Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-19 / 267. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 19. Régió 5 Háromezer tő vadkendert foglaltak le a rendőrök Textilárusnak álcázták magukat a drogüzérek Hivatalosan nincsenek hajléktalanok a városban, a valóság azonban egészen más Huligánok verték össze a hajléktalanokat Párkányban Alkalmazkodva a nomád körülményekhez, viszonylag rendezett környezetben éltek Róberték. A huligánok mindent szétvertek. (A szerző felvétele) Párkány. Fiatalok támadtak rá azokra a hajléktalanokra, akinek egy helybéli asszony megengedte, hogy a hétvégi telkén húzzák meg magukat. GULYÁS ZSUZSANNA „Este 10 óra tájban törtek ránk először. Hárman voltak. Azt ordították, feküdjünk arccal a földre. Az arcukat eltakarták, de a hangjuk alapján úgy ítéltem meg, hogy fiatalok voltak. Gumibotokkal ütöttek-vertek minket. Nem nézték, hogy nő vagy férfi az illető, mindenki kapott. Éjfél után visszajöttek, megint megismétlődött a dolog. A feleségem fejét beverték, egy másik nőt is összerugdostak. Egyiküket felismertem, mondtam is neki, hogy Attila ne csináld. Erre még többet kaptam. Feljelentést tettem a rendőrségen. Várjuk a nyomozás eredményét. A rendőrségnek nem lesz nehéz dolga, hiszen egyiküket megneveztük, van nyom, amelyen elindulhatnak” - vázolta lapunknak egy két héttel ezelőtti szombat éjszaka történéseit Cs. Róbert. A párkányi rendőrségen megerősítették, hogy valóban érkezett feljelentés, de az ügyben nem történt előrelépés. Egyelőre nem sikerült a támadók nyomára bukka- niuk, így Róberték nem mernek visszatérni abba a hétvégi házba, ahol mostanáig meghúzták magukat, és ahol az éj leple alatt törték rájuk az ajtót. Párkányban nincsenek hajléktalanok? „Most egy másik helyen húzzuk meg magunkat, de örülnénk, ha visszamehetnénk a Duna-parti kis házba, ahol fűteni is tudtunk. Ott, ahol most vagyunk, nem tudunk tüzet gyújtani, pedig az éjszakák egyre hidegebbek” - tette hozzá Cs. Róbert, aki feleségével öt éve került az utcára. Azóta nincs tető a fejük felett. Jobb híján kukázásból, alkalmi munkából élnek. Róbert két éve még kapott közhasznú munkát, de most megszűnt ez a lehetőség is. Hat társukkal naphosszat róják az utcákat arra a csekélyke - 100 eurós - szociális segélyre támaszkodva, amit Róbert kap. Papíron és hivatalosan nem hajléktalanok, a gyakorlatban viszont azok, hiszen 2004-től az utcán élnek. „Korábban Muzslán, a nővéremnél húztuk meg magunkat, de miután öngyilkos lett, a házat lebontották, és nekünk nem volt hova mennünk. Éjjel ott aludtunk, ahol éppen tudtunk, napközben az utcákat jártuk. Úgy láttuk, a gyerekeknek jobb helyük lesz a gyermekotthonban. Legalább melegben vannak, kapnak enni. Persze tartjuk a kapcsolatot” - vázolta helyzetüket Róbert. „Nem zavartak senkit” „Éppen a szemetet vittem le, mikor először találkoztam velük. Rájuk akartam szólni, hogy ne dobálják szanaszét a papírokat. De azt vettem észre, hogy más kuká- zóktól eltérően nem szétszórják, hanem összeszedik a szétdobált szemetet. Szóba elegyedtünk, és miután jobban megismertem őket, tudtam, hogy rájuk bízhatom a házat és a hozzá tartozó kis kertet is. Mivel nem tudok kijárni, a ház környékén már nyakig ért a gyom. Ők viszont nagyon szépen rendbe tették a kertet, és a nomád körülmények ellenére is berendezkedtek. Nem zavartak senkit” - nyilatkozta Csóka Katalin, aki szállást nyújtott Róbertéknek a Duna partján lévő telkén. Mindenki törődjön a saját dolgával? A párkányi rendőrség szerint viszont olyan antiszociális egyénekről van szó, akik zavarták a párkányiak nyugalmát. Állításuk szerint szeméthegyeket halmoztak fel, emellett szükségüket is a folyó partján végezték, ami zavart másokat. „Én nem találkoztam erre utaló nyomokkal, pedig gyakran járok a Dunához. Lehet, hogy zavarta az embereket a nyomor és a szegénység látványa, de ez a látvány sajnos egyre általánosabbá válik. Felháborítónak tartom, hogy egyesek szemébe hamarabb csal könnyet egy