Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-28 / 275. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 28. Közélet 3 Az 1989-ben rendszert váltó pártok szétesése törvényszerű volt, a forradalom első vonalában harcolókból csak nagyon ritkán lettek tartósan sikeres politikusok A vértelen forradalom forgataga is felfalja gyermekeit pantotta be a fordulat utáni belpolitika örvénye. (ČTK-felvétel) Forradalmár, majd sikeres politikus? Nemcsak Szlovákiában, hanem Közép- Európában is viszonylag ismeretlen kombináció. Az 1989-es rendszerváltás emblematikus alakjainak és a rendszerváltó mozgalmaknak a nagy része eltűnt a politikai süllyesztőben, helyüket egyrészt a volt állampárti politikusok, illetve a pragmatikus technokraták vették át. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Már a nagy francia forradalom óta tudjuk, hogy a forradalom felfalja gyermekeit. Ez 1989 kapcsán is jórészt bebizonyosodott, kevés olyan politikus van, aki a forradalomban központi szerepet vállalva a következő években is népszerű politikus maradt volna. A rendszerváltó mozgalmak és pártok nagy része pár évvel a váltás után szétesett vagy marginalizálódott. Szétbomló Fórum Ha figyelembe vesszük, hogy ezen mozgalmak nagy része széles, az egész politikai palettát felölelő „gyűjtőpárt”, forradalmi szervezet volt, akkor ez természetes is. Csehországban és Szlovákiában a két fő forradalmi mozgalom már a második szabad választást sem érte meg. A mozgalmakon belül már az első választások után éles vita alakult ki arról, milyen irányt képviseljenek, milyen ideológia legyen a fő meghatározójuk. Csehországban a Polgári Fórumon (OF) belül 1990 után két fő szárny alakult. A Václav Havel körüli csoport az OF-et baloldali liberális pártként kívánta a jövőben meghatározni, míg a Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszter körüli szárny jobbközép pártot akart csinálni belőle. A cseh rendszerváltó mozgalom 1992 előtt két részre szakadt, a Polgári Mozgalom (OH) - melyet a közvélemény az egykori OF eszmei utódjának tartott - viszont a soron következő választásokon megbukott: a megszerzett 4,6 százalék után egy parlamenti mandátum sem járt. Az OF-ből alakuló másik utódpárt viszont máig az egyik legerősebb politikai tényező Csehországban. A Václav Klaus vezette ODS 1992-ben megnyerte a cseh választásokat, azóta a párt több cseh kormány része is volt. Igaz, az egykori rendszerváltó OF meghatározó személyiségeinek kisebb része lett csak az ODS tagja, a párt vezető politikusainak döntő többsége nem ebből a mozgalomból érkezett. Megbukott Nyilvánosság Csehországhoz hasonlóan Szlovákiában is gyors véget ért a rendszerváltó mozgalom. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) még megnyerte az 1990-es szlovákiai választásokat, hamarosan viszont éles ellentétek kezdték marcangolni. Ezek eredményeként 1991 márciusában az akkori szlovák kormányfő, Vladimír Mečiar vezetésével először egy platform jött létre a mozgalmon belül, majd Mečiar leváltása után ez Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) néven önálló párttá alakult. Az 1992-es parlamenti választásokon a Polgári Demokrata Unió néven induló VPN-re is hasonló sors várt, mint a csehországi utódmozgalomra: a parlamenten kívül rekedt (4,04%-os eredménnyel), s hamarosan szétesett. Később romjain alakult a Demokrata Párt, majd a Demokrata Unió, mely a Mečiarból