Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-20 / 268. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Eltörölték a halálbüntetést Moszkva. A halálbüntetés Oroszországban nem alkalmazható január 1-je, a korábbi moratórium letelte után sem. így döntött tegnap az orosz alkotmánybíróság, amely külön sajtóközleményben hangsúlyozta: nem a moratórium meghosszabbításáról, hanem a halálbüntetés végleges betiltásáról van szó. (MTI) Obama halálra ítélné Washington. Barack Obama amerikai elnök halálbüntetés kiszabására számít annak a pakisztáni férfinak a perében, aki az első számú vádlott a 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni merényletek miatt indult perben. Obama az NBC tv-nek adott interjújában kijelentette: „Nem lenne szégyen, ha halálbüntetést kapna.” A jelenleg Guan- tánamón őrzött Hálid Sejk Mohammedet - az al-Kaida hármas számú vezetőjét - a 9/11-es merényletek értelmi szerzőjénektartják. (MTI) Kihallgatnák Kepes Andrást La Paz. Kepes András újságíró kihallgatását kéri a bolíviai parlament határozata a Rózsa Flores Eduardo vezette, feltételezett terrorista csoport ügyében. A határozat azt ajánlja a bolíviai kormánynak, hogy a külügy közvetítésével kérje meg a magyar újságírót, tegyen feltáró vallomást, és adja át annak az interjúnak a másolatát, amelyet még tavaly készített az idén áprilisban Bolíviában agyonlőtt Rózsa Flores Edu- ardóval. (MTI) Felelős a sereg Katrináért Houston. Egy amerikai bíróság úgy foglalt állást, hogy a hadsereg műszaki alakulatai nem végezték kellő gondossággal a New Orleans-i fő hajózási csatorna karbantartását, és ezért részben felelőssé tehetők a négy évvel ezelőtti Katrina hurrikán okozta károkért. Ez az első eset, hogy amerikai bíróság közvetlenül a szövetségi kormányszerveket tette felelőssé a hurrikán okozta pusztításért. (MTI) Vérfürdő a bíróságnál Pesavar. Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát tegnap egy bírósági épületnél az északnyugat-pakisztáni Pesavarban. Kórházi források szerint a detonációban 19-en meghaltak, a sebesültek száma pedig meghaladja az 50-et. A merénylő taxin érkezett, be akart jutni a bíróság épületébe, s akkor robbantotta fel magát, amikor az őrök megpróbálták megmotozni. (MTI) Beiktatták hivatalába az újraválasztott afgán elnököt - meg kell tisztítania a kormányhivatalokat a haduraktól, bűnözőktől Véget vetne a büntetlenség kultúrájának Afgán rendőrtiszt Kabul belvárosában. Ruházatát, felszerelését tekintve akár tálib lázadó is lehetne. (TASR/AP-felvétel) Kabul/Budapest. Meghívta tervezett nemzeti egységkormányába tegnapi beiktatási beszédében Hamid Karzai „újraválasztott” afgán elnök volt választási ellenfelét, Abdullah Abdul- lahot. Az USA elvárja, hogy Kabul hozza létre az ország védelmi erejét, javítson a közbiztonságon és az emberek életkörülményein. ÖSSZEFOGLALÓ Karzai tegnapi beiktatási szertartásán a sajtó képviselői nem vehettek részt, de az eseményt egyenesben közvetítette az afgán közszolgálati televízió. Az ünnepségen 40 ország 300 magas rangú képviselője is részt vett, köztük Hillary Clinton amerikai és David Miliband brit külügyminiszter. Beiktatási beszédében Karzai azt is bejelentette, hogy összehív egy nemzetgyűlést (loja dzsirga), mert szerinte szükség van egy ilyen tanácskozásra a lakosság békéje és kiengesztelődése, a korrupció elleni küzdelem érdekében. Szerinte a legbefolyásosabb afgán vallási és közéleti személyiségekből álló lőj a dzsirga a hatalmi szervek felett álló intézménnyé válhat. Kijelentette: az afgán fegyveres erőknek három éven belül képeseknek kell lenniük arra, hogy ellenőrzést gyakoroljanak az ország biztonsági szempontból veszélyes részei felett. Felszámolná aterrorizmust, és megígérte, hogy tanul múltbéli hibáiból. Azt is ígérte, hogy véget vet a „büntetlenség kultúrájának” Afganisztánban, és öt éven belül rendet teremt az országban. Abdullah Abdullah a neki tett ajánlatra azt felelte, Karzai nem lesz képes megfelelni az afgán nép és a nemzetközi közösség várakozásainak. „Nem hiszek egy csalással létrejövő kormány alkalmasságában” - tette hozzá. A beiktatás napját munkaszüneti nappá nyilvánították, és példátlan biztonsági intézkedéseket foganatosítottak Kabulban. A város felett helikopterekkeringtek. Hillary Clinton, aki több más külügyminiszterrel is tanácskozott, kijelentette: Karzai elnök és az egész kormány pontosan tudja, hogy a választás után olyan eredményeket