Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)

2009-11-12 / 262. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 12. www.ujszo.com Al-Awlaki kapcsolatban állt a 9/11-es merénylőkkel is - Obama nem szeretné, ha elszabadulnának a muzulmánellenes indulatok Egy al-kaidás imám lehetett az ámokfutó felbujtója Barack és Michelle Obama minden áldozattól búcsút vett: megálltak a lelőtt katonák képei előtt, amelyek mö­gött egy pár bakancs, az abba állított fegyver és a tetejére helyezett sisak jelképezte a katonákat. (SITA/AP-felvétel) RÖVIDEN Putyin megint fenyegetőzik Moszkva. Oroszország csökkenteni fogja az Ukraj­nán keresztül Európába szál­lított földgáz mennyiségét, ha Kijev a számla kiegyenlí­tése nélkül, törvénytelenül megcsapolja a szállítmányo­kat. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő tegnap megint erre figyelmeztetett. Moszk­va az elmúlt hetekben föld­gázszállítási kérdésekben egyre nagyobb nyomást gya­korolt Ukrajnára, de Putyin most először vetette fel az Ukrajnán áthaladó tranzit­szállítmányok csökkentésé­nek lehetőségét. (MTI) Orosz-grúz konfliktus Tbiliszi. Grúzia azzal vá­dolta meg tegnap Oroszor­szágot, hogy parti őrsége el­rabolt öt grúz halászt a Feke­te-tengeren, és az üyen pro­vokációival rendkívüli mér­tékben rontja a helyzetet a térségben. A tbiliszi külügyi közlemény szerint a halá­szokat grúz területi vizeken fogták el az orosz haditenge­részek, Anaklia városánál, és azzal gyanúsították meg őket, hogy illegálisan halász­tak. „Egy sor rendkívül ve­szélyes és piszkos provokáció folyik, és ez már az ember­vadászat jellegét öltötte” - állítja a tárca. Orosz részről tagadták a vádat. (MTI) Készültségben a hadsereg Szöul. Dél-Koreában szer­dán az eddiginél magasabb riadókészültségi fokozatba helyezték a haderőt, attól tartva, hogy Észak-Korea megpróbálja megtorolni az előző napi tengeri incidenst, a két fél hadihajóinak tűzpárbaját. Katonai források szerint Szöul mindenesetre két újabb hadihajót küldött szerdán a Sárga-tengerre. Egy déli kormányzati illeté­kes szerint az észak-koreaiak is riadókészültségbe helyez­ték csapataikat. Hillary Clin­ton amerikai külügyminiszter közölte: az USA a két Korea közötti incidens ellenére is küldöttet kíván meneszteni Észak-Koreába. (MTI) Izraeli kormány a Reichstagban Jeruzsálem. Berlinben, a német parlament, a Reichstag épületében tart ülést novem­ber végén az izraeli kormány - közölték tegnap Jeruzsálem­ben kormányzati forrásból. A kezdeményezés viszonzása annak, hogy ä német kormány 2008 márciusában Jeruzsá­lemben együttes ülést tartott az izraeli kabinettel. Lapérte­sülés szerint minden fonto­sabb izraeli tárcavezető ott lesz Berlinben a közös kor­mányülésen, köztük Avigdor Liberman külügyminiszter, Ehud Barak védelmi miniszter és Juval Steinic pénzügymi­niszter. (MTI) Szanaa/Washington. Rövid ide­ig letartóztatásban volt, és jelenleg is körözik Jemenben azt az imámot, akivel hónapokon át levelezett az a palesztin származású katonaorvos, aki 13 embert mészárolt le a múlt hé­ten a texasi Fort Hood-i katonai tá­maszponton. Eközben a bázison az amerikai elnöki pár részvételével - helyi idő szerint kedden - megren­dezett gyászünnepségen vettek vég­ső búcsút az áldozatoktól. A