Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-11 / 261. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 11. www.ujszo.com RÖVIDEN Füle a cseh biztosjelölt Prága. Štefan Füle lesz Csehország jelöltje az európai uniós biztosi posztra - döntött a cseh kormány tegnapi rendkívüli ülésén. A jelenlegi Európa-ügyi miniszter jelölése a két legnagyobb párt - a polgári demokraták és a szociáldemokraták - megállapodásának eredménye. Jan Fischer miniszterelnök nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, milyen portfoliót kaphat Csehország az Európai Bizottságban. Štefan Füle (1962) karrierdiplomata, a kormányba a szociáldemek jelölték. A nyolcvanas években a moszkvai MGIM-en szerzett diplomát. Miniszteri tisztsége előtt nagykövetként Csehország NATO-misszióját irányította Brüsszelben. Bár a neve magyar hangzású, Füle szlovák nemzetiségű, magyarul nem tud. (-kés) Kirúgták a két tisztet Prága. Kizárták a cseh hadseregből azt a két tisztet, akik afganisztáni küldetésük idején SS-egységek jelképét hordták sisakjukon - közölte tegnap Martin Barták védelmi miniszter. A középszintű parancsnokok két felettesét pedig az ügy kivizsgálásának befejezéséig felfüggesztették a szolgálat alól. (-kés) Fizetnek a hazatérőknek Koppenhága. A dán kormány megtízszerezi a szülőföldjükre visszatérő bevándorlóknak fizetett ösztönzést. A visszatérőknek a jövőben közel 13500 eurót adnak. „Ezt a pénzt azok kapják, akik nem akarnak vagy nem tudnak beilleszkedni” - mondta a jobboldali populista Dán Néppárt (DF) képviselője, amely kívülről támogatja a kisebbségi jobboldali liberális kormányt. A bevándorlási szabályok 1997. évi szigorítása óta 2524 bevándorló érkezett Dániába, főleg a volt Jugoszláviából, Irakból, Iránból, Libanonból, Szomáliából és Törökországból. Dánia 5,5 milliós lakosságának 7,3 százaléka bevándorló. (MTI) Feszületosztás Rómában Róma. A jobboldali, populista Északi Liga (LN) után a legnagyobb olasz kormánypárt is aláírásgyűjtésbe kezdett az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése ellen, amely megtiltja feszületek elhelyezését az iskolai tantermekben. Silvio Berlusconi miniszterelnök pártja az aláírásokkal kíván nagyobb nyomatékot adni annak a fellebbezésnek, amelyet az olasz kormány nyújtott be a strasbourgi testületnek. A Szabadság Pártja (PDL) aktivistái hétfőn és tegnap több ezer feszületet osztottak szét Róma utcáin. (MTI) A két Korea hadihajói lőtték egymást a Sárga-tengeren, pár nappal az Obama-látogatás előtt Jól időzített provokáció ÖSSZEFOGLALÓ Szöul. Súlyos tengeri incidens robban ki a két Korea között tegnap, közvetlenül az amerikai elnök e heti, Japánt, Szingapúrt, Kínát és Dél-Koreát érintő ázsiai körútja előtt. Észak- és dél-koreai hadihajók tűzpárbajt vívtak a Sárga-tengeren, a reggeli összetűzésnek - legalábbis dél-koreai részről - nincsenek áldozatai, az észak-koreai hajó azonban jelentős károkat szenvedett. Az incidens hírét megerősítette Csüng Un Csan dél-koreai miniszterelnökis. Egy szöuli kormányforrás szerint a dél-koreai gyorsnaszádok nyitottak először tüzet egy északi hadihajóra, mert megsértette a határvonalat. Az északiak viszonozták a lövéseket. A szöuli védelmi tárca azt állította, a déli hajók figyelmeztető lövéseket adtak le a határsértő hadihajóra, de az nem fordult vissza, és viszonozta a tüzet. „Nem közeli csata volt. Erős tűz alá vettük