Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)

2009-11-28 / 275. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 28. www.ujszo.com Kevesebben voksolnának a Smerre és az SDKÚ-ra Mindkét magyar párt jól áll ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kisebb politikai pár­tok gyengítik a Smer és az SDKÚ preferenciáit, a Poliš Slovakia köz­vélemény-kutató ügynökség no­vemberi felmérése szerint mindkét mozgalom kevesebb szavazatot szerezne a parlamenti választáso­kon, mint egy hónappal korábban. Bár a Smer támogatottsága az ok­tóberi adatokhoz képest 1,5 száza­lékponttal csökkent, 40,6%-kal továbbra is az első helyen áll. Ha­sonló eredményt könyvelhet el az SDKÚ is, amelynek 1,9 százalék- pontos visszaesés után 14,7%-os támogatottságot mértek. A KDH támogatottsága 12,5%-ra növe­kedett. A parlamentbe november­ben mindkét magyar párt, az MKP és a Híd is bekerülne, az újnak számító jobboldali SaS pedig a par­lamenti küszöb határán mozog. Az eredményeket kis mérték­ben befolyásolhatja, hogy a Polis a felmérést nem a terepet járó ügy­Pártpreferenciák 1 8009 J Párt november október Smer-SD 40,6 42,1 SDKÚ-DS 14,7 16,6 KDH 12,5 10,8 SNS 6 6 MKP 5,8 4,1 Híd 5,3 5,3 HZDS-ĽS 4,9 4,1 SaS 4,8 3,7 HZD 1,3 2 ; Szabad Fórum 1,2 1,5 KSS 0,9 1,6 Egyéb pártok 2 2,2 Az adatok százalékban értendők. (Forrás: Polis Slovakia) nökei útján, hanem telefonon vé­gezte, de szakemberek szerint a telefonos ellátottságnak köszön­hetően ez nem befolyásolja jelen­tősen a felmérés eredményét, (s) RÖVIDEN Rossz az Interblue-val kötött szerződés Pozsony. A környezetvédelmi minisztérium részben elismerte, hogy hibázott a széndioxid-kvóta eladásakor, ezt tartalmazza ugyan­is a parlament számára készült jelentés. „Megállapítható, hogy a fe­lesleges légszennyezési kvóták eladásáról szóló szerződés a követke­ző évekre nézve nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat az állam számára, a szerződés nem kiegyensúlyozott, egyoldalúan a vásárló fél számára előnyös” - áll a jelentésben. Arra sem ad megfelelő garan­ciát, hogy a vásárló fél a jövőben kifizeti a vételárat. A jelentés ugyan­akkor azt állítja, hogy az Interblue Group adta a legjobb árajánlatot. Összesen hat vásárló - két szlovák és 4 külföldi- érdeklődött, (s, ú) Folytatódik az állami pénzszórás Pozsony. Az állami pazarlás a harmadik negyedévben elérte a 40 millió eurót (1,2 müliárd Sk), a korrupciógyanús állami ügyletek ér­téke pedig 36 millió eurót (1,1 milliárd Sk) tesz ki - derül ki az INESS gazdaságkutató intézet elemzéséből. A válság sem kényszerítette rá az államigazgatást arra, hogy visszafogja az adófizetők pénzének az elherdálását - nyilatkozta Richard Ďurana, az INESS igazgatója. A pénzszórás és a korrupció mértékét szerinte mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy az építésügyi tárca faliújságtendere felkerült az uniós országok 50 legnagyobb pénzszóró akciójának a listájára. (SITA) Malina-ügy: petíciót adtak át a főügyészségnek Tiltakoztak a jelentés ellen VRABEC AAÁR1A Pozsony. Százegy íven 1468 alá­írást adtak le tegnap a főügyészsé­gen a Maiina Hedvig ügyben írt Labaš-jelentés ellen. Az aláírás- gyűjtést november 3-án a M. R. Štefánik Konzervatív Intézet kez­deményezte. A petíció aláírói azt kérik, hogy a főügyészség vizsgálja ki, nem sértett-e törvényt az orvosi kar dékánja a szakértői jelentés ki­dolgozásakor és ellenőrizze, mi­lyen módon vettek részt a munká­ban a konzultánsként feltüntettek orvosok - többen ugyanis elhatáro­lódtak a jelentéstől. Három hét alatt közel 1500-an támogatták a kezdeményezést, az aláírásgyűjtés folytatódik. „Sokkal