Jemenben körözött amerikai ál­lampolgárságú imám, An war al-Aw- laki a honlapján arra buzdította a muzulmánokat szerte a világon, hogy öljenek meg amerikai katoná­kat Irakban. A jemeni hatóságok 2006-ban letartóztatták, de mivel nem sikerült bizonyítani, hogy kap­csolatban áll az al-Kaidával, 2007 decemberében - törzsi vezetők nyomására - elengedték, megtiltva neki. Azóta ismét körözés alatt áll, mert megsértette a szabadlábra he­lyezésszabályait. Brüsszel. Ha nem sikerül teljes egyetértést találni a 27 tag­ország között az unió leendő elnökének személyéről, akár úgynevezett minősített több­séggel is megszülethet a ha­tározat. Ezt hangoztatta a tegnapi sajtótájékoztatón Fredrik Reinfeldt svéd kor­mányfő, az EU soros elnöke. ÖSSZEFOGLALÓ Megerősítette, hogy a tagorszá­gok állam- és kormányfői november 19-én rendkívüli csúcstalálkozón döntenek a poszt első betöltőjéről, valamint két másik megbízatásról, az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő és a tagországok kor­mányait képviselő tanács főtitkárá­ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Unió de- mokratikusabbá tételét, a tagor­szágok együttműködésének foko­zását sürgette tegnap Václav Havel volt cseh államfő az Európai Parla­mentben a vasfüggöny lehullásá­nak huszadik évfordulója alkalmá­ból tartott ünnepi plenáris ülésen. A képviselők arról emlékeztek meg, hogy Európa megosztottsá­gának jelképe, a berlini fal 1989. november 9-én szűnt meg elvá­lasztani a kontinens keleti és nyu­gati felét. Beszédet mondott Jerzy Buzek, az EP lengyel elnöke is, aki a húsz évvel ezelőtti fordulatra emlékezve azt mondta, mostani funkciójában az EU egészét képvi­seli, „ami szimbolizálja a kelet- és nyugat-európai országok egyenlő­ségét és azt, hogy együtt fogjuk írni Európa történetét”. Havel a jelenlegi cseh államfőt, Václav Klaust is bírálta, amikor vé­delmébe vette a jelenlegi EU-t és az alapjogi chartát, amely alól Klaus nemrégiben kiharcolta a kivételt Csehországnak. Tagadta, hogy az Az ámokfutó Nidal Malik Hasan őrnagy, az amerikai hadsereg pszi­chiátere tavaly hónapokon keresz­tül e-mailezett az imámmal. Ame­rikai igazságügyi források szerint 10-20 levelet váltottak. Hasan kér­déseket intézett al-Awlakihoz, akit nak kilétéről. Mint mondta, egyelő­re egyik posztra sincs biztos befutó jelölt, „több név van, mint poszt”. Reinfeldt leszögezte: e pillanatban nem foglalkozik azzal a lehetőség­gel, hogy a döntés nem konszenzus­sal születik meg, de tény, az uniós szabályok ezt lehetővé teszik. Értésre adta, hogy a svéd elnök­ség a jövő csütörtöki találkozón mindenképpen szeretne döntésre jutni a kérdésben. A rendkívüli csúcstalálkozó egyetlen témája az új uniós tisztségek betöltése. Reinfeldt megerősítette, hogy az első EU-el- nök szinte bizonyosan a jelenleg is hivatalban lévő, vagy korábbi mi­niszterelnökök közül kerül majd ki. Nem mondott neveket, de diploma­ták szerint az állandó elnöki posztra erős a támogatottsága Herman Van Rompuy belga miniszterelnöknek, továbbra is versenyben van Tony integráció mélyülésével a tagor­szágok elveszítenék nemzeti szu­verenitásukat. Havel nem kifogá­solja a cseh uniós biztosjelölt, Štefan Füle kommunista múltját sem. Bár Füle a kommunista rezsim idején a moszkvai