Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-12 / 262. szám, csütörtök
www.ujszo.com UJSZO 2009. NOVEMBER 12. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ THE WASHINGTON POST A médiapiaci és gazdasági recesszió elérte a 27 éve alapított konzervatív újságjot, a The Washington Timest is, amelynek vezetését lefejezték - írta a liberális The Washington Post. A Moon-szekta által 1982-ben létrehozott orgánum - az egyház anyagi támogatásával - átvészelte a gazdasági nehézségeket. A koreai Egyesítés Egyháza több mint 1,7 milliárd dollárt fordított az újság fenntartására 20. születésnapjáig. A lap az egyház védőernyője alatt érzéketlen volt a nyomtatott sajtó olvasótáborának megfogyatkozására, a reklámbevételek csökkenésére. A recesszió azonban oly súlyos, hogy már a The WT sem lehetkivétel. (mti)- Ha azt ások pénzt, amit elivott, kampányra fordította volna, megyeelnök is lehetne! (Peter Gossányi rajza) A jemeni kormány továbbra is régóta ismert nézeteit ismételgette, amelyek eddig nem jártak eredménnyel Sem katonai győzelem, sem politikai megoldás Ajemeni hadsereg és a síita lá- zadókközötti fegyveres konfliktus egyre komolyabb aggodalmakat kelt a szomszédos arab államokban és anyugati országokban. Akatonaság, jóllehet hetekóta szinte napi rendszerességgel bombázza a lázadók állásait tartósannem tud tőlük elfoglalni területet. MT1-ELEMZÉS A térségbeli országok diplomáciai kezdeményezései ellenére sem körvonalazódik politikai akarat a konfliktus rendezésére. Sőt a gazdasági válság miatt egyre nagyobb a veszély, hogy Jemen még inkább elszegényedik, pedig az arab ország most is a legnehezebb sorú országok közé tartozik: minden második ember kevesebb mint napi 2 dollárból él, és a népesség átlagosan évente 700ezerrel emelkedik. Az elmúlt hónapokban diplomáciai közbenjárás indult a 2004 óta tartó fegyveres konfliktus megoldása érdekében. Ajemeni alelnök Szudánba látogatott, majd az egyiptomi külügyminiszter és az Arab Liga főtitkára utazott Szanaába. Legutóbb al-Kirbi jemeni külügyminiszter folytatott megbeszélést Kairóban az egyiptomi államfővel. A jemeni kormány azonban továbbra is régóta ismert nézeteit ismételgette, amelyek nem jártak eredménnyel. A kormány hajlandó lenne tárgyalni a Hűti klán lázadóival, ám továbbra is ugyanazokat a feltételeket szabták a párbeszéd megkezdéséhez, amelyeket a lázadók eddig kategorikusanelutasítottak. A kormány azt követeli, hogy a lázadók előbb tegyék le a fegyvert, és ismeijék el azország egységét. Ez Ali Abdalláh Száleh elnök uralmának elismerését is jelentené. Száleh továbbá kizárólag Jemenen belüli közvetítőt hajlandó elfogadni, ezért elutasította Irán, illetve az kaki Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok ajánlatát. Mindkét felajánlás az iszlám zaidita ágához tartozó körökből érkezett, ezért Kkbi egyenesen iráni, illetve Iránon kívüli síita vezetőket és teológiai szemináriumokat vádolt meg azzal, hogy anyagilag támogatják a jemeni lázadókat. Korábban Száleh elnök magánszemélyeket és bizonyos intézményeket emlegetett a lázadók feltételezett támogatóiként, kifejezetten a teheráni kormányt nem említette. Viszont a libanoni Hezbollah suta szervezetet azzal vádolta, hogy kiképzi a lázadókat. Ugyancsak nemtetszést váltott ki ajemeni vezetésből az az egyiptomi sajtóértesülés, mely szerint Kairóban dolgozó iráni diplomaták ott tanuló jemeni diákokat meghívtak a nagykövetségre, és iráni ösztöndíjat ajánlottaknekik. Ajemeni kormány már régóta azt állítja, hogy a lázadók hamarosan vereséget szenvednek, ám ezt a kincstári optimizmust egyáltalán nem támasztják alá a harci jelentések. A Frankfurter Allgemeine Zeitung által idézett elemzők szerint bizonytalan, mi következne a hadsereg esetleges katonai győzelme után. Nincs a kormánynak koncepciója arra, hogyan kezelné a kisebbségi zaiditákat és a lázadókat a háború sújtotta Szaada tartományban. Minél tovább húzódik a konfliktus, annál nehezebb lesz politikai megoldást találni. Az elmúlt öt évtapasz- talata azt mutatja, hogy belátható időn belül nincs esély politikai rendezésre, s ezért mindkét fél felelős. A harcok miatt mintegy 150 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát, virágzásnak