kevesebb, csak pár száz aláírásra számítottunk, mert Maiina Hedvig ügye nem érin­ti személyesen az embereket, csak azokat foglalkoztatja, akiknek fon­tos, milyen társadalomban élnek. Meglepődtünk, mennyien fejezték ki az aláírásukkal: igazságos és tör­vényes vizsgálatot szeretnének. Épp ezért, aztkéijükafóügyészség- tól, hogy az orvosi kar dékánjának jelentését, amellyel kapcsolatban jogi és szakmai szempontból is annyi kétely merült fel, egyáltalán ne vegyék figyelembe” - mondta lapunknak Ondrej Dostál, a petíci- ós bizottság elnöke. A főügyészség köteles a petíció­val foglalkozni és harminc napon belül választ adni. „Hallatlan ez az időhúzás, ami ebben az ügyben fo­lyik, a petícióval ennek is gátat akartunk szabni. Mondják ki végre, ki dolgozott valóban azon a jelenté­sen, vállalják-e a tartalmát azok az orvosok, akiknek a neve szerepel benne. Ha nem, akkor hamisításról van szó, amiért felelnie kell a szerzőnek” - véli Peter Zajac iroda­lomtudós, aki Egon Gál filozófussal és Martin Mojžiš fizikussal együtt ugyancsak tagja a petíciós bizott­ságnak. A főügyészségen nem kí­vántak reagálni az ívek kézbesíté­sére sem. Törvényességi kifogásaik valószínűleg nincsenek Peter Labaš jelentése ellen, mert két hete csak annak kiegészítését kérték a szer­zőtől. Konkrétan csupán a dátumo­kat és néhány orvosi látleletet hiá­nyoltak, és határidőt sem adtak ezek pótlására. Peter Labaš kérdé­sünkre azt mondta, még dolgozik a jelentésen, de hogy pontosan mivel egészíti azt ki, nem akarta elárulni. „Akik aláírásokat gyűjtenek elle­nem, politikai ügyet csináltak egy szakmai kérdésből és ebből szeret­nék kimaradni” - kérte a dékán. Szlovákiai Magyarok Kerekasztala: nagyon rossz a hazai helyzet a kisebbségi nyelvhasználati jogok terén Formálissá szürkült a nemzetiségi tanács működése ÚJ SZÓ-IN F0RAAÁC1Ó Dunaszerdahely. A városháza nagytermében tartotta tegnap má­sodik tanácskozását a hazai civil szervezetek, kulturális és társa­dalmi intézmények, valamint egy­házak és közületek egyeztető fó­ruma, a Szlovákiai Magyarok Ke­rékasztala. Hájos Zoltán, Duna­szerdahely polgármestere hangsú­lyozta, mennyire fontosnak tartja, hogy a megjelent szervezetek kép­viselői „politikai befolyásoltságtól mentesen keresik a megoldásokat” a szlovákiai magyarságot érintő problémákra. Ezt követően Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke értékelte a Szlovák Kormány Nemzetiségi Tanácsának műkö­dését. Mint elmondta, ez inkább formálisnak, semmint hatékony­nak nevezhető, hiszen a kisebbsé­gek képviselőinek álláspontját a döntéshozatalok során alig veszi figyelembe. Példaként a nyelvtör­vény kapcsán kidolgozott, tizen­négy oldalt kitevő észrevételeket hozta fel, melyek nem kerültek magasabb fórum elé. Rámutatott a magyar nyelvű pedagógus-to­vábbképzés, illetve módszertani intézet létrehozásának fontossá­gára, valamint arra is, hogy időszerűvé vált egy olyan, állami­lag finanszírozott fordítóiroda lét­rehozása, mely a törvényeket, rendeleteket ültetné át a kisebbsé­gek nyelvére. „A magyar kisebbség képviselőinek komolyan fontolóra kell venniük, hogy tiltakozásképp kivonulnak a tanácsból” - tette hozzá Hrubík. „Az MKP politikai védőszárnya nem elég, létre kellene hozni egy jogvédelmi hálózatot a magyar aj­kú polgárok számára” - jelentette ki Petőcz Kálmán a Idsebbségi nyelvhasználati törvény érvénye­sítéséről tartott előadásában. A Fórum Intézet szakértője szerint „alapvető kérdések nincsenek tisztázva” - például a szlovák tör­vények nem határozzák meg a ki­sebbség fogalmát, az Alkotmány pedig államalkotó többségre és ki­sebbségre osztja az ország