kell felmutatnia, amelyek láthatók és érezhetők lesznek az afgán emberek életében. Egyelőre az afgán mezőgazdasági, az oktatási, a hírszerzési és a pénzügyminisztériumban folyó munkáttartjabiztatónak. Neves jogvédő szervezetek felszólították Karzait, szakítsa meg kapcsolatait a hadurakkal, mert csak így nyerheti vissza a nép bizalmát. „Hadurak, bűnözők nem nevezhetők ki fontos kormányzati vagy helyi igazgatási posztokra” - szögezte le a Human Rights Watch (HRW). Karzainak és nemzetközi pártfogóinak meg kell érteniük: most kell visszanyerniük az afgán nép bizalmát, később erre már nem biztos, hogy lesz lehetőség. Az Amnesty International (AI) arra kérte az államfőt, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat, és második ötéves mandátuma alatt a legfontosabb feladata a jogállam megteremtése legyen. Felelősségre kell vonni az emberi jogokat lábbal tipró kormányzati képviselőket, akik jelenleg szégyentelen módon büntetlenséget élveznek. Anders Fogh Rasmussen főtitkár szerint ha a NATO kivonulna Afganisztánból, annak rövid időn belül a saját utcáinkon éreznénk a következményeit. Rasmussen a szövetség budapesti konferenciáján elérhető és reális célnak nevezte, hogy a szövetség 2010-től megkezdje a biztonsági feladatok átadását az afgán hatóságoknak, és azután fokozatosan támogatói szerepet kezdjen betölteni az országban. (MTI, ú) Végül mind a 27 tagállam egyetértett Van Rompuy megválasztásával; a külügyminiszter brit lesz az EU-ban A belga kormányfő lett az unió első „elnöke” ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Herman Van Rompuy belga miniszterelnök lesz az Európai Unió első „elnöke”, Catherine Ashton brit EU-biztost pedig az unió „külügyminisztere” -az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek tegnap este sikerült megállapodniuk a posztok elosztásáról. Értesülések szerint 6-10 uniós tagországnak eredetileg különvéleménye volt, és különösen Rompuy-jel szemben tápláltak kételyeket. Ezek az országok - mondták diplomaták - előnyben részesítették volna az elnöki tisztségre Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőt. Az EU-ban jelenleg elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök tegnapi közlése szerint a döntés mind a 27 tagállam vezetőjének egyhangú egyetértésével született. Ashton megbízatásához hivatalosan még az Európai Parlamentnek is hozzá kell járulnia. A december elsején hatályba lépő Lisszaboni Szerződés életre hívja az Európai Tanács elnöki posztját, valamint a több ezer fős uniós diplomáciai apparátussal megerősített kül- és biztonságpolitikai főképviselő tisztségét. Ez utóbbit hivatalosan azért nem nevezik külügyminiszteri beosztásnak, mert kerülni akarják az „európai szuperállam” képzetét. A tisztség betöltőjét Európai Külügyi Szolgálat, „uniós külügyminisztérium” segíti a munkájában. Az Európai Tanács elnökének jogkörét a Lisszaboni Szerződés nem írja körül pontosan. A poszt betöltőjének ki kell alakítania a munkamegosztást a félévente változó soros uniós elnökséget adó ország vezetőjével. Van Rompuy esetében fontos körülmény, hogy Belgium jövő év második felében lesz az EU soros elnöke. Az utóbbi időben a média is a Van Rompuy-t emlegették az elnöki posztra legesélyesebb jelöltként. Az EUObserver című, uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli hírportál ismertette Rompuy öt évvel ezelőtt elhangzott, a portál szerint annak idején elsikkadt beszédét, amelyben a flamand kereszténydemokrata politikus azt mondta: „Törökország nem része Európának, és soha nem is lesz az.” Az EUObserver szerint Van Rompuy arról beszélt, hogy a török EU-csatlakozás aláásná Európa keresztény értékeit. Belga tisztségviselők megerősítették a portálnak a beszéd öt évvel ezelőtti elhangzását, de megjegyezték: a belga politikus akkor ellenzékben volt. Mint ismeretes, Franciaország és Németország szintén ellenzi Törökország uniós tagságát, és a két kormány közös jelöltben gondolkodott. (MTI, ú) Orosz-ukrán gázvita Újabb válság előjele? Kijev. Haladéktalanul módosítani akaij a az orosz-ukrán gázszállítási megállapodást Viktor Juscsenko ukrán elnök. A Dmitrij Medvegyev orosz elnöknek írt levelében Juscsenko hangsúlyozza: ellenkező esetben a Naftogaz ukrán állami gázipari vállalat jövőre nem tud felkészülni a fűtési szezonra, ami az Ukrajnába, illetve Ukrajnán keresztül más európai országokba irányuló orosz gázszállítások „megbízhatóságát fenyegető