Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)

2009-11-25 / 272. szám, szerda

14 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 25. www.ujszo.com Tavaly mintegy 60 településre jutott el a betlehemi láng (SZMCS-felvétel) Idén is folytatódik a cserkészek kedves hagyománya Érkezik a betlehemi láng ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az ENSZ 1986-ot a béke évévé nyilvánította. Egy osztrák cser­készcsapat ötlete nyomán a béke szimbóluma a betlehemi Születés Templomában égő láng lett. A láng európai „sikertörténe­téhez” egy további fontos történe­ti adalék: Linz lakói segíteni sze­rettek volna a testi fogyatékos gyerekeknek és örömet szerezni számukra. Elhatározták, hogy ka­rácsony előtt elviszik őket a Szent­földre. Betlehemből a Születés­kápolnából, a Jézus születésének helyét körülvilágító mécsesekből hozták el a lángot Ausztriába, ahol az osztrák cserkészek előbb szűkebb környezetükbe, majd az egész országba elvitték a béke és a szeretet lángját. ,A szlovákiai magyar cserké­szek a szövetség megalakulását követő évben csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez. 1991-ben az azóta elhunyt Lőrincz János pozsonyi öregcserkész vetette fel az ötletet, azóta évről évre igyek­szünk minél több szlovákiai ma­gyar településre eljuttatni a béke és a szeretet lángját” - mondta a karácsonyi körút kapcsán Csémi Szilárd, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (SZMCS) ügy­vezető elnöke. A cserkészek 2008-ban mintegy hatvan településre juttatták el a betlehemi lángot. Kedves hagyo­mányukat idén is folytatják. A bet­lehemi békeláng idén december 12-én érkezik meg Bécsbe, a köz­ponti lángátadó ünnepségre, itt veszik át ünnepélyes keretek közt, majd december 19. és 22. között eljuttatják a Felvidék azon ma­gyarlakta településeire, amelyek ezt igénylik. A Szlovákiai Magyar Cserkész- szövetség ezért felhívással fordul az egyházközségekhez és az ön- kormányzatokhoz: ha szeretnék, hogy cserkészeink, vagy partner- szervezeteink fiataljai idén az önök településére is eljuttassák a betlehemi lángot, kéijük, legké­sőbb december 10-ig jelezzék a betlehemilang@gmail.com e-ma- il címen, vagy a Szlovákiai Ma­gyar Cserkészszövetség központi irodájában (munkaidőben 031/5527121), vagy 16 óra után a 0944/136-460 telefonszámon. A betlehemi láng útjának honlap­ja is van, mely a www.lang.cser- kesznet.sk oldalon érhető el, a raj­ta levő információkat folyamato­san aktualizálják, (szmcsp) „Megvisel, ha eltűnt gyerek után kutatunk, balesetnél is rögtön azt nézem, nincs-e gyerek a hátsó ülésen" Egy életmentő élete Bős. A nagymegyeri Antal Milan még csak két éve tag­ja a Bősi Komplex Mentő- szolgálatnak, de már ren­geteg bevetésen részt vett, látott már szörnyű tragédi­ákat, számtalan eltűnt személyt is sikerült megta­lálnia a csapatával. Milan harminckét éves, és az életmentést nem csupán munkának tartja, hanem rendkívüli felelősséggel já­ró hivatásnak. JUHOS MELINDA Milan egy véletlen folytán ke­rült a bősi csapathoz, több mint két éve. Egy bányamentés során olyan szakemberre volt szükség, aki rendelkezik magassági és hegy­mászói engedéllyel. A központ ekkor szólította meg Milant. A munkát elvállalta, majd rövidesen állásajánlat érkezett Bősről. Ezt megelőzően különbö­i Jövő héten Gytigyi László operatőrt mutatjuk be. ző vállalatoknak dolgozott hida­kon, tornyokon. Bármikor érkezhet a riasztás Bármikor, akár éjszaka is riaszt­hatják egy-egy esethez. Ha eltűnt személyről kapnak bejelentést, az operátor megszervezi a csapatot és napszakhoz, valamint a körülmé­nyekhez mérten indulnak a kere­sésre. „Ha egy balesethez mi érünk ki legelőször, rögtön azt mérjük fel, kinek van szüksége segítségre, müyen állapotban vannak a sérültek” - meséli munkájáról Mi­lan. Rendkívül fontos bevetésként említi a bősnél süllyedő hajó ki­mentését, ahol órákon át dolgoz­tak. „Az eltűnt személyek keresé­sénél nagyon megvisel, ha kisgye­rek után kutatunk, egy balesetnél rögtön azt nézem, nincs-e gyerek a hátsó ülésen” - mondja Antal Mi­lan, aki bevallja, hogy az ilyen tra­gédiákat sokkal nehezebben dol­gozza fel. Tavaly a Zsarnói járás­ban kerestek egy ötéves kisfiút. Egész éjjel mínusz két-három fok­ban kutattak, de nem sikerült ráta­lálni a gyerekre. Már kiszivattyúz­ták a község kútjainak vizét is, vé­gül a kutyaólból jött elő a kisfiú. „Nem mert előbújni, mert félt a rendőröktől, ugyanis ha rossz fát tett a