indult a fegyverkereskedelem. A kormány halálbüntetések kiszabásával próbálja fokozni a nyomást a lázadókra, ám lényegében továbbra sem képes ellenőrzése alatt tartani az ország északnyugati területét. Ajemeni helyzet miatt különösen Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok aggódik, mert attól tartanak, hogy az al-Kaida terrorszervezet megvetheti a lábát a szaúdi-jemeni határvidéken, ahol akár kiképzőtáborokat is létrehozhat. Nemcsak északon, hanem az ország más részein is kicsúszik az ellenőrzés az állam kezéből. Dél-Jemenben a húsz évvel ezelőtti újraegyesítés óta jelen vannak szecessziós törekvések. Elemzők megosztottak abban a kérdésben, valóban veszélyben van-e az ország egysége. Egyrészt az összetett törzsi struktúrák rendkívül megnehezítik a központi kormányzat dolgát, másrészt viszont Száleh elnök az ország egységének megőrzését tekinti prioritásnak, így taktikai okokból mindig kész a tárgyalásra, ami pedig az ország széthullását egyelőre valószínűtlenné teszi. JEGYZET Akinek nem inge PÉTERFl SZONYA Az utóbbi időben egyre több beteg panaszkodik az orvosokközönyé- re, a nem megfelelő bánásmódra, mondván, amikor róluk van szó, főleg a béremelésükről, akkor bezzeg... Tudom,lesznekfehérköpenyesek, akikfelháborodvakikérikmaguk- nak a gyanúsítgatást, s rosszhiszeműséggel vádolnak. Már hallom, amint mondják, bár a kórházakban alacsonyaka bérek (állami dokik), illetve az egészségbiztosítókszá- mos műveletet nem fizetnek meg (magánorvosok), mindigabete- gekérdekeittartjákszem előtt. Nézzük csak! Vannak orvosok, akik az influenza elleni oltást az ápolónőre bízzák, holott ajánlott, hogy előttemegvizsgáljáhapacienst, mert hiába érzi magát egészségesnek, lappanghat benne valami, ami miatt szervezete esetleg másképp reagál a szérumra. Abarátnőm mesélte, hogy amikor a nyakán levő anyajegye vérezni kezdett, felhívta telefononalakó- helye szerintibőrgyógyászt. Anő- vértőlmegtudta, hogy az orvos épp szabadságon van, majd adott egy időpontot, amikorbeszélhetvele. Beszéltis, s amikorrákérdezett a fogadóórákra, az orvos visszakérdezett: van-e internetes hozzáférése. Amikorabarátnőmigennelvá- laszolt, az orvos közölte vele, a honlaprólleolvashatókafogadó- órák. Es letette a kagylót. Aminap, a cukorbetegek világnapjára (november 14.) figyelmeztető sajtótájékoztatón szó volt az orvos-beteg viszonyról. Adiabetoló- gusokíigyelmeztettekarra, hogy Európában 50 mülió, Szlovákiában közel350ezercukorbetegettarta- naknyüván, de feltételezik, legalább 100 ezren lehetnek, akik tünetmentesek, tehátnemtudnaka rájukleselkedőveszélyről. Holott, haáltalánosorvosukelvégeznéa szükséges vizsgálatokat... Arrólis beszéltek, mennyire fontos lenne, ha az inzulinon levő cukorbetegek beoltatnák magukat a B típusú sár- gaságellen. Noha a törvény értelmében a védőoltás már ingyenes, nagyonkevés abeoltottakszáma. Mert nem tudnaka lehetőségről! Ami furcsa, nem? Hiszen a cukro- sokrendszeresen, és nem csupán azúj inzulinadagjuk miatt, három- havontakénytelenekszakorvoshoz fordulni akkor is, ha odahaza mérikvércukorszintjüket.Adiabe- tológus alapvető kötelessége abe- tegvémyomásánakellenőrzése (sokan eltekintenekettől) és sok egyébmelletttájékoztatniarászo- rulót mindarról, amihozzájárul- hat/na egészségi állapotajavításá- hoz. Adiétáról éppúgy, mint az új gyógyszerekről, táplálék-kiegészítőkről és az ingyenes védőoltásról. Sajnos, akadnakdokik, akiketidegesítazsúfoltváróte- rem, s néhány órás rendelés után mielőbb szabadulni akamakabe- tegtől. Eszükbe semjut, hogy épp őkazok, akiknekbeszélniükkel- lene a máj gyulladás veszélyéről, a védőoltásról... Sokan azértnem foglalkoznakakérdéssel, mert fogalmuk sincs az ingyenes védőoltás törvénybe iktatásáról. Akinek nem inge... . GLOSSZA Össznépi barkochba KÖVESDl KÁROLY Megszaporodtak a politikusjelöltek. Az önjelöltek és a csoportjelöltek. Most éppen vagy három és fél ezren sündörögtek elő, és valamennyien szeretnének bejutni a megyei parlamentekbe. Hogy miért? Természetesen értünk. Dúl a nagy nemzeti barkochba. Nem tudod, ki az illető? Övé az a motoros vendéglő Pozsonyban. Hát emez? Neki közvetítőirodája van. A harmadiknak barátai. A negyediknek pártkönyve. Az ötödik borotválatlan, egyszerű