kivert kutya, mint egy hajléktalan, szerencsétlen embertársuk látványa. Sajnos az illetékes hivatalok hozzáállása is hagy némi kívánnivalót maga után. Magam is szemtanúja voltam, mikor az egyik párkányi üzlet előtt egy rendőr belerúgott egy szerencsétlen hajléktalan kérege- tőbe, aki ráadásul nő volt. Amikor szóvá tettem a viselkedését, rám förmedt, hogy törődjek a magam dolgával” - mondta Varga Gabriella szociális munkás, az Emberi Méltóság Társaság elnöke. A párkányi hajléktalanok szerint előfordul az ilyesmi, viszont az ilyen esetek nem általánosak. Elmondásuk szerint előfordult, hogy a hideg beálltával Érsekújvárban éppen a rendőrök vittek nekik meleg ruhákat és takarókat. „Egyelőre marad az utca” Cs. Róbert állítása szerint Párkányban is egyre többen élnek az utcán. Becslése szerint ötvenen lehetnek. Mivel hivatalosan még nem kértek segítséget a városi hivataltól, nem foglalkoztak az ügyükkel. Párkányban nincs hajléktalanszálló vagy menedékház, ahová éjszakánként behúzódhatnának. Az érsekújvári és az esztergomi melegedőbe pedig csak a helyieket veszik be. „Ha nagyon kemény és hideg telünk lesz, akkor természetesen kénytelenek leszünk valamilyen megoldást találni” - mondta Ingrid Tarrová, a városi hivatal szociális osztályának vezetője. ,Addig meg marad az utca és az emberek jóindulata. Szerencsére sokan vannak, akik látják, hogy a körülmények ellenére sem loptunk meg és raboltunk ki senkit. Ha valaki megkér, szívesen felássuk a kertjét, kitisztítjuk az árkot, elvégzünk bármilyen munkát. Igaz, egyesek az így megkeresett pénzt alkoholra költik, de van, aki csak így tudja elviselni ezt a fajta életet. Nem ítélem el őket, hiszen ők sem rosszabbak azoknál, akik az anyagi jólét mellett, rendezett körülményeik ellenére is italra költik a fizetésüket” - jegyezte meg Róbert. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Összesen háromezer tő vadkendert foglaltak le az érsekújvári és a komáromi rendőrök a vámhivatal munkatársaival együtt. Az érsekújvári, komáromi és vágsellyei régió falvaiban, családi házakban talált drogültetvényeken nevelt növényekből több mint félmillió adag drogot tudtak volna előállítani. A szer piaci értéke egymillió euró. A szálak Csehországba és Magyarországra vezetnek. Szórád Györgytől, az Érsekújvári Járási Rendőrkapitányság bűnügyi igazgatójától, a komáromi rendőrök sikeres gútai és ekeli rajtaütése után Negyeden és Szelőcén is sikerült a drogtermesztők nyomára bukkanni, az ügy további részletein még dolgoznak. Az említett települések után Tótmegyeren és Nagylóton tartottak házkutatást. Nagylóton, az egyik házban 516 tövet találtak, ebből 198 palántát, az áru összértéke 200 ezer euró. Gútán és Ekelen még ennél is nagyobb fogásuk volt a komáromi rendőröknek. Az említett falvakban az volt a közös, hogy családi házban, zárt kapuk mögött komoly droglaboratórium működött, ahol jól felszerelt helyiségekben gondozták a palántákat. „Rendkívül gyorsan haladtunk, mert az volt a célunk, hogy felszámoljuk az egész bandát. Ehhez koordinált munkára volt szükség, mert az első rajtaütések után a drogüzérek kezdték felszámolni a telepeket” - mondta Szórád. Szelőcén nem találtak ültetvényt, ám a szagnyomok alapHamis okmányok, embercsempészet Nagyobb droghálózatról van szó magyarországi és csehországi összeköttetéssel, a kisebb sejtek azonban önállóan működnek. Ennek a hálózatnak egy részét a rendőröknek sikerült felszámolniuk. Kiderült, hogy a tettesek hamis okmányokkal kereskedtek, más bűncselekményekben is részt vettek. Az egyik letartóztatott illegálisan, embercsempészek segítségével jött be Szlovákiába. (sz) Szórád György: Vietnamban halál- büntetést szabhatnak ki a drogüzérekre (Csuport István felvétele) Zárt közösségek A vadkender-ültetvényeket vietnamiak gondozták, akik zárt közösségben élnek, gyakran más bűncselekményeket is elkövetnek, az esetek többségében a gyanúsítottak személyazonosságának megállapítása is nagyon nehéz. „A jelenleg