tűzre, szülei azzal riogatták, hogy elviszik a rendőrök” - mond­ja a fiatalember. A keresés nagyon hosszú ideig is eltarthat. Van, hogy visszamegyünk ugyanoda, előfor­dul, hogy a rendőrségnek esetleg újabb információi vannak az eltűntről. Nagyon sokszor megtör­tént, hogy szemtanúk látták az eltűnt személyt, pár nap múlva mégis a határon túl találják meg az illetőt. Egymásra utalva Ez a munka rendkívül sok ve­szélyt rejteget, vigyázni kell egy­másra. „Ha magasban, vagy épp óriási mélységben végzek men­tést, csak a munkára szabad kon­centrálnom, rám a kollégáknak kell vigyázniuk, ők ügyelnek a kö­télre, ők biztosítanak engem” - mondja Antal. Elárulja, hogy való­jában nem mehetnek bele olyan helyzetekbe, ahol kockára ten­nénk az életünket. A család mindig aggódik A család már elfogadta, hogy ezt a hivatást választotta, de amikor bevetésre indul, mindig féltik, na­gyon aggódnak. A bevetések után minden helyzetet elemeznek az életmentők, ez hozzásegít ahhoz is, hogy az esetleges traumákon túltegyék magukat. „Nem rágód­hatunk egy-egy eseményen, hi­szen akkor nem tudnánk koncent­rálni az új feladatokra, muszáj túl­tennünk magunkat a nehézsége­ken. De leírhatatlan az az érzés, amikor sikerül egy eltűnt személyt élve, épségben megtalálni. Ez kár­pótol minden rosszért” - mondja Antal Milan. Antal Milan több mint két éve tagja a mentőcsapatnak (A szerző felvétele) A csapat tagjai rendszeresen gyakorlatoznak (A Bősi Komplex Mentőszolgálat archívuma) Közös projektet indított útjára két szlovákiai és három magyarországi múzeum - négy megye öt intézményének képviselői adtak egymásnak randevút A lévai várban találkoztak az együttműködésre kész magyarországi és szlovákiai szakemberek (Aszerzőfelvétele) Kincsek határok nélkül ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Léva. Kincsek határok nélkül címmel egyedülálló, határon át­nyúló együttműködési projekt in­dult útjára november 23-án a Bar- si Múzeumban. Két ország négy megyéje öt intézményének képvi­selői adtak egymásnak randevút a lévai vár területén található kapi­tány-lakban. Kovács Eszter érsekújvári mu­zeológus, az EU-s pályázat kidol­gozója elmondta, 2010. november 23-ig tart a rendezvénysorozat. A fő cél a kulturális, oktatási és tár­sadalmi tevékenységeken keresz­tül növelni az emberek és a közös­ségek közötti társadalmi és kultu­rális koherenciát. További cél a jobb tájékoztatás a közös történe­lemről, a régió muzeális értékei­ről. Ezt határon átnyúló cserekiál­lítások, szakmai konferencia, workshopok és muzeológusok ta­nulmányútjai biztosítják majd. A projekt összköltségvetése 93 852 e (2,8 millió korona), ennek 85 szá­zalékát 79 774 eurót (2,4 millió korona) az EU biztosítja, tíz száza­léka szlovákiai illetve magyaror­szági állami támogatás, és öt szá­zalék a résztvevők önköltsége. A lévai Barsi Múzeum szervezte a nyitókonferenciát és az egyes in­tézményeket bemutató kiállítást. 2010 márciusában nyílik meg az el­ső kiállítás, a Vár a Duna partján, rettenetes szikla tetején - Visegrád az Oszmán Birodalom fennhatósá­ga alatt a 16. és 17. században címmel, melynek a Magyar Nemze­ti Múzeum - Visegrádi Mátyás Ki­rály Múzeum ad otthont. Május ele­jén az esztergomi Duna múzeum - Magyar Környezetvédelmi és Víz­ügyi Múzeum várja az érdeklődő­ket A folyó, mely éltet és összeköt - a Duna elnevezésű tárlatára. Az ér­sekújvári Thain János Múzeum Fegyvert s vitézt éneklek elnevezésű közép- és újkori fegy­verkiállítása szeptember elejétől látható. Ugyancsak ősszel nyílik meg a győri Xantus János Múzeum Élet a határ két oldalán című, a Du­na két oldalán lakó rómaiak és bar­bárok mindennapjait bemutató anyagánakkiállítása. Magyar Béla projektmenedzser hangsúlyozta, fontos a fenntartha­tóság elve is, 2010 második felétől és 2011-ben a kiállítások a partne­rintézményekben is láthatóak lesz­nek. Az alapgondolat az érsekújvá­ri múzeumban született meg. Gudmon Ilona igazgatónő elmond­ta, a török hódoltság végvárrend­szerének kutatása az egyik fő fel­adatuk, ezért is kerestek meg olyan múzeumokat, melyeket érint ez a témakör. Magyar Béla kifejtette, a projektbe bekapcsolódik még kiál­lítási tárgyakkal a komáromi Duna Menti Múzeum, a nagytapolcsányi Tríbeči (Gímesi) Múzeum és az esz­tergomi Balassa Bálint Múzeum is. A projekt folytatása és későbbi bő­vítése is lehetséges. További infor­mációk a www.poklady-kincsek.eu honlapon találhatók, (fm)

Next

/
Thumbnails
Contents