plebejus benyomását szeretné kelteni. A hatodik elegáns, akinek mosolyát látva az jut az eszembe, ennek se szeretnék az ellensége lenni. Természetesen mindent megígérnek, még azt is, amiről százszázalékosan meg vannak győződve, hogy álmukban sem teljesítik. Sőt azt is megadnák, ami eszükbe sem jut. Megígérik, amit már mások is megígértek, és mások sem teljesítettek. Lehozzák a csillagot az égről. Kiállnak az utca végére, és halált megvető bátorsággal védik az érdekeidet. Több zöldet, kevesebb betont! Több parkolót! A közlekedésé az elsőbbség! A gyalogos érdeke az első! Kevesebb autót, több játszóteret! Modernebb megyét! Több munkahelyet! Kevesebb kábítószert! Több férfit a nőknek! Több kocsmát a férfiaknak! Több zöldet! Több kéket! Több pepitát! Az ember beleszédül, ha komolyan veszi. De hát ki tudja már ezt komolyan venni? Elege van? Szavazzon ránk! Elégedett? Akkor is! A legőszintébb mind közül talán az a figura, aki megsúgta: sört forgalmaz Németországból, de mivel nem megy a bolt, szerencsét próbál a politikában. A megjegyzés négyszemközt hangzott el, nem a tribünök mikrofonjába kiabálta bele. Érthető. Teheti, nálunk sincs olyan törvény, amely tiltaná a hazugságot, vagy számon kérné az ígéreteket. Amelyek elég hamar feledésbe merülnek. A képviselők visszahívhatósága sem divatozik bimbózó demokráciánkban, sőt a falkatörvény alapján aki egyszer bejutott a politika felső köreibe, gyakorlatilag félisten. Immunitás védi. Ha nagyot szakít, legfeljebb odébb lökik. Hát nem megéri? Egy barátom szerint az utolsó politikust, aki komolyan vette az eszméket, Marx Károlynak hívták. Igaz, gazdag családba született, megengedhette magának azt a luxust, hogy az emberiség megjavításáról álmodozzék. De azért félre a tréfával: jól nézzük meg, kire szavazunk. Nézzünk a szemébe, már ha leereszkedik közénk, egyszerű halandók közé, s az sem baj, ha utánajárunk, mivel foglalkozott eddig. Mert az embert nem a szóvirágai, hanem a cselekedetei minősítik. TALLÓZÓ THE NEW YORK TIMES Az egykori Blackwater amerikai biztonsági magáncég valószínűleg egymillió dollárral vásárolta meg titokban iraki tisztviselők hallgatását a 2007-es bagdadi lövöldözés után - írta oknyomozó riportjában a The New York Times. A Blackwater - amely annak idején az amerikai külügyminisztérium megbízásából látott el biztonsági feladatokat Irakban - úgy döntött, egymillió dollárral veszteget meg bagdadi tisztviselőket azért cserében, hogy azok nem hangoztatnak bírálatokat a cég ellen és támogatják működését. A ma már megváltozott profillal, Xe néven működő vállalat öt egykori munkatársa ellen büntetőeljárás folyik az Egyesült Államokban amiatt a 2007. szeptemberi bagdadi lövöldözés miatt, amelyben 17 iraki életét vesztette, és legalább húszán megsebesültek. A Blackwater emberei egy amerikai diplomáciai konvoj útját biztosították, amikor egy zsúfolt kereszteződésben - állításuk szerint - támadás érte őket, s lövöldözni kezdtek. A halottak fegyvertelen civilek voltak. A The New York Times a cég korábbi, névtelenséget kérő alkalmazottaitól szerzett információk alapján arról írt: a Blackwater felső vezetői 2007 decemberében hagyták jóvá az egymillió dollár kifizetését. A pénzt állítólag átutalták a cég jordániai irodájából Irakba, de azt nem erősítette meg senki sem, hogy az iraki tisztviselők meg is kapták. Az amerikai külügyminisztérium a lövöldözés után világossá tette, hogy a Blackwater tevékenysége elengedhetetlen. Bagdadi tisztviselők pedig felhagytak a Blackwater azonnali távozására vonatkozó követelésükkel. Az amerikai és iraki vizsgálatok később azt állapították meg, hogy a Blackwater emberei indokolatlanul öltek. Idén tavasszal az iraki belügyminisztérium nem hosszabbította meg a biztonsági cég iraki működési engedélyét, és az amerikai külügyminisztérium sem újította meg az iraki feladatok ellátására kötött szerződést a céggel. A vállalkozás ellen azonban soha nem indult bűnvádi eljárás. Az öt alkalmazott ellen a per februárban kezdődik Washingtonban. Az amerikai külügyminisztérium egy tisztviselője úgy tájékoztatta az újságot: amerikai diplomaták nem tudtak arról, hogy a Blackwater bármekkora összeggel megvesztegetett volna iraki tisztviselőket. (mti)