kiábránduló s a HZDS-ből távozott politikusokat tömörítette. Nem járt sokkal jobban az egykor a VPN előtt alakuló Független Magyar Kezdeményezés sem, mely az első szlovákiai rendszer- ellenes mozgalom volt. Az FMK 1990-ben a VPN-nel közösen indult a választásokon, 1992-ben Magyar Polgári Párt (MPP) néven már egyedül mérettette meg magát, s 2,29%-os eredménnyel mélyen a bejutáshoz szükséges határ alatt maradt. A párt, mint ismeretes, később koalícióra lépett a másik két magyar párttal, 1998-ban pedig az MKP egyik alapító szubjektuma lett. Apolitikus politikusok A pártokhoz hasonló sorsban osztoztak a rendszerváltó politikusok is. Igaz, többen közülük már 1989-ben világossá tették, nem akarnak politizálni, a demokráciáért és szabadságért vívott sikeres harc után visszatérnek eredeti foglalkozásukhoz. Ilyen volt például Martin Bútora ismert szociológus is, aki nem vállalt közéleti tisztséget, később többedmagával civil társadalomkutató intézetet alapított, s csak a Dzurinda-kormányok alatt engedett a politika csábításának: először amerikai nagykövetként szolgált, majd 2004-ben polgárijelöltként indult az államfőválasztáson. Hozzá hasonlóan a VPN egyik alapítója, a költő Ľubomír Feldek is csak nézőként szemlélte a későbbi politikai csatározásokat. Sokak szerint ez viszont hiba volt, hiszen így az egykori kommunista és pozícióhajhász politikusoknak adtak teret, akiknek áldatlan tevékenysége terhét még sokáig nyögte az ország. Azok közül viszont, akik a győzedelmes november után politikai tisztséget vállaltak, többen bukott politikusként távoztak. Sok esetben elsősorban nem is közéleti tevékenységük miatt, hanem azért, mert a politikai életben tapasztalatlan rendszerváltókat a populista erők hiteltelenítették a választók előtt. Az egyik legismertebb vesztes Fedor Gál, a VPN egykori vezetője volt, akit a 90-es évek elejének toronymagasan legnépszerűbb politikusával, Vladimír Mečiarral vívott harca tett tönkre. A történelem végül Gálnak adott igazat, az egykori rendszerváltó viszont már sosem tért vissza a politikába, 1992 óta Prágában él. Számos egykori forradalmár a 90-es évek végén, illetve az új évtizedben kisebb pártokban kötött ki, mivel szókimondó magatartásuk és megalkuvást nem tűrő autonóm politizálásuk miatt jobboldali pártjaik számára is kényelmetlenek lettek. Peter Zajac, František Šebej, Peter Tatár ma már csak nézőként szemlélik a nagypolitikát, s talán 2010-ben hozzájuk csatlakozik majd az egykori keresztény disszidens mozgalom egyik vezéralakja, František Mikloško is, aki egy évvel ezelőtt a KDH-t hagyta el. A rendszerváltó politikusok egy része önként távozott a politikából, mint például Milan Kňažko vagy Ján Čamogurský. Előbbi tévéigazgató lett, majd visszatért a színészethez, utóbbi szintén eredeti foglalkozásához visszatérve ügyvédi pályára lépett. Minipártok alkonya Ami késik, nem múlik - tartja a népi bölcsesség. A magyarországi rendszerváltás két fő mozgalma, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) húsz évvel a forradalom éve után a jelen szemlélőinek szeme láttára tűnik el a politikai süllyesztőben. A felmérések szerint mindkét politikai erő gyakorlatilag esélytelenül vág neki a fél év múlva sorra kerülő parlamenti választásoknak. Az SZDSZ az elmúlt egy évben szinte darabjaira esett, alapítói és korábbi meghatározó politikusai egy-két kivételtől eltekintve már elhagyták