az északi hajót” - mondta az illetékes. Ri Mjong Bak dél-koreai elnök az éset miatt összehívta a biztonsági kabinet rendkívüli ülését. Phenjan tegnap bocsánatkérést követelt Szöultól „súlyos katonai provokációjáért”. A csetepaté abban a vitatott hovatartozású övezetben történt, ahol 1999 és 2002 között halálos áldozatokat követelő tengeri incidensek voltak. Észak-Korea nem ismeri el azt a határvonalat, amelyet az 1950- 1953-as koreai háborút lezáró tűzszünetben húzott meg egy amerikai tábornok. (MTI, ú) (TASR/AP-felvétel) Dél-koreai gyorsnaszádok a Sárga-tengeren Szokatlanul hűvös kapcsolatok - Obama népszerűsége Izraelben tartósan 10 százalék alatt van Fekete bárány a Fehér Házban Netanjahu elhagyja a Fehér Házat, ahová csak nehezen hívták meg (SITA/AP-felvétel) Washington. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő egy óra negyven percet töltött a Fehér Házban, ahonnan úgy távozott, hogy sem ő, sem pedig vendéglátója nem szentelt egyetlen pillanatot sem a sajtónak, ami elég szokatlan az amerikai elnök és magas rangú külföldi vezetők találkozói után. ÖSSZEFOGLALÓ A Fehér Ház azzal vádolta Netan- jahut, rá akarja erőszakolni Barack Obamára, hogy fogadja, miközben Netanjahu szerint újra meg akarták őt alázni. így jellemezte az immár igen szokatlanul hűvös amerikai-izraeli kapcsolatok legújabb fordulatát Eitan Gilboa, az izraeli Bar-Ilan Egyetem szakértője. Az amerikai elnök környezete ugyanis csak az utolsó pillanatban erősítette meg, hogy az egyébként is Amerikába érkezett izraeli kormányfő találkozhat Obamával - közép-európai idő szerint tegnap hajnalban. Az Ovális irodától ráadásul távol tartották a kamerákat. Netanjahu az észak-amerikai zsidó szervezetek közgyűlésére érkezett Washingtonba, amelyen egyébként Obama felszólalására is számítottak, ám az elnök tegnap a múlt heti, 13 halottat követelő lövöldözés áldozatainak gyászszertartására a texasi Fort Hood támaszpontra utazott. Emiatt az amerikai elnök e heti tokiói látogatásának programja is csúszik egy napot. Obama népszerűsége Izraelben tartósan 10 százalékalattvan. Zárt ajtók mögötti tanácskozáson - a Fehér Ház rövid közleménye szerint - Obama megerősítette, hogy az USA szilárdan elkötelezett ízrael biztonsága mellett, továbbá egy sor ügyben egyeztettek a biztonsági együttműködést illetően. Ugyancsak eszmét cseréltek Iránról és arról, hogyan lehet előremozdítani a közeí-keleti békefolyamatot. Megfigyelők a közel-keleti békefolyamat kapcsán emlékeztetnek: a palesztinok visszautasítják a tárgyalások újrakezdését mindaddig, amíg Izrael nem fagyaszt be minden zsidó telepépítést Ciszjordáni- ában és Kelet-Jeruzsálemben, leendő palesztin államuk tervezett fővárosában. Palesztin vezetők mély csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy Washington már nem követeli a tárgyalások előfeltételeként az izraeli telepes tevékenység teljes befagyasztását a palesztin területeken. (MTI, ú) Egyelőre nem tudni, mikor lesz az uniós csúcs Még kiadók a ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Brüsszel. Médiaértesülések szerint az európai vezetők hétfői berlini találkozóján sem jött létre egyetértés abban, kik töltsék be a Lisszaboni Szerződés nyomán létrejövő új uniós csúcsposztokat. Két tisztségről van szó, az Európai Tanács (EiT) elnöki posztjáról, valamint a kül- és biztonságpolitikai főképviselő tisztségéről, azaz