Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-14 / 264. szám, szombat
6 Külföld UJSZO 2009. NOVEMBER 14. www.ujszo.com Van Rompuy vállalná Brüsszel. Nem utasítaná el az unió elnöki tisztségét Herman Van Rompuy belga kormányfő, ha a tagállamok vezetői egyhangúlag döntenének így a jövő csütörtöki csúcson. A posztra jelenleg legesélyesebbnek tartott politikus erről maga beszélt a belga szenátusban. Ez az első alkalom, hogy Van Rompuy személyesen állást foglalt az ügyben. Kijelentette: sem ő maga, sem kabinetje, de még a belga diplomácia sem kezdeményezte, hogy ő legyen az uniós elnökjelölt. (MTI) Pályáznak az észtek is Tallinn. Toomas Hendrik lives észt elnök is pályázik az EU elnöki posztjára, illetve a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői megbízatásra. Ezt Tallinnban jelentette be Andrus Ansip miniszterelnök. Ansip hivatalosan tájékoztatta az EU soros, svéd elnökségét. Egyébként lives Svédországban született, ahová a szülei a szovjet megszállás elől menekültek. (MTI) Fellebbezni akar Zentai Adelaide. Fellebbezést nyújt be az ausztrál belügyminiszter döntése ellen a háborús bűnnel vádolt Zentai Károly. Ezt a fia mondta tegnap az ABC ausztrál rádiónak. Az ausztrál szövetségi kormány csütörtökön hagyta jóvá a több mint három hete őrizetben tartott Zentai kiadatását Magyarországnak. Zentai fia elmondta: arra alapozzák a felülvizsgálati kérelmet, hogy nincsenek élő tanúk, és szerintük a magyar igazságszolgáltatás nem tudna tisztességes eljárástbiztosítani. (MTI) Aggódik az UNICEF Genf. Aggodalmának adott hangot az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) tegnap azért, mert az észak-jemeni lázadók és a kormányerők összecsapásai miatt már 240 falut kellett kiüríteni és ötven iskolát bezárni a térségben. A konfliktus által érintett gyermekek az elmúlt három hónapban nem jutottak hozzá elegendő ivóvízhez, élelmiszerhez és tisztálkodási eszközökhöz. (MTI) Felrobbant egy fegyverraktár Moszkva. Uljanovszkban tegnap egy hatalmas robbanás tüzet okozott egy fegyverraktárban, az első hírek csak egy-két halottról szóltak, de 35 személyt eltűntnek nyilvánítottak. A helyi kórházba folyamatosan szállították a sérülteket, a környékről 3000 embert evakuáltak, és felszólították a lakosságot, hogy lássa el magát ivóvíztartalékkal és kötszerrel. (MTI) Teherán atomprogramját pénzelték - romolhat a kormány és az amerikai muszlimok viszonya Mecseteket foglalhatnak le Amerikában Az Alavi Alapítvány houstoni iszlám centruma és New York-i felhőkarcolója (TASR/AP-felvételek) Washington. Obama elnök csütörtökön újabb egy évvel meghosszabbította az iráni javak egyesült államokbeli befagyasztását. Az amerikai szövetségi igazságszolgáltatás lépéseket tett négy olyan iszlám központ és egy New York-i felhőkarcoló lefoglalására, amelyek tulajdonosa a feltételezések szerint az iráni kormány „meghosszabbított karjának” számít az USA-ban. ÖSSZEFOGLALÓ A manhattani ügyészség egy polgári peres eljárás keretében kezde- ményezteegyNewYork-i, egy marylandi, egy kaliforniai és egy houstoni, mecsetekből és iskolákból álló iszlám centrum, továbbá egy 36 emeletes New York-i toronyház és egy 40 hektáros virginiai birtok lefoglalását. Az 500 millió dollár összértékű vagyon tulajdonosa az Alavi Alapítvány, amely az ügyészek szerint az iráni kormánynak van alárendelve. Az ügyészség szerint a nonprofit alapon működő alapítvány az Ássa nevű fedőcéggel együttműködve dollármilliókat utal át az iráni tulajdonú Bank Melli pénzintézetnek abból a bevételből, amely a felhőkarcoló irodának bérbeadásával keletkezik. A bankot az amerikai pénzügyminisztérium azzal vádolta meg, hogy részt vesz az iráni atomfegyverprogram finanszírozásában. Ha a lefoglalásra sor kerül, akkor ez lesz a terrorizmus elleni amerikai harc történetében a legnagyobb ilyen akció. A lépés azért a terrorizmus elleni küzdelem része, mert az amerikai kormány a terrorizmus