Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-09 / 259. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 9. Vélemény és háttér 5 Honnan van egy ilyen kormánynak 40 százalékot meghaladó támogatottsága? TALLÓZÓ Samaranch KGB-ügynökvolt A hajdani szovjet titkos- szolgálat ügynöke volt Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság korábbi elnöke - állítja egy orosz könyv, amelyről a Die Zeit német hetilap is beszámolt. A 89 éves spanyol Samaranch 1980-tól 2001-ig állt a NOB élén, jelenleg is tiszteletbeli elnöke. A könyv szerzői - köztük Jurij Felstinszkij történész, valamint két nemzetközi sakknagymester, Viktor Korcsnoj és Borisz Gulko, továbbá a KGB egykori rangidős vezetője, Vladimir Popov alezredes - beszámolnak arról, hogy a szovjet titkosszolgálat a legkülönbözőbb módszerekkel befolyásolta a Szovjetunió „sakk-elitjét”. Popov szerint nem csupán a többszörös világbajnok Anatolij Karpov volt KGB-ügynök, hanem Juan Antonio Samaranch is. Sa- maranchot - aki Franco idején a sportügyekért felelős államtitkár volt - 1977-ben, a spanyol diktátor halála után szovjet nagykövetként Moszkvába küldték. A moszkvai „száműzetés” alatt valóságos karriert futott be, és 1980-ban már a NOB elnöke lett, nem sokkal az előtt, hogy Moszkvában megnyíltak a nyugati országok által bojkottált nyári olimpiai játékok. Popov szerint a KGB-nek jelentős szerepe volt abban, hogy a spanyol diplomata a keleti tömb NOB- tagjainak szavazatával jelentős fölénnyel a bizottság elnöke lett. A volt szovjet titkos- szolgálat azzal zsarolta a NOB elnökét, hogy még nagykövetként régiségek, ékszerek, illetve festmények csempészésén kapták. A Die Zeit felteszi a kérdést, vajon befolyásolta-e Samaranch, hogy a nyári olimpiát Moszkva, a télit pedig később Szocsi kapta. Az írás emlékeztetett, hogy a NOB-ot gyakran nevezték „titkos szövetségnek”. „Nem az a meglepő, hogy a bizottság korábbi elnökét a KGB titkos- szolgálati tevékenységre kényszerítette volna. A meglepetés az lenne, ha a NOB- ban Samaranch lenne az egyetlen titkos ügynök - írta a Die Zeit. Mércék Válságellenes intézkedésekről és a munkaerőpiac helyzetéről tanácskozik ma a kormány. Örülhetnénk is, hiszen a munkanélküliség komoly gond, a válság megkurtította a vállalkozói szféra megrendeléseit, forgalmát, ami további munkahelyvesztésekkel járhat. Persze, ha a kormányülés eredménye ugyanaz a lózung lesz, mint eddig - s miért is lenne más kipipáltunk egy témát, a lega- tyásodás meg folytatódhat. LOVÁSZ ATTILA A gond az, hogy nincs mihez mérni egy-egy kormánydöntés sikerét. A tíz*éwel ezelőtti állapotokhoz? Meéiarék igazi mélyrepülését még nem értük el, valóban nem. Az öt évvel ezelőtti állapotokhoz? Akkor nem volt válság, mondhatná a kormány, igaza lenne, s mégsem. Az etalon nem lehet a változó világban egy stabilnak kikiáltott időpont, de lehetne például a józan eszünk. Ha megnézzük a roncsprémiumot és ki- kétjük a dotáció eme formájának felhasználási struktúráját, akkor rájövünk, hogy a szlovák adófizetők a cseh költségvetést és ipart támogatták a leginkább, de ki fogja ezt ma bevallani? Jóváhagytunk egy államosítási törvényt, ami miatt a kilábalás idején esetleg nem állnak velünk szóba a beruházók? Ezt meg, friss információ lévén nem bevallani nem fogja a kormány, hanem vehemens cáfolatba kezd. Úgy, mint a duna- szerdahelyi drukkerverésnél, amely határozott, igazán tökös fiúkhoz méltó volt, csak éppen a futballhuliganizmus ellen nem ért egy fabatkát sem. Igaz, akkor megint kellett volna egy etalon, egy miheztartás végett létező mérce, amely alapján nem könnyű, de nem is lehetetlen megállapítani, mikor milyen beavatkozás kívánatos. Nagytárkányban például bics- kanyitogató a kormányzati beavatkozás. Szőrözhetünk három paragrafus négy bekezdésével, értelmezhetünk jogszabályokat akár a fogyasztófelügyelet szemével, a lényeget mindig a várható szélsőséges esetek árulják el. Tárkányban 97,67 százaléknyi lakosnak kell alkalmazkodnia a 0,23-hoz, amit a demokrácia csúcsának is tarthatnánk, ha mindig mindenhol érvényesülne ez a pozitív diszkrimináló elv. De Tárkányban 1494 magyarnak kell alkalmazkodnia 5 szlovákhoz (akik egyébként