Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-09 / 259. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 9. www.ujszo.com RÖVIDEN Szertartás Rióban Rio de Janeiro. A június 1-jén az Atlanti-óceán felett eltűnt Air France-járat 228 áldozatának több száz hozzátartozója vett részt a szombaton Rio de Janeiróban tartott kegyeleti megemlékezésen. A hozzátartozók kérésére a sajtó nyilvánossága nélkül megtartott megemlékezésen francia és brazü hivatalos személyek és a francia légi- társaság vezetői is részt vettek. A katasztrófa 228 halálos áldozata összesen 32 ország állampolgára volt, közöttük négy magyarországi és egy szlovákiai magyar utas. (mti) i Elfogták a nápolyi maffia főnökét Róma. Elfogták a nápolyi maffia, a Camorra egyik főnökét. A férfit a szökésben lévő 30 legveszélyesebb maffiafőnök között tartják számon. A 49 éves Luigi Esposi- tót, a Nuvoletta (Felhőcske) klán egyik - hat éve körözött - vezetőjét 2006-ban 9 évi börtönre ítélték. Espositót Nápoly Posillipo villanegyedének egyik luxusvillájában fogták el, ahol álnéven lakott. (mti) Csalt a német szélsőjobb Berlin. Az anyagi nehézségekkel küszködő, szélső- jobboldali Német Nemzetidemokrata Párt (NPD) történetének legnagyobb visszaélését követte el a pártadományokkal - írja a Der Spiegel. A párt több éven keresztül ,/eljavította” a híveitől kapott adományok összegét: a valóságosnál nagyobb összegeket jelölt meg, hogy ezzel több pénzhez jusson a pártok állami támogatására szolgáló alapból, így270 ezer eurót kapott jogtalanul az államtól. (mti) Pekingi tiltakozás a láma miatt Tavang (India). Kína tiltakozása ellenére a dalai láma, a tibeti nép vallási vezetője ötnapos látogatásra érkezett India Tibettel határos északkeleti tartományába, Aruná- csal Pradesbe érkezett, hogy együtt imádkozzon buddhista zarándokokkal, és tanítsa őket. A helyi hatóságok azzal számolnak, hogy a láma ottani tartózkodása mintegy 25 ezer buddhista hívőt vonz a helyszínre, (mti) Baráti tűz Afganisztánban Kabul. Hét afgán katona és rendőr vesztette életét a NATO vezette nemzetközi erők téves légitámadása következtében Nyugat-Afga- nisztánban. A légicsapás véletlenül a koalíciós erők és az afgán hadsereg egy közös bázisát érte Bádgesz tartományban. (mti) Angela Merkel kancellár szerint 1989. november 9. az újkori német történelem legboldogabb napja volt Ma Berlinben ünnepel az egész világ 20 évvel ezelőtti kép: falra mászni már lehet, kezet nyújtani még nem (TASR/AP-felvétel) Berlin. Nemcsak Európa, hanem az egész világ Németországgal ünnepli ma a hírhedt berlini fal leomlásának 20. évfordulóját. A készülődés tetőpontjára hágott, Berlin tegnap jubileumi lázban égett. MTl-HÍREK A turisták már elárasztották a belvárost, ahol az ünnepségeket rendezik. Az idegenforgalmi hatóságok több mint 1 millió hazai és külföldi vendégre számítanak, a szállodák túlnyomó többsége már foglalt, az előzetes foglalások ugyanis minden várakozást felülmúltak. A szó szoros értelmében nemcsak Berlinnel, hanem Berlinben ünnepel november 9-én a világ. A német fővárosba várják az Egyesült Államok és Oroszország vezetőit, az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit és mindazokat a korábbi vagy ma is aktív politikusokat, akik annak idején döntő érdemeket szereztek a fal lebontásában. Oroszországot Dmitrij Medvegyev államfő, az Egyesült Államokat - Obama elnök ázsiai útja miatt - Hillary Clinton külügyminiszter képviseli. Berlinbe jön a többi között Nicolas Sarkozy és Gordon Brown, de a többi uniós állam- vagy kormányfő is. Ott lesz az egykori Szovjetunió volt vezetője, Mihail Gorbacsov, Lech Walesa, a lengyel Szolidaritás szakszervezet egykori elnöke és Németh Miklós korábbi magyar miniszterelnök is. A hírek szerint csupán egy valaki hiányzik majd a történelmi főszereplők közül, mégpedig a német egység kancellárjának nevezett Helmut Kohl, aki betegsége miatt nem lehet jelen. Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter az ünnep előestéjén úgy fogalmazott, hogy a Berlint 28 éven keresztül megosztó fal lebontása olyan történelmi esemény volt, amely nemcsak Németország és Európa, hanem az egész világ megosztottságának felszámolását is elősegítette, és végérvényesen a történelem szemétkosarába juttatta a hidegháborút. Mindebben - mint évfordulós nyilatkozataikban a német vezetők többször is elismerték - a két évtizeddel ezelőtti magyarországi eseményeknek, a vasfüggöny lebontásának és a határnyitásnak is kiemelkedő szerepevolt. Mi vagyunk a nép Ami az előzményeket illeti, a mai Németországban általános vélemény, hogy a fal leomlásában döntő szerepe volt az akkori keletnémet ellenzéki mozgalmaknak, az 1989-ben rendszeressé vált hétfői tüntetéseknek, a lipcsieknek, a drezdaiaknak és a berlinieknek. Akik az akkori történelmi jelszót, a Wir sind das Volk (Mi vagyunk a nép) kiáltást zászlajukra tűzve meghátrálásra kényszerítették az egykori kommunista rezsimet, Erich Honeckert, Egon Krenzt és a többieket. Elérték azt, hogy a végnapjait élő akkori NDK vezetői november 9-én utazási könnyítéseket rendeljenek el, és a rendelet néhány órával később elvezetett a fal lebontásának megkezdéséhez. De Németország tudatában van annak is, hogy mindehhez szükség volt az akkori Szovjetunió és az Egyesült Államok támogatására, Mihail Gorbacsov híres „glasz- noszty és peresztrojka” politikájára, és szükség volt a lengyel Szolidaritásra, Lech Walesára, továbbá a vasfüggöny magyarországi lebontására és a szeptemberi, keletnémetek tízezreinek Nyugatra történő kiutazását lehetővé tévő határnyitásra. De ugyanúgy szükség volt Helmut Kohlra és Hans-Diet- rich Genscherre, akik felismerték, hogy a fal leomlása történelmi lehetőséget nyitott a német egység helyreállítására, ami 1990. október 3-án valósult meg. Mindezek alapján helytálló az egykori NDK- ban felnőtt első keletnémet kancellár, Angela Merkel azon kijelentése, amely szerint 1989. november 9. az újkori német történelem legboldogabb napja volt. Mentális fal Az egykori kancellár, a 70-es évek elején a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött történelmi keleti szerződések atyja, Willy Brandt fogalmazott a fal leomlásával és az egység helyreállításával kapcsolatban úgy, hogy most összenő, ami összetartozik. Utóda, Helmut Schmidt viszont a mostani évforduló kapcsán hangsúlyozta, hogy ez az összenövés még nem fejeződött be. Az egykori NDK-hoz tartozott keletnémet tartományok még távolról sem olyan „virágzó tájak”, amilyennek azokat Kohl az egyesülés nyomán jövendölte. Várat magára a „mentális összenövés” is; a legfrissebb felmérések szerint a keleti tartományok lakóinak jelentős része még mindig „másodrangú” állampolgárnak érzi magát. Egy felmérés szerint minden nyolcadik német - keleten és nyugaton egyaránt - a fal mielőbbi visszaállítását akarja. A Leipziger Volkszeitung mai számában megjelenő írás idéz a lap megrendelésére végzett reprezentatív fölmérésből, amely szerint a megkérdezettek 12 százaléka nyilatkozott ebben az értelemben. Szemben velük 79 százalék szerint a fal leomlása minden németet boldoggá tett. Kilenc százaléknak vagy nincs véleménye a kérdésről, vagy nem akart nyilatkozni. Szabadságmozgalmak Méltatta a kelet-európai országok tiltakozó mozgalmainak érdemeit a berlini fal 20. évvel ezelőtt történt lebontásában a német parlament elnöke. Norbert Lammert hangsúlyozta, hogy a fal leomlása nem természeti esemény volt, arra sokkal inkább a kelet- és közép-európai szabadságmozgalmak történelmi, egyben logikus következményeként került sor. Ez a szabadságharc csaknem egyidős volt Németország és Európa megosztottságával - fogalmazott a német politikus. Emlékeztetett arra: az emberek nem nyugodtak bele az 1953-as NDK-beli, az 1956-os magyarországi felkelés, az 1968-as csehszlovákiai reform- mozgalom és az 1980-ban létrejött lengyelországi Szolidaritás elfojtásába. Az amerikai képviselőház megszavazta az egészségügyi reformcsomagot Éppen csak átcsúszott Obama csomagja MTl-HÍR Washington. Az amerikai képviselőház - helyi idő szerint szombaton éjszaka - megszavazta az egészségügyi reformcsomagot, amely a lakosság túlnyomó többségére kiterjesztené a betegbiztosítás rendszerét. A Barack Obama amerikai elnök belpolitikai programja szempontjából meghatározó egészségügyi csomag további 36 millió amerikaira terjesztené ki a betegbiztosítást, amely a következő években a tervek szerint már a lakosság 96 százalékának nyújtana ellátást. Ez az elmúlt évtizedek legnagyobb változását jelenti az amerikai egészségügyi