szponzorálásával vádolja Teheránt. Az ügy azért is különleges, mert az amerikai igazságszolgáltatás csak a legritkább esetben határoz egy egyházi intézmény elkobzásáról, az amerikai alkotmány első kiegészítése ugyanis szigorúan védi a vallásgyakorlás szabadságát. A síita mecsetek elleni szövetségi fellépés bizonyosan megrontja az amerikai kormány és az amerikai muzulmánok közötti viszonyt. Utóbbiak közül sokan attól tartanak, a kormány muzulmánellenes válaszlépésekre készül annak nyomán, hogy a múlt heti texasi vérengzést egy katonai bázison egy muzulmán katonaorvos hajtotta végre. A szóban forgó négy mecset és a New York-i Piaget épület egyelőre nem zár be, a bírósági eljárás elhúzódhat. Azt nem tudni, hogy mi lenne az ingatlanok sorsa, ha a kormány lefoglalná őket, az ilyen épületeket általában értékesítik. Michael Rubin Irán-szakértő tegnap azt állította, az ügyészségi akció nem az amerikai kormány lépése, amellyel nyomást akarna gyakorolni Teheránra atomprogramjának feladása érdekében. Az időzítés szerinte véletlen, az Alavi Alapítvánnyal kapcsolatos gyanús ügyek kibogozása már három adminiszt- rációótatart. Barack Obama elnök csütörtökön újabb egy évre meghosszabbította az iráni javak USA-beli befagyasztását. Ezt a szankciót még Jimmy Carter akkori amerikai elnök léptette életbe 1979-ben, alignéhánynappal azután, hogyTeheránbaniránifiata- lok megszállták az ottani amerikai nagykövetséget, túszul ejtve a bent- lévőket. Obama az elmúlt hónapokban számos gesztust tett az iráni-amerikai viszony javítására, de egyelőre nem sok eredmény ért el. A szankció meghosszabbítást - amelyet egyébként 1979 óta minden amerikai elnök évről-évre megtett - azzal indokolta, hogy Amerika kapcsolatai Iránnal még mindig nem normalizálódtak. (MTI,ú) Washington es Tokio megújítja szövetségét - mielőbb rendezni akarjak a támaszpontvitát Egyenjogú viszonyra törekednek a japánok ÖSSZEFOGLALÓ Tokió. Az amerikai elnök és a japán kormányfő tegnap abban állapodott meg, hogy a 5ÖQ. század új kihívásaira való tekintettel megújítják a két ország szövetségét. Barack Obama kifejtette, az USA is csendesóceáni állam, így fontos számára, hogy gazdasági és politikai kapcsolatokat építsen ki kelet-ázsiai partnereivel, s „ebben a Japánhoz fűződő kapcsolat kulcsszerepet játszik”. Hatojama Jukio japán miniszterelnök kiemelte: a szigetország eltökélt a szoros kapcsolatok fenntartása mellett, de ideje felülvizsgálni és felfrissíteni a két ország viszonyát meghatározó közel 5 évtizedes megállapodást. Obama, aki Japánban kezdte meg egyhetes ázsiai látogatását, bejelentette, mielőbb rendezni fogják az Okinava szigetén lévő amerikai táJukio kibújna Obama árnyékából (TASR/AP) maszpont körüli vitát, ám részleteket nem közölt. Jukio jelezte, Japán a jövőben haditengerészeti missziója helyett polgári jellegű programokkal fog hozzájárulni az afganisztáni biztonság megteremtéséhez. Ajapán külügy keddenjelentette be, hogy ötmilliárd dolláros segélyprogramot ajánl fel öt évre Afganisztánnak. A háborúval kapcsolatban Obama közölte: az afganisztáni stratégia kialakításakor helyes döntést akar hozni, ezért gondosan megfontoljaakérdést. A Japán Demokrata Párt (DPJ) idei hatalomra kerülése mindenképp szakítást jelez az LJSA-val szemben eddig folytatott, az amerikai igények teljesítésén alapuló szigetországi politikával. Méghozzá nem pusztán a hangnemben, de a lényegi kérdésekben is. Mindeddig Tokió teljes mértékben igazodott Amerikához: ha egy-egy amerikai felkérés végképp elfogadhatatlannak tűntszámára, akkormegpróbált kitérni előle valahogyan, elkerülve a nyűt szembeszegülést. Most viszont a DPJ két egyenlő fél kapcsolatrendszerévé akarja átalakítani az amerikai-japán viszonyt, megszüntetve az eddigi alárendeltséget. Japán immár nem hajlandó elfogadni az amerikai kéréseket csak azért, mert azok Washingtonbóljönnek. A Tokió és Washington közötti viták középpontjában az Okinava szigetén