a süllyedő hajót, az MDF-et pedig egyedül az mentheti meg, hogy közben profilt váltott: jobboldali konzervatív pártból a balközépen álló, a szocialistákkal és liberálisokkal elégedetlen, de a Fidesz győzelmétől rettegő szavazók voksaira számít. A helyzet szemléltetésére elég egy tényt idézni: apárt az európai parlamenti választásoknak Bokros Lajos egykori MSZP-politikussal az élen vágott neki. Az MDF-et első kormányzati ciklusa (1990-1994) érintette rendkívül negatívan, a párt népszerűsége a korábbi töredékére esett, valamint pártszakadások is jellemezték ezt az időszakot. Az SZDSZ-t is első kormányzati ciklusa tette majdnem tönkre, igaz, más okok miatt: a rendszerváltó párt 1994-ben azzal a párttal lépett koalícióra, melynek elődjét 1990-ben leváltották. Ezek után egyik párt sem érte el korábbi népszerűségét. Az egykori magyarországi rendszerváltó mozgalmak közül egyedül a Fidesz tudta növelni népszerűségét, igaz, az Orbán Viktor vezette szövetség az elmúlt húsz évben nagy „utat” tett meg: liberális pártból népi-konzervatív, gazdaságpolitikai kérdésekben baloldali reflexekkel rendelkező gyűjtőpárttá vált. Ennek ellenére Orbán Viktor az egyetlen olyan politikus, aki már 1989-ben is a „barikádokon állt”, s két évtizeddel a váltás után országa leginkább meghatározó politikusai közé tartozik, sőt, jövőre ismét miniszterelnök lehet. Természetesen a többi volt szocialista országban is hasonló folyamat zajlott le. Ezek közül a legismertebb a korábban 10 millió tagot számláló lengyel Szolidaritás 1989-es diadala, majd szétesése, továbbá Lech Walesa bukása az elnökválasztás során. (MSz) 2009. november 28., 12:00 Szombat Borult, ködös idő, helyenként eső, a nap folyamán nyugatról felszakadozhat a felhőzet. Túlnyomóan borult égbolt, napközben megnövekszik a felhőzet. r Túlnyomóan derült égbolt, reggel az alacsonyabban fekvő területeken köd. , Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon ohrashatd. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. Bratislava Túlnyomóan derült égbolt, reggel az alacsonyabban lekvfi ©■%. területeken köd. Napköz- ben nyugatról meg- növekszik a tel- f hózet, helyen- -J *■ ként eső. ~i Szél: OK, * X .. . 15-30 km/h A levegő hőmérséklete A hőmérsékletek Celsius-íokban vannak megadva T szél m. melegfront n ciklon hidegfront • okklúziós front v anticiklon 16.01 Pozsnny-Dévény 180 változatlan 15.51 Komárom 170 változatlan 15.43 Párkány 105 apad Pozsony Besztercebánya Kassa 07.16 Pozsony 07.10 Besztercebánya 07.01 Kassa Split Thesszaloniki Készíti az SHMÚ Kanári-szigetek DNY-NY, 5-15 km/h VAROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony télnyoméan felhős 5” r télnyoméan felhős 4” 10” felhős égbolt 5” 11” Nyílra felbős égbolt 5' r kissé felhős 3” 9” túlnyomóan felhős 4” 10” Dunaszerdahely felhős égbolt 5° 10” felhős égbolt 4” 11” felhős égbolt 4” 11” Komárom felhős égbolt 5" 9” felhős égbolt 3” 11” felhős égbolt 4” 11“ Ipolyság eső 4° 8” túlnyomóan felhős 2” 7” felhős égbolt 3” 9" Rimaszombat felhős égbolt 3" 7” túlnyomóan felhős 1* 9“ felhős égbolt 2” 10” Kassa eső 4" 8“ eső 2” 8” télnyoméan felhős 2” 9" Királyhelmec eső 5” 9“ felhős égbolt 3” 8” felhős égbolt 4” 10” Besztercebánya leibős égbolt 4“ 7” felhős égbolt-1“ 9” záporok 2” 8" Poprad felhős égbolt 1* 5” felhős égbolt 1” j§6”| télnyoméan felhős-2” 6” □ZZ 1— 1— nzn-20°-15 °-10 *-5 ° 0 ° 5 " 10 ° 15° 20° 25 °