lakosa­it, holott államalkotó közösségek­ről van szó. Rámutatott arra is, hogy a dél-szlovákiai magyarok nem élnek meglévő kisebbségi nyelvhasználati jogaikkal sem. „Ebből a szempontból Erdélyben, sőt a Balkánon is sokkal jobb a helyzet, mint nálunk” - mondta. A tanácskozás további részében a hazai magyar média közszolgálati szerepéről, valamint a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának az ál­lamnyelvtörvény kapcsán kifejtett tevékenységéről és szervezési kér­désekről esett szó. (la) Szabó Vilmos külügyi államtitkár: a szlovák fél valós egyeztetést ígér a nyelvtörvény végrehajtó rendeletéről Még tart a nyelvtörvény csiszolása Pozsony/Budapest. A magyar fél egyelőre optimista a szlo­vák államnyelvtörvény vég­rehajtó rendeletével kapcso­latban, a szlovák partnere ugyanis érdemi egyeztetést ígért ez ügyben. A dokumen­tumot már karácsony előtt el­fogadhatja a kabinet, a terve­zetét akár már jövő héten nyilvánosságra hozhatja. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „ígéretet kaptam, hogy a kisebb­ségi vegyes bizottság ülésén érde­mi egyeztetésre adnak lehetőséget a végrehajtásról szóló rendeletről, és ebbe bekapcsolódhat a szlováki­ai magyar kisebbség is” - mondta pozsonyi tárgyalásai után Szabó Vilmos magyar külügyi államtit­kár, aki tárgyalt Juraj Horváthtal (Smer), a parlament külügyi bi­zottságának elnökével, és Olga Al- gayerová (HZDS) külügyi államtit­kárral. A szlovák fél arról tájékoz­tatta a magyar államtitkárt, hogy december közepéig megtörténhet az ígért egyeztetés. „Ez azt is je­lentheti, hogy a végrehajtásról szó­ló rendeletet még ebben az évben elfogadhatja a szlovák kormán/’ - mondta Szabó. A rendelkezés első változata már elkészült, a szlovák fél azonban ezt csak az EBESZ szakértőinek adta át, az egyezte­tésben ugyanis részt vesz Knut Vol- lebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa is. A kisebbségi vegyes bi­zottság már két alkalommal tár­gyalt a nyelvtörvény alkalmazásá­ról, de a végrehajtásról rendelkező dokumentum tervezetét a tagok még nem látták. A kulturális mi­nisztérium ígérete alapján a Szlo­vákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) is hozzászólhat majd a tervezethez, Petőcz Kálmán szóvi­vő szerint azonban ezt még ők sem kapták meg. Szabó Vilmos a szécsényi kor­mányfői találkozó zárónyilatkoza­tára hivatkozva bízik benne, hogy a szlovák kabinet nem fogad el olyan dokumentumot, mellyel a másik fél nem ért egyet. „Ha ez nem követ­kezne be, akkor a szlovák fél meg­sértené a szlovák miniszterelnök által is aláírt és elfogadott szécsényi nyilatkozatot” - mondta Szabó. Lapunk információi szerint a do­kumentumot tárcaközi egyeztetés­re bocsátja a kulturális tárca, ha ez így lesz, és a kabinet még karácsony előtt szeretné elfogadni, akkor jövő héten megjelenhet az interneten. A tárcaközi egyeztetésben részt ve­het bárki, ha összegyűjti a szüksé­ges 500 aláírást. A szlovák nyelvtörvénnyel fog­lalkozott tegnapi, budapesti láto­gatásán Jerzy Buzek, az Európai Parlament lengyel elnöke is, aki szerint a szlovák kormányzat nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a jövőben megváltoztassák a nyelv­törvény szövegét. A Fico-kormány képviselőinek eddigi nyilatkozatai azonban ennek ellenkezőjére utal­nak, eddig minden megszólaló ki­zártnak nevezte a törvény módosí­tását. Az EP elnöke szerint a nyelv­törvény módosítása miatt kialakult helyzet sikeres megoldásának há­rom feltétele van: egyrészt, legyen állandó párbeszéd a szlovák kor­mány és a magyar kisebbség között, kapjanak folyamatosan segítséget a nemzetközi közösségtől az EBESZ-en és az Európa