lévő futenmai amerikai katonai támaszpont áthelyezésének ügye áll. A támaszpont ugyanis egy városi agglomeráció kellős közepén található. Az új helyszín a sziget északi részénekegyiköble lenne, ám az itteniek ellenzik a költözést, ugyanúgy, mint Futenma lakói a maradást. Az amerikaiakpedig meglepve és zavartan szemlélik az egész hercehurcát. (MTI,ú) 9/11-es merényletek New Yorkban lesz a per Washington. New Yorkban állítják bíróság elé Halid Sejk Moham- medet, a 2001. szeptember 11 -i terrormerényletek értelmi szerzőjét - tudta meg a CBS News egy névtelenséget kérő igazságügyi tisztviselőtől. Mohammedet - négy társával együtt állítják bíróság elé - a guan- tánamói börtöntáborból szállítják a helyszínre, még nem tudni, mikor. A terrorgyanús személyek bíróság elé állítása mérföldkő Guantánamo bezárásának folyamatában. A Mohammed elleni per nem lesz egyszerű, az ügyvédek valószínűleg azt fogják hangoztatni, hogy védencüket megkínozták a CIA emberei, s ez kétségessé teszi bármilyen, a vallatások során kicsikart bizonyíték hitelességét. A férfit 183-szor vallatták 2003-ban az egyik legkeményebb, azóta betiltott módszerrel, a szimulált vízbefojtással. (MTI) Egyszerre két országban támadnak a tálib lázadók - bosszú az iszlámábádi offenzíva miatt Felrobbantották a pakisztáni hírszerzést Vádemelés Texasban Halál vár az ámokfutóra Washington. Vádat emeltek 13 rendbeli, előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés miatt a texasi ámokfutó ellen. A szárazföldi hadsereg Bűnügyi Nyomozó Parancsnoksága (CIC) további vádpontokat is megfogalmazhat a vérfürdőt elkövető Nidal Malik Hasan katonaorvos ellen. Éspedig lehet, hogy egy 14. gyilkosságért, egy meg nem született gyerek megöléséért - az egyik lelőtt katonanő ugyanis terhes volt. Hasanra a 13 gyilkosságért halálbüntetés vár. Az amerikai közvélemény kedélyeit felborzoló vérengzés után az ellenzéki sajtó élesen támadta és támadja a Fehér Házat, mondván, hogy nem hajlandó kimondani: egy muzulmán terrorista hajtott végre támadást. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Pesavar/Kabul. Öngyilkos merényletet követtek el tegnap a legfőbb pakisztáni hírszerző szolgálat pesavari épületénél. A nagy erejű pokolgép legkevesebb 12 ember halálát okozta. Az épületet védő biztonságiak rálőttek a merénylő közeledő járművére, hogy megállítsák, de ez nem sikerült. A háromemeletes épület jelentős része összedőlt. A robbanásnak egyes források szerint hatvan, mások szerint több mint nyolcvan sebesült áldozata is van. A halottak többsége katona. Ez a hírszerző szolgálat fontos szerepet játszik az Afganisztánnal határos pakisztáni térségben zajló terrorellenes hadművelet irányításában. A kormányerők október kö- zepénindítottákmegoffenzívájukat a helyi tálib erők dél-vazirisztáni állásai ellen. Utóbbiak viszont azóta számos pokolgépes merényletet hajtottak végre különböző pakisztáni célpontok ellen, így állva bosszút a hadműveletért. Az iszlámábádi vezetés viszont többszöf is leszögezte: a véres merényletek nem befolyásolják politikáját, s folytatják az offenzívát. Nem sokkal a pesavari robbantás után pokolgép robbant Bannu város egyik rendőrőrsén, szintén Pakisztán északnyugati részén. A jelek szerint ott is öngyilkos merénylet történt. Hat ember halt meg, köztük öt rendőr, a se- besültekszáma30. Afganisztánban is követtek el tegnap a tálibok öngyilkos merényletet, éspedig az amerikai erők egyik Kabul melletti támaszpontjánál. Ennek a támadásnak állítólag nem volt halottja, 22-en megsérültek: kilenc ISAF-katona, a haderő tíz civil alvállalkozója és három afgán civil. A fővárost Dzsa- lálábáddal összekötő útnál fekvő, Phoenix nevű támaszpontot más NATO-országok katonái is használják. A tálibok rögtön vállalták támadást, amelynek során a merénylő gépkocsijával belehajtott egy katonai konvojba. (MTI, ú) A pakisztáni hírszerzés épületének jelentős része összedőlt (SITA/AP-felvétel)