a külügyminiszter személyéről. A beszámolók szerint Gordon Brown brit kormányfő továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy elődje, Tony Blair volt miniszterelnök legyen az EiT elnöke. A franciák és a németek azonban állítólag abban állapodtak meg, hogy valamely kis uniós tagországból kell érkeznie az elnöknek. Herman Van Rompuy belga miniszterelnöknek a legjobbak az esélyei, de szó van Jan Peter Balkenende holland és Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőről, Paavo Lipponen volt finn miniszterelnökről, Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellárról, valamint Vaira Vike-Freiberga volt lett államfőről. A külügyi posztra eddig David Miliband brit külügyminisztert emcsúcsposztok legettékazok, akikkizártnaktartják, hogy Blair kapja meg az unió elnökének a székét. Miliband azonban a minap azt mondta, inkább maradna a brit politikai életben. Ha Miliband igent mondana az elnöki posztról megszülető végleges döntés előtt, akkor azzal automatikusan hátba döfnéaBlairmögött felsorakozóbrit munkáspárti vezetést. A médiának azonban feltűnt, hogy Miliband váratlanul megjelent Berlinben a hétfői ünnepségeken, ami arra utal, hogy a színfalak mögött kemény alkudozásfolyik. Ha nem Miliband kapná a külügyi posztot, akkor arra leginkább Massimo D'Alema volt olasz miniszter- elnököt tartják esélyesnek, de ellene állítólag több, főként új EU-tagor- szág tiltakozik, D'Alema kommunista múltja miatt. Felmerült a szociáldemokrata Alfred Gusenbauer volt osztrák kancellár neve is. Az EU soros svéd elnöksége korábban kilátásba helyezte, hogy ez ügyben rendkívüli EU-csúcstalálkozót hív össze. Eddig úgy hírlett, hogy ezt holnap tartják, de most már a szombatot, a vasárnapot, illetve ajövő hét szerdáját is emlegetik lehetséges időpontként. (MTI, ú) Obama hamarosan dönthet a csapaterősítésről Több tízezer katonát küldene MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Tokió. Barack Obama több tízezer újabb katonát fog Afganisztánba küldeni. Ezt a CBS News hírcsatorna jelentette, amely szerint az amerikai elnök hétfőn este jutott elhatározásra. Több hónapi tanácskozás után döntött Obama azAfganisztán-stra- tégiáról. Csaknem teljes egészében teljesíteni fogja az ázsiai országban állomásozó amerikai haderő parancsnokának kérését, aki 40 ezer katonát szeretne. Obama úgy tervezi, négy harcoló dandárt és sok ezer fős kisegítő személyzetet irányít Afganisztánba - értesült a CBS News az elnökkömyezetéből. Az elnök katonai tanácsadói a csapaterősítést támogatják, de arra figyelmeztetnek, hogy csak katonasággal nem lehet megnyerni a háborút. Ehhez arra van szükség, hogy Hamid Karzai afgán elnök megtisztítsa kormányát a korrupciótól. A CBS News úgy tudja, az első új dandár jövő év elején megy Afganisztánba, és a csapaterősítés folyamata csak az év végére zárul le. Obama tervei szerint a csapatok négy évig maradnának Afganisztánban. Stanley McChrystal tábornok, az amerikai erők parancsoka ennyi idő alatt akarja megkétszerezni az afgán katonaság és rendőrség létszámát. Jelenleg 68 ezer amerikai katona állomásozik az országban, az erősítéssel a csapatok nagysága valószínűleg el fogja érni a 100 ezer főt. Viszont James Jones, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta, hogy az elnök még nem jutott végső döntésre a csapatok létszámáról. A Fehér Ház közölte: Obama elnök