Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-12 / 262. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 12. Kultúra 9 Francois Ozon Ricky című filmjében nagyszerűen megfér a szociális érzékenység és a csodás realizmus A másság szárnyain felszabadulva ______________ RÖVIDEN A város a kortárs művészetben Dunaszerdahely. A város a kortárs művészetben címmel nyílik nemzetközi kiállítás a Kortárs Magyar Galéria rendezésében november 13-án, pénteken 17 órakor a Vermes-villában. A kiállítást megnyitja N. Mészáros Júlia művészettörténész, (ú) Kátai Zoltán előadóestje Komárom. Kátai Zoltán énekmondó, krónikásénekes lesz november 13-án, pénteken a Madách Café vendége. A régi magyar dallamokat őrző és népszerűsítő művész előadóestje 18 órakor kezdődik, (ú) Hatvanéves lenne a tragikusan elhunyt Dúdor István Új tárlat - Életfogytiglan ÖSSZEFOGLALÓ Sima, egyszerű filmnek indul mély szociális érzékenységgel. Mintha Fatih Akin vagy Ferzan Özpetek periférián mozgó, előítéletektől sújtott bevándorló figuráinak világából akarna meríteni a történet. Részben így van, hiszen már az elején a külvárosi munkáskömye- zet és a vegyi üzem belső nyomott hangulata is erre utal. Aztán a férfi főszereplőről kiderül, idegen, aki minimum akcentussal beszéli a franciát. TALLÓSI BÉLA Aztán még inkább érezni, hogy az említett két rendező súlyos, tömény, zsigerekig ható filmvaló- ságával rokon Francois Ozon Ricky című filmje. Nagyon erős szimbolikával a másságról szól. A mindenféle másságról. Pontosabban a bármilyen másságról. Bár nem így indul a film. Simán egyszerűen: szinte egy szociális tanulmány felvezetőjeként mutat be szürke képeket arról, hogy egy munkás anya kismotorjával reggel viszi, este hozza a lányát az iskolába, a kamera követi őket, mutatva, hogyan kapaszkodik a lány az anyába. Szimbolikus jelentése is van ennek a kapaszkodásnak, mivel a férfitárs, illetve az apa meglépett, és pontos órarend szerint működő, ugyanazokra a szükséglet diktálta elmaradhatatlan cselekedetekre kiterjedő életüket és kapcsolatukat a felbonthatatlan egymásrautaltság uralja. Ám jön egy másik férfi a nő életébe, egy bevándorló, aki ugyanabban a gyárban munkás, s akivel a találkozásuk első napján a vécékabinban kötnek ki egy nagy nyögős odatevésre. A háttérben súlyos szociális, és nehéz érzelmi élet mozgatja az ámyékszéki alkalmi szexet, de lesz folytatása is. A férfi és a nő összejönnek, a szent család képére próbálják formálni az új hármas kapcsolatot, bár a kislány nem akarja elfogadni ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Budapest. Másodszor kapnak bemutatkozási lehetőséget a felvidéki fotósok a magyar fővárosban. A budapesti székhelyű Felvidéki Magyarok és Barátaik Egyesület tavaly hirdette meg először a Phelwidek Photo - Ezt lőttem a határon tool elnevezést viselő pályázatot, melyre akkor száznál is több Dél-Szlovákiában készült felvétel érkezett. A napokban nyilvánosságra hozott kiírás szerint idén is bárki pályázhat olyan képekkel, amelyeknek valamilyen módon kötődniük kell a Felvidékhez mint népraj- zi/politikai/történelmi területhez, illetve az ott élő emberekhez. A Phelwidek Photo 2.0 nevű verseny szervezői szívesen látnak dokumentarista jellegű fotókat, művészeti céllal készült alkotásokat, természetfotókat; bármit, ami a témához bármilyen értelmezésben kapcsolódik. Analóg és digitális technológiával készült apának az idegen férfit. Ellenkezésből a legjobb falatok helyett, amelyet a férfi felkínál neki az ünnepi ebédnél a sült csirkéből, a kislány inkább a szárnyat választja. S ekkor még nem lehet sejteni, milyen jelentése lesz a szárnynak a későbbiekben. A testi kapcsolat hosszú hiánya miatti hirtelen odatevésnek (vagy későbbi odatevéseknek- ez pontosan nem derül ki, mivel nagyot ugrunk időben) meglesz a gyümölcse, megszületikapár kisfia, Ricky. Minden rendben is lenne, nem is igazán tudni, hogy a nagy békés családi idillből ki tud-e még lépni a film, érdemes-e maradni tovább a moziban, amikor fordulat áll be: a nagy szociális kényszer miatt az anya visszamegy a gyárba, s Ri- ckyre egész nap az apa kénytelen vigyázni. Szereti is, babusgatja is, s amikor a gyerek csak nyűglődik képeket egyaránt várnak, november 27-ig. Ä pályázatra egy pályázó legtöbb 5 képet küldhet be. A beérkezett pályaműveket Hrapka Tibor, Kasza Gábor és Krasztev Péter bírálják majd el. A legjobbés dobálja magát háton (micsoda csecsemői színészi teljesítmény), hasra fekteti őt. Megjön műszak után az anya, s furcsa foltokat fedez fel a kisfiú hátán, pontosan a lapockáján. Bántalmazás nyomainak véli, s nekitámad a férjének. A nyomok egyre erősebbek, s olyan fájdalmasak, hogy hamarosan vér fakad a