a következő témákkal foglalkozik: Helytörténet és tör­ténetírás az első Csehszlovák Köztársaságban (előadó: Filep Tamás Gusztáv irodalomtörténész); Helytörténet és történetírás 1945-től napjainkig (előadó: Simon Attila történész); Gömörológia 1945 után - (előadó? B. Kovács István helytörténész); A délnyugat-szlo­vákiai magyar régió történetkutatásának jövője (előadó: Roncsol László József Attila-díjas költő, helytörténész); Turczel Lajos ha­gyatéka a Bibliotheca Hungaricában (előadó: Momko Miloš levéltá­ros). AkonferenciánaTurczelLajos-díjatisátadják. (ú) Megvannak az Oscar műsorvezetői Los Angeles. Steve Martin és Alec Baldwin kapta az Oscart - nem a szobrot, hanem az Amerikai Filmakadémia gálájának műsorvezetői tisztét. A hollywoodi díjátadó minap kijelölt producerei, Bill Mecha­nic és Adam Shankman a döntés nyomán „tökéletes párosnak” minő­sítették a show új házigazdáit. Steve Martin tapasztalt házigazda: 2001-ben és 2003-ban ő vezette az Oscar-gálát, Alec Baldwin pedig Shankman szerint kellőképpen „szenvedélyes”, (mti) Ma este MTV Europe Music Awards Berlinben a U2 ingyenes koncertjével - a magyar The Kolin a várakozással ellentétben nem jutott be az első ötbe Amerikai uralom az európai zenepiacon PUHA JÓZSEF A zenei díjkiosztók egyik nem titkolt célja, hogy a középpontba repítse a díjazottakat, a lemezvá­sárlók figyelmébe ajánlva őket, sőt a fellépőket, és szegről-végről már a jelölteket is. Ebből a szempont­ból kontinensünk vezető díjátadó gáláját, az MTV Europe Music Awardsot a legjobb időpontban, novemberben, a karácsonyi zene­piac elején tartják. Köztudott, hogy az év utolsó két hónapjában jelentősen megnő a hanghordozók iránti kereslet. Egyre nagyobb szükség van az ilyen és hasonló rendezvényekre. Az idei forgalom több mint tízszázalékos vissza­esést mutat 2008 hasonló idősza­kához képest. Az MTV Europe Music Awards javarészt a közönség szavazataira épül - a 13 kategória közül tizen­kettőben a közönség szavazatai alapján hirdetnek győztest. (A leg­jobb videoklipet zsűri választja ki.) A jelöltek listáját szeptember 21-én hozták nyilvánosságra, no­vember 1-ig lehetett szavazni. Az elmúlt hónapokban Európa legna­gyobb sztárjai tengerentúliak vol­tak, így nem meglepő, hogy a listán is ők dominálnak. A legtöbb jelö­lést, ötöt a New York-i Lady GaGa és a Tennessee államból származó együttes, a Kings of Leon gyűjtötte be. Az ötből három kategóriában - köztük a legjobb dalért folyó harc­ban - egymás ellenfelei. Utánuk a texasi Beyoncé következik négy nominációval. A Missouri állam­ban született Eminem és a kalifor­niai Green Day 3-3 jelölést kapott. Kedden az is eldőlt, hogy a 23 európai előadó és zenekar, a regi­onális győztesek közül mely öt kapta a legtöbb szavazatot, és in­dulhat a Legjobb európai előadó címért. A favorizált magyar The Kolin nem jutott be az élcsoportba. Főleg a Scissor Sisters által kitapo­sott zenei úton haladó trió a hazai fordulóban négy másik együttes, az Eselin Syndo, a The Idoru, a The Moog és a Žagar felett diadalmas­kodott - itt is a közönség döntött. Az európai ötös mezőnybe az orosz Dima Bilan (a tavalyi Euro­víziós Dalfesztivál győztese), a lengyel Doda, a finn Deep Insight zenekar, az olasz Lost együttes és a török maNga formáció került be. Ma este kiderül, ki kapta a legtöbb szavazatot. A 16. alkalommal sorra kerülő rendezvényt Berlinben tartják - az első ünnepségnek is a német fővá­ros adott otthont 1994-ben. A há­ziasszonya - immár másodízben - 2008 felfedezettje, a kaliforniai Katy Perry lesz. O az első, aki két egymást követő gálát vezethet. Eddig csak az ír Boyzone frontem­bere, Ronan Keating duplázott, 1997-ben és 1999-ben volt a házi­gazda. A gálán fellép Leona Lewis, Shakira, Jay-Z, a Foo Fighters, a Green Day és a Tokio Hotel. A leg­nagyobb érdeklődés azonban a U2 show-ját előzi meg. Az ír zenekar az ünnepség keretében a berlini fal le­omlásának 20. évfordulója alkal­mából ingyenes koncertet ad a Brandenburgi kapunál - csak azok vehetnek részt rajta, akik sikeresen regisztráltak rá az interneten. Egy másik nagyágyú, Robbie Williams viszont lemondta tervezett berlini fellépését, a döntést a vüágválság- gal indokolta... A napokban új stú- diólemezzel jelentkező énekest a Legjobb férfielőadó kategóriában díjra is jelölték, bár ezúttal kicsi a valószínűsége a győzelmének. A The Kolin Magyarországon győzött, az európai élcsoportba már nem került be (Képarchívum)-any ■=SiSS-­„ BERLIN W a Best European Act!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents