Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-31 / 252. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 31. www.ujszo.com RÖVIDEN Gázkrízist jósol Putyin Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő szerint várhatóan újra bajok lesznek az Ukrajnának szállított orosz energiahordozók árának kifizetésével. Putyin erről a Novo Ogaijovo-i rezidenciáján beszélt az Egységes Oroszország Párt vezetői előtt. Mint közölte, az ukrán kormányfővel folytatott telefonbeszélgetésük során Julia Timosenko azt mondta, Viktor Juscsenko elnök akadályozza a kormány és a központi bank közötti normális együttműködést és a megfelelő pénzösszegek átutalását. Idén januárban hasonló okokból végül Ukrajna leállította az Európába irányuló orosz gázszállításokat, s a problémák megoldását akkor is a Timosenko és Juscsenko közötti szembenállás akadályozta. (MTI) Válsággerjesztő katonai paktum Bogotá.' Kolumbia és az USA aláírta tegnap azt a katonai egyezményt, amely lehetővé teszi az amerikai hadseregnek legalább hét támaszpont használatát a dél-amerikai országban. A megállapodás híre korábban regionális válságot idézett elő, s Kolumbián belül is jelentős fenntartásokat keltett. A tíz évre szóló egyezmény kinyilvánított célja a két ország szorosabb együttműködése a kábítószer- és gerillaellenes harcban. Kolumbia öt másik latin-amerikai országgal, a hírhedten USA-elle- nes Venezuelával, Ecuadorral, Brazíliával, Peruval és Panamával határos. A megállapodás 800 amerikai katona és 600 civil jelenlétét engedélyezi kolumbiai területen. (MTI) Francia családok perelnének Párizs. A 2008 augusztusában Afganisztánban elesett tíz francia katona családja közül kettő feljelentést tesz azért, mert szerintük a hadsereg nem ad tájékoztatást a halálesetek részletes körülményeiről. „Természetes, hogy egy katona az életét kockáztatja, de másról van szó, amikor egy rosszul előkészített akcióban, amelyben a felettesek hibákat követtek el, kockáztatja az életét” - közölte Gilbert Col- lard, a családok ügyvédje. Col- lard a 20 éves Julien Le Pahun és a 40 éves Rodolphe Penon családját képviseli. A két katona nyolc társával együtt akkor esett el, amikor 2008. augusztus 19-én több mint száz tálib lázadó lesből támadta meg az ISAF francia felderítő egységét Kabultól 50 kilométerre keletre, Szárubinál. A bajba került franciák kimenekítésére a hadsereg tájékoztatása szerint gyorsreagálású erőt és légi támogatást vetett be a parancsnokság, és mintegy harminc tálibot öltek meg a két napig tartó összecsapásban. A védelmi minisztérium nem kívánta minősíteni a családok eljárását. (MTI) Hamarosan újabb, rendkívüli csúcstalálkozót tartanak a huszonhetek, hogy eldöntsék, ki lesz az El) első elnöke és külügyminisztere Lisszabon szerint fog működni az unió A nagy nehezen megszületett kompromisszumos megállapodásban nem szerepelnek konkrét felajánlási összegek Klímavédelem: a finanszírozás megosztotta a tagállamokat Brüsszel. Mivel Václav Klaus cseh elnöknek semmi oka sem lesz arra, hogy a cseh alkotmánybíróság keddi döntése után ne írja alá a Lisszaboni Szerződést, a dokumentum akár már december elsején, de legkésőbb január elsején életbe is léphet. Az uniós csúcstalálkozón csütörtökön éjszaka született kompromisszum után egyéb fontos szervezeti kérdések is felmerültek. ÖSSZEFOGLALÓ Rendkívüli uniós csúcstalálkozót tartanak novemberben, hogy megvitassák, kik foglalják el a vezető uniós tisztségeket: egyfelől az új összetételű Európai Bizottság biztosi posztjait, másfelől a Lisszaboni Szerződés által létrehozandó két új posztot, az Európai Tanács elnökének, illetve az uniós diplomáciai apparátussal megerősített külügyi főképviselőnek a székét. A tegnap zárult kétnapos EU- csúcs helyszínén több politikus szólt a rendkívüli csúcs tervéről, de ponAkkora volt tegnap a német-francia egyetértés, hogy csak na! tos dátumot egyelőre nem adtak meg. Brüsszeli újságírói körökben november 12-i vagy 19-i időpontot valószínűsítenek. Nicolas Sarkozy francia elnök november derekáról beszélt. Konkrétan megemlített azonban egy másik dátumot a csúcsot összegző sajtótájékoztatóján: szerinte a Lisszaboni Szerződés már december elsején hatályba léphet. Ennek az a feltétele, hogy a cseh alkotmánybíróság gyorsan - már kedden - kimondja az uniós reformszerződés összeegyeztethetőségét a cseh alkotmánnyal, Václav Klaus cseh elnök pedig aláírja a cseh ratifikációs okmányokat. A cseh mentesség (opt-out) kollektív odaígérése nyomán Fredrik Reinfeldt, az EU soros elnökségét el(TASR/AP-felvétel) látó Svédország miniszterelnöke kilátásba helyezte: amint Klaus aláírja a dokumentumot, ő maga már másnap megkezdi a konzultációk szervezését az új posztok várományosa- inakszemélyéről. Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke még csütörtökön azt mondta: az EP-ben november 25-től megkezdődhet a biztosjelöltek bizottsági meghallgatása, és az EP a maga részéről gyorsan elvégzi ezt a munkát. Az Európai Tanács két és fél évre megválasztandó elnökének a tisztségéről már lázasan folynak a találgatások Brüsszelben. Sarkozy tegnap annyit mondott, hogy Párizs és Berlinközösjelöltetfog állítani. Állítólag megállapodás született arról, hogy az Európai Tanács elnöke néppárti, a saját diplomáciai apparátussal megerősítendő külügyi főképviselő pedig szocialista lesz. Ez azt jelentené, hogy az uniós elnöki posztra eddig favorizált tartott Tony Blair volt brit kormányfő esélyei szinte a nullára csökkennének, hiszen Blair munkáspárti (azaz baloldali). Az esélylatolgatók tegnap már Jan Peter Balkenende holland kormányfőt tartották az esélyesnek erre a tisztségre. Előző nap Buzek EP-elnök azt mondta, szerinte nőt kellene állítani az unió elnöki posztjára. Nem kívánt konkrét személyekről szóló spekulációba bocsátkozni, de egyesek Lettország volt államfőjét, Vaira Vike- Freibergát említették az első helyen. Bennfentesek korábban Mary Robinson volt ír államfőről mondták el ugyanezt. (MTI, s, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Megállapodtak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői abban, hogy pénzügyi segítséget ajánlanak a fejlődő országoknak a klímaváltozás elleni hosszú távú harcra összpontosító decemberi világtanácskozáson. A hírt tegnap jelentették be a kormányfői tanácskozás helyszínén, miután előző nap ebben a témában nem sikerült érdemi haladást elérni, s ezért tegnapra módosított javaslatot kértek az állam- és kormányfők a svéd elnökségtől. A csúcs második napján olyan megoldás született, amely az unión belüli arányos tehermegosztást sürgető kelet- és közép-európai tagállamok számára is elfogadható volt. Ezek a tagországok lengyel és magyar vezetéssel léptek fel érdekeik képviseletében, és meggyőzésük érdekében az EU svéd elnöksége a 27-esnél jóval szűkebb körű megbeszélést is tartott tegnap. Az így megszületett kompromisszumban konkrét felajánlási összegek nem szerepelnek, de megerősítették az Európai Bizottságnak azt a becslését, hogy a fejlődő térségnek 2020-ra évente 100 milliárd dollárra lesz szüksége a klímaváltozás elleni sikeres harchoz, és ebből 22-50 milliár- dot közpénzből (nemzeti költség- vetésből, illetve külföldi támogatásokból) kell előteremteni. Ugyancsak jelezték a miniszterelnökök, hogy tudomásul vették a brüsszeli bizottság azon számítását, miszerint a fejlődő országoknak az első három évben évente 5-7 milliárd eurós gyorstámogatásra lehet szükségük, de jelezték, hogy a végső számról csak a nemzetközi megállapodás megszületése után döntenek. A finanszírozás kérdése' döntő fontosságú a decemberi koppenhágai konferencia sikerének szempontjából, mert a fejlődő országok már értésre adták, hogy addig nem tudnak számszerű vállalásokat tenni, amíg a fejlett térség nem garantálja, hogy segíti őket ebben. Az unió már korábban vállalta, hogy a jövő évtized végére 30 százalékkal csökkenti teljes szén-dioxid-kibocsátását, ha más nemzetközi szereplők is így tesznek. Koppenhágában ráadásul ennél is hosszabb távra kell már gondolkodni, és az EU álláspontja a környezetvédelmi miniszterek megállapodásának értelmében tartalmazza azt a hosszú távú céljavaslatot is, hogy 2050-re a fejlett országok csoportja 80-95 százalékkal csökkentse a kibocsátást. A tegnap véget ért csúcstalálkozó zárónyilatkozata Afganisztánnal és Iránnal is foglalkozik. Az előzőt illetően hangsúlyozza, hogy az afgán elnökválasztás november 7-i második fordulóját tisztességesen kell lebonyolítani, és az új afgán kormánynak nemzetközi elfogadottságra kell szert tennie. Az EU elsősorban az afgán rendőrképzésben, illetve a civil újjáépítésben látja saját lehetséges