valószínűleg csak azután tesz bejelentést Afganisztán ügyében, hogy november 20-án visszatér Washingtonba holnap kezdődő ázsiai útjáról. Japán ötmilliárd dolláros segélyprogramot ajánl öt évre Afganisztánnak. A japán kormány tegnapi ülésén fogadta el a segélyezési csomagtervet, s a program az ország újjáépítésére, a gazdasági és szociális célok megvalósítására helyezi a hangsúlyt. A segélyezés a 2010-es pénzügyi évben indulna el. A japán segélyprogram bejelentését Barack Obama amerikai elnök pénteken kezdődő tokiói látogatásához időzítették. Politikai aknamező Hirosimába menne Obama Tokió. Barack Obama egy tegnapi tévéinterjújában közölte, még elnöksége alatt el akar látogatni a II. világháború végén amerikai atomtámadást elszenvedett két városba, ha mostani japáni látogatása során nem is lesz erre idő. Hivatalban lévő amerikai elnök még soha nem járt Hirosimában és Nagaszakiban, mert az heves vitákat váltott volna ki az USA-ban. Azóta, hogy Obama áprilisi prágai beszédében felvázolta egy atomfegyvermentes világ képét, illetve októberben neki ítélték a No- bel-békedíjat, Japánban egyre erőteljesebben szorgalmazzák, hogy látogasson el a két városba. Mindkét polgármester azt kérte tőle, még május előtt legyen a vendégük, mert akkor rendezi az ENSZ az atomso- rompó-szerződés felülvizsgálati konferenciáját. Megfigyelők szerint Obama politikai aknamezőre lép az USA-ban, ha ellátogat valamelyik városba, hiszen ezt értékelhetik úgy is, hogy bírálja az atombombák le- dobását. Márpedig az amerikaiak 60 százaléka még ma is úgy gondolja, hogy e döntés szükséges volt a háború befejezésének felgyorsítása érdekében. Ráadásul az USA azért lépett be a háborúba, mert Japán 1941. december 7-én megtámadta Pearl Harbort. Kisebbségben vannak azok Amerikában, akik az emberiesség elleni bűntettnek tartják az atomtámadásokat. (MTI) Síita fenyegetés Irántól tart az al-Kaida Dubaj. A síita veszélyre figyelmeztette a szunnita muszlim közösséget az al-Kaida egyik csoportjának vezetője egy hangfelvételen - közölte az iszlamista honlapokat figyelő amerikai SITE. „Az iszlámra és a hívőkre leselkedő síita fenyegetés súlyosabb, mint az a veszély, amelyet a zsidók vagy a keresztények jelentenek” - állította Abder-Rahmán ar-Rasíd, az Arabfélszigeten tevékenykedő al-Kai- da-csoport vezetője. „Felszólítjuk a(z arab) nemzetet, hogy minden eszközzel álljon (a szunniták) mellé az iráni és a térségben élő síita hívek jelentette fenyegetéssel szemben”-fogalmazott. (MTI) Texasi mészárlás Terrorista a pszichiáter? Washington. A múlt pénteki, L3 halottat követelő texasi mészárlás elkövetője kapcsolatot keresett az al-Kaidával - jelentette hírszerzési forrásokra hivatkozva az ABC televízió. A korábbi jelentések szerint a Fort Hood támaszponton az ámok- futó 39 éves tiszt, Malik Nadal Hasan, a hadsereg őrnagyi rangban levő pszichiátere Allah Akbar (Isten hatalmas) kiáltással nyitott tüzetka- tonatársaira. Joseph Lieberman szenátor már a hét végén vizsgálatot sürgetett azzal kapcsolatban, vajon a hadsereg mulasztást követett-e el azzal, hogy nem vette észre, az arab szülőktől származó Hasan iszlám szélsőséges. Lieberman leszögezte: ha bebizonyosodik, hogy Hasan iszlám szélsőséges, akkor a mészárlás terrorcselekmény volt, méghozzá az amerikai földön elkövetett legsúlyosabb ilyen eset a 2001. szeptember 11 -i merényletek óta. (MTI)