diplomatakép­zőben szerzett diplomát, Havel szerint a kormányjói választott. szellemi vezetőnek tartott. A 38 éves, jemeni származású, Új-Mexi- kó szövetségi államban született al- Awlaki volt az imám abban a virgi- nai mecsetben, ahova Hasan csa­ládja is járt. Állítólag 2000-ben egy San Die­Blair volt brit kormányfő, illetve Je- an-Claude Juncker jelenlegi luxem­burgi miniszterelnökis. A svéd kormányfő megerősítette, olyan döntést szeretnének hozni, amely egyszerre van tekintettel a kü­lönböző uniós térségek, a régi és új tagországok, valamint kis és nagy ál­lamok közti egyensúlyra. Leszögez­te: egyes sajtóhírekkel ellentétben az uniós kormányfői tanács jelenlegi elnökeként ó maga senkit nem kért fel a jelöltségre. Az eljárás fordított: azt követően kérik fel a poszt betöl­tésre szánt személyt, hogy erről a döntésmegszületett. Reinfeldt arról is beszélt, hogy a csúcstalálkozón kijelölendő har­madik poszt, a tanács főtitkáráé ke­vésbé kiemeltnek tekintett pozíció, ugyanakkor betöltésénél figyelem­be kívánják venni a másik két pozíci- órólszületett döntést. (MTI,ű) Egyébként tegnap 89, az EU hu­szonhét tagállamából érkezett, 1989 novemberében született fia­tal árasztotta el az EP brüsszeli épü­letét. Olyan húszévesek, akik már nem tapasztalták meg a kontinens kettéosztottságát, és akikkel Buzek arról beszélgetett, mit jelent szá­mukra Európa. (ČTK, MTI) go-i mecset imámjaként találkozott a 2001. szeptember 11-i terrortá­madások két elkövetőjével is, sőt szoros kapcsolatban volt velük. Te­lefonszámát megtalálták annak a Ramzi bin as-Sibának a hamburgi lakásán, aki a fő összekötő volt a légi ÖSSZEFOGLALÓ London. Több ezer fős katonai erősítés afganisztáni kivezénylését fogja kérni a NATO-szövetségesek- től Barack Obama. A The Times magas rangú katonai forrásokat idézve tegnap azt írta, amerikai el­nökjóváhagyja ugyan az Afganisz­tánban állomásozó amerikai kon­tingens hozzávetőleg 35 ezer fős megerősítését, ám legalább négy­ezer katona kiküldését kéri a többi NATO-tagállamtól, elsősorban az afgán hadseregben szolgáló újon­cok kiképzéséhez. A lap forrásai szerint azonban Obama kérését a szövetségesek zöme nem hajlandó teljesíteni. Jelenleg mindössze két tagállam, Nagy-Britannia és Tö­rökország ajánl erősítést, újabb fel­ajánlás egyetlen más NATO-ország részéről sem várható. A The Times kommentálja sze­rint mindez veszélybe sodorhatja az afganisztáni NATO-küldetés hi­telességét, és Obama „komoly mértékű semmibe vétele”, jóllehet a mostani amerikai elnök jelentet­te váltást mindenki üdvözölte Ge­orge Bush elnöksége után. Nemré­giben Gordon Brown brit kor­kalózok és az al-Kaida-vezetők kö­zött, és akit napra pontosan a New York-i és washingtoni terrortáma­dások után egy évvel Pakisztánban elfogtak. Az USA soha nem feledkezhet meg a Fort Hood-i mészárlás 13 ál­dozatáról - jelentette ki Barack Obama elnök a texasi bázison ren­dezett gyászünnepségen, amelyen több mint 10 ezren, többségében ka­tonák és családtagjaik vettek részt. Az elnök és a first lady előzőleg sze­mélyesen találkozott a lelőtt kato­nák családtagjaival és az ámokfu- tásbanmegsebesültkatonákkal. Obama e heti ázsiai útját is ké­sőbbre halasztotta, hogy részt ve­hessen a szertartáson. Név szerint is beszélt