nyomukban. Ez a vér, s főként ami a nyomán kiserken, meghatározza a kis család életét. Itt indul be a film egy más vonala. Akár csodás, akár mágikus realisztikusnak nevezhető vonala, amely elementáris ötlet nyomán változtatja egyik pillanatról a másikra magával ragadó, elkápráztató, lenyűgöző döbbenetét keltő szimbolikus „mesévé” Francois Ozon új munkáját. A másság elfogadásáról szóló szívszorongató „mese” kerekedik ki innentől fognak ítélt munkákból Budapesten a Kiserkei kávézóban nyílik kiállítás december 9-én. További információk és a pályázat részletes feltételei a http://phelwidek.blog.hu címen találhatók, (ú) va, amely várakozással teli történetével jó ideig fokozódó feszültséggel emel mind magasabbra és magasabbra. De aztán mintha kifogynának az ötlet energiái, a mágikus vagy csodás realizmus kezd visszazuhanni a mindennapok szociális mezejére. így aztán nem visz el a film abba az irányba, amelybe remélni lehetett, viszont ezzel az emelkedett, szimbolikával teli mágikussággal teszi le a voksát a másság' mellett - már- már az is lehet, hogy túl szájbarágósán (az elengedett zsinór). Bár tragikummal sújt a film, van benne feloldozás és optimista kicsengés. Nem mindennapi film Ozon új alkotása. A történet nyomán né- hányan bizonyára elgondolkoznak, milyen étvággyal szopogassák ezek után a finomra sült csirkeszárnyat. Megjelent a pápa lemeze Alma Mater énekkel, imával Róma. Bár az üzletek polcaira csak november 30-án kerül ki, már most bemutatták XVI. Benedek pápa lemezét, amelyen az egyházfő énekel és imákat recitál. Az album az Alma Mater címet kapta. A lemez anyaga kórusmunkákból, Mária-imádságokból, valamint kortárs komolyzenei művekből lett összefűzve. A muzikalitásáról ismert katolikus egyházfő hét imát és reflexiót mond el az albumon, ezeket a pápává választása óta eltelt időszakban vették fel, és most rátették a lemezre, a zeneszámok közé beillesztve. Az Alma Materen az egyházvezető öt nyelven - angolul, olaszul, spanyolul, franciául és latinul - szólal meg, a 49 perces játékidőből a pápa hangja mintegy 10 percen át hallható. Kísérőként a londoni Royal Philharmonic Orchestra és a római Filharmonikus Akadémia kórusa hallható. (mti) Budapest/Deresk/Komárom. November 11-én lett volna hatvanéves Dúdor István, a gömöri születésű, tragikus körülmények között 1987-ben elhunyt festőművész. A jubileum alkalmából alakját, pályáját, művészetét számos rendezvény is felidézte az elmúlt hetekben, hónapokban. Májusban indult útjára az Élnem kell című vándorkiállítás, amely több dél-szlovákiai városban volt látható. November 4-én Budapesten, a Duna TV aulájában nyílt kiálAJÁNLÓ Ma mutatják be a hazai mozikban Jaroslav Vojtek rendező új szlovák dokumentumfilmjét, a Határ címűt. A dokumentum egy olyan értelmetlen határt mutat be, amely kettészakította Szel- mecet, és évtizedekre elválasztotta egymástól az ukrán-szlovák határon fekvő, nagyrészt magyarok lakta falu lakóit. 1946. augusztus 30-án osztotta két részre a Vörös Hadsereg Szelmencet, melynek egyik fele a Szovjetunióhoz, a másik Csehszlovákiához került. A házak közé kifeszített drót nemcsak a temetőt, a földet, hanem a legközelebbi családokat lítás a művész alkotásaiból, tegnap pedig Dúdor-emléknap szerepelt a Duna Televízió programjában. Tegnap szülőfalujában, Deresken a községházán elhelyezett emléktáblánál tartottakkoszorúzást. Holnap, november 13-án 17 órakor a komáromi Limes Galériában nyílik kiállítás Életfogytiglan címmel, melynek kurátora Farkas Veronika művészettörténész. A kiállítást megnyitják Dúdor István barátai: Kulcsár Ferenc költő, Tóth László költő, Szigeti László, a Kalligram Kiadó igazgatója és Kacz Mária, (ú) is évtizedekre - egyeseket örökre - elválasztotta egymástól. Voltak olyan családok, amelyekből a szülők az egyik, a gyerekek a másik országba kerültek. A falu kettéosztása nemcsak azt jelentette, hogy „megfelezték” a házakat, hanem a termőföldet is, amelyen a családok gazdálkodtak. A filmet 2001-től 2007-ig forgatták, egy- egy sorsfordító eseményre (EU- tagság, határnyitás, Schengen) fókuszálva. A film nem hagyományosan készült, előre megírt forgatókönyv alapján. A forgató- könyvet maguk az emberek írták, s minél több időt töltött velük a rendező, annál közelebb került az igazsághoz, (tasr) A legjobbnak ítélt versenyműveket tavaly is Budapesten mutatták be először (Juhász László felvétele) Decemberben Budapesten nyílik kiállítás a legjobb amatőr fényképekből Phelwidek Photo - másodszor A Limes Galériában holnap nyílik Dúdor-emlékkiállítás (Képarchívum) Szelmenc: egy kettészakított falu története Mától a mozikban a Határ (Fotó: Continentalfilm A kis francia család, Rickyvel a pólyában