nem is kérték!!!), mert a szlovák kormányzati felfogás szerint ha csak egy darab szlovák ajkú ember jelenik is meg Szlovákia területén többszáz más ajkú között, akkor világos, ki az úr. Itt pontos a mérce, vüágos a jogszabály értelmezése, punktum. Mint ahogyan világos lesz akkor is, ha egy kényelmetlen üzemet lehet állami beavatkozással kikészíteni, bármüyen ürüggyel - azt majd kitalálja az adóhatóság meg az állami biztosítás. Vüágos lesz akkor is, amikor a kormány vagy az azt alakító politikai pártok fogják újra elmondani, kinek hitelezzenek és kinek ne a magánbankok. És sok ember számára világos az is, hogy a mai döntések legtöbbjét néhány év múlva szidni fogjuk, mint a bokrot és nem hisszük majd el, honnan volt egy ilyen kormányzatnak 40 százalékot meghaladó támogatottsága. Az ostobaságnak nincs mércéje. Csak eredménye. JEGYZET Hosszú könyvek éjszakája JUHÁSZ KATALIN Ma éjjel nagyon keveset fogok aludni, ráadásul minden bizonnyal megdöntőm a munkahelyen való napi tartózkodás országos rekordját. Ez a mondat jól hangzik, de csakrészben igaz, inkább az első fele, mivel nem az irodámban fogok ülni, hanem a földszinti könyvtárban, és azt csinálom majd, amit otthon is csinálnék: olvasni fogok. Tudom is már, melyik könyvet, aztis, hogy jó társaságban, és aztis, hogy hajnalinégyig. Ez a kis magyar könyvtár tele van jobbnál jobb olvasnivalóval, de mert hónapokon keresztül nem volt pénzünk könyvtárosra, nyár óta zárva tartott. Atörzsvendégek elszoktak innen, mások meg azt se tudják, hogy létezik, ma fogják csak megtudni, amikor lekerülnek a polcokról a ritkaságok, kikerülnek a ládákból az újonnan beszerzett kötetek, feléled a lapolvasó terem, és beszélgetni islehetmajd irodalomról, kávét, teát és forralt bort kortyolgatva. Mindezeste tízkor kezdődik és hajnali négyig tart, egyrészt azért, mert rohanó vüágunkban legtöbben éjjel érünk rá olvasni, másrészt, ha a múzeumoknál Uyen jól bevált az ötlet, miért ne működhetne a könyvtáraknál is? Persze nem az fog kiderülni, hányán szeretnek olvasni Pozsonyban, mivel egy ilyen fura, rendhagyó akcióra csak a legnyitottabb, legőrültebb, legkalandvá- gyóbb fiatalok és ifjú lelkűek merészkednek el. Ráadásul azt is teszteljük, milyen eredménnyel reklámozható egy-egy rendezvény minimális költségből, házilag készült szórólapokkal, száj- propaganda útján, illetve szinte csak az interneten keresztül. A Facebookon mindenesetre már harmincötén visszajeleztek, hogy biztosan jönnek, ám ez alapján sem saccolható mega létszám, hiszen sokan azt se tudják, mi az a Facebook, és mégis itt lesznek. Tervezünk továbbá tombolát, már össze is gyűlt egy csomó értékes díj, a befolyt összegből pedig virslit veszünk a társaságnak. Én valószínűleg távol tartom magam a tombolától, mert a múltkor komoly sokkhatás ért ezzel kapcsolatban. Álmomban elkeveredtem egy bálba, ahol azt nyertem a tombolán, hogy szólót táncolhatok a parketten. A tömeg azonnal a terem szélére húzódott, szabaddá téve a placcot, és minden tekintet rám szegeződött. Tovább nincs, mert ijedtemben felébredtem, és a rémület hajnalig ébren tartott... Könyvtárosok, figyelem! Az Olvass Könyvet Éjszaka (OKÉ) úttörő jellegű kezdeményezés, az irodalom és a bulizás összeházasítására tett kísérlet. Nyugodtan le lehet nyúlni az ötletet, nem haragszunk meg érte...! Egy kikötésünk azonban van: szólótáncnyeremény kisorsolása az éjszaka folyamán szigorúan tilos! KOMMENTÁR HINl-gyógymód: Kéz kezet moss!? BARAK LÁSZLÓ Richard Raši, a szlovák egészségügyi miniszter azt találta mondani vasárnap a közszolgálati tévében, hogy a lassan, de biztosan világ- járvánnyá dagadó H1N1, köznyelven sertésinfluenza ellen elsősorban rendszeres kézmosással kell védekezniük az embereknek. Azon túl, hogy ez a rossz és cinikus duma feltételezi, a szlovákiai népesség jellemzően mosdatlan, kizárólag arról szól, az ország legmagasabb közjogi polcokon gunnyasztó egészségügyi illetékesei semmivel nem különbek az olyan munkakerülőktől, mint akik munkavégzés helyett ún. hadijelentésekkel traktálják munkaadóikat. Megmagyarázandó, hogy bizonyos feladatokat miért nem lehet elvégezni. Ilyen alapon Raši a rendszeres kézmosást