az áldozatokról, akik közül a legfiatalabb 19, a legidősebb 62 éves volt. Az elnök megígérte, teljes körűen kivizsgálják a vérengzés kö­rülményeit. Az ABC televízióban üdvözölte az amerikai hadsereg val­lási sokszínűségét, hogy elejét vegye a muzulmánellenes érzelmek fel­korbácsolásának. (Mü,ú) mányfő is a többi NATO-tagállam nagyobb afganisztáni szerepválla­lását sürgette. London ötszáz fővel 9500-ra növelné az Afganisztán­ban állomásozó brit kontingens létszámát, a csapaterősítést azon­ban a kormány csak akkor hagyja végleg jóvá, ha a többi NATO-szö- vetséges is „méltányos részt vállal” az afganisztáni hadműveletekben, egyebek mellett több katona kive­zénylésével. Afganisztánban eddig 232 brit katona esett el, közülük 95 az idén. Az afgán hadszíntéren már több brit katona halt meg, mint Irakban: az idén áprilisban lezárult iraki hadműveletek során 179 fő volt a britekvesztesége. A Channel 4 kereskedelmi tv- csatorna által nemrég elvégeztetett országos közvélemény-kutatás szerint a britek 84 százaléka úgy vé­li, az Afganisztánban harcoló brit alakulatok jelenleg vesztésre áll­nak a tálib erőkkel vívott háború­ban. A közvéleménynek csaknem a fele nem is hisz e háború megnyer- hetőségében. Az afganisztáni NA- TO-hadműveleteket függeden londoni elemzők sem minősítik si­keresnek. (MTI, ű) Mához egy hétre megtudhatjuk, hogy ki lesz az Európai Unió első elnöke Nem kell konszenzus Védelmébe vette az unió jelenlegi formáját és az alapjogi chartát Havel odapörkölt Klausnak Václav Havel (balra) volt cseh államfő Jerzy Buzekkel, az EP lengyel el­nökével. Mindketten meghatározó szerepet játszottak a kelet-európai kommunista diktatúrák húsz évvel ezelőtti megdöntésében. (ČTK-felvétel) POLITIKAI BOTRÁNY Gond már a himnusz is? Párizs. Kínos protokolláris hi­bát vétett a francia diplomácia; a náci Németországban használt híres verssort - Deutschland über alles (Németország mindenekfe- lett) - tüntette föl a német him­nusz címeként egy olyan emlék­ünnepség írásos programjában, amelyen tegnap Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár is részt vett. Apá- rizsi ceremónia programját így küldték el e-mailben minden tu­dósítónak. A német himnusz szö­vege 1922 óta a Das Deutschland­lied című, 19. századi vers. A ná­cik csak a szerzemény első vers- szakát használták, all. világhábo­rú vége óta - éppen a rossz emlé­kek miatt - csak a harmadik stró­fától kezdve éneklik a németek. Az Elysée-palota kedden meg­próbált javítani a hibán, termé­szetesen rosszul. A szervezőknek egyszerűen azt kellett volna írni­uk: A német nemzeti himnusz. Tegnap egyébként az I. világhá­borút lezáró francia-német fegy­verszünetre emlékeztek. A ha­gyományos francia ünnepen Merkel személyében először vett részt német kancellár. Két nappal a berlini fal leomlásának 20. év­fordulója után Merkel Párizsban azt hangsúlyozta, hogy a barát­sággá alakult francia-német megbékélés túlmutat a két orszá­gon, mert annak fő célja Európa. „Franciaország és Németország tisztában van saját történelmével, de missziójuk közös: a kontinens békéjének biztosítása és megtartása” - mondta a kancellár asszony. (MTI) Afganisztáni erősítést fog kérni a szövetségesektől Kosarat adnak Obamának

Next

/
Thumbnails
Contents