Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-16 / 265. szám, hétfő
4 Évforduló ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 16. www.ujszo.com Csehszlovákia azokban a napokban még mindig csöndes volt, de csak idő kérdése volt, mikor és milyen formában dől meg a rendszer. A változásokat végül a november 17-i prágai diáktüntetés indította el, mely eredetileg a hatalom által engedélyezett és ellenőrzött ifjúsági felvonulásnak indult. A rendezvény egyik főszervezője a Szocialista Ifjúsági Szövetség (SZM) volt, a felvonulással pedig a fél évszázaddal azelőtti történésekre akartak emlékezni: 1939. november 17-én számolt le a Csehországot megszállás alatt tartó náci uralom az akkori rendszer ellen lázadó egyetemi diáksággal és oktatókkal. Az emlékező menet viszont az akció befejeztével tiltakozó menetté vált. Az egyetemistákból álló tömeg a Vencel térre vonult, a November végén százezres tömegek lepték el a nagyvárosok utcáit kommunista rendszer ellen tüntető békés megmozdulást végül a karhatalom verte szét. Ez volt az a momentum - a tömeg erőszakos szétverése -, mely végképp beindította a változásokat. Disszidensek és ellenzéki gondolkodásúak addig is voltak, befolyásuk viszont viszonylag kicsi volt - az emberek nagy része nem tudott róluk, vagy ha igen, akkor sem vállalt velük nyilvánosan közösséget. Addig, amíg a hallgatag többség, amely szintén elégedetlen volt, de ezt nyilvánosan nem manifesztálta, meg nem szólalt, nem volt esély a változásra. A hallgatag tömet pedig a rég nem látott rendőri brutalitást látva megmozdult: a következő napokban Prágában, majd fokozatosan a szövetségi köztársaság többi nagyvárosában is óriási szimpátiatüntetések zajlottak le, november 27-én pedig az ország üzemeinek nagy részében az alkalmazottak csatlakoztak az ellenzékiek által meghirdetett általános sztrájkhoz. Erről a pontról a kommunista hatalom is csak előre menekülhetett: korábban az ehhez hasonló esetekben a szovjet hatalom húzta meg a vészféket, ám a keleti nagy'89 ARCAI Ján Budaj Ellenzéki tevékenysége miatt kidobták a főiskoláról, fűtőként dolgozott. A forradalom előtt az alternatív kulturális és környezetvédő körökben tevékenykedett, szamizdato- kat adott ki, az ŠtB két évtizeden keresztül megfigyelte. A VPN egyik alapítója, Milan Kňažkóval együtt a pozsonyi tiltakozó megmozdulások szónoka és szervezője. Az 1990-es választásokon nem indult, mivel neve a titkosszolgálat munkatársai között merült fel. 1994 és 2002 között parlamenti képviselő (DÚ, illetve SDKÚ), jelenleg ön- kormányzati politikus. Milan Kňažko A forradalom előtt ismert, a rendszer által is elismert színész volt, a nemzeti színház társulatának tagja, több tucat filmben játszott. 1989. októberében a rendszer ellen tiltakozandó visszaadta érdemes művész címét, novemberben Budajjal vezette a pozsonyi tüntetéseket. 1990-től Havel tanácsadója, képviselő, Mečiar második kormányának külügyminisztere. 1993-ban szembeszállt a HZDS elnökével, 1998 és 2002 között kultuszminiszter. Ezután távozott a politikából, 2007-ig a Joj kereskedelmi televízió igazgatója volt. Fedor Gál 1945-ben a terezini koncentrációs táborban született. A forradalom előtt ellenzéki körökben mozgott, szociológusként dolgozott. A VPN egyik alapító tagja, a mozgalom koordinációs tanácsát vezette, később a VPN elnöke, a kormány tanácsadója. Választott politikai funkciót nem vállalt, 1992-ben a személye ellen irányuló szlovák nacionalista és antiszemita megnyilvánulások miatt távozott a politikából és az országból is. Azóta Prágában él, 1994-ben a Nova magántelevízió egyik alapítója volt, saját könyvkiadója van. A berlini fal már ledőlt, a lengyelek szabadon választottak, az MSZMP feloszlatta magát, Csehszlovákia viszont még mindig várt Húsz éve tört ki a bársonyos forradalom Holnap lesz húsz éve, hogy a kommunista karhatalom brutális módon szétverte a prágai egyetemisták békés tömegtüntetését. Kisebb rendszerellenes megmozdulásokra már korábban is sor került, ám a 17-én szétvert tüntetés volt az első, amely az addig hallgató tömeget is megmozgatta. Beindult az, amitől a kommunisták korábban is tartottak: a nép szolidaritást vállalt a megvert tüntetőkkel, és maga is tüntetni kezdett. Innen már nem volt visszaút. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A hallgatag többség megszólal Václav Havel A drámaíró jómódú polgári családból származik, emiatt nem vették fel az egyetemre. 1968 előtt színházban dolgozott, a Charta 77 szóvivője, ellenzéki tevékenységéért több évig börtönben ült. 1989- ben a bársonyos forradalom vezéralakja, az év december 29-én államfővé választják. Szlovákia függetlenségének deklarációja után lemond hivataláról. 