politikában, s képviselőházi elfogadása kulcsfontosságú győzelem Obama számára. A képviselőház szoros voksoláson, 220-215 arányban szavazta meg a tervezetet. Kivétel nélkül a tervezet ellen voksolt a 176 republikánus képviselő, továbbá a konzervatív régiókból érkezett demokrata honatyák. Előzőleg a reformcsomag hívei komoly engedményeket tettek az abortuszt ellenző képviselőknek. Obama elnök „történelminek” minősítette a képviselőházi voksolást, és „abszolút meggyőződésének” adott hangot, hogy a szenátus is követi az alsóház példáját. Az Egyesült Államokban jelenleg 47 millió embernek nincs betegbiztosítása, míg további 25 millió alulbiztosított. A reformcsomag kizárná azt is, hogy a beteg- biztosító előzetes feltételekkel nyújtson egészségügyi ellátást a biztosítottnak, illetve megtagadja a szerződéskötést a súlyos betegségben szenvedőkkel. A reformokra a következő évtizedben 1,1 ezer milliárd dollárt kőkénének. A tudósok szerint mégsem hamisítvány Lee Harvey Oswald puskás fotója Árnyjáték marxista lappal és puskával MTl-HÍR Concord. A hírhedt fotót, amelyen a Kennedy elnök gyilkosának tartott Lee Harvey Oswald kezében puskával egy udvarban látható, csaknem leheteden lett volna hamisítani - mutatta ki a Dartmouth College egyik tanárának új elemzése. Oswald, akit - alig néhány nappal azután, hogy őt vádolták meg 1963 novemberében John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök meggyilkolásával - szinA hírhedt kép (Képarchívum) tén lelőttek, előzőleg azt állította, a felvétel, amelyen egyik kezében puskát, a másikban marxista újságot tart, hamisítás. Az évek során többen is ugyancsak ezt hangoztatták, arra hivatkozva, hogy a képen látható fények és árnyékok természetellenesek. A tudós azonban kimutatta, az árnyékok pontosan ott láthatók, ahol lenniük kell. Egy képről sohasem lehet teljes bizonyossággal állítani, hogy valóságos, de ez a kép valószínűleg az. A boszniai szerbek Bosznia felbomlását jósolják Népszavazás Horvátországról MTl-HÍREK Ljubljana/Zágráb/Belgrád. Jogilag nem kötelező népszavazással szándékozik keresztülhúzni a szlovén miniszterelnök a jobboldali ellenzéknek azt a tervét, hogy referendummal hiúsítsa meg a Horvátországgal aláírt - de a két parlament által még nem ratifikált - határmegállapodást. „Az a helyes, ha még a parlamenti döntés előtt megkérdezzük és figyelembe vesszük az emberek véleményét egy olyan fontos ügyben, mint a Szlovénia és Horvátország közötti határ megvonásáról szóló egyezmény” -jelentette ki Borút Pahor. Pahor szerdán Stockholmban írta alá horvát kollégájával, Jadran- ka Kosorral a kétoldalú egyezményt, amely a 18 éve fennálló határvitában ötfős nemzetközi döntőbíróságra bízza a megoldást. Pahor megelégedésére az egyezményben egyértelműen rögzítették Szlovénia - Zágráb által eddig elvitatott - jogát a nemzetközi vizekre való kijutáshoz az Adriaitengeren. Ljubljana cserében kötelezte magát, hogy többé nem gátolja a horvátok felvételét az Európai Unióba (EU). A 18 éve húzódó konfliktus miatt tavaly decemberben leállt a csatlakozási folyamat, és csak idén októberben indultak újra a tárgyalások. Az Európai Bizottság szerint 2010-ben a tárgyalások utolsó fejezetét is lezárhatják, majd a belépési szerződés mind a 27 jelenlegi tagállamban történő ratifikációja után, 2012 elején Horvátország csatlakozhat az Európai Unióhoz. Horvátország 3,5 milliárd euró támogatásra számíthat Brüsszeltől az uniós csatlakozást követő két évben - írta a hétvégén a Jutamji List című zágrábi lap, amely elsőként közölt részleteket a formálódó csatlakozási szerződés anyagi vonzatairól. Közben a boszniai szerbek vezetője az ország belső bénultságát megszüntető lehetséges lépések között említette a hét végén Bosznia-Hercegovina feldarabolását. A belpolitikai patthelyzet megszüntetésének „talán az egyik lehetősége az, ha Bosznia felbomlik” - nyilatkozta Milorad Dodik az Ekono- meast című belgrádi folyóiratnak. Mint hozzátette, „mi (a boszniai szerbek) nem saját akaratunkból vagy szeretetből vagyunk Boszniában, hanem azért, mert muszáj”. Bosznia-Hercegovina már a háború végén (1995) is „képzeletbeli állam” volt, amelyről „senki sem tudta, hogy kit is képvisel” - állította a boszniai Szerb Köztársaság (RS) miniszterelnöke.