mozgást efrét. Iránnal kapcsolatban az EU aggodalmának ad hangot az emberi jogok sorozatos megsértése miatt. Iránban halálos ítéleteket hoznak, erőszakkal elnyomják az ellenzéket, tömegesen indítanak bírósági eljárást újságírók, emberi jogi és politikai aktivisták ellen. Ä csúcs résztvevői követelték az uniós államok teheráni nagykövetségeinek alkalmazásában álló személyek haladéktalan és feltétel nélküli szabadon engedését. Felszólították Teheránt, hogy fogadja el a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség azon javaslatait, amelyek a külföldön történő urándúsításra vonatkoznak. (MTI, ú) A szakszervezetek szerint sérülnek a cseh állampolgárok szociális jogai Nem mindenki örül Václav Klaus sikerének Csehországban KOKES JÁNOS Prága. Nem tetszik a cseh szak- szervezeteknek, hogy az EU csúcstalálkozója kivonta Csehországot a Lisszaboni Szerződéshez csatolt uniós alapjogi charta hatálya alól. „Az alapjogi chartában több a garancia, mint a cseh jogrendben, a szociális jogok jobban és erősebben vannak jelen. Főleg ami a szakszervezetek tárgyalási pozícióit és a szakszervezetekbe való tömörülést ületi” - jelentette ki Milan Štéch, a Cseh-Morva Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának (ČMKOS) elnöke pénteken Prágában. Szerinte Klaus követelését valójában nem a Beneš-dekrétumok indokolták, hanem az a szándék, hogy az alapjogi chartában garantált szociális jogok ne kerülhessenek be a cseh jogrendbe. Megjegyezte: Klaus a kilencvenes évek eleje óta mindig ellenezte, hogy a munkavállalók jogai és a szak- szervezeti jogok erőteljesebben megjelenjenek a cseh jogrendben. A szakszervezeti vezető attól tart, csorbulni fog az állampolgári jogok - köztük az alkalmazottak jogai - biztosítása, ha Csehországban nem lesz érvényes a charta. A cseh szakszervezetek már egy hónapja figyelmeztettek arra, hogy a csehek másodrendű európai állampolgárokká válhatnak. Jan Fischer kormányfő szerint ez az aggodalom alaptalan. Brüsszelből nyilatkozva a cseh közszolgálati televíziónak hangsúlyozta, a cseh állampolgárok jogvédelme szociális téren nem sérül, ezt a cseh törvények is jól kezelik. Elismerte azonban, hogy a kérdésnek van „más értelmezése” is, és ilyen aggályok valóban léteznek Csehországban. A problémát meg kell vitatni a szakszervezetekkel, s a közvéleménynek is meg kell magyarázni a dolgokat. A szakszervezetek véleményét osztja Michael Kocáb emberi jogi miniszter is. A Právónak elmondta, éppen ilyen megfontolások miatt a szerdai rendkívüli kormányülésen nem szavazta meg a miniszterelnök brüsszeli mandátumát. A Hospodáŕské noviny azt nem tartja jónak, hogy a Lisszaboni Szerződés kapcsán nem a parlament, hanem az államfő diktálja a jogot Csehországban. A lap szerint mindenképpen fel kell tenni a kérdést: Hogyan lehetséges, hogy fenyegetőzésével az államfő megváltoztathatja Csehország jogviszonyát az alapjogi chartához, amelyet korábban a képviselőház és a szenátus is jóváhagyott? Főpolgármesterként fiktív állásokat kreált Vádemelés Chirac ellen ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Sikkasztás és hivatali visszaélés vádjával kell bíróság elé állnia Jacques Chiracnak. A hírt a volt államfő sajtóirodája jelentette be tegnap. A vizsgált ügy olyan állásokkal kapcsolatos, amelyeket állítólag jobboldali szimpatizánsoknak juttatott a párizsi városháza, amikor Chirac még főpolgármester volt. Először fordul elő az 1958óta tartó V. francia köztársaság történetében, hogy egy volt államfőnek bíróság előtt kell felelnie tetteiért. Chirac, aki 2007 májusában, az elnöki posztról való távozásával az államfői mentességét is elveszette, tagadja, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetett volna 1977 és 1995 közötti polgármesteri megbízatása idején. A12 évi elnökség után leköszönt Chirac ellen két évvel ezelőtt indított eljárást egy párizsi vizsgálóbíró, aki az 1983 és 1998 közötti időszakra vonatkozóan 35 munkahelyet illetően vizsgálta Chirac felelősségét. A volt államfőnek és toJacques Chirac (Képarchívum) vábbi kilenc személynek - köztük Chirackétkabinetfőnökének-végül 21 állásról kell számot adnia a bíróság előtt. Az egykori alkalmazottak közül korábban többen elismerték, hogy valójában nem is dolgoztak a városházán. Chirac aláírása csak egyetlen szerződésen szerepelt. (MTI,ú)
