Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-11 / 261. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 11. Vélemény És háttér 7 FIGYELŐ „Vasfüggöny” védi Barátoktól és kommunistáktól körülvéve, visszavonultan él az egykori NDK legbefolyásosabb asszonya, Margót Honecker abban a hitben, hogy „visszatér a szocializmus”. A berlini fal 20 éve ledőlt, de Erich Honecker volt kelet-német vezető 82 éves özvegyét a chilei barátai alkotta „vasfüggöny” védi. „Nem akar a sajtóban szerepelni”-mondta Luis Corvalan, a chilei kommunista párt volt főtitkára, Margót Honecker barátja, akivel A másik Németország, az NDK címmel 2001-ben jelentetett meg in- teqúkötetet. „A másik Németországban” a rettegett Margót Honecker 26 évig oktatási miniszter volt, ő vezette be a katonai oktatás doktrínáját a középiskolákban. „Hű meggyőződéséhez. Ma is nagy harcos” -tettehozzá Corvalan. (mti)- Ha felnövök, nem leszek sem űrhajós, sem rendőr. Plakátarc szeretnék lenni, mint te, nagypapa! (Peter Gossányi rajza) Egyelőre nincs hivatalos közlés, hogy mikor szándékoznak a teljes internet-szolgáltatást helyreállítani Kockázat az internet Kínában Négy hónappal az Urumcsi- ban történt, közel kétszáz halálos áldozattal és 1700 sebesülttel járó véres lázadás után a Hszincsiang-Ujgur autonóm terület székhelyén még mindig várják, hogy helyreálljon az internet- szolgáltatás. Miért a döntés, és mit jelent a korlátozás? Az angol nyelvű China Daly kínai napilap az elégedetlenkedő helyiek és szakértők megszólaltatásával feszegeti a kérdést. MT1-HÁTTÉR A kínai központi kormány július 5. után 24 órával blokkolta az internet-hozzáférést, mivel a lázadás szervezői a világhálót használva koordinálták az eseményeket - írja a lap, folytatva azzal, hogy a „külföldi szeparatista csoportok olyan blogo- kat és csetprogramokat használtak a kapcsolattartásra, mint a Twitter, a Facebook, a QQ és az MSN, s ezeken keresztül szervezték az erőszakos megmozdulásokat”. Egyelőre nincs hivatalos közlés arra vonatkozóan, mikor szándékoznak a teljes internet-szolgáltatást helyreállítani, s a helyi lakosok, valamint az online értékesítésben érdekelt vállalkozások panaszkodnak: elvették tőlük az ártalmatlan kommunikáció lehetőségét is. Már olyan vállalkozók is vannak, akik úgy döntöttek, egyszerűen odébb állnak, mondván, ha nincs internet, nincs üzlet. A China Daily megszólaltat egy az aszalt gyümölcs online értékesítésével foglalkozó üzletembert, és egy asszonyt is, aki a vonattal 14 órára lévő Dunhuangba utazott, hogy Ausztráliában tanuló lányával telefonon beszélhessen, mivel a nemzetközi telefonhívásokat ugyancsak korlátozzák Hszin- csiangban. „Hiányzik a lányom hangja” - mondta az asszony, aki most egy pekingi barátja segítségével tart kapcsolatotagyermekével. Urumcsi utcáin már nincsenek fegyveres rendőrök, a boltok, az éttermek ismét kinyitottak, a mindennapi életközelítanormálishoz. Csak a netre várnak az ott lakók. „Hszin- csiangnak kell az internet. Lévén, hogy a térség sokkal elmaradottabb, mint más országrészek, a zárlat még nagyobb kárt okoz” - nyilatkozta egy 30 éves helyi vállalkozó, Jurat Hamiti. Hozzátette: „a terület gazdasági fejlődése van annyira fontos, mint a terrorizmus elleni harc”. Augusztusban a hatóságok korlátozott szolgáltatást tettek lehetővé, amivel száz térségi portál vált elérhetővé, bankok, helyi kormányzati szervek, szórakoztató témájú és online játékokat kínáló oldalak. Egyedül a kiváltságos újságírók, kormányzati hivatalnokok juthatnak, teljes körű internet-szolgáltatáshoz a Hoitak szállóban kialakított „hírköpont” 24 laptopja valamelyikén. A vendégeknek regisztrálniuk kell, az internet használata időben korlátozott, és az általuk küldött és kapott információkat figyelik. , A zavargásokra nem került volna sor, ha nincs internet, s a kínai kormánynak olyan rendkívüli körülmények között, mint az urumcsi események is voltak, érthető a reakciója”-idézi a lap David Gosset- t a nemzetközi kapcsolatok francia szakértőjét, aki nyolc alkalommal járt már az északnyugat-kínai Hszincsiangban. Ugyanakkor Jü Hsziao-feng kínai biztonságpolitikaiszakértő szerint az információtól való elzárás egy nyűt társadalomban sosem lehet elsődleges eszköze a terrorizmus elleni harcnak. ,A kormánynak engednie kell a hivatalos és nem hivatalos forrásokhoz való hozzáférést, hogy az emberek