szorgalmazó gagyi lózung helyett meghagyhatta volna azt is, hogy az influenza elkerülése érdekben mellőzni kell a kézfogást. Meg a köhögést, no és a tüsszentést... Ekkora hülyeségek kinyilatkoztatásához viszont egyáltalán nem kell miniszternek lenni! A szlovák egészségügyi miniszter persze nem lehet annyira korlátolt, hogy ne lenne tisztában ezzel. Mivel azonban most már számára is nyilvánvaló, elsősorban ő és kormánybeli kollégái voltak azok, akik elszabotálták a szóban forgó járvány megakadályozása elleni, de legalább annak lehetséges következményeit enyhítő intézkedések meghozatalát, kénytelenek a rájuk egyébként is oly jellemző hárító pótcselekvésekkel operálni. Miről is van voltaképpen szó? Mindenekelőtt arról a tényről, hogy Szlovákia azon kevés unióbeli provinciákhoz tartozik, amelyekben nem gondoskodtak az illetékesek idejekorán arról, hogy kellő mennyiségű védőoltáshoz szükséges vakcina álljon rendelkezésre a kórházakban, rendelőintézetekben. Arról nem beszélve, hogy a belügyminiszter legalább egy hetes késéssel rendelte el a szlovák-ukrán határátkelők szigorú ellenőrzését. Holott teljesen nyilvánvaló lehetett akár a legtompább laikusok számára is, az Ukrajnában immár százezreket sújtó sertésinfluenzát aligha lehet föltartóztatni a határon holmi populista vezényszavakkal... Lehet azonban, hogy nem puszta trehányság az elmulasztott intézkedések okozója? Hanem arról van szó, hogy a jelenlegi szlovák kormány politikusai egyszerűen meg akarták spórolni a járványt megelőző vakcinára költendő pénzt? Hogy legyen miből alamizsnát osztogatni karácsonykor a nyugdíjasoknak? Méghozzá a költségvetési deficit ellenére, kölcsönből? Mert ez sokkal jobban eladható a bárgyú és kiszolgáltatott köznépnek? Vagy netán egy esetleges járvány fokozta deficit egyszerűbben megmagyarázható a választópolgároknak, mint az, hogy minden vonatkozó szájtépés ellenére Robert Fico nem volt képes megvédeni az ő országát a világgazdasági válság járványával szemben sem...? Bárhogy legyen is, egyértelmű, hogy megbocsáthatatlan mulasztás történt az egészségügyben. Nyilván ugyanúgy a „kéz kezet mos“ elve alapján, mint az oktatásügyben, ahol apák kölykeik- nek, sógorok komáiknak osztogatnak ajándékdiplomákat, avagy a környezetvédelmi tárcánál, ahol a meleg levegőt is ellopják; bizonyos faliújságtenderről nem is beszélve... FIGYELŐ Annyi az állástalan, mint 1933-ban A hivatalos adatnál jóval nagyobb a munkanélküliség az Egyesült Államokban, az állástalanok tábora már akkora, mint a múlt század harmincas éveiben, a nagy gazdasági világválság idején volt - írta a The New York Times. A tekintélyes lap szerint a munkanélküliek táborába tartoznak azok is, akik már feladták a reményt, hogy valaha el tudnak helyezkedni, és nem szerepelnek a nyilvántartási rendszerben, továbbá közéjük tartoznak a részmunkaidőben foglalkoztatottak is, akik teljes állást szeretnének. A szélesebb értelemben vett munkanélküliségi ráta így 17,5 százalék - írta a lap. Októberben a hivatalos adatok szerint 16 miihó amerikainak nem volt állása, a munkanélküliség 1983 óta a legmagasabbra, 10,2 százalékra nőtt a szeptemberi 9,8 százalékról. Elemzők 9,9 százalékra számítottak. A washingtoni munkaügyi minisztérium pénteken ismertetett adatai szerint rekord nagyságra, 5,6 millióra emelkedett a fél éve, vagy annál hosszabb ideje állástalanok száma, és 35,6 százalékra bővült arányuk az összes munkanélküli körében, ami ugyancsak rekord. Barack Obama elnök szerint „kijózanító jel”, hogy a válság enyhülésének dacára 26 éves csúcsra emelkedett a munkanélküliség. Obama pénteken aláírt egy törvényt, amely a munkanélküli segély folyósításának meghosszabbításáról és az első lakásukat vásárlóknak adókedvezményt nyújtó program továbbviteléről rendelkezik. Az új jogszabály ösztönzi a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést - indokolta Obama a döntést. A munkanélküliség növekedése az Egyesült Államokban elsősorban azért aggasztó probléma, mert fékezi a gazdasági teljesítmény 70 százalékáért „felelős” fogyasztói kiadásokat. (MTI) (Peter Gossányi karikatúrája)- Attól tartok, a sertésinfluenza miatt a disznótort se éljük meg.