1993- ban első cseh köztársasági elnöknek választották, ezt a funkcióját 2003-ig töltötte be. Több külföldi egyetem díszdoktora, az egyik legismertebb közép-európai értelmiségi. Pláne úgy, hogy már a Szovjetunió sem lépett közbe a vazallusi közép-európai kommunista rendszerek védelmében, a szomszédos államokban pedig már régen beindultak a változások. A magyarok újratemették Nagy Imrét, kikiáltották a köztársaságot és a helyi állampárt, az MSZMP feloszlatta magát, Lengyelországban szabad választásokat rendeztek (igaz, csak a Szejm egy részét választották így újjá), az NDK-ban pedig politikai értelemben már ledőlt a berlini fal. (TASR-felvételek) ugyanúgy üldözte a hívőket, mint a liberálisan gondolkodókat, az alternatív művészeket vagy a környezetvédő mozgalmakat. A rendszerváltók által később a pozitív deviáció szigeteiként meghatározott csoportok az ország nagy részében működött, Szlovákiában ezek a csoportok lettek a rendszerváltó mozgalom, a VPN (Nyilvánosság az Erőszak Ellen, a korabeli magyar sajtóban NYEE rövidítés alatt is szerepelt) alapítói. Az első szlovákiai ellenzéki politikai mozgalom viszont még a VPN megalakulása előtt egy nappal létrejött, Vágsellyén Független Magyar Kezdeményezés (FMK) néven a magyar ellenzékiek alapítottak politikai mozgalmat. „Csak később értesültünk az FMK megalakulásáról, s több szempontból is megleptek minket. Csodálkoztunk, milyen céltudatosak és milyen jól fel voltak szerelve“ - mondta lapunknak Fedor Gál, a VPN egyik vezéralakja. Az FMK-val párhuzamosan jött létre Prágában a csehországi hatalomváltó mozgalom, a Polgári Fórum (OF) is. A hatalom ezután már nem tudta megállítani a változásokat és a kommunizmus bukását, melyek a legmagasabb állami tisztségviselők lemondásához vezettek. Még az év vége előtt eltörölték az alkotmányból a párt és ideológia vezető szerepét biztosító tételt is. A csehszlovák rendszerváltás vezető alakja, Václav Havel két nappal az év vége előtt köztársasági elnök lett, 1990. nyarán pedig több mint fél évszázad után újra szabad választásokat tartottak az országban. (MSz) testvér közbelépésére nem lehetett számítani. A kommunista államvezetés pragmatikusabb része belátta, ha nem áll ki a reformok mellett s nem menekül minél hamarább a süllyedő hajóról, vele együtt süllyed el. A régi, ortodox vezetés pedig tétlenül szemlélte a változásokat, illetve rövid időn belül félreállították őket a pragmatikus „reformkommunisták“. Sokszínű ellenzék A rendszerváltó ellenzék Csehszlovákiában is rendkívül sokszínű volt, hiszen a hatalom KRONOLÓGIA november 17. (péntek) - a prágai diákok tüntetése a kommunista rendszer ellen, melyet a karhatalmi erők brutálisan szétvernek november 18. - a 17-i tüntetésen tapasztalt brutalitás miatt a színészek és a diákok sztrájkot hirdetnek november 19. - Prágában megalakul az OF (Polgári Fórum), november 27-re általános sztrájkot hirdetnek, megalakul a Független Magyar Kezdeményezés (FMK), mint az eslő szlovákiai ellenzéki politikai mozgalom november 20. - a prágai egyetemisták megkezdik egyhetes sztrájkjukat, megjelenik az első cenzúrázaüan napilap, a Svobodné slovo, megalakul a VPN (Nyüvános- ság az Erőszak Ellen) november 21. - a szlovákiai diákok sztrájkba kezdenek november 22. - a főügyészség megkezdi a 17-i események kivizsgálását, Prágában 200 ezres megmozdulás zajlik, a VPN megszervezi az első pozsonyi tüntetést november 23. - Miloš Jakeš, a kommunista párt főtitkára beszédében elítéli a „szocializmus szétverésére” tett igyekezetei, a szakszervezetek vezetősége elutasítja a november 27-re hirdetett sztrájkot november 24. - A kommunista párt központi bizottságának rendkívüli ülésén leváltják Jakešt és a párt vezetőségét, Prágában félmillió ember tüntet a rendszer ellen november 25. - Gustáv Hu- sák államfő amnesztiát ad hét politikai elítéltnek, köztük Ján Čamogurskýnak és Miroslav Kusýnak, Prágában 750 ezer ember tüntet november 26. - az OF vezetői Václav Havellal az élen a csehszlovák kormány küldöttségével tárgyalnak, a szlovák kommunista párt vezetőségének rendkívüli ülésén leváltják az ortodox kommunistavezetőket november 27. - az egész országban általános sztrájkot tartanak az alkalmazottak november 28. - a csehszlovák kormány és az ellenzék második találkozója, a kormány ígéretet tesz, hogy törli a kommunista párt monopóliumát biztosító alkotmányos cikkelyt és átalakítják a kormányt, az OF cserébe felszólította a diákokat és a színészeket a sztrájk befejezésére november 29. - a szövetségi parlament eltörli a kommunista párt monopóliumát, új pártok alakulhatnak, tévébeszédében Jozef Adamec kormányfő ígéretet tesz a szovjet csapatok távozásáról szóló tárgyalásokra november 30. - a szlovák parlament új elnöke Rudolf Schuster, a szövetségi kormány parancsot ad a nyugati határzár eltávolítására december 10. - megalakul az új szövetségi kormány a kommunista Marián Čalfa vezetésével, a kormány fele kommunista, fele ellenzéki, lemond Gustáv Husák államfő december 28. - a csehszlovák szövetségi parlament új elnöke Alexander Dubček december 29. - a parlament Václav Havelt választja meg köztársasági elnöknek