az ismereteik alapján keressék az igazságof-nyilatkoztaJü. Hu Jong, a Peking Egyetem professzora úgy gondolja, hogy a hatóság abban a tudatban él, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva jogosan intézkedett az internet leállításáról, hiszen ezt már kezdetben nyilvánosan bejelentették. „Az internet gyors fejlődése és a társadalom irányításának joghézagai példátlan kihívást jelentenek a társadalmi stabilitás fenntartására” -foglalta össze a probléma lényegét a maga nézőpontjából Meng Csien- csu kínai közbiztonsági miniszter. Az internet kiiktatása ellenére augusztusban szintén széles körben félelmet keltő, a hivatalos megfogalmazás szerint „szervezett terrortámadásokra” került sor Urumcsiban, amikor ujgurok fecskendőkkel szurkáltak meg több mint félezer han kínait. Ezt követően a polgárok ismét az utcára vonultak, s a helyzet nem megfelelő kezelése miatt a város két magas beosztású vezetőjét, köztük Urumcsi párttitkárát leváltották. ________________________________ _______JEGYZET Veszélyes? Veszélyes! PÉTERFl SZONYA Az utóbbi hetekben az érdeklődés középpontjában áll az új vírus okozta pandémia. Noha az Egész- ségügyiVilágszervezet (WHO) hónapokkal ezelőttfigyelmezte- tett a várható veszélyre, Szlovákiában a pandémiás terv elkészítésén (nagybanhasonlítamadárinf- luenza terjedése elleni intézkedésekhez) kívül nem sok történt. Illetve, sorra nyilatkoztak az „illetékesek” oly értelemben, hogyná- lunk nem kell tartani semmitől, s bár kis hazánk még csak tárgyal a vakcinagyártókkal, elegendő, a madárinfluenza idején vásárolt antivirotikumot (szavatossági idejét a napokban hosszabbították meg) tartalékol az ország. Ezek akár jó hírek is lehetnének, ha Ukrajnában, valamint a keleti ország- részben nem terjedne aszezonális mellett az új AH IN 1 influenza is. És mivel továbbra sem világos, honnan és mikor érkezik hazánkba a vakcina, vannak, akik Ma- gyarországon szerzik be. Joggal feltételezik, hogy nem tartoznak a kiváltságosakközé, akikvédőol- tástkapnak. Többenjelezték, ha külföldi szérumot vennének, aligha tiltakozna a tárca, de mert a vakcina magyar, veszélyesnek nyilvánították. Ismerik az oltóanyag összetételét? Vagy csak azzavaijaőket, hogy az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség (EMEA) aneves európai gyógyszergyártókon (Novartis, GSK, Baxter) kívül a magyar gyár- tónakis megadta a forgalomba hozatali engedélyt? Ha a hazai illetékesek érdeklődnének, megtudnák, hogy a magyar terméket klinikailag is kipróbálták, míg a többi gyártó- a világjárvány- rahivatkozva-utólag végzi el a teszteket. Amagyarországiszakér- tőkszerint ma még nem tudni, hogy a külföldi szérumból egy vagy két oltás kell a védettség megszerzéséhez, az bizonyított, hogy a magyarból egy is elegendő. Haahazai illetékesek érdeklődnének, megtudnák azt is, hogy a szérumokban sok minden közös. A gyártáshoz valamennyien tojást használnak, s valamennyien a madárinfluenza elleni vakcinát módosították: kicseréltékavírus- törzset. Avárandósokvédőoltásábana szakértőkEurópábansemtudnak megegyezni, svannakmagyaror- vosok, akik akülföldön gyártott szérumotajánljákaterheseknek. Azért, mert ott „split”, azaz hasított eljárássalkészültekavakcinák. Tény viszont, hogy ezeket sem tesztelték várandósokon, tehát a védőoltás beadását az orvosra és páci- ensérebízzák. A tények ismeretében érthetetlen a vakcina ellenesség. Lehet, hogy e mögött más bújikmeg, amagyarel- lenesség. S ez tényleg veszélyes. KOMMENTÁR Berlini tüske MAUNÁK ISTVÁN Aligha gyűlne össze ismét negyedmillió berlini a Brandenburgi kapu közelében, hogy lelkesen meghallgassa Barck Obamát, mint 2008 szeptemberének elején. Lehet, Obama szenátor akkor megsértődött, hogy nem mondhatta el - második Kennedyként - ugyanott a beszédét, ahol nagy elődje. De Obama elnökként már ki sem ejthetné a száján a híres mondatot: Ich bin ein Berliner. Bár nem hangoztatják, a németek zokon vették, hogy a tavaly főleg an- ti-Bushként ünnepelt Obama nem ment el a berlini fal leomlása huszadik évfordulójának ünnepségeire. Hivatalosan ázsiai útja miatt, amellyel már egy hónnappal ezelőtt is felborzolta a kedélyeket: az immár Nobel-békedíjas Obama azért nem fogadta a megérdemelten Nobel-békedíjas dalai lámát, nehogy most novemberben ezt a kínai elvtársak a szemére vethessék. Két dolog is bizonyítja, hogy az ázsiai út pusztán