Tanácson keresztül, illetve megfelelő jó szándékkal alkalmazzák a meglévő törvényt, (lpj, la, mti) A havi 433,90 euró alatti nyugdíjban részesülők kapják a karácsonyi pótlékot Januártól átlagosan 10 eurós emelés Átlagos nyugdíjak idén és jövőre Átlagnyugdíj 2009-ben 2010 januárjától I Öregségi 337,38 347,10 I Korkedvezményes 350,80 361,30 1 Rokkantsági nyugdíj 70 %-ig 175,43 180,82 1 Rokkantsági nyugdíj 70 % felett 304,17 315,30 1 Özvegyi (női) 208,31 214,70 I Özvegyi (férfi) 155,52 160,30 1 Árvasági ellátás 121,44 125,20 Í Az adatok euróbán értendők. (Forrás: Szociális Biztosító) | ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Többen már a jövő hé­ten megkapják az ún. karácsonyi nyugdíjakat. A Szociális Biztosító ugyanis decemberben a havi nyug­díjjal fizeti ki a karácsonyi nyugdíj­kiegészítést, így azok, akiknek de­cember első hetében érkezik a nyugdíjuk, ezzel együtt hozzájutnak a már negyedik éve járó pluszjutta­táshoz is. Az ún. karácsonyi nyugdí­jat nem kell kérvényezni, automati­kusan érkezik a rendes havi nyugdíj­jal együtt. Vagy a postás hozza, vagy a postán veszi fel a jogosult, vagy a számlára érkezik. Az öregségi, kor­kedvezményes és rokkantsági nyugdíjat szedőkön kívül jogosultak rá az özvegyi nyugdíjat és árvasági járadékot kapók is. Nem minden nyugdíjas kapja meg azonban a pluszjáradékot, csak az, akinek nyugdíja kisebb 433,90 eurónál (13 072 korona), vagyis a tavalyi orszá­gos átlagbér 60%-ánál. Akinek nyugdíja magasabb ennél, az nem kap kiegészítést. Összege ugyanak­kora lesz, mint az előző években, a nyugdíj nagyságától függően 49,80 euró (1500,27 korona), 58,09 euró (1750 korona), vagy 66,39 euró (2000,07 korona). A legkisebb összeget azok kapják, akiknek nyugdíja 289,40 és 433,90 euró kö­zött mozog. A legmagasabb összeg­re a legalacsonyabb nyugdíjjal ren­delkezők számíthatnak, akiknek nyugdíja nem haladja meg a 144,70 eurót (4359,23 korona). Nemcsak decemberben, hanem januárban is valamivel magasabb összeget kap­nak a nyugdíjasok. Jövő januártól ugyanis emelkedik a nyugdíj, 3,05%-kal. Az átlagnyugdíj - mely jelenleg 337,38 euró - jövőre tehát nagyjából 10 euróval lesz maga­sabb. Az idei év volt az első, amikor már januárban növelték az összeget, a gazdasági válság negatív hatásait enyhítendő. A gazdasági válság jócskán érezteti hatását. Az év elején a növekedés ugyanis 6,95%-os volt, a jövőre esedékes emelés ennek ke­vesebb, mint a fele. Az emelés mér­tékéta változó fogyasztói árakból, il­letve az országos átlagbérből szá­mítják ki. A megemelt összeget már januárban kifizeti a biztosító, (sán) lllavai börtön Razziáztak a rosszfiúknál Hlava. Váratlan razziát tartottak az illavai börtönben, az akciót az igazságügyi minisztérium rendelte el azután, hogy napvilágra kerültek olyan információk, melyek szerint az elítéltek rendszeresen csem­pésznek kábítószert, mobiltelefo­nokat és fegyvereket a börtönbe. Az ellenőrzés során végül egy tiltott tárgyat sem sikerült lefoglalni. „Az elítéltek ellenőrzése során több mint két tucat anyagot találtunk, amelyek későbbi elemzése nem igazolta, hogy kábítószert vagy tu­datmódosító szereket is tartalmaz­tak volna” - tájékoztatott Michal Jurči, az igazságügyi tárca szóvivő­je. A hétfői razzián 60 kommandós vett részt, ellenőrizték a cellák zá­rainak állapotát, a biztonsági in­tézkedések minőségét. Múlt héten a Markíza tévétársaság híradásá­ban azt nyilatkozta egy szabadláb­ra került rab, hogy az illavai bör­tönben üzletelnek az elítéltek a ká­bítószerekkel és fegyverekkel, s mindehhez ráadásul a börtönőrök is hozzájárulnak, (dem, s)

Next

/
Thumbnails
Contents