érvényes vietnami büntetőjog szerint az 5 kilogrammnál nagyobb mennyiségű kábítószerrel elfogott tettesre halálbüntetés szabható ki” - mondta Szórád György bűnügyi igazgató. (sz) ján sejthető, hogy szárításra vagy raktározásra használták a családi házat. Lakossági bejelentésre egyetlen esetben végeztek házkutatást. „Az ültetvény létesítéséhez szükséges berendezéseket zárt furgonban, este szállították a ház udvarába, nehogy feltűnést keltsenek. A tettesek lehúzott redőnyök mögött nevelték a palántákat, alig volt mozgás a házban, mintha az ingatlan lakatlan lenne” - tette hozzá Szórád György. A családi házak falát belülről szigetelték, speciális világítást és szellőző berendezést találtak mindenütt, a szomszédok szerint hetekig nem lehetett látni senkit a környéken. Négyen kerültek előzetes letartóztatásba, de több személy ellen indult eljárás. Előzetes letartóztatásban van egy vietnami származású érsekújvári textilárus is, neki Nagylóton és Gútán is voltak kapcsolatai. A rendőrség arra kéri a lakosokat, tájékoztassák őket - akár név nélkül is -, ha olyan házra lesznek figyelmesek, ahol különös dolgok történnek, (száz) „Elég volt a kommunizmusból! Demokráciát akarunk! Le a jogtiprókkal!" - skandálta a tömeg. A hangoskodókat gumibottal ütlegelték a népi milicisták. Tüntetés és rendőrterror Vágsellye főterén Platós teherautóra rángatták fel és elhurcolták a zavargókat (Csuport István felvétele) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Vágsellye. Leleplezték a kommunizmus áldozatainak emlékművét a vágsellyei kultúrház parkjában, ezt követően a városháza elé vonult a jogtiprás, az egypárt- rendszer elnyomása ellen tiltakozó tömeg. Az emlékfalon olvasható, fémbe vésett feliratból kiderül: mindazokra emlékeznek, akiket a régi rendszer megnyomorított, megalázott, kitelepített és megfélemlített. Martin Alföldy polgármester ünnepi beszédéből a mintegy félszáz emlékező megtudta, azért esett a választásuk az óriási méretű falfelületre - amely eddig jelentéktelen, szürke válaszfala volt a lakótelepnek -, mert ezen a helyen emlékparkot létesítenek. A feliratot a főúton közlekedők, a városon áthaladók is jól láthatják, az emlékpark ötletgazdája Jozef Meciar alpolgármester. Kedden az esti órákban a Sok színház színészei a november 17-i eseményeket elevenítették fel a városháza előtt rendezett retro-tüntetésen. „Elég volt a kommunizmusból! Demokráciát akarunk! Le a jogtiprókkal!” - skandálták transzparenseket lengetve a tüntetők. A hangoskodókat gumibotokkal ütlegelni kezdték a népi milicisták, majd felrángatták őket a platós kocsira és elhurcolták. Bevetésre készen állt a vízágyú is. A színpadról Václav Havel és Milan Knazko beszédet intézett az egybegyűltekhez, a közeli bevásárlóközpont előtt forralt bort árultak a mintegy száz „tüntetőnek”. Amikor az egyik, kulcsokat csörgető diák elájult, és odarohantak az egészségügyi dolgozók, a Milan Knazkot alakító színész elkiáltotta magát: „Vytvor- te koridor!” - mire a tömeg készéggel utat nyitott a betegszállítóknak. A november 17-i megemlékezés annak az év elejétől tartó rendezvénysorozatnak a része volt, amellyel a húsz évvel ezelőtti események előtt tisztelegnek. A város önkormányzata a Nemzeti Emlékezet Intézetével (ÚPM) közösen több rendezvénnyel emlékeztette a lakosságot a kommunizmus szörnyűségeire, történelmi témájú előadásokat, filmvetítéseket, vitaesteket és koncerteket, kiállításokat rendeztek. A totalitárius rendszertől a szabadságig címmel fényképkiállítás nyílt november 16-án a városháza előtti téren, amelyet november 20-ig láthatnak az érdeklődők. (száz) Keserédes emlékezés A tüntetésen résztvevő fiatalok azt mondták, szórakoztató volt a retro-megemlékezés. Nem úgy a mintegy félszáz középkorú és idős ember számára, akik részesei voltak az akkori történéseknek. A legtöbb emlékező úgy látja, ebben az országban az óhajtott szabadság helyett a szabadosság, az arrogancia és a nacionalizmus került hatalomra, (száz)