potenciális kockázatok kialakulásához vezethet”. Juscsenko kifogásolja, hogy országának büntetést kellene fizetnie, ha az év elején kötött szerződésben megállapított mennyiségnél kevesebb földgázt vásárol. (MTI) Obama megbízottat küld Észak-Koreába - egyelőre nem szabtak határidőt Egyeztetés az Irán elleni szankciókról ÖSSZEFOGLALÓ Szöul. Barack Obama, akinek tegnapi dél-koreai tárgyalásaival ért véget egyhetes ázsiai körútja, tegnap kijelentette: az USA megkezdte a konzultációkat szövetségeseivel arról, milyen következményei legyenek annak, hogy Irán nem adott érdemi választ az atomprogramjával kapcsolatos nyugati ajánlatra. „Néhány héten belül kidolgozzuk a lehetséges lépéseket tartalmazó csomagot, amelyből Irán érezni fogja, hogy komolyan vesz- szük az ügyet” - mondta Obama a Ri Mjong Bak dél-koreai elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: Iránnak nem áll korlátlan idő a rendelkezésére. Arról nem beszélt, hogy az USA milyen jellegű büntetőintézkedéseket tervez, de utalt arra, még mindig fennáll az iráni nukleáris dosszié diplomáciai úton való megoldásának lehetősége. Teherán elutasította azt a múlt havi nyugati ajánlatot, hogy az alacsonyan dúsított iráni uránkészlet háromnegyed részét külföldön dolgoznák föl, és a kész fűtőanyagot szállítanák vissza Iránba. Obama és Ri közölte: türelmetlenek Észak-Koreával szemben is, és bejelentették: új lépéseket tesznek annak érdekében, hogy Phen- jan feladja atomprogramját. Obama támogatja Ri elnöknek azt az ötletét, hogy fel kellene ajánlani Északnak egy egyszeri nagy csomagot segélyből és engedményekből a nukleáris program elvetése fejében, nem pedig lépésenként haladni előre. Ez egyébként már többször is megrekedt, jelenleg sem folynak a hathatalmi tárgyalások. „Egyetértünk abban, hogy véget kell vetni az eddigi gyakorlatnak, miszerint Észak-Korea egyszer provokatív, másszor közli, hogy visszatér a tárgyalóasztalhoz, tárgyal egy darabig, majd távozik, és újabb engedményeket kér. így soha nincs előrelépés a fontos ügyekben” - fogalmazott az amerikai elnök. Egyben bejelentette, Stephen Bosworth nagykövet személyében amerikai különmegbízott utazik december 8-án Észak-Koreába, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson a phenjani vezetéssel az atomprogramról és arról, hogy Phenjan térjen vissza a hathatalmi tárgyalásokhoz. Egyelőre nem szabtak a kommunista rezsimnekhatáridőt arra, meddig kell felhagynia atomfegyverprogramjával. Phenjan régóta szerette volna elérni, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytathasson Washingtonnal az észak-koreai atomprogramról. Az amerikai kormány nem zárkózott el ettől, de hangsúlyozta, hogy a kétoldalú egyeztetésnek el kell vezetnie a nukleáris programról folytatott hatoldalú tárgyalások újrakezdéséhez. (MTI, ú) POLITIKAI BOTRÁNY Titkos börtön a lovasiskolában Washington. Egy exkluzív lovasiskolában működtette litvániai börtönét a CIA, a vilniusi kormány hozzájárulásával. Ezt tegnap jelentette az ABC News, ismét ráirányítva a figyelmet a CIA illegális európai börtöneinek vitatott ügyére. Az amerikai csatorna egy meg nem nevezett litván kormányforrásra és egy volt CIA-tisztre hivatkozva azt állítja, a CIA a lovasiskola Vilniushoz közeli épületének belsejében építette meg a létesítményt, amelyben egyszerre nyolc terroristagyanús személyt is fogva tarthatott. Vygaudas Usackas külügyminiszter mindezt kitalációnak nevezte, Andrius Kubilius litván kormányfő pedig azt mondta, a parlamenti vizsgálat folyamatban van, komolyan foglalkozik az üggyel. Az ABC tegnap estére újabb, az ügyet kimerítően feltáró műsort harangozott be. A csatorna azután tért vissza az ügyre, mert a vilniusi parlament többszöri elutasítás után végre vizsgálatot indított, hogy kiderítse, valóban működött-e CIA-börtön az országban 2004 elejétől egészen 2005 novemberéig, s tudott-e róla a litván vezetés. A korábbi vezetők, köztük Algirdas Brazauskas volt miniszterelnök és Valdas Adamkus államfő mindmáig visszautasítanak minden ezzel kapcsolatos állítást. Matthew Cole amerikai tényfeltáró újságíró szerint a 2001-es Amerika elleni terrortámadás urán Lengyelország és Románia mellett Litvánia volt a harmadik európai ország, amely engedélyezte területén titkos börtönök működtetését. A CIA ügynökei ezeken a helyszíneken olyan módszereket alkalmaztak, amelyeket később Barack Obama elnök kínzásnak nevezett és mélyen elítélt. (MTI)