kifogás. A németek régebben kezdték szervezni a berlini ünnepséget, mint a Fehér Ház az ázsiai utat. Obama ez utóbbit végül csúsztatta, hogy részt vehessen a texasi katonai támaszponton elkövetett múlt heti vérengzés áldozatainak búcsúztatásán. Berlin akkor is tüske marad, ha Merkel a múlt héten nagy sikert aratott az amerikai Kongresszusban. Távolmaradásával Obama nem feltétlenül a németeknek, inkább egész Európának üzent. Nagyon hízelgett neki a kampánya során, amikor Kennedyhez hasonlították, de mára egyértelmű: semmiben sem hasonlít rá, neki nincs kötődése Európához, másként tekint a transzatlanti viszony- rendszerre, mint J. F. K., sőt még agyonbírált elődjénél, ifj. Bush- nál is sokkal kisebb jelentőséget tulajdonít az öreg kontinensnek. Közép-Európában ezt hamarabb ismerték fel a rakétapajzs lemondása miatt, s itt az ideje, hogy Nyugat-Európa is az új washingtoni realitásokhoz igazítsa lépéseit. Az amerikai politika szemében nemcsak a közép-európai régió jelentősége értékelődött le, hanem egész Európáé. Érteni kell a gesztusokból is. Pár hónapja még lehetett figyelmetlenségnek, érzéketlenségnek tulajdonítani, hogy Obama az éjszaka kellős közepén hívta fel a cseh kormányfőt, hogy bejelentse: nem kell a radarállomás. Nem, Obama nem azért volt udvariatlan, mert megfeledkezett az időeltolódásról. A berlini távolmaradás sokkal nagyobb „udvariatlanság” Európa vezető hatalmával szemben. Amerikában egyre-másra születnek az elemzések arról, hogy Európa nem érti a világ átalakulását és az amerikai globális stratégia ezzel kapcsolatos változásait, s Európa még mindig azt hiszi, hogy a transzatlanti érdekek szükségszerűen egybeesnek. Obama gazdaságpolitikájában - ez a válságkezelés során is megmutatkozott - nagyobb szerepet játszik Kína és India, mint Berlin vagy London. Az atomfegyverek, a biztonságpolitika terén pedig Moszkvát favorizálja. Az amerikai elnöknek csak egyetlen égető kérdésben lenne szüksége Európa segítségére, ez Afganisztán, de ezt épp úgy nem kapja meg, mint elődje, Bush Irakban. A megoldást egy erősebb, az érdekeit önállóbban, ag- resszívabban képviselő - Moszkvával szemben is, a közel-keleti válságban is, Afganisztánban is - Európa jelenthetné, de ettől még messze vagyunk. FIGYELŐ Obama a hatodik leggazdagabb Barack Obama elnök 3,7 millió dolláros vagyonával az amerikai kormányzat hatodik leggazdagabb tisztviselője, nála külügyminisztere, Hillary Clinton is gazdagabb. A volt first lady vagyonát 21,5 millió dollárra becsüli a Center for Responsive Politics (CRP) független washingtoni kutatóintézet, amely a pénz és a politika viszonyátvizsgálja. Az USA kormányának leggazdagabb tisztviselője Mary Schapi- ro, a Wall Street-i tőzsdefelügyelet elnöke 26,6 millió dolláros becsült vagyonnal. A második helyen álló Clintont Eric Holder igazságügy-miniszter követi 11,5 millió dollárral. A végrehajtó hatalmi ág tisztviselőinek vagyona elhalványul a kongresszus legtehetősebb tagjainak gazdagsága mellett. A szövetségi törvényhozásban dolgozók 44 százaléka milliomos. A Capitolium legnagyobb vagyonú tagja a kaliforniai Darrell Issa republikánus képviselő, aki autóriasztók gyártásával tett szert 251 millió dolláros vagyonára. Ót követi a rangsorban a szintén kaliforniai Jane Harman demokrata párti képviselő 244 millió dolláros vagyonnal, férje egy elektronikai cég alapítója. A harmadik helyen álló demokrata Herb Kohl Wisconsinból - 214 millió dollár van a számlám - egy áruházlánctulajdonosa. Az egyik legszegényebb politikus a Capitoliumon Joe Biden al- elnök, akinek mindössze 27 ezer dolláros vagyon van a nevén. A közölt adatok becsült értékek. A kongresszus tagjai és az adminisztráció vezető tisztviselői minden évben kötelesek számot adni személyes vagyonukról, de csak megközelítő értékeket kell közölniük, és az általuk birtokolt ingatlan (ok) nak nem kell szerepelnie abevallásban. A legismertebb washingtoni kormányzati tisztviselőkközé tartozó Timothy Geithner pénzügyminiszternek, illetve a magyar származású Peter Országnak, a Fehér Ház költségvetési hivatala vezetőjének egyaránt 1,3 millió dolláros vagyona van. John Kerry demokratapártiszenátor209 millió dollárral büszkélkedhet, Nan- cyPelosiházelnök31,4 millióval rendelkezik, John McCain szenátor, volt republikánus elnökjelölt vagyonát pedig 20,2 millió dollárra becsülik, (mti)
